![\"\"](\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2025\/04\/2025-1-11_MA-1.jpg\")
A k\u00f6nyv egyik nagyszer\u0171s\u00e9ge, hogy sokf\u00e9le t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi ter\u00fcletnek ad sokf\u00e9le gondolatot, kiindul\u00e1st, amelyekre lehet \u00e9p\u00edteni. Mindezt teszi \u00fagy, hogy k\u00f6zben att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy pedag\u00f3gusok, nevel\u00e9studom\u00e1nnyal foglalkoz\u00f3 szakemberek, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k, filoz\u00f3fusok vagy szoci\u00e1lis szakemberek olvass\u00e1k-e, mindenkinek m\u00e1st \u00e9s m\u00e1st ad \u00e9s mindenki tekintheti a \u201esaj\u00e1t\u201d szakirodalm\u00e1nak az\u00e9rt, mert alapvet\u0151 emberi \u00e9rt\u00e9kekre f\u00f3kusz\u00e1l.\u00a0<\/span><\/p>\n A k\u00f6nyv maga 1968-ban \u00edr\u00f3dott, ez\u00e9rt felmer\u00fclhet a k\u00e9rd\u00e9s, vajon m\u00e9g mindig aktu\u00e1lis-e. Erre a v\u00e1laszom egy\u00e9rtelm\u0171en igen, mert \u00f6r\u00f6k \u00e9rt\u00e9kekr\u0151l sz\u00f3l, amely \u00e9rt\u00e9kek teszik az embert emberr\u00e9.<\/span><\/p>\n Miel\u0151tt a k\u00f6nyv r\u00e9szletes ismertet\u00e9s\u00e9re ker\u00fcl sor szeretn\u00e9m azokat a fogalmakat kiemelni, amelyekkel Freire a m\u0171v\u00e9ben foglalkozik: szabads\u00e1g; a szabads\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem \u201eszabads\u00e1gf\u00e9lelem\u201d(amely mag\u00e1ban hordozza az al\u00e1rendelts\u00e9get); b\u00e1tors\u00e1g; v\u00e1ltoz\u00e1s; cselekv\u00e9s, cselekv\u0151k, cselekv\u00e9sen \u00e1t val\u00f3 tanul\u00e1s; igazs\u00e1goss\u00e1g; egy\u00fctt, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve, partners\u00e9g, egyenrang\u00fa partners\u00e9g, p\u00e1rbesz\u00e9d; szeretet; szolidarit\u00e1s; al\u00e1zat; hit; gondolkod\u00e1s, kritikus gondolkod\u00e1s, fogalmi gondolkod\u00e1s; tudatoss\u00e1g.<\/span><\/p>\n A fenti kiemel\u00e9s az \u00e9n sz\u0171r\u0151m\u00f6n kereszt\u00fcl sz\u00fcletett, \u00edgy azokat a fogalmakat tartalmazza, amelyek engem legink\u00e1bb megfogtak, amelyeket \u00e9n fontosnak tartok. Az pedig, hogy kinek mit jelentenek ezek a fogalmak egy\u00e9nenk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151, ami f\u00fcgg a meg\u00e9l\u00e9seinkt\u0151l, a kapcsol\u00f3d\u00e1sainkt\u00f3l, a viszonyainkt\u00f3l az embert\u00e1rsainkhoz \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1ghoz.\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n A k\u00f6nyv bemutat\u00e1sa<\/b><\/p>\n A k\u00f6nyv <\/span>n\u00e9gy fejezetb\u0151l \u00e1ll<\/b>, az <\/span>els\u0151 r\u00e9sz a<\/span><\/i> \u201eMi\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g az \u201eelnyomottak pedag\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra\u201d?\u201d<\/span><\/i> c\u00edmet viseli. K\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a helyzet bemutat\u00e1sa \u00e1ll, amelyben azok az alapkiindul\u00e1sok jelennek meg, amelyeket meg kell ismerni \u00e9s meg kell v\u00e1ltoztatni.\u00a0<\/span><\/p>\n Freire a t\u00e1rsadalmat <\/span>elnyom\u00f3kra \u00e9s elnyomottakra<\/b> osztja, melyben a felszabad\u00edt\u00f3 szerep az elnyomottaknak jut, ugyanis ebben a folyamatban csak azok vehetnek r\u00e9szt, akikben semmilyen szinten sincs jelen az elnyom\u00f3i attit\u0171d. Egy dologra azonban a felszabad\u00edt\u00e1s folyamat\u00e1ban nagyon kell figyelni: az elnyomottak el\u0151sz\u00f6r elnyom\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lnak \u00e9s nem felszabad\u00edt\u00f3kk\u00e1. Mindennek oka, hogy az elnyomott f\u00e9l a szabads\u00e1gt\u00f3l, ez\u00e9rt vagy ragaszkodik az el\u0151z\u0151 elnyomotti st\u00e1tusz\u00e1hoz, vagy elnyom\u00f3 szeretne lenni, mert azt ismeri, azt l\u00e1tja \u00e9s az kedves \u00e9s vonz\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra.\u00a0<\/span><\/p>\n A <\/span>szabads\u00e1ghoz<\/b> \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gra, felel\u0151ss\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9g, amelyet folyamatosan keresni kell \u00e9s meg kell h\u00f3d\u00edtania az egy\u00e9nnek. A hiteles \u00e9lethez sz\u00fcks\u00e9g van a szabads\u00e1gra, a szabad v\u00e1laszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re. Att\u00f3l, hogy seg\u00edtik az elnyom\u00f3k az elnyomottakat m\u00e9g nem lesznek <\/span>szolid\u00e1risak<\/b>, hisz ez a seg\u00edt\u00e9s eredm\u00e9nyezheti azt is, hogy az elnyomottakat elnyomotti szerepben tartj\u00e1k. A val\u00f3di szolidarit\u00e1s egy attit\u0171dv\u00e1lt\u00e1st jelent, ahol megsz\u0171nnek ezek az al\u00e1-f\u00f6l\u00e9 rendelts\u00e9gi viszonyok, amely helyzetekben a szeretet \u00e1ll a k\u00f6zponti helyen, \u00e9s ez akkor tud bek\u00f6vetkezni, ha az elnyomottakhoz nem elvont fogalomk\u00e9nt viszonyulnak, hanem konkr\u00e9t emberekk\u00e9nt.