{"id":5364,"date":"2020-08-04T17:07:26","date_gmt":"2020-08-04T17:07:26","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=5364"},"modified":"2020-08-04T17:07:26","modified_gmt":"2020-08-04T17:07:26","slug":"kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/","title":{"rendered":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

Az itt k\u00f6vetkez\u0151 bolg\u00e1r \u00e9s n\u00e9met tanulm\u00e1nnyal kezdj\u00fck meg az EU Leonardo da Vinci t\u00e1mogat\u00e1si programja keret\u00e9ben 2006\/7-ben megval\u00f3sult \u201eCommunity Care\u201d projekt egyes, els\u0151sorban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kapcsolatos dolgozatainak k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t. Projektben 8 eur\u00f3pai orsz\u00e1gb\u00f3l 10 partner vett r\u00e9szt (Belgium, Bulg\u00e1ria, Litv\u00e1nia, Magyarorsz\u00e1g, Rom\u00e1nia, N\u00e9metorsz\u00e1g, Spanyolorsz\u00e1g \u00e9s Sv\u00e9dorsz\u00e1g). A projekt r\u00e9szletes ismertet\u00e9se a www.communitycare.hu honlapon tal\u00e1lhat\u00f3! A tanulm\u00e1nyok k\u00f6zl\u00e9s\u00e9hez a kiad\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rult! A szerk.<\/span><\/i><\/p>\n


\nMegjelen\u00e9s (angol nyelven);<\/span>
\nBrake, R. \u2013 Deller, U.:\u00a0<\/span>Community Development \u2013 a European Challenge.<\/span><\/i>\u00a0Leverkusen-Opladen, 2008, Barbara Budrich, 32\u201340. p.<\/span><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/span><\/i><\/b><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szakma k\u00fcldet\u00e9se a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9se, valamint a t\u00e1rsadalmi kirekeszt\u00e9s, diszkrimin\u00e1ci\u00f3 \u00e9s kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s elleni k\u00fczdelem. Tev\u00e9kenys\u00e9ge a sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 t\u00e1rsadalmi-politikai szint\u00e9r meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza, ily m\u00f3don kapcsol\u00f3dik az ir\u00e1nyelvek gyakorlati megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1hoz, a struktur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyi v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz, illetve a sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 t\u00e1rsadalom \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek, hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1hoz is. A szenved\u0151k f\u00e1jdalm\u00e1nak \u00e1t\u00e9l\u00e9se, a megfelel\u0151 beavatkoz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges tud\u00e1s, illetve a v\u00e1ltoz\u00e1sok v\u00e9ghezvitel\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9szs\u00e9gek valamennyien a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szakember alapvet\u0151 kvalit\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartoznak.<\/span><\/p>\n

K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktat\u00e1s<\/span><\/i><\/b><\/p>\n

A szoci\u00e1lis munka oktat\u00e1sa nem tekint vissza t\u00fals\u00e1gosan hossz\u00fa m\u00faltra Bulg\u00e1ri\u00e1ban, pedig az els\u0151 ilyen iskola (Szoci\u00e1lis Tanulm\u00e1nyok K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja) m\u00e1r 1932-ben megny\u00edlt Sz\u00f3fi\u00e1ban, \u00e9s ugyanabban az \u00e9vben az Oktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium k\u00f6z\u00e9piskolak\u00e9nt ismerte el azt. A szocialista korszakot megel\u0151z\u0151en (1944 el\u0151tt) f\u0151leg vall\u00e1sos szervezetek, a n\u0151k szervezetei \u00e9s karitat\u00edv szervezetek v\u00e9geztek szoci\u00e1lis munk\u00e1t, amiben a bolg\u00e1r exkir\u00e1ly csal\u00e1dja akt\u00edvan t\u00e1mogatta \u0151ket. Ez a fajta tev\u00e9kenys\u00e9g akkoriban m\u00e9g nem volt annyira vil\u00e1gosan struktur\u00e1lt \u00e9s centraliz\u00e1lt, mint manaps\u00e1g.<\/span>
\nA szoci\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9geket a t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00e1si rendszer hivatalnokai \u00e9s a foglalkoztat\u00e1spolitikai test\u00fcletek v\u00e9gezt\u00e9k. A szoci\u00e1lis munka \u00e9s egyfajta k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka-k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n szerzett tapasztalatok meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sze az \u00fan.\u00a0<\/span>CHITALISHTE<\/span><\/i>\u00a0jelens\u00e9ghez k\u00f6thet\u0151. A Chitalishte-k a bolg\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00f6nszervez\u00e9s hagyom\u00e1nyos megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1i, amelyek fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek, t\u00f6ltenek be az oktat\u00e1sban, valamint az orsz\u00e1g kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben. Egy m\u00e1sik pozit\u00edv tapasztalat az \u00fan.\u00a0<\/span>SEDENKI<\/span><\/i>, ami egyfajta szomsz\u00e9ds\u00e1gi tal\u00e1lkoz\u00f3 helyi lakosok sz\u00e1m\u00e1ra: ezek teljesen spont\u00e1n m\u00f3don szervez\u0151dtek h\u00e9tv\u00e9genk\u00e9nt, \u00e9s mindig m\u00e1s csal\u00e1d volt a vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3. Az im\u00e9nti k\u00e9t jelens\u00e9g tov\u00e1bbfejl\u0151d\u00f6tt form\u00e1i fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be a t\u00f6r\u00f6k megsz\u00e1ll\u00e1s sor\u00e1n, amely 1878-ban fejez\u0151d\u00f6tt be.<\/span>
