Közösségi munkával a szegénység ellen – Alapvetések

A szegénység és kirekesztődés nem csak az anyagi források hiányából, a területi egyenlőtlenségekből, a munkanélküliség sokgyökerű (korszerűtlen tudás, motivációhiány stb.) folyamatából ered. Felerősíti a folyamatot a túlélést és a fejlődést segítő szolgáltatások hiánya, az egészségügyi és szociális ellátások korlátozottsága is. A kulturális szegénység (tolerancia, kommunikációs, konfliktuskezelési, probléma-megoldási készségek hiánya) és az a készségeket a mindennapi szocializációban újratermelni képes közösségi kapcsolatok gyengülése legalább ilyen súllyal van jelen a mélyszegénység kialakulásában, terjedésében, visszafordíthatatlanná válásában.  Az érdekeit felismerő, a közösségi cselekvésben önmagát újra megtaláló, életstratégiát pozitív családi minta nélkül kialakítani képes, problémáira közösségi megoldásokat kereső, és ez által kevésbé kiszolgáltatott egyén-család-csoport-helyi társadalom lehet helyben a folyamat megfordításának kiindulópontja.

A közösségfejlesztés saját eszköztárával (közösségi munka, közösségfejlesztés, közösségszervezés, közösségi tervezés, közösségi gazdaságfejlesztés, settlement típusú fejlesztések, a sokszínű és funkciójú közösségi terek kialakítása és működtetése, az önkéntesség erősítése stb.) az összetartó társadalom erősítését, a társadalmi befogadás fokozását, a cselekvő közösségek újraélesztését és támogatását kívánja elősegíteni. Mindez a szegénység mélyülése és újratermelődése, az egyéni és közösségi autonómia erősödése irányába mutat.