{"id":5194,"date":"2020-08-04T12:43:25","date_gmt":"2020-08-04T12:43:25","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=5194"},"modified":"2020-08-04T12:43:25","modified_gmt":"2020-08-04T12:43:25","slug":"hogyan-fakasszunk-forrasokat-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/","title":{"rendered":"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat"},"content":{"rendered":"

Tizenk\u00e9t \u00e9ven kereszt\u00fcl a terepen dolgoztam. El\u0151sz\u00f6r egy szakmai-m\u00f3dszertani jelleg\u0171 orsz\u00e1gos int\u00e9zm\u00e9ny munkat\u00e1rsak\u00e9nt r\u00e9szt vettem a francia decentraliz\u00e1lt igazgat\u00e1si rendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si akci\u00f3kat k\u00eds\u00e9rtem figyelemmel; majd \u00f6t \u00e9ven kereszt\u00fcl fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban dolgoztam ugyanilyen t\u00e9m\u00e1ban. <\/span><\/p>\n

<\/p>\n

Csakis a saj\u00e1t tapasztalataimr\u00f3l sz\u00f3lhatok, fejleszt\u00e9si modellt adni nem tudok. Csak gyakorlat l\u00e9tezik, amelyb\u0151l esetleg lesz\u0171rhet\u0151 valamilyen m\u00f3dszer – amelynek alkalmazkodnia kell a t\u00f6rt\u00e9nelmi, a helyi realit\u00e1sokhoz. Noha modell nincs, van a fejleszt\u00e9snek valamif\u00e9le koncepci\u00f3ja, amely minden\u00fctt azonos. Ennek l\u00e9nyegi von\u00e1sa, hogy \u00f6nmagunkra kell sz\u00e1m\u00edtani, hogy a fejleszt\u00e9s mindenkinek az \u00fcgye, hogy ez nemcsak p\u00e9nz k\u00e9rd\u00e9se, hatalom k\u00e9rd\u00e9se, hanem a sz\u00e1nd\u00e9k\u00e9, az akarat\u00e9, a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9, lelem\u00e9nyess\u00e9g\u00e9 is. A fejleszt\u00e9s hossz\u00fat\u00e1v\u00fa dolog, nem fel\u00fclr\u0151l levez\u00e9nyelt folyamat, felt\u00e9telezi, hogy lebontsuk az adminisztrat\u00edv hat\u00e1rokat, \u00e9s hogy a civil t\u00e1rsadalom meger\u0151s\u00f6dj\u00e9k.<\/span>
\nAz \u00e9n koncepci\u00f3m szerint a fejleszt\u00e9s – a helyi fejleszt\u00e9s vagy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s – el\u0151sz\u00f6r is olyan teret, t\u00e9rs\u00e9get jelent, amely \u00e1lland\u00f3 mozg\u00e1sban van. Ez nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet f\u00f6ldrajzi kiterjed\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l, szociol\u00f3giailag vagy gazdas\u00e1gilag. Termel\u00e9si \u00e1gait, strukt\u00far\u00e1j\u00e1t, identit\u00e1s\u00e1t, t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t tekintve. Teh\u00e1t el\u0151sz\u00f6r meg kell hat\u00e1rozni a teret, azt\u00e1n pedig a cselekv\u0151-r\u00e9sztvev\u0151 n\u00e9pess\u00e9g t\u00edpus\u00e1t, \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t. Kik is a szerepl\u0151k: a telep\u00fcl\u00e9sek, a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, a v\u00e1llalatok, a bankok, a k\u00f6zigazgat\u00e1s, a szakszervezetek, egy\u00e9b t\u00e1rsul\u00e1sok, szervez\u0151d\u00e9sek, b\u00e9rb\u0151l \u00e9s fizet\u00e9sb\u0151l \u00e9l\u0151k \u00f6sszefog\u00e1sa, ak\u00e1r telep\u00fcl\u00e9sk\u00f6zi sz\u00f6vets\u00e9gek is. Iskolai, oktat\u00e1si l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek, egyes\u00fcletek \u00e9s mindazok, akik a fejleszt\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i lehetnek \u00e9s akiket be is kell vonni a fejleszt\u00e9sbe.<\/span>
\nA k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 strat\u00e9gi\u00e1t k\u00f6vetnek, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 logika szerint m\u0171k\u00f6dnek, ez\u00e9rt a m\u00e1sodik fontos l\u00e9p\u00e9s: egyet\u00e9rt\u00e9sre kell jutnunk, hogy egy k\u00f6z\u00f6s, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra elfogadhat\u00f3 logik\u00e1t tal\u00e1ljunk. A harmadik dolog pedig egy olyan t\u00e9r, helysz\u00edn, meghat\u00e1roz\u00e1sa, amelyben a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet kell j\u00e1tszaniuk \u00e9s meg kell tanulniuk, hogyan j\u00e1tssz\u00e1k ezt a szerepet. Ahogyan itt Magyarorsz\u00e1gon, val\u00f3j\u00e1ban sehol nincs erre kialakult szok\u00e1srendszer. A hatalom minden\u00fctt megmarad hatalomnak. Mindig nehez\u00e9re esik, hogy decentraliz\u00e1lja mag\u00e1t. Mindig neh\u00e9z megosztani a hatalmat m\u00e1sokkal, \u00e9s a fejleszt\u00e9s tulajdonk\u00e9ppen \u00e9pp erre ir\u00e1nyul. M\u0171k\u00f6d\u00e9sbe hozza a helyi er\u0151ket. Nem k\u00e9nyszerrel, mert ez esetben biztos a kudarc. A fejleszt\u00e9s kidombor\u00edtja vagy felhaszn\u00e1lja a helyi er\u0151forr\u00e1sokat. Ak\u00e1r term\u00e9szeti, ak\u00e1r emberi er\u0151forr\u00e1sokr\u00f3l legyen sz\u00f3, amelyeket f\u00f6l kell t\u00e1rni, f\u00f6l kell \u00e9rt\u00e9kelni, \u00e9s ki kell haszn\u00e1lni. Ez lesz maga a fejleszt\u00e9si folyamat, mely term\u00e9szetszer\u0171leg kiterjed a t\u00e1rsadalmi, a gazdas\u00e1gi \u00e9s a kultur\u00e1lis \u00e9letre egyar\u00e1nt, \u00e9s \u00f6sszekapcsolja az egy-egy szektorb\u00f3l kiindul\u00f3 akci\u00f3kat.<\/span><\/p>\n