\nA kommunista rendszerben (1944\u20131989) a szoci\u00e1lis munka nagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban a hajl\u00e9ktalanok elhelyez\u00e9s\u00e9ben, illetve az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 id\u0151sek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ban mer\u00fclt ki. A fogyat\u00e9kosok sz\u00e1m\u00e1ra is szervez\u0151d\u00f6tt valamif\u00e9le gondoz\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g, ami azonban nem volt el\u00e9gs\u00e9ges, \u00e1m bizonyos tev\u00e9kenys\u00e9geket m\u00e9giscsak felvonultatott. L\u00e9teztek p\u00e9ld\u00e1ul olyan kis \u00e1llami v\u00e1llalkoz\u00e1sok, amelyekben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151k a h\u00e9tk\u00f6znapokon speci\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt adekv\u00e1t m\u00f3don dolgozhattak, h\u00e9tv\u00e9gente pedig t\u00e1rsas\u00e1gi elfoglalts\u00e1gokat, f\u0151k\u00e9nt kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9geket, illetve kir\u00e1ndul\u00e1sokat szerveztek sz\u00e1mukra. Ugyanakkor l\u00e9tezett a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1zak rendszere is, amelyet gyakran a kommunista ideol\u00f3gia terjeszt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1ltak, de m\u00e9gis fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9sben, lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtva az emberek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy egyenl\u0151 alapon kommunik\u00e1lhassanak, illetve bizonyos j\u00e1rtass\u00e1gokra, hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sra, kompetenci\u00e1kra tehessenek szert.<\/span>
\nAz \u00f6tvenes \u00e9vek sor\u00e1n jelentek meg a sz\u00ednen az els\u0151 szoci\u00e1lis munk\u00e1sok, akik val\u00f3j\u00e1ban az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s Szoci\u00e1lis Miniszt\u00e9rium \u00e1ltal alkalmazott hivatalnokok voltak. Ebben az id\u0151szakban egy sor szoci\u00e1lis f\u0151oszt\u00e1lyt is l\u00e9trehoztak, amelyek helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzati test\u00fcletekk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtek. A hetvenes \u00e9vekben a szoci\u00e1lis gondoz\u00e1s ter\u00fclete \u00e1tker\u00fclt a Munka- \u00e9s Szoci\u00e1lis\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumhoz, majd azt k\u00f6vet\u0151en megint visszaker\u00fclt az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumhoz \u2013 ez a folyamat k\u00e9tszer is v\u00e9gbement. A kilencvenes \u00e9vekig gyakorlatilag nem l\u00e9tezett szakk\u00e9pz\u00e9s a szoci\u00e1lis munka ter\u00fclet\u00e9n Bulg\u00e1ri\u00e1ban, \u00e9s egyetemi fakult\u00e1s sem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a ter\u00fcleten. A diplom\u00e1sok k\u00f6r\u00e9b\u0151l f\u0151k\u00e9nt a pedag\u00f3gus, pszichol\u00f3gus, filoz\u00f3fus, szociol\u00f3gus, k\u00f6zgazd\u00e1sz \u00e9s biztos\u00edt\u00e1si szakembereket ismert\u00e9k el a szoci\u00e1lis munka szakembereik\u00e9nt. M\u00e9g a Munka\u00fcgyi \u00e9s Szoci\u00e1lpolitikai Miniszt\u00e9riumon bel\u00fcl is t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9szben egyetemet nem v\u00e9gzett szakemberek tev\u00e9kenykedtek ezen a szakter\u00fcleten.<\/span>
\nA piacgazdas\u00e1gra val\u00f3 1990-es \u00e1tmenetet k\u00f6vet\u0151en nagy ig\u00e9ny mutatkozik a szoci\u00e1lpolitika \u00e1talak\u00edt\u00e1sa ir\u00e1nt. Indul\u00e1sk\u00e9ppen sz\u00e1mos t\u00f6rv\u00e9ny, rendelkez\u00e9s, int\u00e9zked\u00e9s \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s l\u00e1t napvil\u00e1got 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben, valamint 1998-ban. 1990-ben l\u00e9trej\u00f6n az Orsz\u00e1gos Szoci\u00e1lis T\u00e1mogat\u00f3 K\u00f6zpont, amely region\u00e1lis alegys\u00e9gekkel is rendelkezik. 1991-ben megkezdi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a szakter\u00fcleten a Szakk\u00e9pz\u00e9si \u00e9s Foglalkoztat\u00e1si Alap, majd 1997-ben az Orsz\u00e1gos Foglalkoztat\u00e1si Szolg\u00e1lat, amely 9 megyei szervezettel \u00e9s 280 munka\u00fcgyi irod\u00e1val rendelkezik szerte az orsz\u00e1gban. 1996-ban megalakul a Rehabilit\u00e1ci\u00f3s \u00e9s T\u00e1rsadalmi Integr\u00e1ci\u00f3s Alap, amely els\u0151sorban a fogyat\u00e9kosokkal foglalkozik. V\u00e9g\u00fcl 1997-ben l\u00e9trej\u00f6n a Szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9sek Orsz\u00e1gos Tan\u00e1csa, illetve a Nemzeti Szoci\u00e1lis J\u00f3l\u00e9ti Iroda region\u00e1lis hivatalokkal stb.<\/span>
\nMindezek a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek el\u0151t\u00e9rbe helyezt\u00e9k a ter\u00fcleten dolgoz\u00f3 szakemberek egyetemi szint\u0171 oktat\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, amelyet a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3kban m\u0171k\u00f6d\u0151, specifikus c\u00e9lcsoportokkal rendelkez\u0151 orsz\u00e1gos \u00e9s eur\u00f3pai programok is al\u00e1t\u00e1masztottak.<\/span>
\n1989 ut\u00e1n megjelentek a sz\u00ednen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s els\u0151 szerepl\u0151i. Ezek frissen alap\u00edtott nem-korm\u00e1nyzati szervezetek (NGO-k) voltak, amelyek els\u0151k\u00e9nt t\u0171zt\u00e9k z\u00e1szlajukra a civil t\u00e1rsadalom \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00fcgy\u00e9t. Munk\u00e1jukra \u00e1ltal\u00e1ban nem volt jellemz\u0151 a szervezetts\u00e9g \u00e9s rendszeress\u00e9g, hiszen az esetek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l, illetve az USA-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 projektt\u00e1mogat\u00e1sokb\u00f3l kellett fenntartaniuk magukat.<\/span>
\nA kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n indult be el\u0151sz\u00f6r Bulg\u00e1ri\u00e1ban a szoci\u00e1lis munka egyetemi szint\u0171 oktat\u00e1sa, m\u00e9gpedig f\u0151leg sz\u00f3fiai, bourgas-i \u00e9s v\u00e1rnai mag\u00e1negyetemeken, posztgradu\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9sk\u00e9nt, amelyen azok vehettek r\u00e9szt, akik valamilyen t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi diplom\u00e1val rendelkeztek. A kezdem\u00e9nyez\u00e9s teh\u00e1t nem a korm\u00e1nyt\u00f3l j\u00f6tt, hanem f\u0151leg az egyetemeken tan\u00edt\u00f3 tudom\u00e1nyos szakemberekt\u0151l \u2013 nem a piac dikt\u00e1lta, \u00e9s nem is valamely t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9ny kezdem\u00e9nyezte azt. Ennek megfelel\u0151en az oktat\u00e1s t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt elm\u00e9leti jelleg\u0171 volt, \u00e9s egy felett\u00e9bb \u201eakad\u00e9mikus\u201d tanterv j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/span>
