Választmányi beszámoló 2016-2018

Választmányunk hatodik éve vezeti az egyesületet. Sok és jelentős változás időszaka volt ez. Jelentősen megváltozott a szakmai, társadalmi és a gazdasági környezet is körülöttünk. Elszakadtunk a gyökereket jelentő Nemzeti Művelődési Intézettől szakmailag, fizikailag. Önálló gazdálkodási szervezetté kellett válnunk, amelyik nem függ, de nem is támaszkodik állami intézményre. Ennek gazdasági jelentőségén túl persze sokkal túlmutatóbb szakmai, szokásbéli kérdések merültek fel. Társadalmi krízisek új törésvonalakat rajzoltak, melyek mélyülése a mindennapokban is hamar érzékelhetővé vált. Átalakult a szakmaszerkezet, csökkent a civil szektor, s benne a civil szakmai szervezetek mozgástere. Ellenséges, de a mindennapokban is érzékelhető óvatosság alakult ki a nem állami szereplőkkel szemben, miközben egyre erodálódott a társadalmi tőke, a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintű a közbizalom. Az emberek bezárkóznak, a csoportok összezárnak. Nő a félelem, mely gyakran egzisztenciális alapú, nő a tétje az új stratégiák megtalálásának, mely a túlélés záloga egyéneknek és szervezeteknek egyaránt.

Leköszönő választmányunk a tisztújító közgyűlésre készülve azon gondolkodott, milyen ajánlással adhatja át a stafétabotot egy új választmánynak. Mit ajánljon a figyelmébe. Beszámolónkat végül három évre és három témára fókuszáltuk. Számba vettük kihívásainkat. Az elvégzett munkát. Végül felbátorodtunk és a szokottnál határozottabb ajánlásokat fogalmaztunk meg a következő időszak elé az Egyesület számára.

2016 a MEGÚJULÁS éve volt. Elemezve az éves beszámolók ’tervek és kihívások’ részét, azt láttuk, hogy a választmány fő feladata az egyensúly megtalálása és őrzése volt. Emellett egyre hangsúlyosabban jelentkeztek olyan ellentmondások, melyek kibeszélést, megértést igényeltek, és amelyekre abban az időben nem születtek konszenzusok. Olyan kérdések ezek, mint elhagyni az alapítói fészket, elválni a gyökerektől fizikailag, távolodni, elhatárolódni szakmailag. Olyan súlyos társadalmi krízisekre reagálni és szerepet találni bennük, mint a menekültválság, a civilek „megtámadása”, szerepük, létjogosultságuk, szakmaiságuk megkérdőjelezése, vagy a társadalmi csoportok közötti szakadék mélyülése, területi válságok, vagy a közbizalom szintjének radikális romlása. Mindezek mellett különösen fontos feladat és kihívás őrizni, megtartani, különösen építeni a szakmai kapcsolatokat, partnerségeket, ami egyesületünk kiemelt erőforrása és ezért igyekezett minőségi figyelmet fordítani erre.

2017 a TÚLÉLÉS éve volt. Az egyesület történetében talán először volt olyan, amikor az év egy jelentős részében tulajdonképpen nem volt fizetett alkalmazottja a szervezetnek. Ez nem megoldhatatlan, inkább szokatlan helyzet volt. Rávilágított új megoldásokra, emlékeztetett az egyesület alapértékeire, korábbi – nehezebb körülményű működésére –, és talán még dafke erőt is adott a megújulás újabb lépéseihez: a láthatóvá váláshoz és a saját bevételek megalapozásához.

2018 az ÖNMAGÁRA TALÁLÁS éve. Amikor elkezdtek a változásba fektetett energiák összeérni. Még csak pontokon, nem felületeken, de már érzékelhetően. Javult a helyzetkép iroda, szakmai munka és likviditás terén. Nem nyertünk a lottón, de lettek projektek, lettek új hazai és nemzetközi partnerek, régi-új szövetségek kötődtek. Komolyabb munka indult a gazdálkodás átalakítása, a forrásteremtés és a szervezet kihívásainak összhangba állítása érdekében. Év végére gazdagabbak nem, de bizakodóbbak lettünk, mert látjuk a feladatainkat, amiért érdemes ringbe szállni.

Az elvégzett munkát nem csak azért érdemes számba venni, hogy mások ezáltal lássák és igazolják munkánk, hanem azért is, hogy egyben lássuk a mindennapok küzdelmeit. Sokszor a napi rutin ismétlődése, az el nem fogyó, inkább újratermelődő feladatlistákkal való birkózásban, a váratlan események szkanderében, a projektek indikátor-vadászatában és bürokrácia-labirintusában nem érzékeljük, hogy mennyi teendőt láttunk el, mennyit haladtunk, mennyi területen álltunk helyt. Ha leszegett fejjel hajtjuk az igát, nem látjuk a haladást, csak a barázdát. Erre jók a lajstromok, mert helyzetképet, rálátást adnak és végső soron önbizalmat. No meg a hallgatóságnak felhatalmazást, hogy visszajelezzen, reflektáljon, hogy segítsen látni, hogy jobban gazdálkodjunk az erőforrásainkkal.