<\/span><\/p>\n A val\u00f3s\u00e1gunk az emberi <\/span>cselekv\u00e9seken <\/b>\u00e1t j\u00f6n l\u00e9tre, \u00edgy a megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1hoz is cselekv\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g. Ahhoz, hogy bek\u00f6vetkezzen a siker <\/span>\u2013<\/span> vagyis az elnyomottak felszabaduljanak, vagyis felszabad\u00edts\u00e1k \u00f6nmagukat <\/span>\u2013 <\/span>arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy az elnyomottak kritikusan szeml\u00e9lj\u00e9k a vil\u00e1got, legyen tud\u00e1suk r\u00f3la \u00e9s cselekv\u0151en hassanak r\u00e1. Az embereket a rajtuk k\u00edv\u00fcl l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g \u00f6szt\u00f6nzi a cselekv\u00e9sre, \u00e9s \u00edgy k\u00e9pesek megismerni \u00e9s \u00e1talak\u00edtani a val\u00f3s\u00e1got. Az elnyomottak pedag\u00f3gi\u00e1ja nem m\u00e1s, mint a szabads\u00e1guk\u00e9rt k\u00fczd\u0151k pedag\u00f3gi\u00e1ja, azok az elm\u00e9leti keretek, eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s m\u00f3dszerek, amelyek ahhoz sz\u00fcks\u00e9gesek, hogy az emberek felszabaduljanak, szabadd\u00e1 v\u00e1ljanak.<\/span><\/p>\n Csak az\u00e9rt l\u00e9teznek a vil\u00e1gban elnyomottak, mert l\u00e9tezik az <\/span>er\u0151szakkal kik\u00e9nyszer\u00edtett viszonyrendszer<\/b>. Er\u0151szakot az elnyom\u00f3k \u00e9s a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3k alkalmaznak, \u00e9s ebben a folyamatban \u0151k azok, akik nem ismerik el egyenrang\u00fa partnerk\u00e9nt az elnyomottakat. Mindezek ellen\u00e9re a szeretettel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 viszonyul\u00e1st az elnyomottak er\u0151szakra adott v\u00e1laszaiban fedezhetj\u00fck fel. Csak az elnyomottak szabad\u00edthatj\u00e1k fel az elnyom\u00f3ikat azzal, ha az elnyom\u00e1sra haszn\u00e1lt eszk\u00f6z\u00f6ket elveszik az elnyom\u00f3ikt\u00f3l. Ezt a felszabad\u00edt\u00e1st az elnyom\u00f3k m\u00e9gsem \u00edgy \u00e9lik, meg, mert a szocializ\u00e1ci\u00f3juk az uralkod\u00f3i oldalon zajlott, melynek f\u00f3kusz\u00e1ban a birtokl\u00e1s \u00e1ll, \u00e9s \u00edgy azok a k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s k\u00e9szs\u00e9geik t\u0171nnek el, amelyeket ott tanultak meg, az \u00faj k\u00f6zegben, az \u00faj helyzettel pedig nem tudnak mit kezdeni.\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n Az elnyom\u00f3i \u00e9s az elnyomotti viszonyul\u00e1s egyszerre van jelen az emberekben. Ez\u00e9rt van az, hogy az elnyomottak vonz\u00f3dnak az elnyom\u00f3i \u00e9lethez, \u00e9s szeretn\u00e9nek ilyen \u00e9letfelt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lni. Ez f\u0151leg a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli elnyomottakat jellemzi. Az elnyomottaknak alacsony az \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00fck, mert ezt er\u0151s\u00edti a helyzet\u00fck, de ha valamilyen v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik az \u00e9let\u00fckben azonnal er\u0151s\u00f6dik az \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00fck is. Az elnyomottakat felszabad\u00edt\u00f3 cselekv\u00e9sek tervez\u00e9s\u00e9n\u00e9l figyelembe kell venni, hogy a kezdetekkor passz\u00edvak lesznek az elnyomottak, de elj\u00f6n a fel\u00e9bred\u00e9s pillanata, amit \u00e9szre kell venni, hisz erre lehet \u00e9p\u00edteni a tov\u00e1bbi cselekv\u00e9seket.<\/span><\/p>\n A felszabadul\u00e1s egyszerre <\/span>harc<\/b> \u00e9s <\/span>cselekv\u00e9s<\/b>, amely sor\u00e1n folyamatos <\/span>dial\u00f3gust<\/b> kell folytatni az elnyomottakkal. Ahhoz, hogy a cselekv\u00e9s ne puszt\u00e1n aktivizmus legyen \u00e9rt\u0151n \u00e9s elemz\u0151en kell \u00f6nmagukr\u00f3l gondolkodniuk az elnyomottaknak, \u00e9s a cselekv\u00e9s sor\u00e1n megszerzett tud\u00e1shoz kritikusan kell viszonyulniuk. Az al\u00e1-f\u00f6l\u00e9 rendelts\u00e9gi viszony milyens\u00e9ge hozza l\u00e9tre a f\u00fcgg\u0151s\u00e9get, \u00e9s ebben a v\u00e1ltoz\u00e1st csak az \u00e9rintettekkel egy\u00fctt v\u00e9gzett cselekv\u00e9sek hozhatj\u00e1k meg.