[vc_row full_width=”stretch_row_content_no_spaces” css=”.vc_custom_1578827129335{margin-top: 40px !important;background-color: rgba(119,182,234,0.17) !important;*background-color: rgb(119,182,234) !important;}”][vc_column css=”.vc_custom_1578827136644{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text font_family=”Open Sans” font_weight=”700″ css=”.vc_custom_1582750914879{margin-bottom: 0px !important;padding-bottom: 20px !important;}” font_color=”#37393a”]

Ifjúsági közösségi munka – Alapvetések

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”5/6″ css=”.vc_custom_1578827199284{background-color: rgba(237,199,155,0.2) !important;*background-color: rgb(237,199,155) !important;border-radius: 10px !important;}” offset=”vc_col-sm-offset-1″][vc_column_text]

A közösségfejlesztői munkától és szemlélettől – látszólag – idegen módszer, hogy a közösségből kiragadunk egy korosztályt, s arra építünk, hiszen a közösségfejlesztők általában a települési vagy településrészi közösség egészét tekintik célcsoportnak.

A települési közösségfejlesztői folyamatok során mégis gyakran érzékelhető, hogy az ifjúsági korosztály – még ha saját akaratából is, de – kirekesztődik, vagy marginalizálódik. Valós, vagy vélt jelenség ez? Amennyiben valós, akkor vannak, lehetnek-e lehetőségeink ezen a területen, ezzel a célcsoporttal?

Az ifjúságügy, mint multidiszciplináris szemléletű szakterület, több szempontból is gyerekcipőben jár még Magyarországon, de nemzetközi színtéren is. Nem egységes az ifjúság korosztályi meghatározása; az ifjúsági tevékenységek horizontális jellege átszövi a társadalmat, így a hagyományos közpolitikát is, melyben a korosztály közösségi és állampolgári aktivitásának hiányával számolunk. A korosztályra irányuló támogatási források tömbösítve és egységesítve jelennek meg (tanoda program, ifjúsági kezdeményezések, védőháló a családokért). Ezek a programok a szociálisan sérült csoportokra koncentrálnak, ami egyfelől nagyon rendjén való, másfelől azonban ezekhez a csoportokhoz csak lehatárolt időszakra, felülről irányított és jobbára felnőttek által vezérelt folyamatokat rendelnek, míg a fiatalok fennmaradó hányada ellátatlan maradhat közösségi területen.

Fontos feladat tehát, hogy a közösségért cselekvő állampolgáriság, a demokrácia-tanulás beépüljön a fiatalok szocializációs folyamataiba, de még fontosabb az ifjúságban rejlő erőforrások kibontása, fejlesztése, annak elősegítése hogy a fiatalok saját korosztályi és lakóközösségeik, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés motorjaivá, aktív erőforrásaivá váljanak.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1578827413918{margin-top: 40px !important;}”][vc_column][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1578827301644{margin-top: 40px !important;}”][vc_column width=”1/2″ offset=”vc_col-lg-offset-4 vc_col-lg-4 vc_col-md-offset-4 vc_col-md-4 vc_col-sm-offset-3″ el_class=”useful_links”][vc_column_text]

Ifjúsági közösségi munka

Alapvetések
Szakmai programok
Szakmai támogatás
Tagozati kapcsolat
Szakirodalom

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]