„A Közösségi Részvételi Iroda célja a józsefvárosi közösségek megerősítése, a helyi lakosok bevonása a közös döntésekbe, mert hiszünk abban, hogy a tudás megosztásával és az érdemi párbeszéd megteremtésével új, kreatív, hatékony és igazságos megoldásokat találhatunk közös problémáinkra.”

Dudok Dávid (DD): A Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalának szervezeti egységeként működő Közösségi Részvételi Iroda vezetőjét, Merényi Miklóst kérdezem.

Mit csináltok a részvételi irodában?

Merényi Miklós (MM): A Közösségi Részvételi Iroda tudtommal az első ilyen profilú önkormányzati iroda. Ez egy klasszikus iroda, olyanok vagyunk, mint a pénzügyi vagy a jogi iroda, tehát ez a hivatalnak a része, de ilyen iroda, korábban nem volt máshol. Mi alapvetően a kerület közösségi részvételi programjáért vagyunk felelősek, ami azt jelenti, hogy Józsefvárosban minden fontosabb, nagyobb horderejű döntést, rendeletmódosítást, stratégiát, programot, de közterületi fejlesztést is társadalmi véleményezés előz meg, és nekünk az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy ezeket a véleményezéseket lebonyolítsuk. De emellett egy csomó egyéb közösségfejlesztő programunk is van, illetve mi csináljuk a részvételi költségvetést, ami idén már 200 millió forintos kerettel fog működni. Ez is egy nagy közösségi programunk.  A 2024-es választások után több kerületben létrejött ilyen iroda, úgy tűnik, hogy ezt az intézményesülést máshol is figyelemmel kísérték.

DD: Tehát próbáltok partnerségeket építeni a civil szervezetek és a lakosság felé Józsefvárosban, megpróbáljátok kinyitni az önkormányzati működést számukra.

MM: Abszolút erről van szó. A civilekre is nyilván kiemelten figyelünk,  van egy civil koncepciónk, amit megalkottunk. Nyilván a véleményezésekben is folyamatosan az érintett civilekre támaszkodunk, próbáljuk intézményesíteni azokat a formákat, ahogyan a kerületi civilek beleszólhatnak a döntésekbe. Ilyenekről is folyik ebben a ciklusban gondolkodás, hogy akár a kerületi cégeknek a felügyelő bizottságába is beülhessenek  civilek, és ne (csak) politikai kinevezettek. De olyasmiről is szó van, hogy megpróbáljuk megreformálni azt, hogy hogyan vehetnek részt a testületnek a munkájában. Nagyon-nagyon sok programunk van, és ezek a programok nemcsak a civil szervezetek, hanem a józsefvárosi lakosok felé is nyitottak. Folyamatosan bombázzuk őket azokkal a tervekkel, amikkel az önkormányzat elindul, és folyamatosan egyeztetünk velük, akár utcafásításról legyen szó, akár mondjuk a lakbérnek a rendezéséről.

DD: Mik az eddigi tapasztalatok? Hogy fogadják a helyiek ezt a kezdeményezést, rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amik ahhoz kellenek, hogy részt tudjanak venni ezekben a deliberatív, demokratikus folyamatokban?

MM: Abszolút, szerintem izgalmas hely Józsefváros ilyen szempontból, mert nagyon-nagyon vegyes tapasztalataink vannak. Nem biztos, hogy köztudott, de Józsefváros – akár a roma lakosság tekintetében, akár az itt élő külföldiek tekintetében – olyan kerület, ahol lakosságarányosan a legtöbb roma és a legtöbb külföldi él. Az irodának egy újonnan induló programja a Lakótér program, ami egy konkrét helyszín is lesz majd, hamarosan megnyílik a Kálvária téren, ahol kifejezetten az önkormányzati bérlőkkel fogunk közösséget építeni, és az ő problémáikra próbálunk közösen megoldásokat találni.

Nagyon-nagyon sok csatornán, nagyon sok irányba indulunk el az emberek felé. Józsefváros néhány évvel ezelőtt politikailag, közügyek tekintetében alapvetően nem volt egy kifejezetten aktív kerület. Ha mondjuk valaki a választási részvételt nézte meg, akkor azt látta, hogy itt kevesebben szavaznak, mint máshol. Ez nyilván magyarázható különböző társadalmi, szociális karakterisztikumokkal. De most már szerintem ez nincs így – azt látjuk, hogy nagyon-nagyon aktívakká váltak különböző közösségek, folyamatosan keresnek minket, bombáznak minket ötletekkel, ezekben a részvételi folyamatokban is mindig van érdeklődés. Egészen meglepő témákban is nagy részvételű lakossági fórumokat tartunk. Nem vagyunk még az út végén, de ez egy jó irány, amerre most megyünk, és reméljük, hogy a leendő civil referensünk is majd be tud kapcsolódni ebbe a munkába.

DD: Igen, ennek a beszélgetésnek van egy konkrét apropója is. Civil referenst, civil kapcsolattartót kerestek a Józsefvárosi Irodába, tehát bővültök.

