Közösségi alapú szolgáltatások IV.: A válaszok – és a kérdések
[/vc_column][/vc_row][vc_row el_class="kofe_blog_content"][vc_column el_class="bc_container" width="5/6" offset="vc_col-sm-offset-1"][vc_row][vc_column][vc_column_text]A nyári egyetemen a közösségi alapú szolgáltatások három típusát körbejáró műhely mind a gyakorlatokat képviselő közreműködők, mind a résztvevők számára hozott új felismeréseket. És nem a három típus összehasonlítása miatt – mert nem ragaszkodtunk mereven ahhoz az elképzeléshez, hogy a megadott szempontok alapján beszéljük végig, majd hasonlítsuk össze a gyakorlatokat. Hanem mert mindhárom típus önmagában is hordoz dilemmákat – ami látszólag egyértelmű, az a gyakorlatban egyáltalán nem az.
Gondolhatnánk, hogy a közösségi alapú szolgáltatások bevezetésének legegyszerűbb módja, ha a meglévő intézmény alakul át. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az intézményekben dolgozó szakemberek számára az intézmény az intézmény, a közösségi alapú szolgáltatást pedig inkább civil szerepükhöz, civil szervezethez kötődően tudják értelmezni.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][/vc_column][/vc_row]