\u00a0<\/span><\/p>\n <\/p>\n A <\/span>m\u00e1sodik fejezet<\/span><\/i> \u201eA \u201ebankszeml\u00e9let\u0171\u201d oktat\u00e1s mint az elnyom\u00e1s eszk\u00f6ze \u2013 alapvet\u00e9sei, kritik\u00e1ja\u201d<\/span><\/i>, amely a mai oktat\u00e1si rendszer\u00fcnket mutatja be, f\u00f3kuszban a tan\u00e1r- tanul\u00f3 viszony\u00e1val.\u00a0<\/span><\/p>\n A <\/span>tan\u00e1r-tanul\u00f3<\/b> k\u00f6z\u00f6tti <\/span>kapcsolat elbesz\u00e9l\u0151<\/b>, \u00e9rtekez\u0151 jelleg\u0171, amelyben van egy besz\u00e9l\u0151 \u00e9s egy passz\u00edv befogad\u00f3. A tanul\u00e1snak ez a nem t\u00fal dinamikus m\u00f3dszere <\/span>\u2013 amely <\/span>gyakran p\u00e1rosul m\u00e9g azzal is, hogy a tan\u00e1rok \u00e1ltal hozott elbesz\u00e9l\u00e9sek t\u00e1vol \u00e1llnak a tanul\u00f3kt\u00f3l <\/span>\u2013<\/span> idegen a di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra. Nem az <\/span>ismert viszonyaikb\u00f3l<\/b> indul ki, \u00edgy a tanul\u00f3 kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rti ezeket az elbesz\u00e9l\u00e9seket \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 tud kapcsol\u00f3dni hozz\u00e1juk. A tan\u00e1rnak tekint\u00e9lye van, \u00e9s val\u00f3j\u00e1ban \u0151 az oktat\u00e1s cselekv\u0151 alanya. Az oktat\u00e1s tartalma a tanul\u00f3kat a hallottak bebifl\u00e1z\u00e1s\u00e1ra k\u00e9szteti an\u00e9lk\u00fcl, hogy m\u00f6g\u00e9 n\u00e9zn\u00e9nek a hallottak val\u00f3s tartalm\u00e1nak. De a szavak nem k\u00e9pesek az \u00e1talak\u00edt\u00e1sra, ahhoz <\/span>cselekv\u00e9sre<\/b> van sz\u00fcks\u00e9g. Freire ezt az oktat\u00e1st h\u00edvja <\/span>bankszeml\u00e9let\u0171 oktat\u00e1snak<\/b>, amelyben banki tranzakci\u00f3hoz hasonl\u00edtja az oktat\u00e1st. A tanul\u00f3 a bankbet\u00e9t \u00e9s a tan\u00e1r az, aki ezt a bet\u00e9tet gyarap\u00edtja. A tanul\u00f3nak nincs m\u00e1s feladata, csak a hallottakat meg\u0151rizni \u00e9s visszaadni. Az embernek azonban sz\u00fcks\u00e9ge van arra, hogy keressen, kutasson k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dolgok ut\u00e1n, hogy meg\u00e9rtsen ezen kereszt\u00fcl folyamatokat, a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit. A bankszeml\u00e9let\u0171 oktat\u00e1sban pont erre nincs lehet\u0151s\u00e9g \u00e9s hi\u00e1nyzik bel\u0151le a <\/span>p\u00e1rbesz\u00e9d <\/b>is. Puszt\u00e1n k\u00f6zlem\u00e9nyeket adnak ki a tan\u00e1rok, akik azok k\u00f6z\u00fcl ker\u00fclnek ki, akik azt hiszik magukr\u00f3l, hogy \u0151k a tud\u00e1s birtok\u00e1ban vannak, \u00edgy azoknak, akik ezzel nem rendelkeznek, azt odaaj\u00e1nd\u00e9kozz\u00e1k. A <\/span>tud\u00e1s<\/b>, amelyhez \u00edgy a tanul\u00f3k hozz\u00e1jutnak nem val\u00f3s esetekb\u0151l, tapasztal\u00e1sokb\u00f3l tev\u0151dik \u00f6ssze, hanem a tan\u00e1r tapasztalataib\u00f3l, \u00edgy a kritikai \u00e9rz\u00e9k\u00fck a tanul\u00f3knak csorb\u00e1t szenved. Ebben az oktat\u00e1si rendszerben az a \u201ej\u00f3\u201d tanul\u00f3, aki j\u00f3l tud alkalmazkodni. A tanul\u00f3k passz\u00edvak, \u00e9s \u00edgy el is hiszik azt, hogy nincs sz\u00fcks\u00e9g a cselekv\u00e9sre, amely pedig a v\u00e1ltoz\u00e1s alapja <\/span>\u2013 <\/span>mondhatni, megval\u00f3s\u00edt\u00f3ja.\u00a0<\/span><\/p>\n Az elnyom\u00f3k nem a helyzetet akarj\u00e1k megv\u00e1ltoztatni, amelyben az elnyomottak vannak, hanem csup\u00e1n a mentalit\u00e1sukat, hogy jobban idomuljanak az elv\u00e1r\u00e1sokhoz. Azt a l\u00e1tszatot keltik az elnyom\u00f3k, hogy az elnyomottak a rendszeren k\u00edv\u00fcl vannak, ami nem igaz, hisz\u2019 mindig is bel\u00fcl voltak. Ahhoz, hogy a val\u00f3di v\u00e1ltoz\u00e1s bek\u00f6vetkezzen a <\/span>strukt\u00far\u00e1t kell megv\u00e1ltoztatni<\/b>, mert a bankszeml\u00e9let\u0171 oktat\u00e1s nem motiv\u00e1lja a tanul\u00f3kat a vil\u00e1g felfedez\u00e9s\u00e9re, a gondolkod\u00e1sra. A <\/span>humanista feln\u0151ttoktat\u00f3nak<\/b> a felszabadul\u00e1s \u00fcgy\u00e9t kell szolg\u00e1lnia, a tan\u00edtv\u00e1nyai mell\u00e9 kell \u00e1llnia \u00e9s hinni kell benn\u00fck, \u00e9s egyszerre kell oktatnia \u00e9s tanulnia.