Légy a helyi demokrácia őre! Részvétel Hónapja a Civil Kollégium Alapítvány szervezésében

2024/4

Az idén 19. alkalommal megrendezett részvételiséget erősítő rendezvénysorozat keretében 12 megyében és a fővárosban 46 eseményt szerveztek a civil csoportok. Soprontól Nyírmihálydiig 13 különböző részvételi eszközt használtak a szervezők.

Újságírói pályám egyik büszkesége, hogy a 1992 januárjában Rapcsák András, Hódmezővásárhely egykori polgármestere üvöltve kizavart, majd regnálása idejére végleg kitíltott a polgármesteri hivatalból. Nem kisebb oka volt erre a nagyhatalmú városvezetőnek, minthogy ifjú, s ártatlannak tűnő rádióriporterként, – mikrofonomat az orra alá téve – merészeltem megkérdezni, hogy a hivatal pincéjébe tervezett kaszinó és bár tervéről született-e testületi döntés? Mi több, kikérték-e a lakosság véleményét? Éktelen haragra gerjedt az elöljáró, hogy mit is képzelek én, tudja Ő pontosan, hogy mi a jó városnak!

Ezzel a saját mindenhatóságába belefeledkező vezetői magatartással azóta is többször találkoztam, ám már akkoriban is megtapasztaltam, hogy a hübriszi viselkedés ellen az emberek csak összefogva, azonos érdek és ügyek mentén szerveződve képesek eredményesen fellépni.

Másik történetem, mely azokhoz az akasztói asszonyokhoz fűződik, akik varrónőkként szó nélkül tűrték a Darabbérből jól ismert kizsákmányolást. Éppen erre jó példa: amikor az évtizedes hagyományokat felrúgva nem engedték el őket a varrodából szüretelni, fellázadtak. De nem álltak meg az aktuális konfliktus megoldásánál, mellett, átgondolták a helyzetüket, felismerték az érdekeiket, és megvédték azokat.

A megváltoztathatatlannak tűnő a hétköznapi hatalmi viszonyokba a kiszolgáltatott és az alárendelő is belenőtt, ezt látta és tanulta. A szocializációs folyamat végén beárazták magukat, s ennek megfelelően cselekedtek, pontosabban alárendeltként éppen, hogy nem cselekedtek. A szegény, egyenként védtelen asszonyok azonban együtt erőssé váltak, a közösség már meg tudta védeni magát, s ezáltal a gyerekeknek szánt karácsonyi ajándékra szánt pénzt is megkeresték. Ez adott erőt, amit a közösség ereje tovább növelt.

Ezt az állampolgári bátorságot, a közösségi erőt hivatott előhívni és megmutatni lassan két évtizede a Részvétel Hónapja, amely idén a megszokotthoz képest mind nevében (idén először a Részvétel Hetét felváltotta a Részvétel Hónapja elnevezés), mind időben, mind az eseményekben is túl nőtt a korábbi évek rendezvénysorozatán. A választási év felfokozott hangulata, s talán az idei cím: Légy a helyi demokrácia őre! sokakat megszólított. Néhány szám hadd álljon itt: a 19. részvételiséget erősítő rendezvénysorozat keretében 12 megyében és a fővárosban 46 eseményt szerveztek a civil csoportok. A CKA Irodához képest a legmesszebbi település Nyírmihálydi volt és 13 különböző részvételi eszközt használtak a szervezők.

A rendezvénysorozat címe azt üzente, hogy közösen védhetjük meg a magunk és közösségünk érdekeit, hiszen a helyi demokrácia ereje nem pusztán a választott képviselők bölcsességében vagy a jogszabályok betartásában rejlik. Szükség van hozzá azokra az emberekre is, akik nap mint nap őrzik, fenntartják és ha kell, védik a közösségeink szellemét. Szükség van azokra a civil polgárokra, akik hisznek abban, hogy a közös ügyekben való aktív részvétel nemcsak formálja, de erősíti is a közösségüket. Szerencsére idén is sokan voltak ilyenek.