\nAz \u00e1llami egyetemek csak meglehet\u0151sen k\u00e9s\u0151n \u00e9bredtek r\u00e1 a szakter\u00fcleten foly\u00f3 oktat\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9re. A megval\u00f3s\u00edt\u00e1shoz felhaszn\u00e1lt\u00e1k a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok, pedag\u00f3gia \u00e9s szakk\u00e9pz\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n felhalmozott tapasztalataikat, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az Oktat\u00e1si Fakult\u00e1son bel\u00fcl kezdt\u00e9k meg az oktat\u00e1st. \u00dagy is mondhatn\u00e1nk, hogy a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n a szoci\u00e1lis ter\u00fcleten bel\u00fcl foly\u00f3 oktat\u00e1s meglehet\u0151sen kaotikus \u00e1llapotban volt. K\u00e9s\u0151bb a tantervet fokozatosan fejlesztett\u00e9k, s egyre t\u00f6bb tapasztalatot szereztek a tan\u00edt\u00e1s ter\u00e9n is.<\/span>
\n1996-ban hivatalosan is elismer\u00e9sre ker\u00fcl a\u00a0<\/span>szoci\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9gek<\/span><\/i>\u00a0elnevez\u00e9s\u0171 egyetemi specializ\u00e1ci\u00f3 \u2013 ezt megel\u0151z\u0151en hosszas vita folyik arr\u00f3l, hogy a szoci\u00e1lis munk\u00e1t vagy a szoci\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9geket v\u00e1lassz\u00e1k. Ezt k\u00f6vet\u0151en hamarosan egy m\u00e1sik specializ\u00e1ci\u00f3, a\u00a0<\/span>szoci\u00e1lpedag\u00f3gia<\/span><\/i>\u00a0is hivatalos akkredit\u00e1ci\u00f3ra ker\u00fcl.<\/span>
\nMa m\u00e1r szinte az \u00f6sszes bolg\u00e1r egyetem k\u00edn\u00e1l BA vagy MA kurzusokat a szoci\u00e1lpedag\u00f3gia\/szoci\u00e1lis munka ter\u00fclet\u00e9n, azonban m\u00e9g ma is probl\u00e9m\u00e1t jelent az oktat\u00e1s elm\u00e9leti s\u00edkon val\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se, amely val\u00f3j\u00e1ban az eg\u00e9sz bolg\u00e1r oktat\u00e1si rendszerre igaz. Probl\u00e9m\u00e1t jelent a tan\u00edt\u00e1s \u00e9s tanul\u00e1s m\u00f3dja is: sok egyetem nem alkalmazza a modern \u00e9s hat\u00e9kony tan\u00edt\u00e1si-tanul\u00e1si m\u00f3dszertanokat, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket, ez\u00e9rt t\u00f6bb olyan innovat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sre lenne sz\u00fcks\u00e9g, mint pl. a probl\u00e9ma-alap\u00fa tanul\u00e1s, a projekt-alap\u00fa tanul\u00e1s, az interakt\u00edv m\u00f3dszertanok \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6k, a heurisztikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s vagy a konstruktivista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s.<\/span>
\nNapjainkban a szoci\u00e1lis munka f\u0151k\u00e9nt kisebbs\u00e9gi csoportokra (t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9szben a roma n\u00e9pess\u00e9gre) ir\u00e1nyul: a szeg\u00e9nyekre, a sz\u00fcl\u0151i gondoskod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl maradt fiatalkor\u00faakra, a b\u0171n\u00f6z\u0151kre, a szellemi fogyat\u00e9kosokra, a szenved\u00e9lybetegekre \u00e9s a mozg\u00e1skorl\u00e1tozottakra.<\/span>
\nA szoci\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9gek pedig olyan perif\u00e9ri\u00e1ra szorult k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket c\u00e9loznak, amelyek valamilyen priorit\u00e1st \u00e9lveznek \u2013 vesz\u00e9lyeztetett gyerekek, kisebbs\u00e9gek (f\u0151k\u00e9nt a roma kisebbs\u00e9g) \u2013, munkan\u00e9lk\u00fcliek, olyan int\u00e9zm\u00e9nyelhagy\u00f3 mozg\u00e1skorl\u00e1tozottak, illetve gyerekek, akik azt megel\u0151z\u0151en sok\u00e1ig \u00e9ltek az adott int\u00e9zm\u00e9nyben, \u00e9s nem rendelkeznek semmilyen t\u00e1rsadalmi j\u00e1rtass\u00e1ggal, illetve kompetenci\u00e1kkal.<\/span>
\nBulg\u00e1ri\u00e1ban \u00e1ltal\u00e1ban a civil szervezetek v\u00e9geznek min\u0151s\u00e9gibb munk\u00e1t ezen a ter\u00fcleten, \u00e1m \u0151k sajnos majdnem kiz\u00e1r\u00f3lag a v\u00e1rosi ter\u00fcleteken tev\u00e9kenykednek. Bulg\u00e1ri\u00e1ban, ebben a 8 milli\u00f3 lakos\u00fa orsz\u00e1gban, mintegy 28 nagyv\u00e1ros tal\u00e1lhat\u00f3. Az elm\u00falt \u00e9vekben sz\u00e1mos szoci\u00e1lis seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00f3, t\u00e1mogat\u00f3 k\u00f6zpont, illetve a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 gyerekeket \u00e9s csal\u00e1djaikat t\u00e1mogat\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny ny\u00edlt, f\u0151k\u00e9nt a f\u0151v\u00e1rosban, Sz\u00f3fi\u00e1ban. Emellett nagy sz\u00fcks\u00e9g lenne szoci\u00e1lis j\u00f3l\u00e9ti programok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra a kisv\u00e1rosokban \u00e9s falvakban is, ahol a szoci\u00e1lis munk\u00e1nak nem kiz\u00e1r\u00f3lag egy\u00e9neket, hanem a teljes t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezetet kellene c\u00e9loznia, amihez elengedhetetlen a szervezetekkel, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel folytatott munka.<\/span>
\nA civil szervezetek akt\u00edvan p\u00e1ly\u00e1znak \u00e9s nyernek el projektt\u00e1mogat\u00e1sokat a szoci\u00e1lis ter\u00fcleten, ez a tev\u00e9kenys\u00e9g azonban nem rendszeres, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban csak \u00e1tmeneti, nem fenntarthat\u00f3 eredm\u00e9nnyel j\u00e1r. Ez\u00e9rt ezeknek a szervezeteknek egy szisztematikusabb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st kellene kialak\u00edtaniuk hossz\u00fa t\u00e1vra, megfelel\u0151 perspekt\u00edv\u00e1val \u00e9s fenntarthat\u00f3 hat\u00e1smechanizmussal. A bolg\u00e1r korm\u00e1nyzat priorit\u00e1sai szoci\u00e1lis ter\u00fcleten a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>A szoci\u00e1lis j\u00f3l\u00e9ti int\u00e9zked\u00e9sek filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1sa, azoknak a legkritikusabb csoportokra (mozg\u00e1skorl\u00e1tozottakra, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3kra, vesz\u00e9lyeztetett gyermekekre \u00e9s feln\u0151ttekre) val\u00f3 \u00e1tir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>A szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok olyan alternat\u00edv form\u00e1ira val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s, amelyeket a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl ny\u00fajtanak a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzat sz\u00fcks\u00e9gleteivel \u00f6sszhangban;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>Az \u00e1llami monop\u00f3lium megt\u00f6r\u00e9se \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1llami k\u00f6vetelm\u00e9nyek kialak\u00edt\u00e1sa a szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok ny\u00fajt\u00e1sa ter\u00e9n;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>A szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1s folyamat\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 partnerek (\u00f6nkorm\u00e1nyzatok, civil szervezetek, \u00fczleti szervezetek) integr\u00e1ci\u00f3ja a t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3 el\u0151seg\u00edt\u00e9se \u00e9s az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g jav\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.<\/span><\/p>\n