\u00a0<\/span><\/p>\n A bankszeml\u00e9let\u0171 oktat\u00e1s az embert nem a vil\u00e1ggal <\/span>egy\u00fctt \u00e9l\u0151nek \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151nek<\/b> tekinti \u00e9s nem tudatos l\u00e9nyk\u00e9nt tekint az emberre. Pedig az emberi \u00e9let meghat\u00e1roz\u00f3ja a kommunik\u00e1ci\u00f3, ezen bel\u00fcl is a p\u00e1rbesz\u00e9d, amely <\/span>egyenrang\u00fa partnerek<\/b> k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6n l\u00e9tre.\u00a0<\/span><\/p>\n A <\/span>felszabad\u00edt\u00f3 oktat\u00e1sban<\/b> mindenki tanul: a tan\u00e1r a tanul\u00f3kt\u00f3l, a tanul\u00f3k a tan\u00e1rt\u00f3l \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s ebben a folyamatban a szerepl\u0151k k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9tek felold\u00f3dnak. Ez a probl\u00e9mafelvet\u0151 oktat\u00e1s, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a vil\u00e1g \u00e9s az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat \u00e1ll, amely a tudat l\u00e9nyeg\u00e9t, az ir\u00e1nyults\u00e1got \u00e1ll\u00edtja k\u00f6z\u00e9ppontba \u00e9s elutas\u00edtja az egyoldal\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3t. Megsz\u00fcnteti a tan\u00e1r \u00e9s tanul\u00f3 egyoldal\u00fa viszony\u00e1t.<\/span><\/p>\n A probl\u00e9mafelvet\u0151 oktat\u00e1s csak a szabads\u00e1g viszonyai k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3sulhat meg, elutas\u00edtva a f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi helyzeteket, amelyben egyenrang\u00fa partneri viszony alakul ki a tan\u00e1r \u00e9s a tanul\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. A tanul\u00f3kat kritikai gondolkod\u00f3kk\u00e1 teszi. Az ember t\u00f6bb szeretne lenni, amit nem \u00e9rhet el egyed\u00fcl <\/span>\u2013 <\/span>ehhez sz\u00fcks\u00e9ge van a <\/span>k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre<\/b>.\u00a0<\/span><\/p>\n <\/p>\n A <\/span>harmadik fejezet \u201eA dialogikuss\u00e1g: a szabads\u00e1g gyakorlatak\u00e9nt \u00e9rtelmezett pedag\u00f3gia l\u00e9nyege\u201d<\/span><\/i> c\u00edmet viseli. F\u00f3kusz\u00e1ban a tanul\u00e1s tartalmi \u00e9s m\u00f3dszertani kidolgoz\u00e1sa \u00e1ll.\u00a0<\/span><\/p>\n Az emberi mivoltunkhoz hozz\u00e1tartozik a besz\u00e9d, az igazs\u00e1g, amelyek elvezetnek a cselekv\u00e9shez \u00e9s a reflexi\u00f3hoz. A dial\u00f3gus a vil\u00e1got megnevez\u0151k tal\u00e1lkoz\u00e1sa, amely nem lehet egyes emberek vagy csoportok kiv\u00e1lts\u00e1ga, mindenkinek jog\u00e1nak kell hozz\u00e1 lenni, hisz\u2019 a dial\u00f3gus a <\/span>teremt\u0151 aktus<\/b>, ez\u00e9rt nem lehet benne semmilyen ravaszkod\u00e1s, a m\u00e1sik ember kihaszn\u00e1l\u00e1sa. A dial\u00f3gus kialakul\u00e1s\u00e1hoz <\/span>szeretetre<\/b> van sz\u00fcks\u00e9g, \u00edgy nem lehet benne uralmi helyzet, nem lehet benne al\u00e1-f\u00f6l\u00e9 rendelts\u00e9gi viszony. Az uralmi rendszerekben is jelen van a szeretet, de nem eg\u00e9szs\u00e9ges form\u00e1ban, hisz\u2019 hi\u00e1nyzik bel\u0151le az eg\u00e9szs\u00e9ges partneri viszony. A szeretet a <\/span>b\u00e1tors\u00e1ggal <\/b>egy\u00fctt j\u00e1r, nincs jelen benne a f\u00e9lelem. Dial\u00f3gus megteremt\u00e9s\u00e9re akkor k\u00e9pes az ember, ha felsz\u00e1molta az elnyom\u00f3i rendszert, a szeretet kiterjed a vil\u00e1gra, az \u00e9letre \u00e9s az emberekre, \u00e9s az al\u00e1zat jellemzi.\u00a0<\/span><\/p>\n A dial\u00f3gus a k\u00f6z\u00f6s cselekv\u00e9st keres\u0151 emberek tal\u00e1lkoz\u00e1sa, amelyben a r\u00e9sztvev\u0151 emberek k\u00e9pesek <\/span>egyenl\u0151nek \u00e9rezni magukat<\/b> a t\u00f6bbiekkel. A dial\u00f3gushoz sz\u00fcks\u00e9g van hitre is, vagyis arra, hogy higgy\u00fcnk az emberekben az emberek b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9ben \u00e9s abban, hogy k\u00e9pesek a v\u00e1ltoz\u00e1sra, a v\u00e1ltoztat\u00e1sra. A dial\u00f3gus egy horizont\u00e1lis viszonyrendszer, amely a szeretetre, al\u00e1zatra \u00e9s hitre alapoz, \u00e9s amelyet \u00f6sszekapcsol maga a <\/span>bizalom<\/b>. Ezek mellett azonban az is fontos, hogy a dial\u00f3gusban r\u00e9sztvev\u0151k rendelkezzenek <\/span>kritikus gondolkod\u00e1ssal<\/b>.