Megnéztük, milyen területen dolgozunk szervezeti szinten. Arra jutottunk, hogy alapvetően 4 szinten zajlik a munka, amelyek jellegükben és jelentőségükben is eltérnek egymástól, ezért igyekeztünk szétválogatni őket és egy kisbolt szimbólumán keresztül érzékeltetni helyüket és egységüket:

KIRAKAT

amely az arra járónak üzen, innen veszi az első benyomását, valamit mutat a kínálatból, a stílusból, de lehet tudni, hogy ez nem minden, viszont ez komolyan hozzájárul a döntéshez: „beljebb akarok-e lépni?”

Esetünkben „kirakati elem” a

Parola évi négy száma
Parola füzetek:
- Varsányi Erika: Vívódások és felismerések (2016)
- Kovács Edit: Közösségfejlesztői szerepfelfogások és munkamódok közösségeket érintő radikális mértékű változásokban (2017)
- Vercseg Ilona: Közösségelmélet (2018)
- Vercseg Ilona: Fejezetek az európai közösségfejlesztés történetéből (2018)
A szervezet honlapja és facebook oldala, melyet 1200 ember követ, s ugyan nem vagyunk vele elégedettek, csak ha befektetés/megtérülés arányban tekintünk rá és látjuk a fokozhatóságát és fejleszthetőségét
Közösségkonferencia, melyet minden évben megrendezünk alapítóink emlékére. Utóbbi témáink voltak: Mi az, hogy mi?- közösségi alapú gazdaságfejlesztés jelen időben (2016); Megérteni és cselekedni (2017); Mi közöm hozzájuk – avagy áthidaló társadalmi tőke (2018)
Nyári Egyetem, melyből a 2016 és 2018-as évit szűkebb körnek, első sorban a tagságnak szerveztük; a 2017-es pedig a Civil Kollégium Alapítvánnyal társrendezésben valósult meg: Sokszínűség – Együttélés – Közösség címmel.
Képzések: melyből 2016-ban 7 fő szomszédsági önkéntes és mentor végzett 12 órás nem engedélyes képzésén, 2017-ben: 80 fő közösségi tervezésen, 2018-ban 12 fő végzett a 120 órás szakmai kurzuson, a Cselekvő közösségek mentorképzésein, valamint a helyi szakembereknek és/vagy aktív közösségi embereknek szervezett képzéseken is számosan vettek részt. Most hirdettük meg a következő 120 órás képzést, mely 2019-ben valósulhat meg.

BOLT

Ha felkeltette az érdeklődésünket, mert kínálkozó, vagy sejtető volt a kirakat, vagy csak nagyon elszántak vagyunk, beléphetünk a boltba. A bolt többet mutat, mint a kirakat, vannak látható és kevésbé látható zugai, vannak szem előtt és elrejtve dolgok, van, amikor rendes, van, amikor láthatóan dolgos, vannak kiszolgáló helységei, látható és nem látható munka is zajlik benne.

A boltunkban

Új felnőttképzési programok kerültek kidolgozásra, engedélyesére „D” kategóriában 8, közösségfejlesztő „B” szakmai képzés kategóriában 1 esetben
Minőségirányítási rendszer kidolgozása és működtetése, minden évben tanári értekezlet összehívása, közös tanulás (tv-i változások + szakmai kérdések) céljával
Közreműködünk az egyetemi közösségi és civil tanulmányok mesterképzésén
Szakmai műhelyek, avagy tagozati munka (utóbb már szakmai műhelyről beszéltünk): közösségszervező (2 x2 napos), közösségi befogadás műhely (15 alkalom), városi tagozat (4 alkalom), közösségi tanulás (3 alkalom), közösségi munka szegény közösségekkel (3 alkalom)
Módszertanok kidolgozása a Cselekvő közösségek programba (közösségfejlesztés, esélyegyenlőség, intézmények társadalmiasítása témákban)
„HR munka”: szakemberek országos koordinációja a megkeresések és igények okán

Meg kell említeni, hogy ez idő alatt egyszer költözött a boltunk.

