[vc_row full_width=”stretch_row_content_no_spaces” css=”.vc_custom_1578827129335{margin-top: 40px !important;background-color: rgba(119,182,234,0.17) !important;*background-color: rgb(119,182,234) !important;}”][vc_column css=”.vc_custom_1578827136644{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text font_family=”Open Sans” font_weight=”700″ css=”.vc_custom_1582897286102{margin-bottom: 0px !important;padding-bottom: 20px !important;}” font_color=”#37393a”]

Civil társadalom fejlesztése – Alapvetések

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”5/6″ css=”.vc_custom_1578827199284{background-color: rgba(237,199,155,0.2) !important;*background-color: rgb(237,199,155) !important;border-radius: 10px !important;}” offset=”vc_col-sm-offset-1″][vc_column_text]A magyar közösségfejlesztés mintegy 35 éves történelme során a civil társadalom erősítését, az önszerveződést és önirányítást, önsegítést jelölte ki a maga számára fő beavatkozási területként – vajon miért? A válasz az önszerveződéssel, sőt, a szervezetlenség és szervezettség kérdésével van összefüggésben, a passzív, szenvedő magatartás helyett kívánatos cselekvő magatartás kiépítésének szükségességével.

A civil társadalom fejlesztésére irányuló jó közösségfejlesztési folyamat (helyi) mozgalom, amelyben a folyamatosan aktivizálódó lakosság keresi a maga hozzájárulási lehetőségeit a közösség életminőségének javításához, létrehozza saját intézményeit és együttműködési struktúrákat alakít ki. (A mozgalom kifejezést az önszervező közösségi munka értelmében használjuk, mely állandóan mozog, változik, él, cseréli hangsúlyait és a megvalósítók köre is állandóan változik.)

A közösségi fejlesztésben folytonosan újabb és újabb egyének és csoportok aktivizálódnak a folyamat együttműködőiként, kritikájaként vagy alternatívájaként, s e közösségi szereplők állandóan új helyzeteket teremtenek, megváltoztatva a tervezési, döntési és kontroll-mechanizmusokat. Optimális esetben mindez a régi és az új szereplők folyamatos párbeszédét, közös gondolkodását és együttműködését jelenti.

A civil társadalom erősítése és erősödése az érintett szereplők kompetenciájának növekedéséhez, az egyes csoportok érdekeinek, kapcsolati hálójának, lehetőségeinek felismeréséhez, az érdekek megfogalmazásához és azok konstruktív módon való érévnyesítéséhez vezet.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1578827413918{margin-top: 40px !important;}”][vc_column][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1578827301644{margin-top: 40px !important;}”][vc_column width=”1/2″ offset=”vc_col-lg-offset-4 vc_col-lg-4 vc_col-md-offset-4 vc_col-md-4 vc_col-sm-offset-3″ el_class=”useful_links”][vc_column_text]

Civil társadalom fejlesztése

Alapvetések
Szakmai programok
Szakmai támogatás
Tagozati kapcsolat
Szakirodalom

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]