P\u00e9lda egy hanyatl\u00f3<\/span>
\nb\u00e1nyavid\u00e9kr\u0151l<\/span><\/p>\n

Hogy vil\u00e1gosabb legyen a dolog, megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e9k felid\u00e9zni egy olyan fejleszt\u00e9st, amely 1987-’89 k\u00f6z\u00f6tt zajlott le Franciaorsz\u00e1g egyik \u00e9szaki megy\u00e9j\u00e9ben, eg\u00e9szen a Belga hat\u00e1rn\u00e1l. Ezt a megy\u00e9t \u00e9ppen \u00e9szaki (Nord) megy\u00e9nek h\u00edvj\u00e1k. Magam ugyan az Alpok vid\u00e9k\u00e9r\u0151l, Kelet-Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 vagyok, de hat \u00e9vet P\u00e1rizsban \u00e9s a vil\u00e1gban szanasz\u00e9t t\u00f6lt\u00f6ttem. Ez id\u0151ben P\u00e1rizsban voltam, \u00e9s kik\u00fcldtek ebbe a megy\u00e9be a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket seg\u00edtend\u0151, hogy elgondolkodjanak a helyi fejleszt\u00e9si probl\u00e9m\u00e1kon.<\/span>
\nEz a megye 800 ezer lakost sz\u00e1ml\u00e1l, f\u00e9lig rur\u00e1lis, f\u00e9lig ipari k\u00f6rnyezet. Az \u00f6vezet, ahonnan a p\u00e9ld\u00e1t mer\u00edtem: b\u00e1nyavid\u00e9k. Sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1kr\u00f3l van sz\u00f3. Gazdas\u00e1gilag nagyon vir\u00e1gz\u00f3 t\u00e9rs\u00e9g volt 30-40 \u00e9ven kereszt\u00fcl. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en, vagy ink\u00e1bb 1939-’40-t\u0151l kezd\u0151en tov\u00e1bbi 40 \u00e9vre voltak er\u0151tartal\u00e9kai. Minden a b\u00e1nya k\u00f6r\u00fcl \u00e9s a b\u00e1ny\u00e1ra \u00e9p\u00fclt. A gyerekek, majdnem \u00fagy mondhatn\u00e1nk, a b\u00e1ny\u00e1ban sz\u00fclettek. A b\u00e1nya pl\u00e9b\u00e1nosa keresztelte meg, \u00e9s az is temette el \u0151ket. Volt b\u00e1nyaorvos, b\u00e1nyapap, voltak szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok, amelyeket a b\u00e1nya szervezett \u00e9s juttatott el az \u00e9rdekeltekhez. Teh\u00e1t az \u00e9let alapvet\u0151 forr\u00e1sa a b\u00e1nya volt. Monolitiparr\u00f3l van teh\u00e1t sz\u00f3. 1975-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en a k\u0151olaj egyre ink\u00e1bb \u00e1tvette a sz\u00e9nnek a szerep\u00e9t, \u00e9s egyre jobban lef\u00e9kez\u0151dtek, vesz\u00edtettek fejl\u0151d\u00e9si \u00fctem\u00fckb\u0151l a sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1k. \u00cdgy ’83-’84 k\u00f6r\u00fcl 60 sz\u00e1zal\u00e9kukat bez\u00e1rt\u00e1k. ’85-ben m\u00e1r 80 sz\u00e1zal\u00e9kuk z\u00e1rva volt, ’86-ra 95 sz\u00e1zal\u00e9kuk. Az emberek 65 sz\u00e1zal\u00e9ka munka n\u00e9lk\u00fcl maradt. Fokozatosan elt\u0171ntek a fiatalok, akik a v\u00e1rosi r\u00e9gi\u00f3kba menek\u00fcltek. Az \u00e9szaki metropolisok k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re, s\u0151t ak\u00e1r Br\u00fcsszelbe, Belgiumba. Csup\u00e1n 80 kilom\u00e9terre van Br\u00fcsszel ett\u0151l a r\u00e9gi\u00f3t\u00f3l. Vagy elmentek P\u00e1rizs fel\u00e9, hiszen P\u00e1rizs is csak 100 kilom\u00e9ter. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e1r azt sem tudt\u00e1k, merre n\u00e9zzenek. Seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt kiab\u00e1ltak, \u00e9s minket kik\u00fcldtek a helysz\u00ednre.<\/span>
\nAz els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s az az volt, hogy vajon egy ilyen „sivatagban” mi lehet a fejleszt\u00e9s c\u00e9lja? El kellett ind\u00edtani a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel a p\u00e1rbesz\u00e9det, hogy ki\u0171zz\u00fck a fej\u00fckb\u0151l azt a gondolatot, miszerint a fejleszt\u00e9s majd az lesz, hogy \u00fajabb ipar\u00e1gaknak kell felt\u00e9tlen\u00fcl idetelepedni, vagy net\u00e1n \u00fajra kinyitj\u00e1k a b\u00e1ny\u00e1kat. Az \u00e1lmodoz\u00e1s helyett v\u00e1ls\u00e1gellenes strat\u00e9gi\u00e1t kell ilyenkor kifejleszteni. Az embereknek, a lakoss\u00e1gnak vissza kell adni a saj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1t, identit\u00e1studat\u00e1t. Ez