A teljesség igénye nélkül legekben elbeszélve nézzük, mi mindennek adott keretet a Részvétel Hónapja:

A leglátványosabb esemény – A részvételiség nem csupán egy lehetőség, hanem egy felelősség is, mely biztosítja, hogy a közösség hangja ne vesszen el a döntéshozatal során.

Igen látványos figyelemfelkeltő akciót szervezett a Nyugati Pályaudvar elé a CKA Hálózat Akadálymentes Munkacsoportjának két alapítója: az Önállóan lakni – közösségben élni és az Egymásért – Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesület. Vegyetek már észre bennünket címmel a vasúti akadálymentesítés tarthatatlan helyzetére hívták fel figyelmet. A 16 állomást jelképező lufiból Farkas Gábor kerekesszékében ülve 14-et durrantott ki, ezzel szemléltetve: hogy a Budapest – Vác vonalon 16 vasúti állomásból 14-en nincs akadálymentesítés – ami döbbenetes 90%-os arányt jelent. A demonstráció végén az „Akadálymentes vasútért” mozgalom tagjai egy “Elváráslistát” adtak át a MÁV képviselőjének, amely az akadálymentesítés folyamatát részletezi. A javaslatok mellett tárgyalásra invitálják a MÁV vezetőit, hogy közösen dolgozzanak egy mindenki számára hozzáférhető közlekedési rendszerért, hiszen az akadálymentesség mindenki közös ügye! (1)

Az akadálymentes vasútért szövetkező csapat azonban itt nem állt meg: a Részvétel Hónapjában több helyütt szerveztek közösségi kiállítást – kreatív installációk segítségével – a különböző HÉV megállókban. Mivel a Nyugati pályaudvari demonstrációt követő beszámolókban a sajtó rendre a fehér lufit emlegette, így mára Fehér Lufis Mozgalomnak hívják magukat, így december 3-án a Fogyatékossággal élő emberek világnapján már Fehér Lufis Mozgalom néven szerveztek látványos performanszt a Batthyány térre. Fehér lufik jelképezték azokat az embereket, akik még mindig kiszorulnak a helyi vasútról, akik nem tudnak felszállni, akik a szabad mozgás lehetőségétől vannak megfosztva. Fontos feladat volt mindezt megértetni az emberekkel a demonstrációs helyszíneken. (2) Látnia kell a többségi társadalomnak: a mozgáskorlátozottság nem szimplán közlekedési nehézség, hanem komoly társadalmi probléma is, hiszen ezek az emberek – a szabad mozgásuk elvételével- sokszor teljesen kiszorulnak a társadalmi kapcsolatokból.

A leghosszabb események – A helyi demokrácia őreinek fontos: a demokrácia ne csak választások idején, hanem minden egyes nap megnyilvánuljon.

Két héten át tartott a diskurzus Szegeden a helyiekkel a tűzijáték előnyeiről és hátrányairól. A szegedi aPont azt kezdeményezte, hogy a Tisza parti város váljon tűzijátékmentes várossá. A szervezők az online petíció mellett közösségi beszélgetéseken hívták fel a figyelmet a tűzparádé káros hatásaira. A mérleg egyik serpenyőjében a pirotechnikai fényjáték szépsége és 10-15 percnyi szórakozás lehetősége, míg a másikban a környezeti és ökológiai hatásai, a vad- és háziállatok veszélyeztetettsége kaptak helyet. A beszélgetések során kiemelték, Újév hajnalán a levegő szennyezettsége az év során nem tapasztalt csúcsértékeket ér el: finompor, nehézfémek és mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe. Emellett rámutattak, hogy a téli légszennyezés egyik fő oka a lakossági tüzelés, amely a hátrányos helyzetű csoportok esetében gyakran szemétégetést jelent. A szervezők szerint, ha a tűzijátékra szánt összeget a rászorulók szociális tűzifa támogatására fordítanák, az mindenki számára előnyösebb megoldás lenne. Összegzéseként a szervezők javaslatot tettek Szeged városvezetése felé, hogy a város váljon környezettudatos és példamutató közösséggé.