K\u00f6vetkeztet\u00e9s<\/span><\/i><\/b><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka oktat\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lja a megfelel\u0151 \u00e9rt\u00e9kek \u00e1t\u00fcltet\u00e9se, a tud\u00e1s \u00e1tad\u00e1sa \u00e9s a di\u00e1kok gyakorlati kompetenci\u00e1j\u00e1nak fejleszt\u00e9se. \u00d6sszehangolt er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy ez a fajta oktat\u00e1s egyidej\u0171leg h\u00e1rom ter\u00fcleten is biztos\u00edtani tudja jelenl\u00e9t\u00e9t: a tud\u00e1s, a j\u00e1rtass\u00e1gok \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kek viszonylat\u00e1ban. B\u00e1r l\u00e9tezik egyfajta fogalmi elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s az \u00e9rt\u00e9kek, tud\u00e1s \u00e9s j\u00e1rtass\u00e1gok hat\u00f3k\u00f6rei k\u00f6z\u00f6tt, azok val\u00f3j\u00e1ban szorosan \u00f6sszefon\u00f3dnak, \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00fck folyamata sor\u00e1n dialektikus viszonyban \u00e1llnak egym\u00e1ssal. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka oktat\u00f3i el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 legnagyobb kih\u00edv\u00e1s teh\u00e1t az, hogy olyan \u00e9letk\u00e9pes oktat\u00f3csomagokat fejlesszenek ki, amelyek a h\u00e1rom tartom\u00e1ny integr\u00e1lt \u00e9s hat\u00e9kony m\u00f3don val\u00f3 fejleszt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l legink\u00e1bb haszn\u00e1lhat\u00f3nak bizonyulnak. A val\u00f3s\u00e1gban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oktat\u00e1s egy rendk\u00edv\u00fcl kiterjedt program, amely komoly k\u00f6vetelm\u00e9nyeket t\u00e1maszt mind az oktat\u00f3, mind pedig a tanul\u00f3 f\u00e9llel szemben.<\/span><\/p>\n

Chitalishte (csitalistye) \u2013 K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s Bulg\u00e1ri\u00e1ban<\/span><\/b><\/p>\n

Az egyik legsikeresebb bolg\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 projekt a Chitalishte tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t, szerep\u00e9nek \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00e9nek kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul, ily m\u00f3don \u00f6szt\u00f6n\u00f6zve a civil t\u00e1rsadalom k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel\u00e9t, valamint el\u0151mozd\u00edtva a helyi szint\u0171 cselekv\u0151 r\u00e9szv\u00e9tel \u00fcgy\u00e9t.<\/span>
\nA\u00a0<\/span>chitalishte<\/span><\/i>\u00a0(bolg\u00e1rul:\u00a0<\/span>\u0447\u0438\u0442\u0430\u043b\u0438\u0449\u0435; [<\/span>\u02a7<\/span>i’tali<\/span>\u0283<\/span>te]) egy tipikus bolg\u00e1r k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9ny, illetve \u00e9p\u00fclet, amely p\u00e1rhuzamosan t\u00f6bb funkci\u00f3t is bet\u00f6lt, egyszerre k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1z, k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s sz\u00ednh\u00e1z. Emellett oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny is, ahol az emberek koroszt\u00e1lyt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl idegennyelvi, t\u00e1nc, zene \u00e9s m\u00e1s tanfolyamokon vehetnek r\u00e9szt. (<\/span>http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Chitalishte<\/a><\/span>).<\/span>
\nA Chitalishte k\u00fcl\u00f6nleges szerepet bet\u00f6lt\u0151, a bolg\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelemben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny. Az els\u0151 Chitalishte-k az 1850-es \u00e9vekben mint\u00a0<\/span>olvas\u00f3h\u00e1zak<\/span><\/i>\u00a0jelentek meg, de szerep\u00fck folyamatosan fejl\u0151d\u00f6tt \u00e9s olyan tov\u00e1bbi feladatokat is ell\u00e1ttak, melyek k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n az oktat\u00e1s \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g voltak a legfontosabbak. A Chitalishte-k \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9gk\u00e9nt fejl\u0151dtek, \u00e9s az \u00f6nk\u00e9ntes civil szervezetek minden jellemz\u0151j\u00e9t magukon viselt\u00e9k, a t\u00e1rsadalmi szervez\u0151d\u00e9s olyan \u00faj form\u00e1j\u00e1t n\u00e9pszer\u0171s\u00edtve, amelyre a bolg\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelemben addig nem volt precedens: ezek voltak az els\u0151 szekul\u00e1ris k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6zpontok, amelyek demokratikus alapon, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra diszkrimin\u00e1ci\u00f3mentes \u00e9s egyenl\u0151 r\u00e9szv\u00e9telt biztos\u00edtottak. A Chitalishte hamarosan sz\u00e9les k\u00f6rben elismert int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt, amely hossz\u00fa t\u00e1von fennmaradt, \u00e9s d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszott a nemzeti konszolid\u00e1ci\u00f3 \u00e9s moderniz\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1ban.<\/span>
