Nem csak nekem van unikornisom
Őszinte leszek, sokat gondolkoztam, hogy mit is írhatnék. Beszélgettem Kovács Edittel sokat arról, hogy hogyan indult 21 éve a Nyári Egyetem. Mennyi minden változott azóta, Kunbábonyban is, és a szakmában is. Az emlékező bejegyzésekben sok minden említésre került már, de ha autentikus forrásból szeretnétek hallani, akkor nincs mit tenni, el kell jönni idén is!
Szóval 21 éve szakmaközi nyári egyetemnek indult, és a szakmai találkozások színterévé vált. Volt kicsi, családos, nagy -fesztiválhangulatú, borongósabb és bizakodó is.
Mivel ez egy igazán szubjektív poszt, elmesélem, hogy nekem ez lesz a 4.
A covid alatt kezdem "A 120 órást" Mészáros Zsuzsanna aktív ráhatására. '21-ben amikor megérkeztem a nyári egyetemre, sokan úgy fogadtak, mintha 1000 éve ismernénk egymást. Hiszen itt volt mindenki, aki a dobozban felnyitotta a szemem arra, hogy a közösségfejlesztést nem csak ösztönösen, hanem szakmailag megalapozottan is lehet "csinálni". Sőt, igen fontos szakma ez.
Az otthonosság érzése adott volt, és azóta is megtartó és biztonságos közeg számomra.
Szeretem, hogy ha úgy adódik csak szívom magamba a tudást, tapasztalatot, hogy lehet igazán jót vitatkozni, hogy részese lehetek, vagy csak kísérője az eseményeknek.
Szeretem a szalmazsákokat (ugye idén lesz?) a reggeli teát, a kertet a tóval, a négy nap alatt Kunbábonyban megforduló igazán színes közösséget, és éjfélkor a töpörtyűt.
Szeretem, hogy évről évre számíthatunk egymásra, hogy nem vagyok ufo, hogy nem csak nekem van unikornisom!
Kiss-Bakucz Orsi