A részvételiség egyik kedvelt eszköze: az aláírásgyűjtés más témában is lehetőséget adott a szerveződésre. A módszer hatékonyságát emelték ki a wekerlei Van más út – Összefogás a Kiserdőért is, akik a kiemelt beruházásokat szabályozó törvény hatályon kívül helyezése érdekében gyűjtöttek támogató aláírásokat. Ezek az alkalmak lehetőséget adtak arra, hogy az adott ügy információi mellett az állampolgári részvétel fontosságáról is beszélgessenek az érdeklődőkkel. Tapasztalatuk szerint: az emberek a közvetlen megszólítás nélkül sokkal kisebb valószínűséggel olvassák el a plakátokat, vagy értelmezik a kitelepülés célját. Előfordul, hogy elsőre nem is tudatosítják magukban, hogyan viszonyulnak az adott kérdéshez vagy akár magukhoz a stand mellett állókhoz. A helyszíni jelenlét során számtalan jó tapasztalatot szereztek az aktivisták, kezdve a jól megválasztott megszólító mondattól a pultnál történő témakapcsolásig, a beszélgetés kibővítéséig. A kezdő önkéntesek számára is jó gyakorlatnak bizonyult. Az esetek többségében kiderült, akik korábban ódzkodtak a járókelők direkt megszólításától, a végén örömmel tekintettek vissza a sok megerősítésnek köszönhetően.

Sok ezer lépést tettek meg az idei Részvétel Hónapján sétákat szervezők. Még a 2019-es választási kampányban jelent meg a séta, mint az ügyek megismertetésének, a szervezet megismerésének, a bekapcsolódásnak és a szerveződésnek remek eszköze. A C8 Civilek Józsefvárosért csoportjának tagjaként a társaimmal magam szerveztem meg a VII. kerület 12-es választókerületének körzet be- és átsétálását, s szerettem bele ebbe a műfajba. Azóta a CKA Hálózatának közösségszervezői továbbfejlesztették, idén már több civil sétát szerveztek, s átadják ennek módszertanát sokfelé. Szegeden a Biztonságos Tér kampány legfontosabb strukturális, logisztikai, szervezési és bevonási lehetőségeit mutatták be, míg a C8 két sétát is szervezett, hogy az adott kerületrész aktuális problémáit átbeszélve bemutassa a szervezet két önkormányzati képviselőjét, akik a nyári önkormányzati választáson jutottak be a testületbe.

A „Legzeneteltelibb” esemény – A helyi demokrácia őrei azok: akik felismerik, hogy a legkisebb döntések is hatással lehetnek a közösség életére.

Szabad utcazenét a II. kerületben! – Zene az utcán? címmel mini koncertre és közösségi ötletelésre hívták a budapesti kerület lakóit. Az esemény első részében egy workshop keretében zajlott a közös gondolkodás az érintett utcazenészekkel, majd bevonták a zenélésbe a járókelőket a helyi piac mellett. Figyelemre méltó volt, hogy a lakosok szinte minden alkalommal meglepődtek a rendeletben szereplő tiltás hallatán, tehát a túlnyomó többségük nem volt tudatában annak, hogy az utcazenélés nem megengedett a kerületi közterületeken. Ennek fényében osztották meg konkrét véleményüket a kérdésben, melyek között szabályozási- és helyszínjavaslatok egyaránt voltak. Egy-egy támogató, illetve nem-támogató visszajelzést fejenként egy rovátka behúzásával lehetett megerősíteni, végül a 3 és fél óra alatt több mint 130 támogató “rovátka” került fel a gyűjtőlapra. A szervezők az eseményen összegyűjtött ötleteket és letisztázott javaslatcsomagot továbbították az önkormányzatnak.