nem m\u0171szaki, technikai jelleg\u0171 dolog, \u00e9s nem is p\u00e9nzt\u00e1rca k\u00e9rd\u00e9se. Seg\u00edts\u00e9get, tan\u00e1csokat adni szoci\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sekben, \u00fajra \u00e9rv\u00e9nyre juttatni a term\u00e9szetet, a k\u00f6rnyezetet, az \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezetet is, az \u00e9p\u00fcleteket – a b\u00e1ny\u00e1t is, amit m\u00e1r nem haszn\u00e1lnak -, hiszen \u00f6ssze fognak d\u0151lni, leromosodnak. F\u00f6l k\u00e9ne haszn\u00e1lni \u0151ket, mint forr\u00e1st, mint er\u0151forr\u00e1st. A lehet\u0151 legkisebb r\u00e1ford\u00edt\u00e1ssal a lehet\u0151 legt\u00f6bbet k\u00e9ne kihozni. \u00c9s az is c\u00e9l, hogy a lakoss\u00e1got idek\u00f6ss\u00fck \u00fajabb forr\u00e1sok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val. Pr\u00f3b\u00e1ljon ki-ki a saj\u00e1t f\u00f6ldrajzi kontextus\u00e1ban k\u00f6r\u00fcln\u00e9zni, elgondolkodni.<\/span>
\nAmikor azt mondjuk, hogy forr\u00e1s vagy er\u0151forr\u00e1s, akkor az embernek r\u00f6gt\u00f6n az a reflexe, hogy forr\u00e1snak csak azt tekintj\u00fck, amir\u0151l a piacon alkudozni lehet. Ami kereskedelmi forgalomba hozhat\u00f3. A hum\u00e1n er\u0151forr\u00e1s nem felt\u00e9tlen\u00fcl ilyen csereber\u00e9lhet\u0151 dolog, \u00e9s egy csom\u00f3 m\u00e1s olyan forr\u00e1s is van, amelyek forr\u00e1s-jelleg\u00e9t nem ismerj\u00fck f\u00f6l, mert a liber\u00e1lis piac nem ismeri el \u0151ket ennek, \u00e1m m\u00e9gis forr\u00e1sok. Egy t\u00f3nak a partja vagy egy tengerparti szakasz, amely nincs vend\u00e9gl\u00e1t\u00e1sra berendezkedve, az is forr\u00e1s. Olyannyira, hogy ahol \u00fcd\u00fcl\u0151-partszakassz\u00e1 alak\u00edtj\u00e1k, ott r\u00f6gt\u00f6n kereskedelmi forgalomba hozhat\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket jelent. A megold\u00e1s kulcsa az, hogy ne csak a liber\u00e1lis piac elvei szerint gondolkodjunk, hanem fogjuk fel az objekt\u00edv forr\u00e1sok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, amelyek vagy bevezethet\u0151k a piacra, vagy egy \u00faj piacon lehetnek forgalomba hozhat\u00f3k.<\/span><\/p>\n

„Forgat\u00f3k\u00f6nyv”<\/span><\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1nkban az els\u0151 munka abb\u00f3l \u00e1llt, hogy megvitattuk a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel, mi legyen a fejleszt\u00e9si koncepci\u00f3, \u0151k mit k\u00e9pzelnek el. Azt\u00e1n meghat\u00e1roztuk a z\u00f3n\u00e1t, amelyre a beavatkoz\u00e1snak ki kell terjednie. Azt k\u00e9rt\u00e9k t\u0151lem, hogy egy bizonyos h\u00e1romezres l\u00e9leksz\u00e1m\u00fa faluban t\u00f6rt\u00e9njen a beavatkoz\u00e1s. Az els\u0151 neh\u00e9zs\u00e9g az volt, hogy meg\u00e9rtessem a polg\u00e1rmesterrel: \u0151 maga meg az a h\u00e1romezer l\u00e9lek, aki ott lakik, nem el\u00e9g a fejleszt\u00e9shez. Az is kell, hogy a k\u00f6rnyez\u0151 4-5 m\u00e1sik falu hozz\u00e1j\u00e1ruljon, \u00e9s \u00f6sszefogjon ezzel a telep\u00fcl\u00e9ssel, hogy egys\u00e9ges z\u00f3n\u00e1t alkossanak – ami egy\u00e9bk\u00e9nt fizikai realit\u00e1s is -, ahol adva van a sz\u00fcks\u00e9ges fejleszt\u00e9si potenci\u00e1l.<\/span>
\nNem volt k\u00f6nny\u0171, mert term\u00e9szetesen politikai vet\u00e9lyt\u00e1rsak, rivaliz\u00e1l\u00e1sok vannak, nagyon „rekeszes”, bez\u00e1rt gondolkod\u00e1sm\u00f3dok, mindenki – ahogy n\u00e1lunk mondj\u00e1k – a maga templomtorny\u00e1t v\u00e9di, \u00e9s mi van, ha a m\u00e1sik okosabb, mint \u00e9n, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n… Musz\u00e1j ezen \u00e1tl\u00e9pni, \u00e9s meghat\u00e1rozni egy olyan \u00f6vezetet, amely nem egy telep\u00fcl\u00e9s szorosan vett hat\u00e1raihoz k\u00f6t\u0151dik, hanem megfelel egy f\u00f6ldrajzi egys\u00e9gnek, melynek val\u00f3ban megvannak a fejleszt\u00e9shez az adotts\u00e1gai. Teh\u00e1t az idev\u00e1g\u00f3 egyet\u00e9rt\u00e9s megteremt\u00e9se a m\u00e1sodik megker\u00fclhetetlen munkaszakasz. A harmadik feladat az, hogy egyet\u00e9rts\u00fcnk a m\u00f3dszert illet\u0151en.<\/span>
