{"id":3993,"date":"2020-07-30T09:15:23","date_gmt":"2020-07-30T09:15:23","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=3993"},"modified":"2020-07-30T10:01:28","modified_gmt":"2020-07-30T10:01:28","slug":"az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/","title":{"rendered":"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 – okt\u00f3ber 5."},"content":{"rendered":"

Nemzetk\u00f6zi Kollokvium Terracina, 1991. szeptember 28 \u00a6 okt\u00f3ber 5.<\/span><\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r az egyes\u00fcletekr\u0151l.<\/span>
\n
\nAz egyes\u00fcleti csoportosul\u00e1s eur\u00f3pai t\u00e9ny. T\u00f6bb, mint ezer \u00e9v \u00f3ta, m\u00e1r j\u00f3val azel\u0151tt, hogy b\u00e1rmif\u00e9le egyes\u00fcleti t\u00f6rv\u00e9ny l\u00e9tezett volna ak\u00e1rmelyik orsz\u00e1gban is, sz\u00fcntelen alakultak f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k egyes\u00fcletei eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pedig Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/span>
\nAk\u00e1rmilyen eredet\u0171ek is voltak, b\u00e1rmilyen speci\u00e1lis c\u00e9ljuk is volt, ezeknek az egyes\u00fcleteknek k\u00f6z\u00f6s alapvet\u0151 ismertet\u0151 jegyeik voltak:<\/span>
\nIgenlett\u00e9k \u00e9s gyakorolt\u00e1k az al\u00e1bbi jogokat \u00e9s elveket:<\/span>
\n1. A csoportnak a szabads\u00e1gra val\u00f3 joga: a XII. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r a \u00a6Komm\u00fcnt\u00a6 (helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzatot) ki\u00e1lt\u00f3 els\u0151 v\u00e1roslak\u00f3k is ezt a szabads\u00e1got k\u00f6vetelt\u00e9k a f\u00f6ldes\u00fari hatalommal szemben. Ez volt az els\u0151, a telep\u00fcl\u00e9si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1ll\u00f3 id\u0151szak, miel\u0151tt m\u00e9g a helyi lend\u00fcletet megnyirb\u00e1lt\u00e1k volna a kir\u00e1lyok, a cs\u00e1sz\u00e1r vagy a keresked\u0151k, noha a \u00a6Rouen-i Konstit\u00faci\u00f3 vagy a Magdeburgi Jog\u00a6 tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k ezt a csoport-szabads\u00e1gjogot.<\/span>
\n2. A k\u00f6z\u00f6s v\u00e9dekez\u00e9sre, v\u00e9delemre val\u00f3 jog: eleinte a biztons\u00e1g hi\u00e1nya miatt, k\u00e9s\u0151bb a Hatalom vissza\u00e9l\u00e9sei ellen. Ez az eset \u00e1llt fenn az els\u0151 k\u00f6zs\u00e9gekn\u00e9l. Ez az eset \u00e1ll fenn sok mai egyes\u00fcletn\u00e9l is.<\/span>
\n3. A csoport \u00e1ltal felismert k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekek megv\u00e9d\u00e9s\u00e9nek joga, ak\u00e1r anyagi, ak\u00e1r szellemi \u00e9rdekekr\u0151l l\u00e9gyen is sz\u00f3. J\u00f3 p\u00e9lda erre a XIII. sz\u00e1zadban k\u0151hidakat \u00e9p\u00edt\u0151 Pontifes Testv\u00e9rek. De hozhatjuk p\u00e9ldak\u00e9nt a benc\u00e9seket, a cluny-ieket vagy cisztercieket, a domonkosokat, a ferenceseket, a jezsuit\u00e1kat \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1st, \u00e9s sorolhatn\u00e1nk a test\u00fcleteket, c\u00e9heket \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9geket, a XVII. \u00e9s XVIII. sz\u00e1zadb\u00e9li testv\u00e9rt\u00e1rsas\u00e1gokat, a XIX. sz\u00e1zadi munk\u00e1segyes\u00fcleteket, napjaink sz\u00f6vetkezeteit vagy specializ\u00e1lt egyes\u00fcleteit, melyek a term\u00e9szetet, a k\u00f6rnyezetet, a r\u00e1nkmaradt \u00f6r\u00f6ks\u00e9get, a sz\u00fcl\u0151i jogokat, a mozg\u00e1ss\u00e9r\u00fclteket vagy a lak\u00e1sb\u00e9rl\u0151k \u00e9rdekeit v\u00e9dik…<\/span>