Még ezen az aprónak tűnő dolgon keresztül is megtapasztalhatták a jelenlévők, hogy a részvételi demokrácia mennyivel élhetőbbé tesz egy települést, hiszen ennek ezáltal egy kicsit mindenki magáénak érezheti azokat a döntéseket, amelyek az életüket is nap mint nap befolyásolják.

A legötletesebb kampány eseménye – A helyi demokrácia őrei a részvételiség, a nyilvánosság és a transzparencia elkötelezett támogatói, akik az állampolgári jogok érvényesülését és a döntéshozatal átláthatóságát segítik elő.

Az Eleven Gyál közössége korábban egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében tárta fel, hogy a helyiek túlnyomó többsége elutasítja a Kiserdő területére tervezett önkormányzati fenntartású Idősek Otthonának építési helyszínét. A kutatás eredményét egy látványos óriásplakáton is megjelenítették, hogy a helyiek véleménye széles körben nyilvánosságot kapjon. Ezzel párhuzamosan a civil aktivisták a lakossághoz fordultak: arra kérték az embereket, mutassák meg saját fotóikkal, mit jelent számukra ez a természetes állapotú, érintetlen kiserdő a város közepén. A beérkezett képek közül a legjobbakat a Részvétel Hónapja részeként több alkalommal Gyál közterületein kiállították, ezzel is hangsúlyozva, hogy mennyire fontos a közös, társadalmi kiállás a természeti kincseink védelme érdekében Az ER(D)Ő velünk van! – Nem hagyjuk, hogy kivágják a fákat! – megvédjük a Kiserdőnket! címmel rendezték meg a helyi Kiserdő szépségeiről szóló köztéri fotókiállítás-sorozatot.

A Részvétel Hónapja idén a helyi demokrácia védelmét volt hivatott hangsúlyozni, utalva a közösség és az újonnan felálló önkormányzatok közötti párbeszéd fontosságára. Az Eleven Gyál közössége élen jár ebben a küzdelemben, hiszen saját eszközeikkel állnak ki az emberek véleményéért. Nem véletlen, hogy az Eleven Gyál közössége idén elnyerte az „Év Közösségi Kezdeményezése” díjat az Önkéntes Központ Alapítványtól.

A legjátékosabb események – A helyi demokrácia őrei képesek aktivizálni a helyi polgárokat!

A Civil Közoktatási Platform foglalkozásán tanárszakos hallgatók, oktatók és civil szervezetek képviselői találkoztak, hogy merész, új módszerekkel inspirálódjanak a cselekvésre. Az esemény egy problémafelvető előadással indult, amely rávilágított a fenntarthatóság kihívásaira, valamint arra, hogyan járulhat hozzá az oktatás e globális célkitűzés megvalósításához. Az előadást követően forgószínpados, kiscsoportos beszélgetések formájában folytatódott a foglalkozás, amely lehetőséget adott a résztvevők számára, hogy mélyebben megértsék és gyakorlatban is megtapasztalják a bemutatott módszereket.

Az alkalmazott módszerek között olyan előremutató, cselekvésre ösztönző technikák szerepeltek, mint az öröm-bánat térképezés, amely a közösségi érzést és az érzelmi visszajelzést helyezi előtérbe, valamint a közösségszervezés alapjait és fontosságát bemutató társasjáték. A Részvétel Hónapján egyébként több helyütt volt társasjáték, ami erősítette a közösségi kötelékeket. Könnyen megszervezhető, és a játék bevonta a visszahúzódóbbakat, akik így megismerhették a csapatmunka örömét. Remek alapja volt a közösség fejlődésének.

A leginkább sokszínű esemény: A részvételiség révén építjük a bizalmat, a szolidaritást és a közös jövőt.

