Közösségi alapú szolgáltatások II.: Egy lehetséges tipológia
[/vc_column][/vc_row][vc_row el_class="kofe_blog_content"][vc_column el_class="bc_container" width="5/6" offset="vc_col-sm-offset-1"][vc_row][vc_column][vc_column_text]Ha a hagyományos és modern társadalom történetiségét elhagyjuk, akkor a szükségletek közösségi alapú kielégítése, a közösségi alapú szolgáltatások három típusát írhatjuk le. (1) A hagyományos közösség fogalmat jól működő helyi közösségre fordítva azt állíthatjuk, hogy amennyiben egy közösség jól működik, képes a felmerülő szükségleteket legalább részben kielégíteni.
Mivel alulról, organikusan építkező tevékenységről van szó, ez szükségszerűen közösségi alapú. (2) A kívülről helybe telepített, központilag szabályozott működésű intézmények természetüknél fogva nem közösségi alapú szolgáltatásokat nyújtanak. Meg lehet azonban akár központilag is határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján ezen intézmények is átalakíthatják működésüket, vagy kezdeményezheti maga az intézmény tevékenységének közösségivé tételelét, feltételezve, hogy a központi szabályozás a tevékenység végzésének ezt a módját is lehetővé teszi. Így jöhet létre a közösségi alapú szolgáltatások második típusa. (3) A közösségi szolgáltatások harmadik típusa úgy jön létre, hogy az újonnan realizált szükséglet kielégítésére kívülről nem egy intézményrendszer kiépítése a válasz, hanem közösségi alapú szolgáltatások bevezetése, amelyek intézményhez, például egy settlement-házhoz is kötődhetnek.
Szakmai műhely: Hidakat építünk! A közösségfejlesztés nyári egyeteme (Kunbábony 2019.07.26.)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][/vc_column][/vc_row]