“Mégis figyelni kell rá, ápoló odafigyeléssel gyorsítani (amennyire lehet) a pozitív folyamatokat, és nyesegetni (óvatos kézzel, kárt ne okozzunk!) a faluközösség szám
ára előnyteleneket.”
(Bánlaky Pál)

Ezen gondolatok jegyében gyűltünk össze 1997. április második hétvégéjén Sümegen, hogy a Zalai Falvakért Egyesület kezdeményezésére, megvalósuljon egy intenzív tréning – előadásokkal, és beszélgetésekkel –, melynek során központi szerepet kapott a térségi szinten való gondolkodás fontossága, és beépülése napjaink vidékfejlesztési gyakorlatába.
A résztvevők a Zala megye szívében található Belső Göcsej kistérségeiből érkeztek. A szegek földjéről, melynek ma is jellemzője az aprófalvas településhálózat. Ezen kis települések vezetői szeretnének összefogni, és közösen tevékenykedni a térség helyzetének javításáért, a vidék szépülésért.
Indításként a résztvevők bemutatkoztak, néhány szót szóltak jelenlegi beosztásukról, munkájukról, és megfogalmazták mit várnak e hétvégi két naptól. Jellemző volt – az egyébként vegyes társságra – hogy kíváncsian, nyitottan fordultak a téma felé, hogy megismerjék a vidékfejlesztés új elképzeléseit. Beosztásuknál, közéleti szerepüknél fogva mindannyian aktív résztvevői községük vezetőségének. Egyöntetű igényként merült fel a pályázati rendszer, a pályázatírással kapcsolatos kérdések megtárgyalása, különös tekintettel az új PHARE-kiírásokra és a Megyei Területfejlesztési Tanács által kínált lehetőségekre. A résztvevőkben megfogalmazódott a térségi szinten társulás igénye, megteremtve ezzel a kistérség egységes, komplex fejlesztési tervének és ezen elképzelések megvalósításának szervezeti kereteit.

Az erőforrások rendszere

· Természeti, ökológiai erőforrások
· Gazdasági erőforrások
· Emberi, humán erőforrások

Az erőforrás elemzés lépcsői

· A belső erőforrások feltárása, azonosítása
· A célkitűzések meghatározása
· A fejlesztési irányok, a prioritások, az elindulás meghatározása
· A kitörést szolgáló rövid és középtávú projektek meghatározása
· A külső erőforrások mozgósítása
· Az eredmények figyelése, ellenőrzés, visszacsatolás

Az erőforrások rendszerezéséből kiindulva, egy leltárt készítve a térség adottságairól, meg kell állapítani, hogy mi az, amivel ezek a falvak rendelkeznek. Ezen tényezők eredményes feltárása csak közösen – a helyi vezetők által ismert tényeken keresztül – valósulhatott meg. Az alapos és pontos helyzetelemzés stabil ugródeszka az elképzelések realitásának megállapításához, a térség fejlesztési tervének kigondolásához. Meg kell keresni a hatékonyan aktivizálható kitörési pontokat mindhárom erőforrástípus esetében.

SWOT ANALÍZIS

Belső tényezők Külső tényezők Erősségek Lehetőségek Gyengeségek Félelmek

Erősségek Mik az előnyeink? Mit csinálunk jól?

Gyengeségek Mik a hátrányaink? Mit csinálunk rosszul? Miket kellene elkerülni? Mit csinálnak mások jobban?

Lehetőségek Melyek a számunkra érdekes, fontos változások folyamatok? Hol kaphatunk jó esélyeket?

Félelmek Milyen akadályokat látunk magunk előtt? Miben kellene versenyeznünk, de félünk, hogy lemaradunk? Milyen követelményeket fogalmaznak meg velünk szemben, amiket nehéz teljesíteni? Melyek azok a változások, amelyeket környezetünkben látunk, de nem tudjuk felvenni a versenyt? Melyek azok a kifejezetten szerencsétlen, peches folyamatok, esetek, amelyek sújtanak bennünket?