A részvételiségnek, a közösségi munkának fontos színterei az iskolai közösségek, a gyerekekhez kapcsolódó szerveződések. Hiszen a Civil Kollégium Alapítvány oktatási munkacsoportja évek óta azon dolgozik, hogy minden gyerek megkapja a figyelmet és a szeretetteljes törődést az iskolákban. Akár Ukrajnából menekültek, akár anyagi nehézségekkel küzdő családok gyermekei, vagy speciális gondoskodásra szorulnak – mindenkinek jár a kiegyensúlyozott, boldog gyerekkor. A roma közösségekből érkező szülők tapasztalatai különösen értékesek lehetnek ebben a folyamatban, mert segítenek hidat építeni az iskolai munkatársak és a szülők között. A munkacsoport két közösségszervezője az iskolai demokráciáról, azon belül is a szülői jogokról szervezett beszélgetést: Sokszínűek vagyunk! – Elfogadás az iskolában címmel Esztergomban. Az ukrán roma menekülteknek eleinte nehéz volt a helyi romákkal kapcsolatot teremteni, de a találkozó során kiderült, hogy az oktatással kapcsolatos problémáik több ponton azonosak, így elkezdtek egymáshoz kapcsolódni. Mindkét csoport tapasztalata az, hogy az iskolában megkülönböztetik a gyerekeiket, lenézik, kirekesztik, sokszor fizikailag bántalmazzák őket. Mindez összefogásra és közös cselekvésre, fellépésre ösztönözte őket. Hasonlóan a nyírmihálydi szülőkhöz, akik EgyszerGYEREk – Mihez van jogunk szülőként az iskolában? címmel tartottak megbeszélést. Itt is kiderült, hogy a közös gondolkodás támogatja a jogtudatosságot, segít megérteni a gyermekek jogait és a köznevelési rendszer működését. A jogi tájékozottság pedig képes növelni a biztonságérzetet elősegítve a pozitív iskolai légkört, valamint a konfliktusok békés kezelését. A javaslatokat mind két helyen eljuttatják a döntéshozóhoz.

A legtöbb embert megmozgató esemény – Minden egyes polgár, aki részt vesz a helyi ügyekben, legyen az egy nyilvános fórum vagy egy civil szervezetben való tevékenység, hozzájárul ahhoz, hogy a demokrácia élő valósággá váljon.

Telt házas rendezvényként tartotta meg civil fórumát a Dolomit Operatív Törzsi Gyűlés a tervezett dolomit bánya megnyitása ellen. Az esemény a csobánkai helyszínen jelentős érdeklődés mellett zajlott, a nézők nemcsak a teremben, de az udvaron is szép számban megjelentek, hogy közösen vitassák meg, miként őrizhetik meg településük békéjét, és védhetik meg a kiemelt jelentőségű természetvédelmi területet. Az esemény élő közvetítését több mint 2600-an követték online. A csobánkaiak remek példaként szolgáltak az idei Légy a helyi demokrácia őrzője! mottónak: kiálltak magukért, hogy megőrizzék közösségüket. Folytatják a küzdelmet a Pilis védelméért és nem engedik, hogy nélkülük döntsenek a sorsunkat befolyásoló kérdésekben.

A legzöldebb események –. A helyi demokrácia őrei nemcsak a jelen kihívásaival néznek szembe, hanem közösségük hosszú távú fennmaradását is biztosítják, s egyben komoly felelősséget vállalnak a jövő generációjáért is.

A Részvétel Hónapjának legtöbb eseménye természetesen kapcsolódott valamilyen mértékben a környezetünk védelméhez. Magától értetődően, hiszen az egészséghez és a biztonsághoz való jog érvényesítése alapjaiban határozza meg a jövőt. Néhány esemény azonban kifejezetten az élhetőbb, fenntarthatóbb és zöldebb környezet érdekében történt. Az Érdi Zöld Klub a város környezeti politikájáról szervezett lakossági beszélgetést elsősorban a kezeletlen, gazos, szemetes közterek és zöldfelületek helyzetéről. Különösen fontosnak tartották, hogy intenzív párbeszéd alakuljon ki a tervezők, a politikai döntéshozók és a civilek között, hiszen a tervek fókuszában nemcsak a város építészeti arculata, hanem legfőképpen az élhetősége kell, hogy álljon.