\nV\u00e9lem\u00e9nyem szerint minden fejleszt\u00e9si tervben szerepelnie kell k\u00e9t olyan eszk\u00f6znek, amelyeket ki kell alak\u00edtani \u00e9s fel kell haszn\u00e1lni. Az els\u0151 ilyen eszk\u00f6z a partners\u00e9g. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 cselekv\u0151 partnerek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge vagy egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se: azon alapelv elfogad\u00e1sa, hogy egy\u00fctt fognak dolgozni, minden k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00fck ellen\u00e9re, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 logik\u00e1ik, s\u0151t egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 logik\u00e1ik \u00e9s \u00e9rveik ellen\u00e9re. Eset\u00fcnkben a partnerek a telep\u00fcl\u00e9sek, a telep\u00fcl\u00e9si \u00f6nkorm\u00e1nyzatok, a k\u00f6zigazgat\u00e1s, a v\u00e1llalatok, a bankok, a szakszervezetek, az egyes\u00fcletek stb. k\u00e9pvisel\u0151i. Mindazok, akiket fentebb a fejleszt\u00e9s cselekv\u0151 r\u00e9szeseik\u00e9nt eml\u00edtettem. A m\u00e1sodik eszk\u00f6z pedig egy olyan munkacsoport, amely figyelemmel k\u00f6veti az eg\u00e9sz tervet. Ennek persze legyenek vezet\u0151i, legyen egy lelke, egy anim\u00e1tor, egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151, \u0151 legyen a m\u00f3dszertani kalauz, vagy m\u00f3dszertani vezet\u0151, idegenvezet\u0151. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tte 4-5 m\u00e1sik emberrel, akiket a partners\u00e9gben felsorolt r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6r\u00e9b\u0151l v\u00e1lasztanak. Ennek a csapatnak bizonyos fok\u00fa f\u00fcggetlens\u00e9get kell \u00e9lveznie. Nem szabad, hogy al\u00e1vetettje legyen a helyi hatalomnak, hogy az gy\u00e1mkodjon f\u00f6l\u00f6tte, vagy dikt\u00e1ljon neki; s ak\u00e1r a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, vagy a bank, vagy ak\u00e1rki befoly\u00e1solja.<\/span>
\nIlyen munkacsoportot alak\u00edtottunk ki az adott helysz\u00ednen a helyi r\u00e9sztvev\u0151kkel egy\u00fctt. A m\u00f3dszer m\u00e1sodik eleme egy olyan vez\u00e9rfonal, amely integr\u00e1lja a fejleszt\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakaszait. Els\u0151 szakasz: t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi diagn\u00f3zist f\u00f6l\u00e1ll\u00edtani arr\u00f3l a ter\u00fcletr\u0151l. M\u00e1sodik szakasz: f\u00f6lder\u00edteni, hogy milyen tervei \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gletei vannak a lakoss\u00e1gnak. Harmadik szakasz: h\u00e1l\u00f3zatot kialak\u00edtani mindazokb\u00f3l, akiknek vannak \u00f6tleteik \u00e9s terveik. Negyedik szakasz: kidolgozni a fejleszt\u00e9si tervet, elind\u00edtani a munk\u00e1t \u00e9s megval\u00f3s\u00edtani.<\/span>
\nVisszat\u00e9rv\u00e9n az els\u0151 pontra: a t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi diagn\u00f3zist a munkacsoportnak kell kezdem\u00e9nyeznie, t\u00e1mogatnia kell \u0151t a partners\u00e9gnek, \u00e9s a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9b\u0151l szervez\u0151d\u00f6tt \u00f6nk\u00e9nteseknek is. A felm\u00e9r\u00e9s mintegy pillanatfelv\u00e9tel arr\u00f3l, milyen a lakoss\u00e1g k\u00e9pzetts\u00e9ge \u00e9s milyen a helyi gazdas\u00e1g. Tudnunk kell a lakoss\u00e1gr\u00f3l, milyen \u00e9letkor\u00fa (fiatal n\u00e9pess\u00e9g, \u00f6reged\u0151 n\u00e9pess\u00e9g?) Helyi emberek? K\u00fclf\u00f6ldiek? Bev\u00e1ndorl\u00f3k? Nagyon m\u00e9lyen elemezni kell a helyzetet, a k\u00e9pzetts\u00e9get tekintve is. Hogyan helyezkednek el az oktat\u00e1si rendszerben, vagy a v\u00e9gzetts\u00e9gek szerint. A m\u00e1sodik eleme teh\u00e1t ennek a felm\u00e9r\u00e9snek: h\u00e1ny iskola van, h\u00e1ny egyetem, h\u00e1ny k\u00f6z\u00e9piskola? Milyen oktat\u00e1si rendszer van, \u00e9s milyen eredm\u00e9nnyel m\u0171k\u00f6dik? Megfelel\u0151, vagy \u00e9ppen elt\u00e9r, elmarad az ig\u00e9nyekt\u0151l, a r\u00e9gi\u00f3 ig\u00e9nyeit\u0151l? Harmadj\u00e1ra k\u00f6vetkezik a gazdas\u00e1g helyzet\u00e9nek a felm\u00e9r\u00e9se: mi van itt nek\u00fcnk, mint gazdas\u00e1g?<\/span>
\nAdott esetben el\u00e9g k\u00f6nnyen meg tudtuk ezt tenni, nem volt semmi. Kiv\u00e9ve n\u00e9mi kereskedelmet, amely szint\u00e9n hajlamos volt arra, hogy min\u00e9l t\u00f6bb \u00fczletet bez\u00e1rjanak, leh\u00fazz\u00e1k a red\u0151nyt; \u00e9s volt m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny iparos, aki kor\u00e1bban a b\u00e1ny\u00e1nak, a b\u00e1ny\u00e1szoknak dolgozott, de mostm\u00e1r lassan \u0151k is munka n\u00e9lk\u00fcl voltak.<\/span>
