Szakmai programjaink

A szakma hazai alapítóinak emlékére évről-évre (2002 óta) szakmai eseményt szervezünk, ahol rátekintünk a közösségek állapotára. Hazai és nemzetközi trendeket elemzünk, példákkal és elméletekkel ismerkedünk, azonosítjuk a közösségek aktuális kihívásait, a szakma válaszait.

A 2020-as Közösség Konferencia Programfüzete ide kattintva érhető el!

Közösségekkel sok szakma foglalkozik, dolgozik. Van, ahol fókuszban van és van, ahol egyszerűen elkerülhetetlen a közösségi munka. Ezzel a laza, de szakmailag magas színvonalú eseményünkkel olyan közös alkalmat szerettünk volna rendszeresíteni, amelyben a közösségekkel foglalkozó szakemberek, közösségi vezetők, vagy a téma iránt érdeklődők együtt tudnak gondolkodni, tanulni, kapcsolatot és akár barátságokat köthetnek. A Nyári Egyetem nyitott és mára hagyományosnak mondható szakmai és családi esemény július utolsó hetében, Kunbábonyban (2004 óta).

A Közös Értékeink Program azzal a céllal indult, hogy Magyarországon mindenki részt vehessen saját élete alakításában, beleszólhasson közös ügyeinkbe és élhessen az őt megillető jogokkal.

A KÖFE egy olyan szakmai közösség, amely tagjainak meggyőződése: az embereknek joguk és egyben dolguk is részt venni az őket körülvevő világ alakításában. Ezért is vállaltunk konzorciumi szerepet a KÉP-ben, ahol feladatunk a közösségi kapacitásfejlesztési folyamatok szakmai kidolgozása és megvalósítása.

A Visszajátszás – újraírás című projekt másfél éves folyamatában arra hívtuk a résztvevőket – aktív közösségi embereket, hogy használják a művészeti eszközöket közösségeikben. A projektben a playback színház, a verselés, a képzőművészet és a zene eszközeit alkalmaztuk.

Egyik partnerszervezet a Vitakultúra Egyesület, ők hozták nekünk a művészeti eszközökkel bánást, a trénereket. A KÖFE másik partnere a Panta Rhei Egyesület és az annak keretében működő Sepsi Playback Társulat. Ők a Társulat közösségépítő lehetőségeit keresték, ezt tanulták velünk együtt a folyamatban.

A projektben a playback-színház, a verselés, a képzőművészet és a zene eszközeit alkalmaztuk. Hogyan? Hol? Kiknek?

A mód, ahogyan dolgoztunk: Éld meg! Tedd meg! Értsd meg! élmény- cselekvés –tudatosítás.

Kulcselemek: a lelassítás- megállás, meghallgatás, kapcsolódás.

E hármasság  a világra, magamra és a másikra vonatkozik. A lelassítás, megállás –a környezetünkben zajló történésekhez képest megállás. Egy kitüntetett „pillanat” , lehetőség, amihez azzal teremthetjük meg a teret, ha a szokásos tempót, működést, feladatlistát stb felfüggesztjük. Megállunk nem csak fizikailag, hanem lélekben is. Ez azt jelenti, hogy figyelmünket (gondolatainkat) önmagunkra és társainkra tudjuk fordítani.  Meghallani, meghallgatni – nem is olyan könnyű. Főleg ezt önmagamra értelmezni. Tudatosítani saját állapotomat (fizikai, érzelmi állapot, hangulat, szükségleteim) kapcsolódni önmagamhoz. Ha ezt ki tudom fejezni, megosztani, elmesélni – akkor kapcsolódni tudok a másikhoz.

Akcióink és tapasztalataink: 

Tovább –>

Az önrendelkezés esélyeit lokális szintű ügynek, ilyen illetékességű kérdésnek tekintjük, amelyek hiányától elveszítik a helyi közösségek (települések) a szuverenitásukat, a helyi élet megszervezésének az esélyeit. Amelyek nélkül nem lesznek képesek a saját erőforrásaikat megtalálni, megszervezni önmagukat, érzékenyen és megfelelő gyorsasággal reagálni új helyzetekre, kihívásokra – tehát önálló felelősséggel az életüket és működésüket kialakítani.

Milyen módszerekkel biztosítható a helyi érdekérvényesítés ma Magyarországon? Visszaszerezhetik-e a civil közösségek és az önkormányzatok a róluk szóló döntésekbe való beleszólás jogát?A Civil Kollégium Alapítvánnyal közös kezdeményezésünk fókuszában ezek a kérdések állnak és a következő időszak meghatározó szakmai irányaként ezekben szeretnénk elmozdulást előidézni.

Megismerjük, továbbfejlesztjük, illetve tudományos megalapozottságot teremtünk a szociális hackathon módszernek, amely bővíti a közösségfejlesztés tárházát, szélesítve a közösségi tervezés és a közösségi alapú vidékfejlesztés eszközeit. Tesszük mindezt ökologikus és holisztikus egységben gondolkodva; sokszínű helyi szereplőket bevonva és egyenrangú módon cselekvő helyzetbe hozva; illetve hozzájárulva ahhoz, hogy a vidékfejlesztés elsősorban szükséglet- és ne igényalapú legyen.

*

We will learn about and further develop the social hackathon method, providing it with a scientific foundation. This method expands the toolbox of community development, enriching the methodologies of community planning and community-based rural development. We intend to do this based on a platform of holistic ecological thinking, involving diverse local actors and putting them on an equal footing, and, furthermore, contributing to making rural development primarily needs-based rather than demand-driven.

Szegény, leszakadó vidéki térségek: Van visszaút?

Vannak címek, amelyek elnyeréséért nem versengenek a jelöltek. Ilyen a „leghátrányosabb helyzetű járás” cím is, melyet jelenleg az északkelet-magyarországi Gönci járás viselhet. Annak ellenére sereghajtó, hogy évtizedek óta érkeznek ide a fejlesztési programok. A Közösségfejlesztők Egyesülete most záruló, Közösségek szolgálatában – kistelepüléseken munkacímű, 48,53 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással megvalósuló kétéves projektjével új mintát mutatott a problémák kezelésére.

Az Állampolgári Részvétel Hetéhez kapcsolódó, 2005 óta megjelenő riport célja, hogy képet adjon arról, állampolgárként mekkora bizalommal – vagy éppen bizalmatlansággal – viszonyulunk fontos köz- és politikai intézményeinkhez.  A kérdőív a civil- nonprofit szervezetek, a rendőrség, az egyházak, az önkormányzatok, az igazságszolgáltatás, a parlament, és politikusaink viszonylatában méri a válaszadók elégedettségét.