Az élhetőbb és biztonságosabb jövő állt a Sámsoni Elevenek és a kisterenyei Érdekem az érdeked Egyesület egy-egy eseményén, ahol a nők lehetséges szerepeit vizsgálták a klímaváltozás elleni küzdelemben. Alapvetés, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai több szempontból is jobban érintik a nőket, mint a férfiakat. Mivel a nők társadalmi szerepe világszerte erősödik, szerepük a szemléletváltás terjesztésében jelentős hatással lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezt a célt szem előtt tartva szervezték meg a nők szerepét középpontba állító előadást. És aligha lehet annál nagyszerűbb eredménye egy részvételi eseménynek, mint hogy a résztvevők elhatározzák egy újabb közösségi részvételt igénylő projekt megvalósítását.

A szennyvíz anomáliákkal foglalkozó üllői esemény pedig még ennél is sikeresebb volt. Az Üllő Te vagy Egyesület konferenciáján ugyanis mérföldkőhöz érkezett a Gyáli-patak valódi ökológiai megújulása. A rendezvény első órájában a világon fellelhető, a természetes vizeket megóvó megoldásokról és a problémák elhárításáról beszélgettek kiscsoportokban a résztvevők, akik megegyeztek abban, minél előbb cselekedni kell a patak helyreállítása érdekében. A következő órában már az érintett települési polgármestereké volt a főszerep, s a kerekasztal megbeszélésen meglepően rövid idő alatt megszületett az elhatározás, a polgármesterek közötti megállapodás egy mintaprojekt tervéről. Elhangzott, ennek első lépése egy átfogó koncepcióterv készítése, a szennyezés okának felderítése és megszüntetése lesz, végül a patak ökológiai helyreállítására kerül sor.

A legmegdöbbentőbb esemény – A helyi demokrácia őrei a közjó előmozdítói, és a pozitív társadalmi változások fáradhatatlan harcosai, ez képes biztosítani a tisztességes, igazságos jövőt.

A végére hagytam a Részvétel Hónapjának egyik kiemelkedő eseményét a Víz Koalíció „A kutak útján” című konferenciájának említését (3), amely a vízszegénység számos formáját kívánta megmutatni. Két bemutató is volt az eseményen. Egyrészt a maga az esemény a Vízszegénység ezer arca (4) című dokumentumfilm premierjével kezdődött, amely megmutatta: mennyire fontos, hogy komplexen vizsgáljuk ezt az egyre szélesebb társadalmi réteget érintő problémát. Az ivóvízhez jutás nehézségei, a víz nélküli háztartások, a kútra járás életkörülményei, a kiszáradó kutak, az aszály és a vízkészletekkel való gazdálkodás mind-mind szorosan összefüggenek egymással. A vízgazdálkodás komplex rendszer, amely sok kihívást rejt magában. A másik a PAD Alapítvány friss kutatása: a lakossági víziközmű hozzáférés hazai társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeit elemezte (5), rávilágítva a környezeti esélyegyenlőség kérdésére. A roma honfitársaink között 8,5-szer nagyobb valószínűséggel találunk víz szegénységben élőt, a vízhordás alapvetően a nők feladata, ami egy félállású munkaidőt jelent minimum naponta.

A bemutatót követően közös gondolkodásra hívták a résztvevőket. Arra kérték őket, osszák meg a vízszegénységgel kapcsolatos ismereteiket, tapasztalataikat, és mondjanak véleményt a kutatás szakpolitikai ajánlásairól. A jelenlévők igen érzékenyen és elkötelezetten viszonyultak a témához. Támogatták a napi 30 liter/fő vízmennyiség biztosításának alapjogát, az országos szintű kútelzárási tilalom bevezetését, a szociális alapú díjfizetést, és a hálózatról lekapcsolt háztartások visszakötését, valamint a helyi önkormányzatok nagyobb javaslattételi és döntési jogkörét. Felmerült a hazai vízkészletek állapota és végessége. A kutatási anyag is kitér a fúrt és ásott kutak szabályozatlanságra, ami ugyancsak a vízhez jutás egyenlőtlenségéhez vezethet, ráadásul a kutak vízminőségét hivatalból senki nem ellenőrzi, így komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

