Magyar gyakorlat * The Hungarian practice

Abathont Abaújba

(Felkészülés az észtországbeli szociális hackathon módszerének, a Gönci járásban történő, vidékfejlesztési célú adaptálására)

A „Fogadó” Észak-Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület (FÉSZAK-KÖR), mint az Erasmus + projekt egyik konzorciumi partnere, helyi megvalósítóként vett részt az észt szociális hackathon módszerének, első magyarországi adaptációját előkészítő szakmai műhelymunkán, a Gönci járásban. A fenti szándékot megvalósító tettvágy gondolatgazdája, a Közösségfejlesztők Egyesülete (KÖFE), úgy vélte, hogy két ország (Magyarország és Románia) egy-egy -, az előzetes közösségfejlesztési előélet által aktivvá vált kistérségében – próbálja ki a szociális hackathon módszerét, a helyi viszonyokra adaptálva. Mi, magyarországi megvalósítók, a Gönci járásban tervezett eseményt, magyarítva Abathonnak neveztük el.

A felkészülés két szinten zajlott: Egyrészt a már régebb óta szakmailag elkötelezett, közösségfejlesztésben kipróbált helyi tenni akarók körének bevonásával a KÖFE koordinálta egy olyan tananyag fejlesztését, amely alkalmas keretet jelenthet az alapvető közösségfejlesztési ismeretek átadásának és a közösségi beavatkozásra való motiválásnak is. Szemléletében a tananyag alapvetően épített a leendő helyi résztvevők előzetes tapasztalataira, meglévő tudásukra, s a bennük munkálkodó közösségi szándékok kibontására is.

A felkészülés másik szintje maga az Abathonra felkészítő szakmai műhely volt. Mindezt megelőzte a leendő résztvevők toborzása. A résztvevői kör megtalálása alapvető összefüggésben áll azzal, hogy miként képzeljük el Abaújban az Abathont. Teljesen alulról építkezően, ahogyan a helyi beágyazottságot megjelenítő konzorciumi partner, a FÉSZAK-KÖR is felépült. A FÉSZAK-KÖR tagságának holdudvarában megtalálható és megszólítható embereket hívtuk meg a képzésre. Ezek a résztvevők nem azonos társadalmi, vagy szakmai  pozíciójú személyek, hanem nagyon is különböző, a természetes esetlegességeket bemutató térségi szereplők, helyi lakosok lettek.

Az online térben való megismerkedést követően már nagyon vártuk, hogy a júniusi, két hétvégés szakmai műhelyen a személyes találkozások szakaszába érjünk. A csapatmunkát feltételező együttlét megkívánja, hogy már kezdetben motivációs hidakat építsünk egymás között, mely a hatékony kommunikáció előkészítő terepeként szolgál a tovább működéshez. Az önbemutatás, megismerkedés célirányosan, a közösségi affinitást és irányultságot feltérképező célzattal és módszertannal zajlott. Elképzeléseink alátámasztását hozta már ez a ráhangoló egység is, hiszen kiderült, hogy egyívású emberek csoportját sikerült összeverbuválnunk. Egyívásúak abban, hogy tevékeny életüktől nem áll távol a közösségért tenni akarás, s alapmotivációjukból sem hiányzik a közösségi értékrend, mely sokszor megnyilvánul abban is, hogy saját érdekeiket a közösség érdekei mögé hajlandóak sorolni.

A műhely szakmai témakörei lényegében a közösségfejlesztési alapokat, a közösségi megközelítési és cselekvési módszereket dolgozták fel, fókuszálva az augusztus közepére Telkibányára tervezett abaúji Abathon során való felhasználhatóságukra. Konkrétabban a közösségfejlesztés alapfogalmainak (közösség és részvétel) szemléletes, megfogható bemutatását elősegítő munkamód, majd a bennfoglaló, helyi társadalmi környezet elemzése következett. Ezután az Abathon szervezéshez is szükséges beavatkozási módszerek (megszólítás-aktivizálás módszerei) számba vétele, s páros (közösségfejlesztői interjú) kipróbálása zajlott. Áttekintettük a közösségi tőkék rendszerét is, mint a sikeres társadalomfejlesztői beavatkozáshoz hasznos megközelítésmódot is. Ezt követte képes beszámolóval tarkítva, az észt szociális hackathon ívének megrajzolása.

Tematikánk utolsó előtti etapját, célzottan a hackathon folyamat ütemezett leképezése adta: A csapatalakulástól a toborzó beszédeken (pitchingeken) át, a mentorokkal támogatott, tematikus munkalapokkal és időkeretekkel vezényelt közösségi tervezési folyamat végig élése próbaverzióban. Igen, mindenképpen azon volt a fókusz, hogy a hackathon adaptáció célja nem más, mint a közösségfejlesztés alapú vidékfejlesztés szolgálatába állítani egy különlegesen hatékonynak és aktivizáló erővel rendelkezőnek tűnő közösségi tervezési módszert.