KISZÁLLÍTÁS – PIACOZÁS

Néha el kell szakadni a bolttól, házhoz kell vinni a portékát, piacozni kell más árusok társaságában, ez megtanít gazdálkodni az elvitt készlettel, megtanít helyben főzni. Lehetőséget ad a bolttól távol élőkkel találkozni, hozni-vinni a történeteket. Na ez egy klasszikus közösségfejlesztői létforma.

Tematikus tanulmányutakat szerveztünk Székelyföldre, Lengyelországba, Nagyecsedre, Komáromba, Alsómocsolád – Ágra a közösségi szolgáltatások, a közösségszervezés, a közösségi terek működtetése, a civil és segítő intézmények együttműködése, vagy a közösségi gazdálkodás, belső piac témákban.

Nemzetközi partnerkapcsolatokat épít és tart fenn az Egyesület alapítása óta. Szervezeti szinten együttműködünk a VIA Fundation cseh szervezet hálózatfejlesztő munkájában, az EuCDN – európai közösségfejlesztő szervezetek hálózatával. Projekt szinten a szolgáltató közösségek témában osztrák, német, szlovák és székely partnerszervezetekkel. Delegáltunk részt vett a közösségfejlesztők világkonferenciáján Dublinban.

ÜLTETVÉNY

ahol a termelés folyik, a boltból se látszik, csak az eredmény fut be, anélkül, hogy hordozná az előállítás jellegét. Működése nincs látható helyen, de működése nélkül üres a bolt.

Választ kellett adni arra a kérdésre, kell-e menni közvetlenül terepre országos szervezetként, vagy azokkal kell hangsúlyosabban dolgozni, akik a terepen vannak, s az ő munkájukat kell támogatni: figyelemmel, módszerekkel, információval, kapcsolattal, pénzzel stb. A KÖFE válasza az igen volt. És erre az elmúlt időszakban az alábbi kísérleti terepeket húzta be:

Abaúj-Hegyköz: A közösségek szolgálatában kistelepüléseken (gönci járásban kapcsolatfelvétel, műhelyek a helyi szakemberekkel a helyzet megértése és a jövő tervezés a közösségi erőforrások bevonásával; kutatás (helyben élő, helyben dolgozó szakemberek jövőképe, kapcsolati háló és együttműködések a térségben, a közösség funkciói és szerepei jelen vannak vagy sem és milyen szinten, mértékben); munka a külföldi partnereinkkel; tanulmányút.
Újbuda: 60+ közösségfejlesztői ágának megerősítése, a közösségbe járás vonzóvá tétele a korosztály számára, ajánlás a mikéntek támogatására az önkormányzatnak. Belső szakmai cél a közösségi interjúzás módszertanának megújítása.
Újbuda: Nem Generation Skills program keretében az ifjúsági korosztály életre való képességeinek fejlesztése, igényeinek, szükségleteinek feltárása e téren, valamint szakmai közreműködés a kerületi önkormányzat Innovation Lab szolgáltatás-csomagjának kidolgozásában.
Nagyecseden, szoros együttműködésben a Szatmári Segítő Kezek Egyesülettel és a Református Egyházzal, a közösségfejlesztés és az egyházközség megerősítése témakörben dolgozunk.
Hegyvidéken (Budapest, XII.) a „Szépkorúak” társadalmi aktivitásának elősegítése és szervezetté tétele volt a vállalt, majd végül a védett feladat.
Újpalotán több évtizedes szomszédsági szakmai munka soron következő szakaszának, a Zsókavár lakókörnyezetmegújítása kapcsán szervezett InSpirál közösségfejlesztő projekt került lezárásra ebben az időszakban.
Zugligetben egy különleges housing kísérletben vettünk részt, mely a csapatépítés helyett, a közösségi konfliktuskezelés és gyászfeldolgozás terén adott új tapasztalatokat szervezetünknek.

S végül a jövőbe nézve a 2019-2020-as éveknek a MEGERŐSÖDÉS mottót ajánljuk.

Ehhez viszont szükség van szakmailag:

ÖNBIZALOMRA: a közösségfejlesztés értékalapú munka. Ezek képviselete zajlik a munka során: demokratikus, kooperatív. Ehhez viszont szabadságra, méltóságra és szolidaritásra van szükség, melyekért nem elég csak dolgozni, időnként ki is kell állni értük. Nem csak azért, mert veszélyben vannak, hanem azért is, hogy egymásra találhassunk azokkal, akik szintén ezen értékek mentén, közösségekkel, közösségi alapon dolgoznak. Önbizalmat pedig úgy ad, hogy minket is meghatároz, amiért kiállunk.
A VÁLTOZÁS MEGÉRTÉSÉRE: hiszen változással dolgozunk, ezért meg kell értenünk azokat, és magunknak is változtatni kell. Aktualizálni, megújítani, módosítani kell a szakmai munka kereteit, módszereit, célját. Változik a világ, nekünk is változnunk kell. Reagálnunk kell a közösségek funkció és pozícióváltására.
KÉRDÉSEKRE: Meglátásunk szerint két kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell a következő időszakban: a társadalmi törésvonalakkal és a polarizációval.
KÖZÖSSÉG FÓKUSZÚ MÓDSZERTANRA: Ez nem első sorban a közösségi interjú háttérbe szorítását jelenti, de szükség szerint jelentheti azt is. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy fejlesztendő terület a szakmai munkánkban a közösségi beszélgetés előkészítésének és levezetésének módszertana, a párbeszédre alapozott közösségi együttlétek strukturálása, az elkülönült csoportok közötti párbeszéd generálásának technikái, a mediáció, a váratlan konfliktusok csoportszintű kezelése, a párbeszédet fenntartó közösségi módszerek gazdag tárházának ismerete.
ÚJ ESZKÖZÖKRE: rövidebb, szakaszolható, intenzívebb, élményszerűbb, kivitelezhetőbb munkamódokra van szükség, a motiváció fenntartása és finanszírozás tekintetében is. Fókuszba kell helyezni a beszélgetést, a támogatásosztást, a kulcsember képzést.
EURÓPAI KERETRENDSZERRE: oldja az elszigeteltséget, új tereket nyit.
KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSRE: meg kell tudnunk érteni, mutatni, hogyan lehet dolgokról beszélni, hogy az a megértést, a közeledést szolgálja.
KAPCSOLATALAPÚ MUNKÁRA: bizalmat kell növelni, ehhez viszont fókuszba kell helyezni a kapcsolatépítő munkát. Minden szintjén a munkánknak bizalomépítésre van szükség: szakmai kapcsolatok, szakmaközi kapcsolatok, szervezetek, intézmények és egyének szintjén is. Ehhez bővítenünk kell tudásunkat és tapasztalásainkat. És persze magunkon is gyakorolni kell.
ÁTHIDALÓ SZEREP FELVÁLLALÁSÁRA: különböző társadalmi csoportok közötti kapcsolat erősítése, áthidaló társadalmi tőke.
KÖZVETLEN TEREPMUNKÁRA: mert hitelesít, élő kapcsolatokat ad és teret a visszacsatolásra. „Kislépésekben hiszünk. Megléphető módszereket ajánlunk.”
PERSPEKTÍVA NYITÁSRA: magunk és mások számára is. Nincs megoldás, alternatívák és példák vannak. Ezeket meg kell ismerni, tanulni kell belőlük és meg kell haladni azokat, hogy példát adjunk magunk is.

A megerősödésnek vannak szervezeti feltételei is, melyeket az alábbiak mentén tudtunk megragadni:

megváltozott a szervezeti struktúra, vannak új eljárások és tagolódások, melyek már életképes jeleket mutatnak, de bele kell nőni a kabátba, vagy méretre kell szabni azt.
több lábon álló finanszírozási rendszerben kell gondolkodni, változatosabb bevételi szerkezetet kell mutatnunk. A finanszírozók között fontos lesz fellelni intézményi és magán adományozókat, piaci és nonprofitpiaci megrendelőket, bizonyos ügyekben közösségi finanszírozási programot kell indítani.
meg kell tudni tartani és minimális mértékben növelni kell a tagságot, erőforrásként és szövetségesként tekintve rájuk a mindennapokban is. Belső piac. Véd- és dacszövetség. Mindenki csatlakozhat, aki tanulta, gyakorolja, csinálja tudatosan, vagy anélkül a szakmát. Cél az aktív közösségi fejlesztő emberek bevonása.

Hozzátartozik a helyzetképhez, hogy egy állami intézmény bázisán jött létre a KÖFE, a lehetőségek kiegészítésére. Ma már nincs az a bázis, ami létrehozta maga mellé a kiegészítést. Egésszé kell válni. Így minden kezdeményezés, ami hozzájárul a stabilitáshoz, kiemelt prioritásként kezelendő. A régi helyzet ugyan már nem jön vissza, ezzel együtt törekedni kell valami középpontra a projektmunka és programok között. Látni kell, hogy a stabilitást adó szoros intézményi kapcsolat béklyókat is jelentett. Ezeket is elveszítettük, ami viszont felszabadító plusz erőt jelent. A bázisépítés, a nyilvánosság és a forrásteremtés is komplex feladat és stratégiailag kiemelt terület. Ezekbe most kell befektetnünk, hogy később kamatozhasson.

SZABADSÁG

MÉLTÓSÁG

SZOLIDARITÁS

Mellettetek vagyunk: Molnár Aranka, Peták Péter választmányi tagok és Kovács Edit, elnök