\n4. A k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekek igazgat\u00e1s\u00e1nak joga. Ez t\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zs\u00e9gek eset\u00e9ben is, fejl\u0151d\u00e9s\u00fck h\u00e1rom szakasz\u00e1ban, legal\u00e1bbis Franciaorsz\u00e1gban, a kiv\u00e1lts\u00e1gok elt\u00f6rl\u00e9se el\u0151tt, de ez \u00e9rv\u00e9nyes a testv\u00e9ris\u00e9gekre, c\u00e9hekre \u00e9s test\u00fcletekre, a monostorokra vagy az els\u0151 oktat\u00e1si egyes\u00fcletekre is.<\/span>
\n5. A tagok teljes egyenl\u0151s\u00e9ge, mind a vil\u00e1gi, mind a vall\u00e1si szervezetekben, legal\u00e1bbis mindaddig, am\u00edg egy csoport meg nem szerezte a hatalmat: a nemesiv\u00e9, el\u0151kel\u0151v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 keresked\u0151k\u00f6zs\u00e9gekn\u00e9l fordul el\u0151 ez az elt\u00e9r\u00e9s, de l\u00e1thatjuk sok modern egyes\u00fclet eset\u00e9ben is, amelyeket szigor\u00fa politikai semlegess\u00e9gen alapulva hoztak l\u00e9tre, s amelyek egy napon arra \u00e9brednek, hogy ilyen vagy olyan politikai vagy filoz\u00f3fiai ir\u00e1nyzat befoly\u00e1sa alatt \u00e1llnak, s\u0151t, az is lehet, hogy egyetlenegynek az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt.<\/span>
\n6. Az egyes\u00fcleti csoporton bel\u00fcli szolidarit\u00e1s \u00e9s testv\u00e9riess\u00e9g. \u00cdgy volt ez term\u00e9szetesen a r\u00e9gi test\u00fcletek eset\u00e9ben, de a XVIII. sz\u00e1zadi testv\u00e9rt\u00e1rsas\u00e1gokn\u00e1l, a XIX. sz\u00e1zadi k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gokn\u00e1l valamint napjaink seg\u00e9lyegyes\u00fcletein\u00e9l is. S hozz\u00e1 kell tenn\u00fcnk: bizonyos egyes\u00fcleteknek ez lett a specialit\u00e1suk, nevezetesen a harmadik vil\u00e1g megseg\u00edt\u00e9se.<\/span>
\n7. A szem\u00e9lyes felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzet kialak\u00edt\u00e1sa, az erre val\u00f3 nevel\u00e9s a csoporton bel\u00fcl, ellent\u00e9tben a passz\u00edv engedelmess\u00e9ggel. \u00c9ppen ez az az aspektus, amely miatt minden korszakban sok egyes\u00fcleti csoportot hatalomellenesk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9keltek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha a c\u00e9lbavett egyes\u00fcletek \u00fagynevezett \u00a6n\u00e9pm\u0171vel\u0151\u00a6 egyes\u00fcletek voltak. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy Franciaorsz\u00e1gban a Forradalom alatt a Le Chapelier t\u00f6rv\u00e9ny minden egyes\u00fcletet betiltott. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a m\u00e1sodik Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g alatt rendbiztosnak kellett fel\u00fcgyelnie a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gok k\u00f6zgy\u0171l\u00e9seit. Ez\u00e9rt b\u00f6rt\u00f6n\u00f6zte be Spielberg-be az osztr\u00e1k hatalom Silvio Pellico-t \u00e9s Confalonieri-t. Ez\u00e9rt \u00edt\u00e9lte el a spanyol korm\u00e1ny Francisco Ferrer-t, aki bevezette Spanyolorsz\u00e1gban a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s oktat\u00e1son alapul\u00f3 iskol\u00e1kat… Az egyes\u00fclet term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva ellens\u00e9ges minden k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 vagy totalit\u00e1rius hatalommal szemben. Paradoxon, hogy a politikusok eset\u00e9ben \u00e9ppen egyes\u00fcleti \u00e9letb\u0151l mer\u00edtett\u00e9k a Francia K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g h\u00e1rmas jelszav\u00e1t: \u00a6Szabads\u00e1g, Egyenl\u0151s\u00e9g, Testv\u00e9ris\u00e9g\u00a6.<\/span>
\nA mi Eur\u00f3p\u00e1nkban az egyes\u00fcletek \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl csak t\u00e9nyszer\u0171en l\u00e9teztek: a hatalom vagy elt\u0171rte \u0151ket, vagy k\u00fczdelmet folytatott ellen\u00fck, mint a mag\u00e1nakarat kifejez\u0151d\u00e9se ellen. \u00c9s \u00e9ppen ez az a nyolcadik ismertet\u0151jegy, amelyet hangs\u00falyoznunk kell ebben a r\u00f6vid elemz\u00e9sben:<\/span>
\n8. Az egyes\u00fcletek mindenhol hangs\u00falyozz\u00e1k mag\u00e1njelleg\u00fcket: megalakul\u00e1suk egy mag\u00e1nakarat v\u00e9ghezvitel\u00e9t jelenti, amelyet kollekt\u00edven hat\u00e1roztak el, s amely egy olyan alapszab\u00e1ly megalkot\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte, ami nem egy\u00e9b, mint egy mag\u00e1njelleg\u0171 szerz\u0151d\u00e9s, melyet az egyes\u00fclet minden tagja elfogad. Olyannyira, hogy az egyes\u00fcletek minden orsz\u00e1gban vir\u00e1goztak t\u00edz \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl, minden tilt\u00e1s, fel\u00fcgyelet \u00e9s el\u00edt\u00e9l\u00e9s ellen\u00e9re is. Ahhoz, hogy olyan speci\u00e1lis t\u00f6rv\u00e9nyeket kezdjenek el megszavazni, amelyek az egyes\u00fcletek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyozz\u00e1k, az kellett, hogy a XIX. \u00e9s XX. sz\u00e1zadban bizonyos orsz\u00e1gok felh\u00e1borodjanak az egyes\u00fcletek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9n, illetve tartsanak politikai vagy gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u00fckt\u0151l. El\u0151sz\u00f6r Anglia fogadott el ilyen t\u00f6rv\u00e9nyt, majd N\u00e9metorsz\u00e1g, majd Franciaorsz\u00e1g, majd Belgium stb. De Eur\u00f3p\u00e1ban sok orsz\u00e1gban nincsen speci\u00e1lisan egyes\u00fcleti t\u00f6rv\u00e9ny. Vajon ezeknek ez h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1ra v\u00e1lik? Probl\u00e9m\u00e1t jelent-e az a t\u00e9ny, hogy Franciaorsz\u00e1gban 97 megye az 1901-es francia t\u00f6rv\u00e9nyt k\u00f6veti, m\u00edg h\u00e1rom megye a n\u00e9met t\u00f6rv\u00e9nyt? Ha letesznek egy alapszab\u00e1lyt a prefekt\u00far\u00e1n, a b\u00e9keb\u00edr\u00f3 el\u0151tt vagy a k\u00f6zjegyz\u0151n\u00e9l, v\u00e1ltoztat-e ez valamit azon a nyolc c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sen, amelyet eml\u00e9kezet\u00fckbe id\u00e9ztem?<\/span>
