Közösségi alapú szolgáltatások VI.: Közösségfejlesztés az állami szolgáltatások esetén

Gondolhatnánk, hogy a támogatott lakhatás, amit közösségi alapú szolgáltatásként vezetnek be, magától értetődően közösségi alapú. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy aki a (nem közösségi alapon szolgáltató) intézményrendszerben szocializálódott, az magától értetődő, hogy (nem közösségi alapon szolgáltató) intézményekben gondolkodik. Mint fogyatékkal élőkkel foglalkozó szakember.

A támogatott lakhatás az ő értelmezésében fogyatékosügy, és egy nagy intézmény több kis intézménnyé alakításáról szól. A közösségfejlesztésnek itt – többek között – a szociális szakemberek gondolkodásának kitágításában lehet szerepe. Egy másik fókuszpontot adva, mely a lakhatásból mint alapvető emberi jogból (amely nem csak a fogyatékkal élőket érinti) és a helyi közösségből (nem az intézményből) indul ki. Mindenkinek joga van az önálló lakhatáshoz, és az ehhez szükséges támogatáshoz. Akkor is, ha fogyatékkal élő, akkor is, ha hajléktalan, akkor is, ha idős… A helyi közösségeknek az önálló lakhatásra csak részben képes emberek is teljes jogú tagjai, és egy szolidáris társadalomban támogatást sem csak szakember és szakintézmény tud nyújtani, mert erőforrásként a helyi közösség tagjai is bevonhatók.