MM: Sok helyen van szerintem civil referens. Akit mi keresünk, nem egy hivatalnok, nem egy referens lesz, ezért neveztük el ezt civil kapcsolattartónak. Ez alapvetően egy teljes állású munkakör. Olyan embert keresünk, akinek van civil tapasztalata, tehát dolgozott valamennyit a civil szférában, ugyanis ennek a leendő munkatársunknak lesz az a feladata, hogy alapvetően mindenfajta civilekkel kapcsolatos programot koordináljon. Szerintem jó változás most, hogy a részvételi iroda kapta meg például a civil pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat, tehát ez most már nem egyszerűen egy adminisztratív dolog – egyébként ez már az előző ciklusban is így volt. De nem mindenhol van így. Aki ismeri más kerületeknek a gyakorlatát, tudja, hogy nem jellemző például az a nálunk lévő gyakorlat, hogy független külsős pályázati bírálók bírálják el a pályázatokat, és ezt az értékelést veszik alapul a bizottságban a képviselők. Például ez egy olyan ügy, ami majd ennek a leendő civil kapcsolattartónknak a feladata lesz. De például egy másik izgalmas programunk, hogy olyan helyiségeket, amiket hosszabb ideig nem vesznek bérbe, jóval alacsonyabb, nagyon kedvezményes áron bérbe adjuk pályázati úton civil szervezeteknek. Ez nem csupán egy egyszerű helyiségbérlet, hanem ezekkel a civil szervezetekkel kapcsolatot építünk, és közös programokat indítunk. Azt szeretnénk, hogy ezekbe a helyiségekbe élet költözzön. Ezeknek az együttműködéseknek a fenntartása is a civil kapcsolattartó feladata lesz, szóval nagyon szerteágazó munkakör ez – erre keressük most a józsefvárosi civil kapcsolattartót.

DD: Ez egy jó nagy falat, és elég nagy felelősséggel járó munkának is tűnik. Hogyan bátorítanád a jelentkezőket?

MM: Szerintem ez egy izgalmas iroda, itt alapvetően fiatalok dolgoznak, akiknek egyébként van civil tapasztalatuk. Én mostanában veszem át ennek az irodának a vezetését, előtte 10 évet dolgoztam a civil szférában, a K-monitor Egyesületnél korrupcióellenes aktivistaként. Ha valaki a civil szférából jön, és érdekli az önkormányzat is, és érdekli az, hogy belépve egy hivatalba, egy kicsit talán merevebb, szabály alapú struktúrába, hogyan lehet azokért a célokért dolgozni, amelyekért egyébként az ember a civil szférában is dolgozik, akkor ez egy nagyon izgalmas első lépés lehet ehhez. Én nem régóta dolgozom a Józsefvárosi Önkormányzatban, de az egy nagyon pozitív élményem, hogy nem csak a mi irodánkban, hanem nagyon-nagyon sokféle különböző területeken, a vagyongazdálkodási, a lakhatási, a szociálpolitikai területen is progresszív és nagyon jó gondolkodású kollégák dolgoznak. Tehát a részvételi iroda nem egy zárvány, korántsem arról van szó, hogy van néhány civil megközelítésű szereplő, és egyébként a hivatal más osztályain nem ilyen gondolkodásmódú emberek dolgoznak. Ha valaki civilekkel dolgozik, akkor nyilván mindenféle szakpolitikával kapcsolatba kerül, és ilyen körülmények között kapcsolatba is fog kerülni ezekkel a kollégákkal. Szerintem a civil kapcsolattartó munkakör izgalmas tapasztalat lehet bárkinek, aki szeretné megismerni, a hivatali működést vagy azt, hogy hogyan működhet jól egy hivatali szervezet.

DD: Mit vártok a jelentkezőtől?

MM: Egy olyan motivációs levelet kérünk a jelentkezőktől, amiben a jelentkező kifejti, hogy milyen elképzelései vannak, és hogyan támogatná a kerületi civil szférát. Mi ezekre a gondolatokra vagyunk leginkább kíváncsiak. Ami a kiírásban talán a leginkább korlátozó lehet, hogy azt szeretnénk, ha olyanok jelentkeznének, akiknek legalább 5 évnyi tapasztalatuk van akár csak önkéntesként civil vagy közösségi munkában, akár önszerveződő közösségekben, informális közösségekben. Ha már egy civil kapcsolattartó dolgozik az önkormányzatban, akkor fontos, hogy tudja, milyen problémákkal, kihívásokkal küzdenek a civil szervezetek.

 

Szerző:

Dudok Dávid egyetemi tanársegéd az ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociális Munka tanszéken. 2018-ban szerzett oklevelet az ELTE Közösségi és civil tanulmányok mesterképzésén, mindig érdeklődve figyelte a helyi közösségi kezdeményezéseket. Jelenleg az ELTE Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika programjának harmadéves PhD-hallgatója, kutatási területe a közösségi kulturális intézmények társadalmiasított működési módja.