\nA feladat az, hogy a munkacsoport levonja a k\u00f6vetkeztet\u00e9seket \u00e9s a tanuls\u00e1got ebb\u0151l a pillanatfelv\u00e9telb\u0151l vagy felm\u00e9r\u00e9sb\u0151l, a telep\u00fcl\u00e9s t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00e9b\u0151l. \u00d6sszevesse az adatokat \u00e9s kider\u00edtse, mik az er\u0151s pontok \u00e9s mik a gyenges\u00e9gek az adott telep\u00fcl\u00e9sen. A m\u00e1sodik szakasz: kider\u00edteni, milyen tervei \u00e9s milyen sz\u00fcks\u00e9gletei vannak a lakoss\u00e1gnak. Meg kell k\u00e9rdezni az emberekt\u0151l, kinek vannak \u00f6tletei, van-e k\u00f6zt\u00fck olyan, aki esetleg olyan foglalkoz\u00e1st akar \u0171zni, ami ott m\u00e9g nem l\u00e9tezett, l\u00e9tre akar-e hozni valaki valamilyen v\u00e1llalatot, vannak-e kultur\u00e1lis tervek, oktat\u00e1si tervek \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Minden l\u00e9tez\u0151 tervr\u0151l \u00e9s \u00f6tletr\u0151l besz\u00e9lj\u00fcnk, mindenhol vannak zsenik. Ez is egy er\u0151forr\u00e1s, a baj az, hogy sok szor nem is vesz\u00fcnk r\u00f3la tudom\u00e1st. Hogyha az embereknek megadjuk a sz\u00f3t \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9get, hogy besz\u00e9ljenek, r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy tele vannak tervekkel meg \u00f6tletekkel. A k\u00e9rd\u00e9sek m\u00e1sodik fele az, hogy mire van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck az embereknek, mik az ig\u00e9nyeik p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6zleked\u00e9s, a szoci\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1s, a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n. Harmadik szakaszk\u00e9nt h\u00e1l\u00f3zatot hozunk l\u00e9tre, ebbe t\u00f6m\u00f6r\u00edtj\u00fck mindazokat, akiknek van terv\u00fck meg \u00f6tlet\u00fck. Mindazokat, akik valamit ki akarnak tal\u00e1lni, l\u00e9tre akarnak hozni, gy\u0171jts\u00fck egybe \u00e9s dolgoztassuk \u0151ket k\u00f6z\u00f6sen. T\u00e1vol\u00edtsuk el azt, aki nem igaz\u00e1n szavahihet\u0151, \u0151k maguk \u00e9rt\u00e9kelj\u00e9k, mi az, ami a legmaradand\u00f3bb, a leg\u00e9rt\u00e9kesebb, \u00e9s ami megmarad, abb\u00f3l legyen fejleszt\u00e9si elem. A negyedik szakaszban a m\u00e9ly\u00e9re kell hatolni a glob\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9telnek: „Tess\u00e9k, ilyen helyzetben vagyunk, de kell itt m\u00e9g lenni\u00fck olyan dolgoknak, amikre eddig nem j\u00f6tt\u00fcnk r\u00e1, amiket m\u00e9g nem fedezt\u00fcnk f\u00f6l.”<\/span><\/p>\n

Ahol nincs,<\/span>
\nott ne is keress!<\/span><\/p>\n

Az emberek nekil\u00e1ttak teh\u00e1t a munk\u00e1nak, bizotts\u00e1gokat, kiscsoportokat alak\u00edtottak. M\u00e1r megtanult\u00e1k egy kicsit, hogyan dolgozzanak egy\u00fctt. \u00c9s elkezdtek keresg\u00e9lni tov\u00e1bbi forr\u00e1sok ut\u00e1n \u00fagy, hogy nem is hittek benne, hogy ilyenek l\u00e9tezhetnek. „Mi a fen\u00e9t keresg\u00e9lj\u00fcnk, \u00fagysincs itt m\u00e1r semmi, amir\u0151l ne tudn\u00e1nk.” „Nem baj – mondtam \u00e9n -, menjetek, keressetek tov\u00e1bb!” \u00c9s tal\u00e1ltak. A k\u00f6vetkez\u0151ket tal\u00e1lt\u00e1k ki mint forr\u00e1st: r\u00e1j\u00f6ttek, hogy ott vannak azok a haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli, sz\u00e9p, nagy \u00e9p\u00fcletek, a b\u00e1ny\u00e1k f\u0151n\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek a lak\u00e1sai, az irod\u00e1k, konferenciaterem, \u00fcl\u00e9sterem, m\u0171helyek, gar\u00e1zsok. Az \u0151 fej\u00fckben mindez nem szerepelt forr\u00e1sk\u00e9nt, hiszen nem volt kereskedelmi \u00e9rt\u00e9ke. Itt kanyarodunk vissza a fentebb m\u00e1r \u00e9rintett probl\u00e9m\u00e1hoz. Ez az alapvet\u0151 hiba, amelybe belees\u00fcnk, ez a szeml\u00e9let, mely a liber\u00e1lis-kapitalista rendszerb\u0151l ad\u00f3dik, amely az eg\u00e9sz vil\u00e1gon terjed. Az, ami abban a pillanatban, azonnal nem hoz hasznot, \u00e9s nem hozhat\u00f3 kereskedelmi forgalomba, az nem er\u0151forr\u00e1s. \u00c9s minden gondolkod\u00e1st lassan ez itat \u00e1t, \u00e9n pedig azt mondom, hogy ez nem igaz. Azok az \u00e9p\u00fcletek, amelyekr\u0151l besz\u00e9lek, forr\u00e1sok voltak, \u00e9s forr\u00e1sok lettek. A helyiek r\u00e1j\u00f6ttek arra is, hogy a 4-5 telep\u00fcl\u00e9sen van vagy 60 egyes\u00fclet. Vannak sz\u00fcl\u0151i munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, amelyek ott egyes\u00fcletk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, vannak fogyaszt\u00f3i egyes\u00fcletek, n\u00e9pm\u0171vel\u0151i