Napjainkban a közösségfejlesztői munka egyik tipikus színtere a város. Kérdés, van-e sajátossága, más-e egy ilyen közegben végzett segítő-fejlesztő munka, mint ahogyan a falusi, vagy más közegben (pl. korosztállyal) szervezett folyamat zajlik?
Ezekre a kérdésekre készülünk válaszokkal, friss érvekkel.
Városi munka sajátosságai, jellemzői:
A települési adottságok összetettsége mindenképpen meghatároz – főként nagyvárosi környezetben – sajátos súlypontokat az ilyen területen zajló fejlesztőmunkában.
Az egyik fontos szempont, hogy a nagy kiterjedtség, a történelmi folyamatok, illetve a társadalmi összetétel miatt is többszörösen rétegzett lakosságú városokban kiemelt jelentősége van annak, hogy kisebb, beláthatóbb egységekre: szomszédságokra bontsuk. A város komplexitásából az is következik, hogy egyidejűleg nagyon sok tényező befolyásolja, köti, határozza meg a cselekvések és változások körülményeit, esélyeit, feltételeit.
Tapasztalataink szerint a városok sokkal fejlettebb intézményrendszerrel rendelkeznek. Ennek egyszerre lehet pozitív és negatív jelentősége is. Nagyon fontos kiemelni, hogy tartósabb érvényű közösségi változási folyamtatban nem lehet a többi szektor aktorai nélkül, pusztán a civil társadalmi keretek tartalékait, erőforrásait mozgósítani.
Tehát az egyik ilyen nélkülözhetetlen partneri kört a helyi intézmények alkotják, elengedhetetlen őket a közösségfejlesztési folyamathoz megnyerni, abba bevonni.
Fontos jellemző még a politika, de legalábbis a döntéshozatal „közelisége”; azaz olyan léptékű ez a beavatkozás, ami nehezen hagyja kívül a politikai szereplők megjelenését. Máshogyan közelítve, legtöbbször olyan várospolitikai mértékű, természetű változási folyamatok szükségesek a városi fejlesztések során, amelyek már nehezen elképzelhetők a helyi politika közreműködése, bevonása, akarata nélkül.
Kiemelt tapasztalatunk még, hogy a közösségi tervezés kikerülhetetlen része ezeknek a városi fejlesztői folyamatoknak. Ezért bármilyen szakmai program tervezésének kezdetén fontos ezzel kalkulálni, s az erre való felkészülés, a lehetőségek „bemérése” már ebben a korai szakaszban elengedhetetlen.
A városi fejlesztő munka létjogosultságát tehát az indokolja, hogy az ilyen települési közegben – vagyis városokban – gyakran a közösségfejlesztés hatékonyságának egyik meghatározója a munka különleges komplexitása; az amúgy különféle szaktevékenységekhez, intézményekhez kötődő területeknek az egymásra való ráépülése, egymástól való kölcsönös függése, együttműködése.