\nAz 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n a reformok bevezet\u00e9s\u00e9vel a Chitalishte-k is szembes\u00fcltek azzal a kih\u00edv\u00e1ssal, hogy tev\u00e9kenys\u00e9geiket az \u00faj t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi felt\u00e9telekhez \u00e9s a bolg\u00e1r t\u00e1rsadalom gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9keihez \u00e9s ig\u00e9nyeihez kellett igaz\u00edtaniuk. A Chitalishte-knak biztos\u00edtott \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s drasztikusan cs\u00f6kkent, \u00edgy legt\u00f6bbj\u00fck lecs\u00f6kkentette a munkat\u00e1rsak sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s korl\u00e1tozta a tev\u00e9kenys\u00e9gek sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t is. A Chitalishte-k nonprofit szervezetekk\u00e9nt vannak regisztr\u00e1lva, mivel az 1996-os Chitalishte-kr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny ezt \u00edrja el\u0151.<\/span>
\nA Chitalishte-k legal\u00e1bb h\u00e1rom specifikus int\u00e9zm\u00e9nyi jellemz\u0151vel rendelkeznek: fenntarthat\u00f3s\u00e1g, legitim\u00e1ci\u00f3 \u00e9s rugalmass\u00e1g, s mindez t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalataikkal kombin\u00e1lva lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy val\u00f3ban a bolg\u00e1r t\u00e1rsadalom aktu\u00e1lis ig\u00e9nyeire v\u00e1laszolhassanak. A k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 3600 Chitalishte megl\u00e9v\u0151 orsz\u00e1gos h\u00e1l\u00f3zata a nemzeti vagyon r\u00e9sze, \u00e9s az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s sor\u00e1n fontos el\u0151nyt biztos\u00edt Bulg\u00e1ria sz\u00e1m\u00e1ra. P\u00e1ratlan t\u00e1rsadalmi preszt\u00edzs\u00fcknek \u00e9s f\u00f6ldrajzi kiterjedts\u00e9g\u00fcknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Chitalishte-k \u00f3ri\u00e1si potenci\u00e1llal rendelkeznek bizonyos kultur\u00e1lis \u00e9s oktat\u00e1si ig\u00e9nyek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s abban, hogy t\u00e1mogatj\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi r\u00e9szv\u00e9telt.<\/span>
\nA Chitalishte int\u00e9zm\u00e9nye a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervez\u0151d\u00e9s hagyom\u00e1nyos kifejez\u0151eszk\u00f6ze Bulg\u00e1ri\u00e1ban \u00e9s az oktat\u00e1sban, illetve a nemzeti \u00f6r\u00f6ks\u00e9g v\u00e9delm\u00e9ben is kiemelked\u0151 szerepet j\u00e1tszik. A Chitalishte fontos szerepet j\u00e1tszhat az \u00e9l\u0151 civil t\u00e1rsadalom kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a reformok v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz, valamint a szolidarit\u00e1shoz \u00e9s a t\u00e1rsadalmi koh\u00e9zi\u00f3hoz sz\u00fcks\u00e9ges konszenzus szervez\u00e9s\u00e9ben, a kommunik\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1k fenntart\u00e1s\u00e1ban.<\/span>
\n1997. m\u00e1jusa \u00e9s 2001. m\u00e1rciusa k\u00f6z\u00f6tt zajlott le a k\u00e9t szakaszb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u201eCHITALISHTE \u2013 K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6zpontok\u201d projekt els\u0151 f\u00e1zisa, a \u201eK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi r\u00e9szv\u00e9tel fejleszt\u00e9se Bulg\u00e1ri\u00e1ban\u201d elnevez\u00e9s\u0171 projekt (<\/span>http:\/\/www.chitalishte.bg<\/a><\/span>). A kivitelez\u0151 szerv a Kultur\u00e1lis Miniszt\u00e9rium, a megval\u00f3s\u00edt\u00f3k pedig a Chitalishte-k \u00e9s a Kultur\u00e1lis Miniszt\u00e9rium K\u00f6nyvt\u00e1r F\u0151oszt\u00e1lya voltak. A projektben 41 Chitalishte vett r\u00e9szt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bolg\u00e1r falvakban \u00e9s v\u00e1rosokban. A projekt e szakasz\u00e1nak f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se a fenntarthat\u00f3 emberi fejl\u0151d\u00e9s biztos\u00edt\u00e1sa volt Bulg\u00e1ri\u00e1ban, m\u00e9gpedig a bolg\u00e1r civil t\u00e1rsadalom szerep\u00e9nek kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s strukt\u00far\u00e1inak moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val a Chitalishte-ken kereszt\u00fcl.<\/span><\/p>\n

A projekt els\u0151 f\u00e1zis\u00e1nak eredm\u00e9nyei a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>42 Chitalishte-t k\u00e9peztek, 22 Chitalishte kapott t\u00e1mogat\u00e1st innovat\u00edv alprojektek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>11 k\u00e9pz\u00e9st tartottak meg 12 nemzeti \u00e9s 2 nemzetk\u00f6zi tr\u00e9ner seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, \u00edgy t\u00f6bb mint 100 chitalishte-dolgoz\u00f3 vett r\u00e9szt a k\u00e9pz\u00e9sen;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>23 chitalishte-k\u00e9pvisel\u0151 vett r\u00e9szt a Civil szervezetek Orsz\u00e1gos Konferenci\u00e1j\u00e1n 1998 okt\u00f3ber\u00e9ben;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>7 chitalishte-k\u00e9pvisel\u0151 tett tanulm\u00e1nyi l\u00e1togat\u00e1st Csehorsz\u00e1gban 2000 \u00e1prilis\u00e1ban;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>92 chitalishte-k\u00e9pvisel\u0151 vett r\u00e9szt a \u201eChitalishte j\u00f6v\u0151je Bulg\u00e1ri\u00e1ban\u201d c\u00edm\u0171 orsz\u00e1gos szemin\u00e1riumon, amelyet 2000. okt\u00f3ber 24-\u00e9n tartottak;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>\u00d6sszesen 22 innovat\u00edv alprojektet hajtottak v\u00e9gre k\u00e9t hull\u00e1mban 1998 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>A 22 k\u00eds\u00e9rleti alprojektben t\u00f6bb mint 1640 \u00f6nk\u00e9ntes dolgozott, a projektek pedig 51 \u00e1lland\u00f3 \u00e9s 619 hat\u00e1rozott idej\u0171 munkahelyet teremtettek \u00e9s 2355 f\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtottak szakk\u00e9pz\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>30 perces dokumentumfilm k\u00e9sz\u00fclt \u201eA Chitalishte \u2013 \u00dcnnep \u00e9s Rem\u00e9ny\u201d c\u00edmmel, melyet 2000. m\u00e1jus 24-\u00e9n a bolg\u00e1r k\u00f6zszolg\u00e1lati telev\u00edzi\u00f3 1-es csatorn\u00e1j\u00e1n vet\u00edtettek le;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>Megjelent \u201eA Chitalishte Bulg\u00e1ri\u00e1ban \u2013 m\u00falt, jelen \u00e9s j\u00f6v\u0151\u201d c. k\u00f6nyv bolg\u00e1rul 2000 p\u00e9ld\u00e1nyban, angolul pedig 500 p\u00e9ld\u00e1nyban;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>2000. okt\u00f3ber 24-\u00e9n a \u201eChitalishte j\u00f6v\u0151je Bulg\u00e1ri\u00e1ban\u201d c\u00edmmel orsz\u00e1gos konferenci\u00e1t tartottak a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k, a kultur\u00e1lis miniszter, a holland nagyk\u00f6vet az UNDP k\u00e9pvisel\u0151je, a Chitalishte-k k\u00e9pvisel\u0151i, polg\u00e1rmesterek, nonprofit szervezetek \u00e9s nemzetk\u00f6zi adom\u00e1nyoz\u00f3k r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>2000. november\u00e9ben \u00e9s december\u00e9ben egy, a Chitalishte-kr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 speci\u00e1lis oktat\u00e1si-inform\u00e1ci\u00f3s r\u00e1di\u00f3m\u0171sor k\u00e9sz\u00fclt el \u00e9s ker\u00fclt sug\u00e1rz\u00e1sra a bolg\u00e1r k\u00f6zszolg\u00e1lati r\u00e1di\u00f3ban;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>A projekt orsz\u00e1gos elterjeszt\u00e9s\u00e9re r\u00e9szletes programdokument\u00e1ci\u00f3 k\u00e9sz\u00fclt.<\/span><\/p>\n

