Fõ tartalom

Ez nem egy pályázatíró cég által írt „tucatprojekt”. Magunk dolgoztuk ki a szakmai tervet, ismerve a kistelepüléses térségek, és konkrétan a Gönci járás problémáit – elköteleződve a közösségi megoldások mellett. Amikor nyert a pályázat és a leírt szakmai program alapján szerződést kötöttünk, tudtuk, mire szerződünk. Minden adott volt a kezdéshez – csak éppen addig még nagyon sok dolgunk volt.

 

A közösségfejlesztés alapértékeiről szólva nem szoktuk ezt a szót használni, mégis fontos itt megemlíteni: alázat. A stábon belül közel 15 évnyi, Észak-Abaújban végzett munka tapasztalatával együtt sem éreztük úgy, hogy felkészültek lennénk.

A közszolgáltatások több szakterületet fognak át. Szerettük volna pontosan tudni, melyikre milyen törvényi előírások vonatkoznak, melyik milyen intézményrendszerrel és tevékenységkörrel dolgozik – ezzel kezdtük: feldolgoztuk a vonatkozó jogszabályokat, a közigazgatástól kezdve a szociális, egészségügyi, felnőttképzési, köznevelési területen át a kultúráig. Aktuális tudást szereztünk arról, mi kötelező, mi választható, települési, járási, megyei szinten. Ez volt a keret, amelyet még fel kellett tölteni azzal a tudással, mi és hogyan valósul meg mindebből a Gönci járásban. Statisztikákat és adatbázisokat böngésztünk, hogy elkészíthessük a magunk statisztikáit és adatbázisait a járásban található közös önkormányzati hivatalokról, a családsegítés, az idősgondozás intézményeiről, a közösségi ellátásról, a falugondnoki szolgálatról, a házi- és szakorvosokról, a védőnőkről, a felnőttképző intézményekről, az óvodákról, az általános és szakiskolákról, a területi múzeumokról, a települési könyvtári ellátásról, a közösségi színterekről...

 

Adatok, amelyekből kirajzolódik, hogy sok helyen még az alapellátás is hiányos, hogy a kötelező intézmény-fenntartás nem feltétlenül jár együtt főállású szakember alkalmazásával.