jelleg\u0171ek, k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si egyes\u00fcletek, sport- \u00e9s, olvas\u00f3k\u00f6r\u00f6k, szoci\u00e1lis-kultur\u00e1lis \u00e9s b\u00e1rmilyen egy\u00e9b csoportok. \u00c9s ezek az egyes\u00fcletek is er\u0151forr\u00e1st jelenthetnek, hogyha egy kis seg\u00edts\u00e9get, biztat\u00e1st kapnak. Ha fejl\u0151dik az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00fck, ha megtanulj\u00e1k, hogy „\u00fagy helyezz\u00e9k magukat a k\u00e9pbe”, mintha \u0151k is a fejleszt\u00e9s szerepl\u0151i, akt\u00edv tagjai lenn\u00e9nek – mint ahogy lehetnek. Az emberek r\u00e1j\u00f6ttek, hogy az iparosok, akik m\u00e9g ott vannak, \u0151k is potenci\u00e1lis er\u0151forr\u00e1st jelentenek. Az\u00e9rt nem tekintett\u00e9k \u0151ket forr\u00e1snak, mert hiszen munka n\u00e9lk\u00fcl voltak. Ugyanakkor m\u00e9giscsak forr\u00e1sok, hiszen megvan benn\u00fck a tud\u00e1s, t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fck van, m\u00faltjuk van, \u00e9s a helyi identit\u00e1s hordoz\u00f3i.<\/span><\/p>\n

Valamit hoz a v\u00edz<\/span><\/p>\n

A 3000 lakos\u00fa telep\u00fcl\u00e9sen, amely k\u00f6zpontja volt ennek a z\u00f3n\u00e1nak, kereszt\u00fclfolyt egy csatorna. Ezen mindenf\u00e9le jachtok, vitorl\u00e1sok \u00e9s egyebek \u00faszk\u00e1ltak meg usz\u00e1lyok, amelyek soha nem \u00e1lltak itt meg. M\u00e9rt is \u00e1lltak volna, hiszen ez a csatorna t\u00f6rt\u00e9nelmileg csup\u00e1n \u00e1tmen\u0151 \u00fatvonaluk volt. Valaki felvetette azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi volna, ha ez a csatorna is forr\u00e1s volna? Nemzed\u00e9keken kereszt\u00fcl nem is gondoltak arra, hogy ez a csatorna forr\u00e1s lehetne. Tov\u00e1bbi saj\u00e1toss\u00e1g, hogy ezen a bez\u00e1rt b\u00e1nyavid\u00e9ken nem voltak gazdas\u00e1gok, nem folyt mez\u0151gazdas\u00e1gi munka, nem voltak \u00e1llatok, nincs \u00e1llattart\u00e1s. De vajon ezt nem lehet felhaszn\u00e1lni forr\u00e1sk\u00e9nt?<\/span>
\nF\u00f6l\u00edrtuk egy list\u00e1ra mindezeket a saj\u00e1toss\u00e1gokat, \u00e9s eleve elhat\u00e1roztuk, hogy mindegyiket \u00fagy fogjuk kezelni, mint lehets\u00e9ges forr\u00e1sokat. Belev\u00e1gunk egy m\u00e1sik k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ba: tal\u00e1ljuk meg a m\u00f3dj\u00e1t annak, mik\u00e9nt tudjuk felhaszn\u00e1lni \u0151ket. Az \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletek n\u00e9melyik\u00e9r\u0151l elk\u00e9pzelt\u00fck, hogy m\u0171helyt fogunk benne l\u00e9tes\u00edteni, amely mindenf\u00e9le szolg\u00e1ltat\u00e1sokat l\u00e1t el, hogy evvel n\u00f6velj\u00fck iparosaink kihaszn\u00e1lts\u00e1g\u00e1t. Beruh\u00e1zunk anyagokba, eszk\u00f6z\u00f6kbe, irodaszerekbe, irodai berendez\u00e9sekbe is, melyek \u00e1ltal hat\u00e9konyabban fognak dolgozni. Elk\u00e9pzelt\u00fck, hogy a fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6zpontot hozunk l\u00e9tre bizonyos \u00e9p\u00fcletekben. \u00c1ltal\u00e1nos k\u00e9pz\u00e9s\u00fck kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s arra, hogy az egyes\u00fcleti \u00e9letben tudjanak vezetni, ir\u00e1ny\u00edtani. A haj\u00f3kr\u00f3l meg usz\u00e1lyokr\u00f3l, melyek a csatorn\u00e1n mentek \u00e9s soha nem \u00e1lltak ott meg, azt mondtuk: „Mi volna ha meg\u00e1ll\u00edtan\u00e1nk \u0151ket?” N\u00e9ha el\u0151fordul, hogy elromlanak. Hozzunk l\u00e9tre itt egy haj\u00f3- meg usz\u00e1lyjav\u00edt\u00f3 m\u0171helyt. \u00c9s majd f\u00f6lhaszn\u00e1ljuk itt az \u00e9p\u00fcleteket \u00e9s berendez\u00e9seket meg az iparos szaktud\u00e1st. \u00c1lljanak meg, \u00e9s hozzunk l\u00e9tre itt egy v\u00edzik\u00f6zpontot. Legyen hozz\u00e1 j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r. \u00c9s haszn\u00e1ljuk f\u00f6l valahogyan, m\u00f3dszeresebben, rendszeresebben ennek a csatorn\u00e1nak a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Legyen itt jachtkik\u00f6t\u0151, szabadid\u0151k\u00f6zpont \u00e9s eff\u00e9le. Besz\u00e9lj\u00fck meg az emberekkel – azokkal, akik az usz\u00e1lyokon \u00e9lnek -, terjessz\u00fck ki \u0151r\u00e1juk is a fejleszt\u00e9si koncepci\u00f3t, a terveinket. Mert hiszen alkalomszer\u0171en \u0151k is a mi ter\u00fclet\u00fcnk\u00f6n tart\u00f3zkodnak, laknak. Amikor vel\u00fck besz\u00e9lt\u00fcnk, az asszonyok – akik, mindk\u00e9nt az eg\u00e9sz csal\u00e1d, ott \u00e9lnek az usz\u00e1lyon – azt mondt\u00e1k: legf\u0151bb bajuk, legf\u0151bb gondjuk az, hogy nincsen olyan \u00e1ltal\u00e1nos iskola, ahov\u00e1 az \u0151 gyerekeik j\u00e1rhatn\u00e1nak. Nem tudj\u00e1k hova j\u00e1ratni \u0151ket, mert \u00e1lland\u00f3an \u00faton vannak. Elhat\u00e1roztuk h\u00e1t, hogy ezt a sz\u00fcks\u00e9gletet is bekalkul\u00e1ljuk, \u00e9s a haj\u00f3szem\u00e9lyzet gyerekeinek iskol\u00e1t hozunk l\u00e9tre.<\/span>