Az ezt követő panel beszélgetésen is igen fontos dolgok kerültek szóba. Például az Aarhusi Egyezmény, amelyről sajnos kevesen tudnak, pedig ez biztosítja a lakosság jogát a környezeti információkhoz való hozzáféréshez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatáshoz. Az önkorlátozás fontossága külön hangsúlyt kapott, hiszen egy fenntartható társadalom az egyéni szükségletek és a közösségi jólét, luxus kombinációjával érhető el, ennek egyensúlyára épül. – mindenkinek legyen tiszta víz a poharában, de a saját medencét váltsa fel a közösségi uszoda használata. A szolidaritás és a jó élethez szükséges alapfeltételek biztosítása a teljes társadalom javát szolgálná. Számos kutatás bizonyította, hogy azokban a társadalmakban, ahol az emberek az átlagos, normálishoz közelítő életmóddal is elégedettek, mindenki számára kiegyensúlyozottabb és magasabb szintű jóllét valósul meg.

A rendezvény végén a Víz Koalíció tagja hangsúlyozták, hogy a vízügyi problémákban érintett csoportok és szervezetek összefogása elengedhetetlen az erős érdekérvényesítéshez, és az együttműködés is évek óta ezen dolgozik – hiszen mottójuk is ezt tükrözi: „A vízügy közös ügy!”.

A Részvétel Hónapja eseményei mind izgalmas kezdeményezések, amelyek egyértelműen rávilágítanak arra is, hogy a részvételiség nem csupán egy hónapig tartó figyelemfelhívás, hanem folyamatos, aktív közösségi szerepvállalás. Minden egyes esemény hozzájárult a közösség erejének és összetartozásának növeléséhez, valamint a helyi demokrácia védelméhez. A Részvétel Hónapja alatt megvalósult akciók és kampányok, mint az akadálymentes vasúti mozgalom, a szegedi tűzijáték diskurzus, a Kiserdő vagy a Gyáli -patak védelme, mind azt bizonyítják, hogy a közösség ereje és a polgárok aktív részvétele nélkülözhetetlen a társadalmi változások elérésében. Ezek a kezdeményezések nemcsak helyi problémákra világítanak rá, de hosszú távon is hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a tisztességes, demokratikus működéshez.

Szerző:

Sándor Kata rádiós újságíró, coach, gyászcsoportvezető. 19 évig, a valódi közszolgálati rádió megszűnéséig volt Magyar Rádió szerkesztő-riportere. Műsoraiban mindig érzékeny témákat érintett, elsősorban szociális riportokat és dokumentumműsorokat készített. 1999-ben elnyerte a Magyar Rádió Alapítvány tényfeltáró, oknyomozó -riport kategória 2. díját. Legutolsó riport-összeállítása – mely a hajléktalan nőkről szólt: Nők a sorban, A senkik földjén -, a Független Médiaközpont nyertes pályázata volt 2014-ben. Több, mint 10 éve tevékenykedik önkéntesként különböző szervezeteknél. Alapítója a Heti Betevő ételosztó csapatnak, a Segítség Közvetítők egészségügyi civil szervezetnek és a C8 Civilek Józsefvárosért Egyesületnek. A 2019-es önkormányzati kampányban a C8 kommunikációsa és a civil séták szervezője. A gyászolókat segítő Napfogyatkozás Egyesületben 2017 óta tevékenykedik, az idei évtől kezdve elnökségi tag. 2021-től részt vesz a Civil Kollégium Alapítvány nagyobb akcióiban, majd 2023 óta a CKA kommunikációs és sajtókapcsolatok munkatársa.