A projekt m\u00e1sodik f\u00e1zisa, a \u201eK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u00e9s r\u00e9szv\u00e9tel a Chitalishte-h\u00e1l\u00f3zaton kereszt\u00fcl\u201d 2001-ben kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s 2004-ben fejez\u0151d\u00f6tt be.<\/span>
\nEz a projekt a Bolg\u00e1r Kultur\u00e1lis Miniszt\u00e9rium \u00e9s az Egyes\u00fclt Nemzetek Fejleszt\u00e9si Programj\u00e1nak (United Nations Development Programme (UNDP)<\/span>\u00a0<\/span>k\u00f6z\u00f6s projektje volt, amelyet a holland korm\u00e1nyzat MATRA-programja \u00e9s az USAID t\u00e1mogatott. A projekt m\u00e1sodik f\u00e1zis\u00e1nak c\u00e9lja a Chitalishte mint hagyom\u00e1nyos kultur\u00e1lis \u00e9s oktat\u00e1si k\u00f6zpont k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szerep\u00e9nek er\u0151s\u00edt\u00e9se, valamint olyan munkamodellek kifejleszt\u00e9se, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik ezen int\u00e9zm\u00e9nyek moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9sben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t.<\/span>
\nA projekt gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t a Sz\u00f3fiai k\u00f6zpont\u00fa Orsz\u00e1gos Koordin\u00e1ci\u00f3s Iroda, valamint hat Region\u00e1lis K\u00f6zpont (Blagoevgrad, Vidin, Kurdjali, Pleven, Sliven \u00e9s Shumen) t\u00e1mogatta. A projekt c\u00e9ljainak el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben fontos szerepet j\u00e1tszottak a k\u00f6zponti \u00e9s helyi korm\u00e1nyzatokkal, nem-korm\u00e1nyzati szervezetekkel \u00e9s a helyi gazdas\u00e1ggal folytatott partners\u00e9gek.<\/span>
\nEbben a szakaszban 300 Chitalishte m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6zre olyan \u00e1lland\u00f3 partnerk\u00e9nt, amely minden, a projekten bel\u00fcl szervezett tev\u00e9kenys\u00e9gben \u00e9s versenyben r\u00e9szt vehetett. Tov\u00e1bbi 600 Chitalishte a tev\u00e9kenys\u00e9gek egy sz\u0171kebb sk\u00e1l\u00e1j\u00e1ba kapcsol\u00f3dhatott be.<\/span>
\nA\u00a0<\/span>Chitalishte projekt<\/span><\/i>\u00a0egy Nemzeti Kapacit\u00e1sfejleszt\u0151 Program eszk\u00f6zeivel t\u00e1mogatja a Chitalishte-k int\u00e9zm\u00e9nyi meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A demonstr\u00e1ci\u00f3s projektek c\u00e9lja pedig a h\u00e1l\u00f3zatba kapcsol\u00f3dott Chitalishte-k innovat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9geinek b\u00e1tor\u00edt\u00e1sa volt. 25 internetk\u00f6zpont j\u00f6tt l\u00e9tre a Chitalishte-ken bel\u00fcl, amelyek internethozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st biztos\u00edtanak a t\u00e1voli \u00e9s fejletlen r\u00e9gi\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, mik\u00f6zben el\u0151seg\u00edtik az inform\u00e1ci\u00f3technol\u00f3giai k\u00e9szs\u00e9gek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t a Chitalishte-k dolgoz\u00f3i \u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6r\u00e9ben. A\u00a0<\/span>Chitalishte Port\u00e1l<\/span><\/i>\u00a0a\u00a0<\/span>Chitalishte h\u00e1l\u00f3zatr\u00f3l<\/span><\/i>\u00a0ny\u00fajt teljes k\u00f6r\u0171 \u00e9s k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat, m\u00edg a\u00a0<\/span>Possoka Chitalishte H\u00edrlev\u00e9l<\/span><\/i>\u00a0a projekt-tev\u00e9kenys\u00e9gek el\u0151menetel\u00e9r\u0151l ad sz\u00e1mot.<\/span>
\nA Chitalishte int\u00e9zm\u00e9nyi fejleszt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 projekt-strat\u00e9gia fontos r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a Nemzeti K\u00e9pz\u00e9si Program, amely a Chitalishte-k ig\u00e9nyeire \u00e9s fejleszt\u00e9si kil\u00e1t\u00e1saira szabva szisztematikus k\u00e9pz\u00e9si \u00e9s tan\u00e1csad\u00e1si modulokat biztos\u00edt. Ebben a programban a 300 \u00e1lland\u00f3 partner k\u00e9pvisel\u0151i \u00e9s a k\u00eds\u00e9rleti f\u00e1zisban dolgoz\u00f3 Chitalishte-k vettek r\u00e9szt.<\/span><\/p>\n

A k\u00e9pz\u00e9si program c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt t\u00f6rv\u00e9nyi, financi\u00e1lis, szervezeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi kompetenci\u00e1kon alapul\u00f3 \u00faj menedzsment-st\u00edlus kifejleszt\u00e9se a Chitalishte-kben;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>a Chitalishte tan\u00e1csad\u00f3i kapacit\u00e1s\u00e1nak fejleszt\u00e9se, melyet szolg\u00e1ltat\u00e1sk\u00e9nt mind a Chitalishte-h\u00e1l\u00f3zat, mind a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtani lehet;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>a Chitalishte-k, m\u00e1s nonprofit szervezetek \u00e9s a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok k\u00f6z\u00f6tti partners\u00e9gek n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se, el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa, valamint az \u00f6sszes partner int\u00e9zm\u00e9nyi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egyenl\u0151 m\u00f3don val\u00f3 biztos\u00edt\u00e1sa;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>k\u00e9pz\u00e9si programok, anyagok \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3s term\u00e9kek kifejleszt\u00e9se a Chitalishte-k \u00e1ltal \u00e9s azok sz\u00e1m\u00e1ra;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>a Chitalishte r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t t\u00e1mogat\u00f3 k\u00f6rnyezet l\u00e9trehoz\u00e1sa, amelyben ezek az int\u00e9zm\u00e9nyek tapasztalataikat \u00e9s oktat\u00e1si term\u00e9keiket egym\u00e1ssal megoszt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekk\u00e9nt jelennek meg.<\/span><\/p>\n