\nA k\u00f6vetkez\u0151 forr\u00e1s a vid\u00e9k, a vid\u00e9ki k\u00f6rnyezet volt. Elhat\u00e1roztuk, hogy azokat az embereket, akik itt a b\u00e1nyavid\u00e9ken t\u00fal, ebben a vid\u00e9ki t\u00e9rs\u00e9gben laknak, kik\u00e9pezz\u00fck arra, hogy a falusi turizmus keret\u00e9ben fogadjanak vend\u00e9geket. Az \u00fcres h\u00e1zak, \u00fcres lakr\u00e9szek bizonyos r\u00e9sz\u00e9t tekintve is m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes forr\u00e1sokat tal\u00e1ltunk. A negyedik munkaszakasz teh\u00e1t az, hogy egys\u00e9ges fejleszt\u00e9si tervet hozzunk l\u00e9tre, amely mindezekkel a szempontokkal \u00e9s adotts\u00e1gokkal sz\u00e1mol \u00e9s ezeket integr\u00e1lja. A partners\u00e9gi csoport mindezeknek az elgondol\u00e1soknak alapj\u00e1n kidolgozta a tervet, amelyben benne volt a szabadid\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1sa, a jachtkik\u00f6t\u0151, az iparos m\u0171helyek, a k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6zpont, a falusi turizmus. V\u00e9g\u00fcl pedig ezt a fejleszt\u00e9si tervet beny\u00fajtott\u00e1k \u00e9s elfogadtatt\u00e1k a helyi, a megyei, a region\u00e1lis \u00e9s az orsz\u00e1gos hat\u00f3s\u00e1gokkal, hogy p\u00e9nzt szerezzenek r\u00e1.<\/span>
\nAnyagilag vagy pszichol\u00f3giailag, ahogy tetszik, lehetetlen volt, hogy ez a fejleszt\u00e9si terv ne kapjon anyagi t\u00e1mogat\u00e1st. S\u0151t ak\u00e1r eur\u00f3pai fejleszt\u00e9si programok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra is sz\u00e1m\u00edthatott, \u00e9ppen az\u00e9rt, mert egy r\u00e9gi\u00f3 eg\u00e9sz lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val sz\u00fcletett. Ez\u00e9rt volt elk\u00e9pzelhetetlen, hogy ne t\u00e1mogass\u00e1k. Ha nem fogadt\u00e1k volna el, az ellene sz\u00f3lt volna minden l\u00e9tez\u0151 szempontnak, hum\u00e1n szempontoknak, gazdas\u00e1gi szempontoknak \u00e9s a demokr\u00e1ci\u00e1nak is. \u00c9s forradalom t\u00f6rt volna ki. Hiszen az emberek term\u00e9ke, sz\u00fclem\u00e9nye, munkaeredm\u00e9nye volt.<\/span>
\nV\u00e9lem\u00e9nyem szerint f\u0151k\u00e9nt h\u00e1rom dolog indokolja az ilyen t\u00edpus\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. El\u0151sz\u00f6r is e m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n biztosak lehet\u00fcnk, nem fogunk t\u00e9vedni. M\u00e1sodszor: megosztjuk, \u00edgy k\u00f6z\u00f6s lesz a felel\u0151ss\u00e9g. Harmadszor pedig: ez a demokr\u00e1cia alapja. Teh\u00e1t ez a cselekv\u0151 demokr\u00e1cia, \u00e9s ezt \u00e9rzem a legfontosabbnak.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tizenk\u00e9t \u00e9ven kereszt\u00fcl a terepen dolgoztam. El\u0151sz\u00f6r egy szakmai-m\u00f3dszertani jelleg\u0171 orsz\u00e1gos int\u00e9zm\u00e9ny munkat\u00e1rsak\u00e9nt r\u00e9szt vettem a francia decentraliz\u00e1lt igazgat\u00e1si rendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si akci\u00f3kat k\u00eds\u00e9rtem figyelemmel; majd \u00f6t \u00e9ven kereszt\u00fcl fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban dolgoztam ugyanilyen t\u00e9m\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"author":191,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[358,8,7],"tags":[],"coauthors":[233],"class_list":["post-5194","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-parola-1995-3","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nHogyan fakasszunk forr\u00e1sokat - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Tizenk\u00e9t \u00e9ven kereszt\u00fcl a terepen dolgoztam. El\u0151sz\u00f6r egy szakmai-m\u00f3dszertani jelleg\u0171 orsz\u00e1gos int\u00e9zm\u00e9ny munkat\u00e1rsak\u00e9nt r\u00e9szt vettem a francia decentraliz\u00e1lt igazgat\u00e1si rendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si akci\u00f3kat k\u00eds\u00e9rtem figyelemmel; majd \u00f6t \u00e9ven kereszt\u00fcl fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban dolgoztam ugyanilyen t\u00e9m\u00e1ban.