Hazai partnerünk – Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Nagyecsed 3.

Kihívások a szatmári térség idősellátásában

Pappné Fodor Ilona

Évek óta megfigyelhető a városra, térségre jellemző tendencia: sok idős ember marad magára, él egyedül, és a kor előre haladtával egyre kevésbé képes az öngondoskodásra. A családtagok többnyire távol élnek, nem tudják személyesen támogatni a szülőket. Ebből adódóan megváltoznak a szolgáltatási igények is, megjelenik az esti szükségletek kielégítése: vacsora, gyógyszer beadás, lefektetés. A munkanapokon jelentkező szükségletek hétvégén is fennállnak és kielégítetlenek.   A hosszú egyedüllét, a kapcsolatok hiánya miatt korán kialakulhat az időskori demencia, ami az önellátó képesség jelentős romlásához vezet.

A térség szociális szakellátást nyújtó intézményei túlterheltek, hosszú a várólista. Szakemberhiány alakult ki, mert egyrészt népszerűtlen a szakma, másrészt az alacsony bérek és a megbecsültség hiánya miatt jelentős mértékű a pályaelhagyás. Az idősek alacsony nyugdíjjövedelme miatt a piaci alapú szolgáltatások életképtelenek a térségben. Esetenként még a közszolgáltatás alacsonyabb térítési díját sem tudják megfizetni.

Az idősgondozás ezért az intézményre egyre nagyobb terhet tesz, a feladatokat a mai kondíciók mellett gyakorlatilag lehetetlen megoldani. Az idősellátásban az elkövetkező időszakban új kihívásokkal kell szembenézni.  Az első és egyik legfontosabb, hogy „tegyük értékké” az időseket, s találjunk olyan új megoldásokat, módszereket és eszközöket, olyan új szemléletet, melyekkel másképp tudunk a problémához közelíteni. Az intézmény ezzel a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe: az intézmény vezetője látja benne azt a lehetőséget, mely kimozdítja az intézményt és az érintetteket a megszokott, meggyökeresedett megoldásokból.