<\/span><\/p>\n A Freire \u00e1ltal hitelesnek tartott oktat\u00e1sban nem \u00e1tadnak, nem meg\u00e1llap\u00edtanak valamit valakik, hanem <\/span>egy\u00fctt tanulnak<\/b>. Nem a megv\u00e1lt\u00e1s \u00fczenet\u00e9t kell vinni az emberekhez, hanem meg kell ismerni az emberek val\u00f3s\u00e1g\u00e1t, a tudatukban l\u00e9tez\u0151 val\u00f3s\u00e1got is, \u00e9s mindezt \u00fagy kell visszat\u00fckr\u00f6zni sz\u00e1mukra, hogy az cselekv\u00e9sre sarkallja \u0151ket. Fontos, hogy ebben a viszonyrendszerben olyan nyelvet, olyan megfogalmaz\u00e1sokat haszn\u00e1ljanak a pedag\u00f3gusok, amelyeket az emberek \u00e9rtenek. A t\u00e9m\u00e1k, amelyekkel foglalkozni kell ezen tanul\u00e1si folyamatokban az emberekben \u00e9s a vil\u00e1ghoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyaikban vannak. Vagyis mindig innen kell kiindulni \u00e9s nem elvont, az emberek \u00e1ltal nem ismert \u00e9letekb\u0151l, p\u00e9ld\u00e1kb\u00f3l \u00e9s viszonyokb\u00f3l.\u00a0<\/span><\/p>\n A tematika kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t megel\u0151zi egy <\/span>kutat\u00e1s<\/b>, amelyben az oktat\u00f3k \u00e9s a t\u00e1gan \u00e9rtelmezett tanul\u00f3k egy\u00fctt vesznek r\u00e9szt. Ez a megismer\u00e9s folyamata, amelyet az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s jellemez. A tematika nem m\u00e1s, mint az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata, amelyet a cselekv\u00e9s sor\u00e1n nyert tapasztalatokra \u00e9p\u00edtve tud fel\u00fcl\u00edrni. A kiindul\u00e1s az embereket \u00e9rdekl\u0151, az emberekben jelen l\u00e9v\u0151 t\u00e9m\u00e1k, amelyeket az interdiszciplin\u00e1ris csapat\u00e1val a pedag\u00f3gus \u00f6sszekapcsol, vagyis egy t\u00e9mauniverzumot hoz l\u00e9tre, majd ezeket mint probl\u00e9m\u00e1t adja vissza azoknak az embereknek, akikt\u0151l ezt kapta.\u00a0<\/span><\/p>\n Az oktat\u00e1si <\/span>program \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa p\u00e1rbesz\u00e9den<\/b> alapul, \u00edgy a tan\u00e1rnak \u00e9s a tanul\u00f3nak is joga van annak alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban r\u00e9szt venni, ami lehet\u0151s\u00e9get ad arra, hogy addig nem szerepl\u0151, de \u00e1ltaluk fontosnak tartott t\u00e9m\u00e1k is beker\u00fcljenek az anyagba. Ezt k\u00f6vet\u0151en lehet kialak\u00edtani az oktat\u00e1si seg\u00e9danyagokat, amelyekn\u00e9l figyelembe kell venni a tanul\u00f3csoport k\u00e9szs\u00e9geit \u00e9s k\u00e9pess\u00e9geit.\u00a0<\/span><\/p>\n Az ember l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a <\/span>tudatos cselekv\u00e9s<\/b> \u00e1ll, amely megismerhet\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00e1talak\u00edthat\u00f3v\u00e1 teszi a vil\u00e1got. Az emberek <\/span>uralj\u00e1k tulajdon gondolkod\u00e1sukat<\/b> \u2013 <\/span>ez a legfontosabb a felszabad\u00edt\u00f3 nevel\u00e9s-oktat\u00e1sban.<\/span><\/p>\n <\/p>\n A <\/span>negyedik r\u00e9sz \u201eAz antidialogikus cselekv\u00e9s elm\u00e9lete\u201d<\/span><\/i> fejezet, amely sz\u00e1mba veszi a dialogikus cselekv\u00e9s \u00e9s az antidialogikus cselekv\u00e9s jellemz\u0151it.\u00a0<\/span><\/p>\n Az <\/span>\u201eantidialogikus\u201d (dial\u00f3gust mell\u0151z\u0151) cselekv\u00e9s elm\u00e9lete<\/span><\/i> \u00e9s jellegzetess\u00e9ge: a h\u00f3d\u00edt\u00e1s, az oszd meg \u00e9s uralkodj elve, a manipul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a kultur\u00e1lis inv\u00e1zi\u00f3.\u00a0<\/span><\/p>\n A <\/span>h\u00f3d\u00edt\u00e1shoz<\/b> k\u00e9t f\u00e9lre van sz\u00fcks\u00e9g: a h\u00f3d\u00edt\u00f3ra \u00e9s a beh\u00f3doltra. A beh\u00f3dolt maga az elnyomott, akinek nemcsak gazdas\u00e1gi hatalmi nincs, hanem hi\u00e1nyzik a kultur\u00e1lis hatalma is, vagyis az \u00f6nkifejez\u00e9s, \u00e9s a kult\u00fara adta lehet\u0151s\u00e9gek. A h\u00f3d\u00edt\u00f3k hamis vil\u00e1got mutatnak be a megh\u00f3d\u00edtottaknak, ami csak l\u00e1tv\u00e1nyt ad, \u00e9s \u00edgy passz\u00edv n\u00e9z\u0151kk\u00e9 v\u00e1lnak a megh\u00f3d\u00edtottak, ezzel elvesztve a felszabad\u00edt\u00f3 cselekv\u00e9st. Nem egyenrang\u00fa felekk\u00e9nt viszonyulnak egym\u00e1shoz a h\u00f3d\u00edt\u00f3k \u00e9s megh\u00f3d\u00edtottak, \u00edgy nem kommunik\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl, hanem k\u00f6zlem\u00e9nyekkel k\u00f6zelednek egym\u00e1shoz, \u00edgy j\u00f3l megv\u00e1lasztott propaganda \u00e9s jelszavak ment\u00e9n a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3t haszn\u00e1lva juttatj\u00e1k el a h\u00f3d\u00edt\u00f3k az inform\u00e1ci\u00f3kat.