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-08-04T12:43:25+00:00\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Louis Caul-Futy\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Louis Caul-Futy\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"20 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Louis Caul-Futy\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/\"},\"author\":{\"name\":\"Louis Caul-Futy\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/ccbb99997614c2024735f7beb627bce2\"},\"headline\":\"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat\",\"datePublished\":\"2020-08-04T12:43:25+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/\"},\"wordCount\":3914,\"commentCount\":0,\"articleSection\":[\"Parola 1995\/3\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/\",\"name\":\"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"datePublished\":\"2020-08-04T12:43:25+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/ccbb99997614c2024735f7beb627bce2\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/ccbb99997614c2024735f7beb627bce2\",\"name\":\"Louis Caul-Futy\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/5a427cc934746a1c51dcbe50345de62e\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/e0441c569c90a5c058abfa7eb5a48cb45b51ad691690598afd8f6ea49e709d81?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/e0441c569c90a5c058abfa7eb5a48cb45b51ad691690598afd8f6ea49e709d81?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Louis Caul-Futy\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/louis-caul-futy\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"Tizenk\u00e9t \u00e9ven kereszt\u00fcl a terepen dolgoztam. El\u0151sz\u00f6r egy szakmai-m\u00f3dszertani jelleg\u0171 orsz\u00e1gos int\u00e9zm\u00e9ny munkat\u00e1rsak\u00e9nt r\u00e9szt vettem a francia decentraliz\u00e1lt igazgat\u00e1si rendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si akci\u00f3kat k\u00eds\u00e9rtem figyelemmel; majd \u00f6t \u00e9ven kereszt\u00fcl fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban dolgoztam ugyanilyen t\u00e9m\u00e1ban.","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-08-04T12:43:25+00:00","author":"Louis Caul-Futy","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Louis Caul-Futy","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"20 perc","Written by":"Louis Caul-Futy"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/"},"author":{"name":"Louis Caul-Futy","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/ccbb99997614c2024735f7beb627bce2"},"headline":"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat","datePublished":"2020-08-04T12:43:25+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/"},"wordCount":3914,"commentCount":0,"articleSection":["Parola 1995\/3","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/","name":"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"datePublished":"2020-08-04T12:43:25+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/ccbb99997614c2024735f7beb627bce2"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/hogyan-fakasszunk-forrasokat-2\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Hogyan fakasszunk forr\u00e1sokat"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/ccbb99997614c2024735f7beb627bce2","name":"Louis Caul-Futy","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/5a427cc934746a1c51dcbe50345de62e","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/e0441c569c90a5c058abfa7eb5a48cb45b51ad691690598afd8f6ea49e709d81?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/e0441c569c90a5c058abfa7eb5a48cb45b51ad691690598afd8f6ea49e709d81?s=96&d=mm&r=g","caption":"Louis Caul-Futy"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/louis-caul-futy\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5194","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/191"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5194"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5194\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5195,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5194\/revisions\/5195"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5194"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5194"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5194"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=5194"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}