\nFranciaorsz\u00e1gban az \u00e1llam el\u0151sz\u00f6r 1937-ben gondolt arra, hogy foglalkoznia kellene az egyes\u00fcleti \u00e9lettel (36 \u00e9vvel az 1901-es t\u00f6rv\u00e9ny ut\u00e1n), akarom mondani, hogy beleavatkozzon az egyes\u00fcleti \u00e9letbe, s\u0151t, r\u00e9szt vegyen benne egy adekv\u00e1t politik\u00e1val.<\/span><\/p>\n

Lucien Trichaud<\/span><\/p>\n

Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra<\/span><\/p>\n

Ez a N\u00e9pfront idej\u00e9ben volt. Akkor m\u00e1r Olaszorsz\u00e1gban Mussolini is elkezdte 1924-t\u0151l kezdve az Opera Nazionale Ballil\u00e1-val, Szt\u00e1lin 1930-ban az \u00fatt\u00f6r\u0151kkel \u00e9s Hitler 1935-ben…<\/span>
\n\u00c9rintetlen\u00fcl hagyja-e az egyes\u00fcleteket az \u00e1llam beavatkoz\u00e1sa az egyes\u00fcleti \u00e9letbe? Ak\u00e1rmilyenek is a politikai hatalom sz\u00e1nd\u00e9kai, ez a beavatkoz\u00e1s ritk\u00e1n \u00e9rdekmentes \u00e9s \u00e1rtatlan. Sokszor l\u00e1thattuk azt, hogy a gazdas\u00e1g motorjainak \u00e1llamos\u00edt\u00e1sa a j\u00f3 gazdas\u00e1g \u00e9rdekei ellen hat, ugyan\u00edgy az adminisztrat\u00edv \u00e9s politikai beavatkoz\u00e1s az egyes\u00fcleti \u00e9letbe devianci\u00e1k forr\u00e1sa lesz \u00e9s \u00a6kisz\u00e1r\u00edtja\u00a6, siv\u00e1rr\u00e1 teszi az egyes\u00fcletet.<\/span>
\n\u00c9ppen ez\u00e9rt most t\u00e1rgyunk m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9re kell r\u00e1t\u00e9rn\u00fcnk:<\/span><\/p>\n

Eur\u00f3p\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

Milyen Eur\u00f3p\u00e1ra? Van a Tizenkettek Eur\u00f3p\u00e1ja. Van egy f\u00f6ldrajzi Eur\u00f3pa. Hogy csak kett\u0151t eml\u00edts\u00fcnk. Igaz, hogy eg\u00e9szen a legut\u00f3bbi \u00e9vekig csak a Tizenkettek Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dtunk. Vagy csaknem csak arra. De jelenlegi l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00fcnk j\u00f3val t\u00faltekint ezen.<\/span>
\nFel\u00f6leli a gazdag \u00e9s a szeg\u00e9ny orsz\u00e1gokat, a b\u00e9k\u00e9ben \u00e9l\u0151 \u00e9s polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faban \u00e1ll\u00f3kat, a stabilokat \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00f3f\u00e9lben lev\u0151ket, a teljes szuverenit\u00e1ssal rendelkez\u0151ket \u00e9s azokat, amelyek m\u00e9g csak t\u00f6rekszenek a f\u00fcggetlens\u00e9gre, az ar\u00e1nylag fejlett orsz\u00e1gokat (de ki \u00e1ll\u00edthatja manaps\u00e1g, hogy az, a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g terh\u00e9vel?) \u00e9s azokat az orsz\u00e1gokat, amelyek m\u00e9g a fejl\u0151d\u00e9s els\u0151 szakasz\u00e1ban vannak. A mi egyes\u00fclet\u00fcnk, az Animation et D\u00e9veloppement (Anim\u00e1ci\u00f3 \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9s) azzal b\u00fcszk\u00e9lkedik, hogy sz\u00e1mos r\u00e9gi\u00f3ban, nevezetesen Franciaorsz\u00e1g tengerent\u00fali r\u00e9szein, Fekete-Afrik\u00e1ban, K\u00f6z\u00e9p-Keleten kultur\u00e1lis vagy gazdas\u00e1gi fejleszt\u00e9si terveket val\u00f3s\u00edtott meg. De mit tett\u00fcnk ez\u00e9rt az Eur\u00f3p\u00e1\u00e9rt, amelynek az \u00f6nk\u00e9nyesked\u0151 hatalomt\u00f3l elnyomott \u00e9s minden egyes\u00fcleti kezdem\u00e9nyez\u00e9st\u0151l megfosztott bizonyos r\u00e9gi\u00f3i jelenleg t\u00f6bb \u00e9vtizedes h\u00e1tr\u00e1nyba ker\u00fcltek?<\/span>
