[vc_row full_width=”stretch_row_content_no_spaces” css=”.vc_custom_1578827129335{margin-top: 40px !important;background-color: rgba(119,182,234,0.17) !important;*background-color: rgb(119,182,234) !important;}”][vc_column css=”.vc_custom_1578827136644{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text font_family=”Open Sans” font_weight=”700″ css=”.vc_custom_1582745126302{margin-bottom: 0px !important;padding-bottom: 20px !important;}” font_color=”#37393a”]

Helyi fejlesztés – Alapvetések

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”5/6″ css=”.vc_custom_1578827199284{background-color: rgba(237,199,155,0.2) !important;*background-color: rgb(237,199,155) !important;border-radius: 10px !important;}” offset=”vc_col-sm-offset-1″][vc_column_text]A lokális közösség elvben az önrendelkezés-önkormányzatiság, a részvétel és szervezettség, a kölcsönösen egymásra ható viszonyokon keresztül kialakuló helyi fejlesztés, közösségi és társasági élet, szolidaritás és együttműködés, tehát a helyi demokrácia megvalósulásának lehetőségét hordozza. A hely, ahol az ember él, tanul, dolgozik és részt vehet a helyi társasági, kulturális- és közéletben, vagyis ahol cselekedhet, egyben a demokrácia gyakorlóterepe.

A magát megszervezni kezdő hazai közösségfejlesztésnek a ’70-es évek közepén éppen az volt az egyik fő újdonsága, hogy felvetette a helyi, közösségi identitás kérdését, és a centrális hatalom időszakában legalizálni próbálta a helyi (döntési) szintet, összekapcsolva azt a helyi cselekvéssel (részvétellel) és kontrollal.

A közösség lokális értelemben jelenti a valahová tartozást, az identitást, a közös kultúrában osztozást. Jelenti a szocializáció, a megélhetés, a részvétel, a kontroll és a szolidaritás lehetőségeit. Jelenti a hatalom közös gyakorlását. A lokális közösség képes arra, hogy a társadalmi helyzettől, nemtől, korosztálytól, érdeklődéstől függetlenül is közösséget hozzon létre a hozzá tartozó emberek között, mégpedig az odatartozást a különféle közös ügyek megjelenítésén és a rajtuk való munkálkodáson keresztül, közösségi részvétellel.

Az emberek különféle módokon vesznek részt a közösségeikben, a relatíve alacsony kapocstól (mint amilyen pl. egy közösségi összejövetelen való megjelenés, vagy a horgászegyesületben való részvétel), egészen a nagyon aktívig, mint amilyen pl. az iskolán kívüli tevékenységek vezetése, vagy a civil tanács munkájában való részvétel. Ez utóbbi és más hasonló formációk már a helyi tervezési és döntési folyamatokban való bekapcsolódást, aktív részvételt, magát a részvételi demokráciát is jelenhetik.

A közösségfejlesztők előtt a közjóért való munkálkodás, a cselekvőképesség, a szervezettség, a szolidaritás és a társadalmi befogadás, a közmegegyezésen alapuló értékek-normák fejlesztésének összetett feladata áll, a közösséghez tartozás és a részvétel fokozása és modernizálása révén.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1578827413918{margin-top: 40px !important;}”][vc_column][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1578827301644{margin-top: 40px !important;}”][vc_column width=”1/2″ offset=”vc_col-lg-offset-4 vc_col-lg-4 vc_col-md-offset-4 vc_col-md-4 vc_col-sm-offset-3″ el_class=”useful_links”][vc_column_text]

Helyi fejlesztés

Alapvetések
Szakmai programok
Szakmai támogatás
Tagozati kapcsolat
Szakirodalom

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]