A k\u00e9pz\u00e9sek strukt\u00far\u00e1ja a k\u00f6vetkez\u0151kb\u0151l \u00e1ll \u00f6ssze:<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>a Chitalishte kulcstev\u00e9kenys\u00e9geiben a tud\u00e1stranszfert \u00e9s a k\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u00e9st seg\u00edt\u0151 modul\u00e1ris k\u00e9pz\u00e9s;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>a projekt-v\u00e9grehajt\u00e1shoz \u00e9s az \u00faj tev\u00e9kenys\u00e9gekhez k\u00f6t\u0151d\u0151 specializ\u00e1lt workshopok \u00e9s tan\u00e1csad\u00e1sok;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>k\u00e9pz\u0151k k\u00e9pz\u0151je a k\u00eds\u00e9rleti projektben r\u00e9sztvev\u0151 Chitalishte-k sz\u00e1m\u00e1ra, melynek v\u00e9g\u00e9re a r\u00e9sztvev\u0151k k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lnak arra, hogy a projektb\u0151l kimaradt Chitlasihte-k sz\u00e1m\u00e1ra saj\u00e1t k\u00e9pz\u00e9seket tartsanak;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>a \u201eChitalishte k\u00e9pez Chitalishte-t\u201d elnevez\u00e9s\u0171 partnerk\u00e9pz\u0151 program, amely teljes m\u00e9rt\u00e9kben az int\u00e9zm\u00e9nyek ig\u00e9nyeire, sz\u00fcks\u00e9gleteire \u00e9p\u00fcl. A programban r\u00e9sztvev\u0151 tr\u00e9nerek a Chitalishte-k k\u00e9pvisel\u0151ib\u0151l tev\u0151dnek \u00f6ssze.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 modulok ker\u00fcltek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sra:<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>Projektfejleszt\u00e9s \u00e9s menedzsment;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>P\u00e9nz\u00fcgyi menedzsment;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>Int\u00e9zm\u00e9nyfejleszt\u00e9s \u00e9s fenntarthat\u00f3s\u00e1g;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>A Chitalishte t\u00f6rv\u00e9nyi keretei \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1sa;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>Szoci\u00e1lpolitika;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>PR;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>Inform\u00e1ci\u00f3-technol\u00f3gia;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>Feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9s.<\/span><\/p>\n

A projekt eredm\u00e9nyei minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an azt mutatj\u00e1k, hogy a Chitalishte-kben tov\u00e1bbra is hatalmas potenci\u00e1l rejlik, \u00e9s t\u00f6bbfunkci\u00f3s int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt fontos szerepet j\u00e1tszhatnak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9s folyamat\u00e1ban \u00e9s a fenntarthat\u00f3 bolg\u00e1r civil t\u00e1rsadalom megteremt\u00e9s\u00e9ben.<\/span><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/span><\/b><\/p>\n

A felhaszn\u00e1lt irodalmat ebben az esetben az angolul megjelent cikk magyarra ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lj\u00fck (kiv\u00e9ve, ami angolul jelent meg), tekintve, hogy az angol nyelv\u0171 irodalomjegyz\u00e9k\u00e9n kereszt\u00fcl nem kereshet\u0151 vissza az eredeti (bolg\u00e1r nyelv\u0171) irodalom. (A szerk.)<\/span><\/p>\n

Bolg\u00e1r gyermekv\u00e9delmi t\u00f6rv\u00e9ny<\/span>
\nA fogyat\u00e9kosok integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny<\/span>
\nA fogyat\u00e9kosok v\u00e9delm\u00e9r\u0151l, rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00e9s t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny<\/span>
\nA t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9tr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny<\/span>
\nA 2004.09.30\/21 sz. t\u00f6rv\u00e9ny az Eur\u00f3pai Kredit\u00e1tviteli Rendszer bevezet\u00e9s\u00e9r\u0151l a bolg\u00e1r fels\u0151oktat\u00e1sban. Oktat\u00e1si \u00e9s Tudom\u00e1nyos Miniszt\u00e9rium<\/span>
\nKamenov, Deni:\u00a0<\/span>K\u00f6zigazgat\u00e1s<\/span><\/i>. Sz\u00f3fia, 2002, (k. n.).<\/span>
\nDenkov, D. \u2013 Stanoeva, E. \u2013 Vidinski, V.:\u00a0<\/span>Romski uchilishta. Bulgaria 2001<\/span><\/i>.<\/span>\u00a0<\/span><\/i>[Roma iskol\u00e1k. Bulg\u00e1ria 2001]. Sofia, 2001, (k. n.).<\/span>
\nhttp:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Chitalishte<\/a><\/span>
\nBolg\u00e1r Chitalishte webport\u00e1l:\u00a0<\/span>http:\/\/www.chitalishte.bg<\/a><\/span>
\nIvanov, I. \u2013 Chichek, R. \u2013 Aleksandrov, H.:\u00a0<\/span>Community Development<\/span><\/i>. Sofia, 2003, (k. n.).<\/span>
\nMarushiakova, E. et al.:\u00a0<\/span>Identity Formation among Minorities in the Balkans: The cases of Roms, Egyptians and Ashkali in Kosovo<\/span><\/i>. Sofia, 2001, (k. n.).<\/span>
\nNemzeti Gazdas\u00e1gfejleszt\u00e9si Cselekv\u00e9si Terv 2000\u20132006<\/span>
\nNemzeti Gazdas\u00e1gfejleszt\u00e9si Cselekv\u00e9si Terv 2007\u20132013<\/span>
\nNemzeti Program a Bolg\u00e1r Oktat\u00e1s Moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1\u00e9rt 2005\u20132010<\/span>
\nTodorova, E.:\u00a0<\/span>A val\u00f3di seg\u00edts\u00e9g<\/span><\/i>. (H. n.), 1999, Albatros.<\/span>
\nTomova, I.:\u00a0<\/span>The Gypsies in the Transition Period<\/span><\/i>. Sofia, 1995, International Centre for the Minority Studies and Intercultural Relations. (in English and in Bulgarian)<\/span>
