Kitekintés XXIV. Szolgáltatáson innen és túl: az intézményi (együtt)működős sokfélesége 2.

„A települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében (…) közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít. (…) A közművelődési intézmény és a közösségi színtér (…) mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető” – szerepel a kulturális törvényben. Ennek ellenére önálló épülettel, majd’ mindennapi nyitvatartással, önálló munkatárssal rendelkező művelődési ház a járás 30 települése közül még a kulturális statisztika szerint is legfeljebb 3 településén működik, ebből az egyik Abaújszántón.

Abaújszántó 20 éves hagyománnyal rendelkező Ivónapjára, a Szüretre és az Aratónapra (ezek a nagyrendezvények) messzebb földről is jönnek látogatók, de a színházi előadások is népszerűek. A művelődési ház saját közösségei között a nyugdíjasklub jelenti az állandóságot, és a színjátszó csoport alakult újra a nyári időszakokra. A művelődési ház küldetése a színvonalas kulturális programok szervezése. Ezek nem csak a művelődési ház – egyébként nem túl előnyös adottságokkal rendelkező – épületében, hanem az épületbe költöztetett, nemrég felújított könyvtárban is megvalósulhatnak. A művelődési házhoz tartozik a helytörténeti gyűjtemény (és bormúzeum) is, amelynek leginkább kertjét hasznosítják, kedvelt nyári program az itt működő kertmozi. A kulturális intézmények feladatai a működés és szerepvállalás változatos lehetőségét kínálják, ezek egyike a kulturális közszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítsa – Abaújszántón pedig ennek a művelődési ház, könyvtár, helytörténeti gyűjtemény a záloga.

Tanulmányút: Az intézményi működés példái Észak-Abaújban (Abaújszántó, 2020. január 23.) Témája: Az Abaújszántói Gondozási Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár tevékenységének megismerése.