Közösségi alapú szolgáltatások I.: Történeti variációk a szükségletek kielégítésére
[/vc_column][/vc_row][vc_row el_class="kofe_blog_content"][vc_column el_class="bc_container" width="5/6" offset="vc_col-sm-offset-1"][vc_row][vc_column][vc_column_text]A közösségi alapú szolgáltatás a szükségletek kielégítésének az a módja, amely a helyi közösségbe ágyazottan működik, vagyis helyben van; személyes, illetve helyi szükségletekre és erőforrásokra épít; a helyi lakosokkal egyenrangú, partneri viszonyban működik; belső erőforrásokat mozgósít; más szolgáltatásokkal, illetve a helyi közösség más szereplőivel partnerségben dolgozik.
Minden közösségben minden időben jelen vannak egyéni és közösségi szükségletek, melyeket valamilyen módon ki kell elégíteni. Ha történetileg és nagyon leegyszerűsítve vizsgáljuk a kérdést, akkor a hagyományos társadalom helyi közösségei létrehozták azokat a társadalmi intézményeket, amelyek ezeket az igényeket kielégítették. A modern társadalomban viszont sem a megrendült hagyományos közösségek, sem a nagyvárosok újonnan kialakuló közösségei nem voltak képesek a felmerülő szükségletek teljes körű kielégítésére – ezért erre kívülről érkezett segítség. A külső segítség lehetett egy állami szabályozásra épülő szolgáltatás, intézményrendszer helybevitele, de egy civil kezdeményezés is, mint például a settlement.
Szakmai műhely: Hidakat építünk! A közösségfejlesztés nyári egyeteme (Kunbábony 2019.07.26.)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][/vc_column][/vc_row]