Közösségi gazdaságfejlesztés – Alapvetések

A globalizáció korában az egyes ember egyre inkább olyan tényezők kiszolgáltatott alanyává, sok esetben áldozatává válik, melyekre nincs ráhatása, a rendszer jellegéből fakadóan nem képes azokat  kontroll alatt tartani. Különböző szakterületek fejlesztői (vidékfejlesztők, szociális munkások, szociológusok, szociálpolitikusok, közösségfejlesztők, közgazdászok) akár egymástól függetlenül is eljutnak ugyanarra a gondolatra: tennünk kell annak érdekében, hogy az emberek jól-léte ne a kiszámíthatatlan politikától, a gazdasági szereplők profitéhségétől vagy a globalizáció által indukált, helyi szinten befolyásolhatatlan folyamatoktól  függjön.

A megoldás: helyi erőforrásokra építkező, lehetőleg helyi, mindenesetre belátható és felmérhető igényekre reflektáló, a lehetőségek szerint energiafüggetlen, szolidáris elemekre építő gazdaság építése. Az elnevezés változó: a közösségi gazdálkodás, helyi gazdaság, közösségi vállalkozás fogalmakat egyaránt használják a szakemberek. Van, aki úgy véli, hogy először közösségi vállalkozásokat kell létrehozni, s ezek összekapcsolódása hozza létre a közösségi gazdaságot. Van, aki a nagycsaládok egymás igényeire reflektáló termelését és szolgáltatásait tekinti a közösségi gazdaságfejlesztés alapjának, belső piac kialakításával. Többen az élelmiszer-függetlenség körül fejtik ki gondolataikat. De minden megközelítés hangsúlyozza a bizalom és a képességek fejlesztésének jelentőségét, valamint azt, hogy a helyi társadalmat rendszer szinten, holisztikus módon kell szemlélnünk és értelmeznünk.