\u00a0<\/span><\/p>\n Oszd meg \u00e9s uralkodj<\/b>: amikor kisebbs\u00e9g uralkodik, ahhoz, hogy a hatalm\u00e1t fenntarthassa meg kell osztania a t\u00f6meget, \u00e9s ezt a megosztotts\u00e1got fenn kell tartania. Az elszigetelts\u00e9g fenntart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s annak er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszenek, amelyre haszn\u00e1lj\u00e1k az \u00e1llami b\u00fcrokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s az emberek befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 kultur\u00e1lis csatorn\u00e1kat. Ahhoz, hogy a megoszt\u00e1s ne k\u00f6vetkezzen be, egy-egy helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fejleszt\u00e9se csak sz\u00e9lesebb kontextusban m\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel egy\u00fctt k\u00e9pzelhet\u0151 el. \u00c9pp ez\u00e9rt bajos az a f\u00e9le elgondol\u00e1s, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l egy-egy embert kiemelnek \u00e9s k\u00e9pz\u00e9seken felk\u00e9sz\u00edtik a vezet\u0151i szerepre, mert pont ez fog odavezetni, hogy elidegenednek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fckben, vagy egyszer\u0171en idegenn\u00e9 v\u00e1lnak. Ez\u00e9rt fontos, hogy a kultur\u00e1lis cselekv\u00e9s a teljes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek sz\u00f3ljon, ne csak a vezet\u0151knek. Az elnyom\u00f3k tudatosan haszn\u00e1lj\u00e1k ezt a m\u00f3dszert, hogy csak egy-egy vezet\u0151t emelnek ki \u00e9s k\u00e9sz\u00edtenek fel, \u00edgy h\u00e1tr\u00e1ltatva a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tudat felemelked\u00e9s\u00e9t \u00e9s azt, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kritikai m\u00f3don avatkozzon be.<\/span><\/p>\n Manipul\u00e1ci\u00f3<\/b>: az uralkod\u00f3 elit a saj\u00e1t c\u00e9ljait a manipul\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl fogadtatja el a t\u00f6megekkel. M\u00edtoszokkal lehet legink\u00e1bb manipul\u00e1lni az embereket, amelyeket az elnyom\u00f3k adnak el\u0151, mivel a szavahihet\u0151s\u00e9g\u00fcket megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlenn\u00e9 emelik, \u00edgy ezeket a m\u00edtoszokat el is hiszik. Az uralom fenntart\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze a manipul\u00e1ci\u00f3. Akkor vetik be az elnyom\u00f3k a manipul\u00e1ci\u00f3t, amikor a cselekv\u00e9sben \u00faj felt\u00e9telek \u00e1llnak el\u0151. A j\u00f3l\u00e9ti int\u00e9zked\u00e9sek \u00fagymond\u2019 \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, elterelve a n\u00e9pt\u00f6megek gondolatait a val\u00f3s probl\u00e9m\u00e1ikr\u00f3l.\u00a0<\/span><\/p>\n Kultur\u00e1lis inv\u00e1zi\u00f3<\/b>: amikor egy t\u00e1rsadalmi csoport kultur\u00e1lis k\u00f6zeg\u00e9be behatolnak azzal a c\u00e9llal, hogy \u00f6ntev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket felsz\u00e1molj\u00e1k, mozg\u00e1ster\u00fcket besz\u0171k\u00edts\u00e9k, vil\u00e1gn\u00e9zet\u00fcket r\u00e1juk er\u0151ltess\u00e9k. Elidegen\u00edti \u00e9s er\u0151szakot k\u00f6vet el a megsz\u00e1llt kult\u00far\u00e1n, amely ez\u00e1ltal elvesz\u00edti eredetis\u00e9g\u00e9t. A kultur\u00e1lis inv\u00e1zi\u00f3 egyfel\u0151l uralom, m\u00e1sfel\u0151l uralmi taktika. Az inv\u00e1zi\u00f3 gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis befoly\u00e1st jelent egyszerre. A megsz\u00e1llottak elhiszik, hogy \u0151k alacsonyabb rend\u0171ek, m\u00edg megsz\u00e1ll\u00f3ik magasabb rend\u0171ek. A megsz\u00e1ll\u00f3k \u00e9rt\u00e9kei norm\u00e1v\u00e1 l\u00e9pnek el\u0151.\u00a0<\/span><\/p>\n A dial\u00f3gust mell\u0151z\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s jellemzi az int\u00e9zm\u00e9nyeket, a szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s strukt\u00far\u00e1j\u00e1t is. Ezeket m\u0171k\u00f6dtet\u0151k gyakran maguk is elnyomottak, nem sz\u00e1nd\u00e9kosan alkalmazz\u00e1k ezt a m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3dot.\u00a0<\/span><\/p>\n Amikor a d\u00f6nt\u00e9s nem azok kez\u00e9ben van, akikr\u0151l a d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletik az csup\u00e1n a d\u00f6nt\u00e9snek az ill\u00fazi\u00f3ja.\u00a0<\/span><\/p>\n Nem szabad \u00f6sszekeverni a fejl\u0151d\u00e9st a moderniz\u00e1ci\u00f3val. A moderniz\u00e1ci\u00f3 mesters\u00e9ges ind\u00edttat\u00e1s\u00fa \u00e9s egy k\u00fcls\u0151 centrumt\u00f3l f\u00fcgg, ha hi\u00e1nyzik bel\u0151le a fejl\u0151d\u00e9s. Az elnyomottakhoz csatlakozni csak \u00fagy lehet, ha odamegy\u00fcnk hozz\u00e1juk.