További adalékok a kutatáshoz III. – egyéni látásmód, egyéni szempontok az együttműködés tükrében

A fókuszcsoportos kutatás, valamint kérdőíves felmérésen túl egyéni interjúkat is készítettünk a járásban élő és a járásban is dolgozó szakemberekkel. Interjúalanyaink tehát olyan, közszolgáltatást végző szakemberek, akik a térségben is élnek, “helyinek” vallják magukat. Ez egy fontos kritérium volt, amelyre korábbi bejegyzésünkben már utaltunk.

Elemzésünk folyamán elsőként azt vizsgáltuk, hogy interjúalanyaink, az együttműködések bemutatása során hogyan hivatkoznak a társadalmi viszonyokra, hogyan látják, érzik a helyi viszonyok hatását a munkájukban. Majd megnéztük, hogy hogyan hat az együttműködésekre (kialakítására, fenntartására, minőségére) a térségről kialakított személyes kép, az, hogy ők maguk hogyan működnek a térségben, hogyan látják azt munkájuk, vagy akár mindennapi életük során. Kíváncsiak voltunk, mennyire tekintik erőforrásnak az együttműködést, milyen előnyeit, hátrányait látják munkájuk vonatkozásában, és nem utolsó sorban, hogy milyen is a „jó” együttműködés.

“A projektek szállnak, ez látható, de hogy hova mennek, azt még nem látjuk…” - A járásban a szociális szolgáltatásokat érintő együttműködéseket “behálózzák” a különböző típusú projektek, amelyek éppen arra hivatottak, hogy reagáljanak a helyi társadalmi problémákra. Így nem meglepő, ha interjúalanyaink által fenntartott együttműködések többsége is ezekhez a projektekhez kötődnek. Továbbá az eredmények közül kiemelendő az is, hogy a szakemberek hangsúlyozták a járáson belüli, az egyes települések közötti anyagi különbségeket, amelyek, véleményük szerint, az önkormányzatok között a pénzügyi tőke egyenlőtlensége által jönnek létre. Ennek megoldását egy valódi járási összefogásban látják, amely egy járási szintű együttműködésen alapulna. Így a milyen a jó együttműködés kérdésre adott válaszok tanulságaiból röviden azt emelném ki a válaszok közül, hogy hálózati jellegű, tehát kiterjed az egész járás szintjére.