A problémaorientált működéstől a közösségi erőforrásig, avagy egy műhelyről három felvonásban – 1. rész

A Gönci járásban dolgozó helyi szakemberekkel való együttműködés egyik fontos terepe a térségi műhelymunka, amelynek során egy-egy fontos témát járunk körül, ezzel is lehetőséget teremtve a közös gondolkodásra. Ilyen műhelymunka zajlott május végén is, többek között szociális szakemberek részvételével.

A műhely tervezésekor fontosnak tartottuk, hogy ezen az alkalmon végre a helyi, közösségi erőforrásokra koncentráljunk, így a műhely módszerének – a közösségfejlesztésben is népszerű témához igazodva – a közösségi tőkeelemzést választottuk. A Flora és társa által kidolgozott elmélet és módszertan a problémaközpontú megközelítés helyett/ mellett az erőforrásokra épülő megközelítést támogatja. Alapgondolata, hogy ha egy erőforrásra építünk, tőke lesz belőle. A közösségi tőke hét tőkefajtát takar, melyek a település hét meghatározó erőforrása köré épülnek: kulturális, humán, társadalmi, pénzügyi, épített, természeti, politikai tőke. A közösségfejlesztés célja pedig nem más, mint hogy ezek a tőkefajták egy felfelé növekvő (pozitív) spirállá álljanak össze, és egymást erősítsék.

A műhelyen azonban hamar szembesültünk azzal a ténnyel, hogy nehéz egy igencsak leterhelt LHH-s térségben, a problémákkal mindennap együtt élő szakemberekkel az erőforrásokról mint tőkékről beszélni. Amikor a természeti tőkén kívül más erősséget nem emelnek ki a résztvevők, mert olyan nehéznek érzik a mindennapjaikat, nem lehet csodálkozni azon, hogy a műhelymunka tervezett témája már a kezdetekben módosul.

Területi műhelymunka: interjútapasztalataink megosztása a térségi szakemberekkel és a helyi erőforrások feltárása (Gönc 2018.05.29.)