\u00a0<\/span><\/p>\n A dialogikus cselekv\u00e9s elm\u00e9lete \u00e9s jellegzetess\u00e9gei<\/span><\/i>: egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, egys\u00e9g, szervezetts\u00e9g \u00e9s kultur\u00e1lis szint\u00e9zis.<\/span><\/p>\n Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s<\/b>: a cselekv\u0151 alanyok egym\u00e1ssal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t a vil\u00e1got. Az alapja \u00e9s amin kereszt\u00fcl az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s megval\u00f3sul, a kommunik\u00e1ci\u00f3. Egyenl\u0151 felek vesznek r\u00e9szt a vil\u00e1g felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00edgy az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben is, akik b\u00edzni kezdenek magukban \u00e9s egym\u00e1sban is, amely k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9get eredm\u00e9nyez. A bizalom kialakul\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9g van a felek tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ra. A dial\u00f3guson alapul\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sb\u00f3l j\u00f6n l\u00e9tre az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s.\u00a0<\/span><\/p>\n Egys\u00e9g \u2013 a felszabadul\u00e1s\u00e9rt<\/b>: az elnyomottak bels\u0151 egys\u00e9g\u00e9nek az er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t jelenti, amely kiterjed a vezet\u0151k \u00e9s a n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti egys\u00e9gre is. Az egys\u00e9g a n\u00e9pt\u00f6megek \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1ban val\u00f3sul meg. Az egys\u00e9g megteremt\u00e9s\u00e9hez olyan kultur\u00e1lis cselekv\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g, amely seg\u00edti a val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. Az ismeretszerz\u00e9snek ideol\u00f3giamentesnek kell lennie. Fontos, hogy az elnyomottak megismerj\u00e9k a k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00fck mi\u00e9rtj\u00e9t \u00e9s hogyanj\u00e1t. Vil\u00e1goss\u00e1 kell tenni az elnyomottak sz\u00e1m\u00e1ra a helyzet\u00fcket \u00e9s kapcsolatukat.\u00a0\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n Szervezetts\u00e9g<\/b>: az egys\u00e9gb\u0151l k\u00f6vetkezik a szervezetts\u00e9g, vagyis, ha az egys\u00e9g l\u00e9tezik, akkor a szervezetts\u00e9g is jelen van, amely azt is jelenti, hogy a szerepl\u0151k tan\u00fabizonys\u00e1got tesznek az \u00fcgy melletti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fckr\u0151l. A szervezetts\u00e9g bels\u0151 ig\u00e9ny, a c\u00e9l pedig a szabads\u00e1g gyakorlat\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa. A vezet\u00e9s mindig a n\u00e9ppel egy\u00fctt kap sz\u00f3t, ha nem \u00edgy lenne, az manipul\u00e1ci\u00f3t jelentene. Nem k\u00e9nyszer\u00edtheti r\u00e1 akarat\u00e1t a n\u00e9pre a vezet\u00e9s. A val\u00f3di tekint\u00e9ly nem a hatalom egyszer\u0171 \u00e1tad\u00e1s\u00e1val val\u00f3sul meg, hanem \u00e1truh\u00e1z\u00e1ssal vagy az \u00fcgy melletti rokonszenv kinyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1val vagy elk\u00f6telez\u0151d\u00e9ssel. A tekint\u00e9ly (melyet minden szervez\u0151d\u00e9s megk\u00f6vetel) nem v\u00e1lhat \u00f6nk\u00e9nny\u00e9, a szabads\u00e1g pedig nem v\u00e1lhat szabadoss\u00e1gg\u00e1.\u00a0\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n Kultur\u00e1lis szint\u00e9zis<\/b>: minden kultur\u00e1lis cselekv\u00e9s szisztematikus, sz\u00e1nd\u00e9kos \u00e9s a t\u00e1rsadalomra ir\u00e1nyul\u00f3 cselekv\u00e9s. C\u00e9lja, hogy vagy meg\u0151rizze vagy \u00e1talak\u00edtsa a t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1t. Ez a cselekv\u00e9s elm\u00e9lettel b\u00edr, amely kijel\u00f6li a m\u00f3dszereit \u00e9s meghat\u00e1rozza a c\u00e9lj\u00e1t. Kiszor\u00edtja m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9b\u0151l a mesters\u00e9gesen l\u00e9trehozott elemeket. C\u00e9lja a felszabad\u00edt\u00e1s, az al\u00e1-f\u00f6l\u00e9 rendelts\u00e9gi viszony felsz\u00e1mol\u00e1sa. A tan\u00e1rok az ilyen jelleg\u0171 folyamatban egy\u00fctt szeretn\u00e9nek tanulni a n\u00e9ppel a n\u00e9p vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s nem tan\u00edtani \u0151ket. Beilleszkednek az emberek k\u00f6z\u00e9, akiket szerz\u0151t\u00e1rsakk\u00e1 tesznek a k\u00f6z\u00f6s cselekv\u00e9s sor\u00e1n. Az emberek \u00fajj\u00e1sz\u00fcletnek az \u00faj tud\u00e1sban \u00e9s az \u00faj cselekv\u00e9sben. A kultur\u00e1lis szint\u00e9zis a szervezetts\u00e9get szolg\u00e1lja, a szervezetts\u00e9g pedig a felszabadul\u00e1st.