[vc_row full_width=”stretch_row_content_no_spaces” css=”.vc_custom_1578827129335{margin-top: 40px !important;background-color: rgba(119,182,234,0.17) !important;*background-color: rgb(119,182,234) !important;}”][vc_column css=”.vc_custom_1578827136644{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text font_family=”Open Sans” font_weight=”700″ css=”.vc_custom_1582743205961{margin-bottom: 0px !important;padding-bottom: 20px !important;}” font_color=”#37393a”]

Városi munka – Alapvetések

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”5/6″ css=”.vc_custom_1578827199284{background-color: rgba(237,199,155,0.2) !important;*background-color: rgb(237,199,155) !important;border-radius: 10px !important;}” offset=”vc_col-sm-offset-1″][vc_column_text]Napjainkban a közösségfejlesztői munka egyik tipikus színtere a város. Kérdés, van-e sajátossága, más-e egy ilyen közegben végzett segítő-fejlesztő munka, mint ahogyan a falusi, vagy más közegben (pl. korosztállyal) szervezett folyamat zajlik?

Ezekre a kérdésekre készülünk válaszokkal, friss érvekkel.

Városi munka sajátosságai, jellemzői:

A települési adottságok összetettsége mindenképpen meghatároz – főként nagyvárosi környezetben – sajátos súlypontokat az ilyen területen zajló fejlesztőmunkában.

Az egyik fontos szempont, hogy a nagy kiterjedtség, a történelmi folyamatok, illetve a társadalmi összetétel miatt is többszörösen rétegzett lakosságú városokban kiemelt jelentősége van annak, hogy kisebb, beláthatóbb egységekre: szomszédságokra bontsuk. A város komplexitásából az is következik, hogy egyidejűleg nagyon sok tényező befolyásolja, köti, határozza meg a cselekvések és változások körülményeit, esélyeit, feltételeit.

Tapasztalataink szerint a városok sokkal fejlettebb intézményrendszerrel rendelkeznek. Ennek egyszerre lehet pozitív és negatív jelentősége is. Nagyon fontos kiemelni, hogy tartósabb érvényű közösségi változási folyamtatban nem lehet a többi szektor aktorai nélkül, pusztán a civil társadalmi keretek tartalékait, erőforrásait mozgósítani.
Tehát az egyik ilyen nélkülözhetetlen partneri kört a helyi intézmények alkotják, elengedhetetlen őket a közösségfejlesztési folyamathoz megnyerni, abba bevonni.

Fontos jellemző még a politika, de legalábbis a döntéshozatal „közelisége”; azaz olyan léptékű ez a beavatkozás, ami nehezen hagyja kívül a politikai szereplők megjelenését. Máshogyan közelítve, legtöbbször olyan várospolitikai mértékű, természetű változási folyamatok szükségesek a városi fejlesztések során, amelyek már nehezen elképzelhetők a helyi politika közreműködése, bevonása, akarata nélkül.

Kiemelt tapasztalatunk még, hogy a közösségi tervezés kikerülhetetlen része ezeknek a városi fejlesztői folyamatoknak. Ezért bármilyen szakmai program tervezésének kezdetén fontos ezzel kalkulálni, s az erre való felkészülés, a lehetőségek „bemérése” már ebben a korai szakaszban elengedhetetlen.

A városi fejlesztő munka létjogosultságát tehát az indokolja, hogy az ilyen települési közegben – vagyis városokban – gyakran a közösségfejlesztés hatékonyságának egyik meghatározója a munka különleges komplexitása; az amúgy különféle szaktevékenységekhez, intézményekhez kötődő területeknek az egymásra való ráépülése, egymástól való kölcsönös függése, együttműködése.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1578827413918{margin-top: 40px !important;}”][vc_column][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1578827301644{margin-top: 40px !important;}”][vc_column width=”1/2″ offset=”vc_col-lg-offset-4 vc_col-lg-4 vc_col-md-offset-4 vc_col-md-4 vc_col-sm-offset-3″ el_class=”useful_links”][vc_column_text]

Városi Munka

Alapvetések
Szakmai programok
Szakmai támogatás
Tagozati kapcsolat
Szakirodalom

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]