Az elemzés során fény derült az endogén adottságok miatti korlátokra is, melyeknek csökkentése, áthidalása, a kis települések közös együttműködésével valósítható meg. A hosszú távú sikeresség elvét követve, meg kell találni a különböző típusú erőforrások metszéspontjait, hogy onnan kiindulva egy cél érdekében a legaktívabban felhasználhatók legyenek. Ennek elengedhetetlen feltétele a társulás, és a társulás szintjén megvalósuló gondolkodás kialakítása a vidéki térségek vezetőiben. Egyöntetű vélemény volt, hogy a legalapvetőbb feladat tehát a humán erőforrások fejlesztése.
A résztvevők három csoportban folytatták a munkát, majd az ott megvitatott témát egy, közösen választott csoporttag adta elő. A kiscsoportok munkáját egy-egy vezető koordinálta. A három variáció elhangzása után a tréningvezető irányításával kerültek rendszerezésre az elhangzottak.
Az első kiscsoportos foglalkozáson – az előtte hallott elméleti alapokból kiindulva – a SWOT analízis módszerével feltártuk a térség adottságait, sajátságait, mely kiinduló alap a fejlesztési irányok kialakításához.
A kiselőadások után közösen megvitattuk a felmerült sajátosságok súlyát, esetleges alkalmazhatóságukat a térség fejlesztésében. Göcsej vidékének apró falvai, még ha sok szempontból hasonló gondokkal küzdenek is, számos tényezőben eltérnek egymástól. Különösen igaz ez Gellénházára, a vidék egyetlen nagyobb községére, mely település mára – köszönhetően az olajiparnak – hagyományosan falusinak nevezett vonásaiból sokat elvesztett. Jelentős mennyiségű iparűzési adóra tesz szert a MOL különböző egységei miatt, amellyel költségvetésének hiányait könnyen pótolhatja. Nem igaz ez azonban a többi apró településre. Ezen különbségek élesen megmutatkoztak a különböző szempontok tárgyalásánál. Az önkormányzatok mindennapi gondjaikkal is nehezen birkóznak meg egyedül, és fejlesztésre sajnos minimális összeget tudnak csak szánni. A települések szórványos elhelyezkedéséből következik, hogy gondot jelent a hosszú úthálózat fenntartása, az intézmények üzemeltetése. A legtöbb polgármester és testület tag, sajnos mereven ragaszkodik a község költségvetése által szabott anyagi keretekhez és a testület személyeinek véleményéhez. Sok elképzelés azért akad el még a legelején, mert az amúgy is forráshiányos önkormányzat nem tudja a feltételeket biztosítani. Létrehoztak ugyan a térség falvai három társulást, de ezek hatásköre gyakorlatilag nem haladta meg az önkormányzati kereteket.
E tréning elsődleges célja tehát, hogy a felvázolt új módszerrel a résztvevők elgondolkodjanak lakóhelyük adottságain, az ezekben rejlő lehetőségeken és elkezdődjön az együttműködés a három társulás vezetője között. Segítséget kaptak a pályázati rendszer nyújtotta lehetőségek felkutatásához, kihasználásához. Meg kell keresni a járható utat egy önállóan gazdálkodó térségi társulás kialakításához, mely az önkormányzattal együttműködve, de jogilag függetlenül tevékenykedhet.
A térség adottságainak elemzése, és az aktuális pályázati lehetőségek megbeszélése után, másnap a kiscsoportok külön-külön kialakították elképzelésüket, hogy milyen lépésekkel lehetne megalakítani a közös társulást. Mint látható, az elképzelések hasonlóak, de nem szabad elhanyagolni a különbségeket sem, hiszen pont ezek azok a kritikus pontok, melyeken a megvalósítás elcsúszhat.

Csonka Bernadett
GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
Agrárszociológia Tanszék egyetemi hallgató

Összegzésként az erőforrás elemzési munkákból az alábbiakat emeltük ki: SWOT analízis eredménye A térség jellemzői: Erősségek: A táj természeti szépsége, adottságai A térség gazdaságföldrajzi fekvése A lokálpatriotizmus, a hagyományos értékek, társadalmi szerkezet A foglalkoztatottság viszonylag jó helyzete Gyengeségek: Kedvezőtlen demográfiai folyamatok Kedvezőtlen termőhelyi adottságok Kedvezőtlen településszerkezet Az összefogás hiánya, bizalmatlanság Rossz információáramlás, nem kellő felkészültség Lehetőségek: Alapvető előfeltételek: Együttműködés, koordináció a társulások és a civil szféra terén Képzési programok Turizmus Termálvizek hasznosítása Erdőgazdálkodás, feldolgozás Helyi kézművesség, népművészet Tennivalók: – Megalakítani az együttműködést a 3 társulás között + ZFE – összehívni a civil fórumot, kialakítani az együttműködést – megalakítani az esetleges hiányzó civil szervezeteket – elindítani egy közös iroda megteremtését és “menedzser” – felkészülni a pályázatokra

Zalai Falu 1997. június