\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n <\/p>\n \u00d6sszegz\u00e9sk\u00e9nt:<\/b><\/p>\n A v\u00e1ltoz\u00e1shoz v\u00e1ltoztat\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, amelyhez tud\u00e1s kell, \u00e9s ezt a tud\u00e1st els\u0151sorban a vil\u00e1g \u00e9s a benne l\u00e9v\u0151 viszonyok megismer\u00e9se sor\u00e1n szerezheti meg az ember.\u00a0<\/span><\/p>\n Az ember \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig tart\u00f3 szocializ\u00e1ci\u00f3s folyamat sor\u00e1n tanulja meg a szabads\u00e1got, a f\u00e9lelemn\u00e9lk\u00fclis\u00e9get \u00e9s a szeretetet is, amelyhez tanul\u00f3p\u00e1lyak\u00e9nt a kapcsolatok \u00e9s kapcsol\u00f3d\u00e1sok szolg\u00e1lnak.\u00a0<\/span><\/p>\n T\u00f6bb, mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada \u00edr\u00f3dott a k\u00f6nyv, m\u00e9gis aktu\u00e1lis ma is az\u00e9rt, mert \u00f6r\u00f6k alap\u00e9rt\u00e9keket (szabads\u00e1g, f\u00e9lelem, szeretet stb.) \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3dokat (egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, egyenrang\u00fa partners\u00e9g stb.) feszeget, amelyeket nemzed\u00e9kr\u0151l nemzed\u00e9kre mindenkinek el kell saj\u00e1t\u00edtania ahhoz, hogy emberk\u00f6zpont\u00fa \u00e9letet \u00e9lhess\u00fcnk. Ezen tanul\u00e1snak pedig a legfontosabb helysz\u00ednei az iskola \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g.<\/span><\/p>\n A k\u00f6nyv bemutat\u00e1sa sor\u00e1n pr\u00f3b\u00e1ltam t\u00e1rgyilagos maradni, ennek ellen\u00e9re m\u00e9gis azt kell mondanom, hogy az \u00e9n t\u00fckr\u00f6m\u00f6n kereszt\u00fcl, az \u00e1ltalam fontosnak tartott fogalmak kiemel\u00e9s\u00e9vel lehet ezen \u00edr\u00e1sb\u00f3l megismerni Freire m\u0171v\u00e9t,\u00a0 <\/span>Az elnyomottak pedag\u00f3gi\u00e1j\u00e1t<\/span><\/i>. Ez\u00e9rt arra szeretn\u00e9k mindenkit biztatni, hogy olvassa el a k\u00f6nyvet, hogy a saj\u00e1t szem\u00fcveg\u00e9n kereszt\u00fcl tudjon r\u00e1n\u00e9zni, hogy legyen saj\u00e1t benyom\u00e1sa, saj\u00e1t kiemel\u00e9se. Meg\u00e9ri.<\/span><\/p>\n <\/p>\n Szerz\u0151:<\/b><\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" El\u00f6lj\u00e1r\u00f3ban\u00a0 Paulo Freire nev\u00e9vel \u00e9s a legfontosabb munk\u00e1j\u00e1nak tartott \u201eAz elnyomottak pedag\u00f3gi\u00e1ja\u201d k\u00f6nyv\u00e9vel 2010 magass\u00e1g\u00e1ban tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r. Val\u00f3j\u00e1ban ekkor m\u00e9g nem a teljes k\u00f6nyvvel, csak annak n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9sz\u00e9vel. Ebben az id\u0151ben az aprop\u00f3t Freire-hez az adta, hogy ekkor kezdtem el foglalkozni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1ssal \u00e9s \u00edgy a cselekv\u00e9sen \u00e1t t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tanul\u00e1ssal, amelyben meghat\u00e1roz\u00f3nak tartom Freire […]<\/p>\n","protected":false},"author":142,"featured_media":8798,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[1623,8,7],"tags":[1628,1632,822,1627,1629,1626,1630,1631],"coauthors":[169],"class_list":["post-8679","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2025-1","category-parola-folyoirat","category-repertorium","tag-bankszemleletu-oktatas","tag-dialogikus-cselekves","tag-dialogus","tag-elnyomottak-pedagogiaja","tag-felszabadito-oktatas","tag-freire","tag-problemafelveto-oktatas","tag-tudatos-cselekves"],"acf":[],"yoast_head":"\n![\"\"](\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2025\/04\/2025-1-11_MA-3.jpg\")
![\"\"](\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2025\/04\/2025-1-11_MA-2.jpg\")
![\"\"](\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2025\/04\/Molnar-Ari.jpg\")
Moln\u00e1r Aranka<\/b>\u00a0k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151. Vezetett t\u00f6bb telep\u00fcl\u00e9si \u00e9s t\u00e9rs\u00e9gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si folyamatot. F\u0151 ter\u00fclete a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel. A K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclet\u00e9nek v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja, az egyes\u00fclet \u00faj k\u00eds\u00e9rleti programjainak meghat\u00e1roz\u00f3 szerepl\u0151je.<\/span><\/p>\n