Kitekintés XI.: Herényiek Háza

A mai felnőtt lakosok nagyszülei építették és töltötték meg élettel a herényi kultúrházat 1932-ben. A virágzásnak a szocializmus időszaka vetett véget, a rendszerváltás után az önkormányzat el is adta volna a házat, ha az időközben megalakult helyi kulturális egyesület közbe nem lép.

Ma már az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján egy kibővített és felújított közösségi házban zajlik az élet a 3.000 lakosú Herényben. A település az ötvenes években elvesztette önállóságát (Szombathelyhez csatolták), de ezt csak javukra fordították. E városi peremkerület részben a régi faluközösség életét idézi, részben a nagyváros lakosságának jelent felüdülést adó program- és sétahelyet, például a búcsúk szerepét átvevő Herényi Virágút rendezvénnyel. Az utolsó herényi bíró unokája, a közösség informális vezetője, Szekér Tamás így foglalja össze az egyesület munkásságát: 25 év küzdelem, összefogás, kitartás. A munkamódnak pedig két eleme van: ha valakinek van egy ötlete – vele együtt valósítják meg (nem szervezik meg helyette); ötletelnek, gondolkodnak.

Tanulmányút: Kulturális-közösségi-civil hagyományok újraélesztése és kibontakoztatása kistelepüléseken (Gencsapáti, Herény, Nádasd, Oszkó 2019.06.17-18.)