[vc_row full_width="stretch_row" el_class="kofe_blog_title"][vc_column el_class="bc_container" width="5/6" offset="vc_col-sm-offset-1"]

Kitekintés XVIII: Közösségi munka Ausztriában – és Magyarországon 3.

[/vc_column]
[/vc_row][vc_row el_class="kofe_blog_content"][vc_column el_class="bc_container" width="5/6" offset="vc_col-sm-offset-1"]
[vc_row][vc_column][vc_column_text]

A külföldiekkel közös munka, a tapasztalatcserék, a műhelykonferenciák fontos tanulási alkalmak. Ausztriában nincs a Közösségfejlesztők Egyesületéhez hasonló szervezet (amely kifejezetten a közösségi munka, közösségfejlesztés területét képviseli), így az ország a szakterület nemzetközi szervezeteiben sincs jelen. Hiába van Ausztria a szomszédban és vannak kapcsolataink a felnőttképzés és kultúra területén, az osztrák közösségi munka teljesen ismeretlen volt számunkra – pedig még a története, kialakulása is a magyarországihoz hasonló. A tavalyi konferencia a nagy rácsodálkozás ideje volt. Izgalmas projekteket ismertünk meg, és irigykedve hallgattuk, hogy a nagyvárosokban a közösségi munka mekkora elfogadottságot és támogatást élvez. (A helyi politikai változások hatására idén már kevésbé kedvező a helyzet.)

A tanulás azonban nem csak ebben a magától értetődő viszonylatban valósul meg. Nem lehet „rutinból” bemutatni egy projektet,egy gyakorlatot külföldieknek, akik nem ismerik a helyi viszonyokat, akiknek hiába fordítjuk le a „szolgáltatás” szót, számukra az nem ugyanazt jelenti, mint számunka (és alapvetően nem is használják). A megértetéshez megismerésre és megértésre van szükség: az ő fejükkel kell tudni gondolkodni. Ez pedig új megközelítésmódot, új felismeréseket hoz, amely elmélyíti saját tudásunkat – a saját projektünkről, saját témánkról.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][/vc_column][/vc_row]

Hozzászólás