A felkészülés során kiérlelt szakmai tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a csapatok ötletmorzsáinak sikeres projekttervvé fejlesztése igényli a legalább két állandó mentor bábáskodását, valamint a problémafeldolgozástól a cselekvési tervek kialakításáig terjedő tevékenységeket megjelenítő munkalapok is igénylik az átszabást, az egyértelműsítést. (Mindkét tapasztalatot megerősítette egyébként a székelyföldi képzés tanulságainak összegzése is!)

A záró etap már egyértelműen a főeseményre felkészülés jegyében zajlott, s ehhez mérten küldte feladathelyzetbe a résztvevőket: Három, az augusztusi főeseményt előkészítő „pre”-esemény szervezése előtt állunk, amelyeket a Gönci járás északi, középső és déli részén gondoltunk megszervezni, legalább 10 – 10 fő részvételével, s amely események leginkább azt szolgálnák, hogy vállalkozó kedvű embereket biztassunk arra, hogy 5-7 fős csapatokat építsenek a vágyott céljaikat megvalósító ötlet kibontása, megvalósítása köré. Ahhoz, hogy ez a három „pre”-esemény sikeres legyen, szükség van arra, hogy a még csak erről töprengőket, elgondolkodókat megbiztassuk lelkesedéssel és támogassuk tudással is! Ehhez ajánlottuk fel a képzést vezetők személyes részvételét, melyet már a mentorok személyének ismeretében, s az ő bevonásuk mellett szerveznénk meg együtt!

Összefoglalót készítette: Bereczky Béla

Abathon to Abaúj

(Preparing for the adaptation of the Estonian social hackathon method for rural development in the Gönc district)

The „Host” Association for Community Development in North Abaúj (FÉSZAK-KÖR), as a consortium partner of the Erasmus+ project, participated as a local implementer in a workshop in Gönci district, preparing the first adaptation of the Estonian social hackathon method in Hungary. HACD, the idea behind the above-mentioned initiative, thought that two countries (Hungary and Romania) should test the social hackathon method in one of their sub-regions, which had been activated by the previous community development experience, and adapt it to the local conditions. We, Hungarian implementers, called the event planned in Gönci district Abathon.

On the one hand, HACD coordinated the development of a curriculum that could provide a suitable framework for imparting basic community development skills and motivating community intervention, by involving a group of local actors with a long history of professional commitment and experience in community development. In its approach, the curriculum was fundamentally based on the prior experiences of prospective local actors, their existing knowledge and the community intentions at work within them.

The second level of preparation was the Abathon preparatory workshop itself. This was preceded by the recruitment of prospective participants. Finding the participants is fundamentally linked to how we imagine Abathon in Abaúj. It is entirely bottom-up, just as the consortium partner representing the local embeddedness, the FÉSZAK-KÖR, was built. We invited people who can be found and contacted in the holdings of the FÉSZAK-KÖR membership to the training. These participants were not people of the same social or professional standing, but very different actors and local residents representing natural contingencies.

After getting to know each other in the online space, we were looking forward to the face-to-face phase of the two-weekend workshop in June. Being together as a team requires us to build motivational bridges between us from the very beginning, which serves as a preparation for effective communication in the future. Self-introduction and familiarisation were carried out in a targeted manner, with the aim and methodology of mapping community affinities and orientations. This tuning session already confirmed our ideas, as it turned out that we had managed to bring together a group of people of the same heart. They are like-minded in that their active life is not far from wanting to do something for the community, and their basic motivation is not lacking in community values, which often manifests itself in their willingness to put their own interests behind those of the community.

The technical topics of the workshop essentially dealt with the basics of community development, community approach and action methods, with a focus on their applicability during the Abaúji Abathon planned for Telkibánya in mid-August. Specifically, a working method to illustrate the basic concepts of community development (community and participation) in a visual and tangible way was followed by an analysis of the local social environment in which it is situated. This was followed by an inventory of the intervention methods (methods of addressing and activating) that are also necessary for the organisation of Abathon, and a trial of a pair (community development interview). The community capital framework was also reviewed as a useful approach for successful social development intervention. This was followed by a mapping of the Estonian social hackathon arch, interspersed with a pictorial report.

The penultimate stage of our theme was a timed mapping of the hackathon process: from team building to recruitment talks (pitches), living the community planning process in a mock trial, supported by mentors and guided by thematic worksheets and timeframes. Yes, the focus was definitely on the fact that the hackathon adaptation was designed to put at the service of community development-based rural development a community planning method that seems to be particularly effective and activating.

Based on the professional experience gained during the preparation, it seems that the successful development of the teams’ brainstorming into a project plan requires the mentoring of at least two permanent mentors, and the worksheets representing activities ranging from problem solving to action plan development also need to be reworked and clarified.

The final stage was clearly a preparation for the main event, and sent the participants to their tasks accordingly: We are about to organise three „pre-events” in preparation for the main event in August, which we plan to organise in the northern, central and southern parts of the Gönc district, with the participation of at least 10 to 10 people, and which will mainly serve to encourage enterprising people to build teams of 5 to 7 people around the idea of developing and implementing their desired goals. For these three „pre” events to be successful, we need to provide those who are just thinking about it with enthusiasm and knowledge! To this end, we have offered the personal participation of the training leaders, which we would organise together with the mentors, knowing who they are and with their involvement!

Summary by Béla Bereczky