Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the fevr domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /home/adattar4/public_html/joomla30/wp-includes/functions.php on line 6114
Helyi fejlesztés - Alapvetések - Közösségfejlesztők egyesülete

Helyi fejlesztés – Alapvetések

lokális közösség elvben az önrendelkezés-önkormányzatiság, a részvétel és szervezettség, a kölcsönösen egymásra ható viszonyokon keresztül kialakuló helyi fejlesztés, közösségi és társasági élet, szolidaritás és együttműködés, tehát a helyi demokrácia megvalósulásának lehetőségét hordozza. A hely, ahol az ember él, tanul, dolgozik és részt vehet a helyi társasági, kulturális- és közéletben, vagyis ahol cselekedhet, egyben a demokrácia gyakorlóterepe.

A magát megszervezni kezdő hazai közösségfejlesztésnek a ’70-es évek közepén éppen az volt az egyik fő újdonsága, hogy felvetette a helyi, közösségi identitás kérdését, és a centrális hatalom időszakában legalizálni próbálta a helyi (döntési) szintet, összekapcsolva azt a helyi cselekvéssel (részvétellel) és kontrollal.

közösség lokális értelemben jelenti a valahová tartozást, az identitást, a közös kultúrában osztozást. Jelenti a szocializáció, a megélhetés, a részvétel, a kontroll és a szolidaritás lehetőségeit. Jelenti a hatalom közös gyakorlását. A lokális közösség képes arra, hogy a társadalmi helyzettől, nemtől, korosztálytól, érdeklődéstől függetlenül is közösséget hozzon létre a hozzá tartozó emberek között, mégpedig az odatartozást a különféle közös ügyek megjelenítésén és a rajtuk való munkálkodáson keresztül, közösségi részvétellel.

Az emberek különféle módokon vesznek részt a közösségeikben, a relatíve alacsony kapocstól (mint amilyen pl. egy közösségi összejövetelen való megjelenés, vagy a horgászegyesületben való részvétel), egészen a nagyon aktívig, mint amilyen pl. az iskolán kívüli tevékenységek vezetése, vagy a civil tanács munkájában való részvétel. Ez utóbbi és más hasonló formációk már a helyi tervezési és döntési folyamatokban való bekapcsolódást, aktív részvételt, magát a részvételi demokráciát is jelenhetik.

A közösségfejlesztők előtt a közjóért való munkálkodás, a cselekvőképesség, a szervezettség, a szolidaritás és a társadalmi befogadás, a közmegegyezésen alapuló értékek-normák fejlesztésének összetett feladata áll, a közösséghez tartozás és a részvétel fokozása és modernizálása révén.