\nZang, T.:\u00a0<\/span>Destroying Ethnic Identity. The Gypsies of Bulgaria. A HelsinkiWatch Report<\/span><\/i>. New York, 1991, (k. n.).<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az itt k\u00f6vetkez\u0151 bolg\u00e1r \u00e9s n\u00e9met tanulm\u00e1nnyal kezdj\u00fck meg az EU Leonardo da Vinci t\u00e1mogat\u00e1si programja keret\u00e9ben 2006\/7-ben megval\u00f3sult \u201eCommunity Care\u201d projekt egyes, els\u0151sorban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kapcsolatos dolgozatainak k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t. Projektben 8 eur\u00f3pai orsz\u00e1gb\u00f3l 10 partner vett r\u00e9szt (Belgium, Bulg\u00e1ria, Litv\u00e1nia, Magyarorsz\u00e1g, Rom\u00e1nia, N\u00e9metorsz\u00e1g, Spanyolorsz\u00e1g \u00e9s Sv\u00e9dorsz\u00e1g). A projekt r\u00e9szletes ismertet\u00e9se a www.communitycare.hu […]<\/p>\n","protected":false},"author":524,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[382,8,7],"tags":[],"coauthors":[689,690,362],"class_list":["post-5364","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-parola-2009-3","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Az itt k\u00f6vetkez\u0151 bolg\u00e1r \u00e9s n\u00e9met tanulm\u00e1nnyal kezdj\u00fck meg az EU Leonardo da Vinci t\u00e1mogat\u00e1si programja keret\u00e9ben 2006\/7-ben megval\u00f3sult \u201eCommunity Care\u201d projekt egyes, els\u0151sorban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kapcsolatos dolgozatainak k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t. Projektben 8 eur\u00f3pai orsz\u00e1gb\u00f3l 10 partner vett r\u00e9szt (Belgium, Bulg\u00e1ria, Litv\u00e1nia, Magyarorsz\u00e1g, Rom\u00e1nia, N\u00e9metorsz\u00e1g, Spanyolorsz\u00e1g \u00e9s Sv\u00e9dorsz\u00e1g). A projekt r\u00e9szletes ismertet\u00e9se a www.communitycare.hu […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-08-04T17:07:26+00:00\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Stefka Dinchiyska, Christomir Zafirov, Varga Tam\u00e1s ford.\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Stefka Dinchiyska\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"23 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Stefka Dinchiyska, Christomir Zafirov, Varga Tam\u00e1s ford.\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/\"},\"author\":{\"name\":\"Stefka Dinchiyska\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/4fabf1e1d15bb5f7007e21fcc258bc26\"},\"headline\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban\",\"datePublished\":\"2020-08-04T17:07:26+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/\"},\"wordCount\":4740,\"commentCount\":0,\"articleSection\":[\"Parola 2009\/3\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/\",\"name\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"datePublished\":\"2020-08-04T17:07:26+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/4fabf1e1d15bb5f7007e21fcc258bc26\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/4fabf1e1d15bb5f7007e21fcc258bc26\",\"name\":\"Stefka Dinchiyska\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/178def8e0cd079bb2adc152208e06b15\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/18776416d25b6b3951e016f0e6953a4218312a151bab3bcb739afd90a59c5f61?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/18776416d25b6b3951e016f0e6953a4218312a151bab3bcb739afd90a59c5f61?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Stefka Dinchiyska\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/stefka-dinchiyska\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"Az itt k\u00f6vetkez\u0151 bolg\u00e1r \u00e9s n\u00e9met tanulm\u00e1nnyal kezdj\u00fck meg az EU Leonardo da Vinci t\u00e1mogat\u00e1si programja keret\u00e9ben 2006\/7-ben megval\u00f3sult \u201eCommunity Care\u201d projekt egyes, els\u0151sorban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kapcsolatos dolgozatainak k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t. Projektben 8 eur\u00f3pai orsz\u00e1gb\u00f3l 10 partner vett r\u00e9szt (Belgium, Bulg\u00e1ria, Litv\u00e1nia, Magyarorsz\u00e1g, Rom\u00e1nia, N\u00e9metorsz\u00e1g, Spanyolorsz\u00e1g \u00e9s Sv\u00e9dorsz\u00e1g). A projekt r\u00e9szletes ismertet\u00e9se a www.communitycare.hu […]","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-08-04T17:07:26+00:00","author":"Stefka Dinchiyska, Christomir Zafirov, Varga Tam\u00e1s ford.","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Stefka Dinchiyska","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"23 perc","Written by":"Stefka Dinchiyska, Christomir Zafirov, Varga Tam\u00e1s ford."},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/"},"author":{"name":"Stefka Dinchiyska","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/4fabf1e1d15bb5f7007e21fcc258bc26"},"headline":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban","datePublished":"2020-08-04T17:07:26+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/"},"wordCount":4740,"commentCount":0,"articleSection":["Parola 2009\/3","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/","name":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"datePublished":"2020-08-04T17:07:26+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/4fabf1e1d15bb5f7007e21fcc258bc26"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegfejleszto-oktataas-bulgariaban\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 oktata\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/4fabf1e1d15bb5f7007e21fcc258bc26","name":"Stefka Dinchiyska","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/178def8e0cd079bb2adc152208e06b15","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/18776416d25b6b3951e016f0e6953a4218312a151bab3bcb739afd90a59c5f61?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/18776416d25b6b3951e016f0e6953a4218312a151bab3bcb739afd90a59c5f61?s=96&d=mm&r=g","caption":"Stefka Dinchiyska"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/stefka-dinchiyska\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5364","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/524"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5364"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5364\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5365,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5364\/revisions\/5365"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5364"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5364"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5364"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=5364"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}