\nM\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta ismerj\u00fck, hogy a fejl\u0151d\u00e9snek n\u00e9gy szintje van.<\/span>
\nA legalacsonyabb szintre jellemz\u0151 a magas sz\u00fclet\u00e9ssz\u00e1m, amely enyh\u00edti a gyermekhaland\u00f3s\u00e1got, jellemz\u0151 az, hogy a mez\u0151gazdas\u00e1gi j\u00f6vedelem a nemzeti j\u00f6vedelemnek a negyed\u00e9t sem teszi ki, ugyanakkor a mez\u0151gazdas\u00e1gb\u00f3l \u00e9l\u0151 lakoss\u00e1g a teljes lakoss\u00e1gon bel\u00fcl a 75%-ot is meghaladja, jellemz\u0151 a teljes ipari \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi f\u00fcgg\u0151s\u00e9g, \u00e9s a lakoss\u00e1g 50%-\u00e1n\u00e1l is nagyobb ar\u00e1ny\u00fa \u00edr\u00e1studatlans\u00e1g a feln\u0151ttek k\u00f6r\u00e9ben.<\/span>
\nA m\u00e1sodik szint m\u00e1r t\u00fall\u00e9pett azon, amit elindul\u00e1si k\u00fcsz\u00f6bnek neveznek, \u00e9s lakosonk\u00e9nt 400-800 doll\u00e1r \u00e9ves nemzeti j\u00f6vedelmet \u00e9r el. A sz\u00fclet\u00e9ssz\u00e1m tov\u00e1bbra is magas, \u00e9s az analfab\u00e9tizmus ar\u00e1nya a feln\u0151tt lakoss\u00e1gon bel\u00fcl 25-50%. Megindult a gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9gek fejl\u0151d\u00e9se, \u00e9s a k\u00fcls\u0151 \u00e1llamokt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9g m\u00e9g mindig er\u0151s.<\/span>
\nA harmadik szint a preindusztri\u00e1lis t\u00e1rsadalom\u00e9 (az ipari t\u00e1rsadalom el\u0151tti fokon \u00e1ll\u00f3\u00e9), amely m\u00e1r \u00e1tl\u00e9pte a moderniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. Az orvostudom\u00e1ny \u00e9s a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy kompenz\u00e1lja a sz\u00fclet\u00e9ssz\u00e1m cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t. A lakosonk\u00e9nti \u00e9ves j\u00f6vedelem 800 \u00e9s 2000 doll\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt van, \u00e9s a feln\u0151tt \u00edr\u00e1studatlans\u00e1g 25% alatt marad. N\u00f6vekszik a mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s, m\u00edg a prim\u00e9r szektorb\u00f3l \u00e9l\u0151 lakoss\u00e1g ar\u00e1nya folyamatosan cs\u00f6kken. A gazdas\u00e1g teljes ciklusk\u00e9nt kezd kialakulni: alapanyagok termel\u00e9se \u00e9s \u00e1talak\u00edt\u00e1sa, k\u00e9szterm\u00e9kek gy\u00e1rt\u00e1sa \u00e9s forgalombahozatala, a fogyaszt\u00e1s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se. A meg\u00e9lhet\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges vagy \u00a6k\u00f6telez\u0151\u00a6 kiad\u00e1sok (\u00e9lelmiszer, ruh\u00e1zkod\u00e1s) fokozatosan cs\u00f6kkennek a v\u00e1logatott vagy komforttal kapcsolatos kiad\u00e1sokhoz (lakb\u00e9r, h\u00e1ztart\u00e1si cikkek, b\u00fatorzat, d\u00edsz\u00edt\u00e9s) k\u00e9pest, \u00e9s megjelennek a sz\u00f3rakoz\u00e1ssal kapcsolatos kiad\u00e1sok (szabadid\u0151, kult\u00fara, utaz\u00e1sok).<\/span>
\nA negyedik szint az ipari t\u00e1rsadalom szintje. A fejenk\u00e9nti \u00e9ves j\u00f6vedelem t\u00f6bb, mint 2000 doll\u00e1r. Az \u00edr\u00e1studatlans\u00e1g elt\u0171nik, de nem adja \u00e1t a teret a rendszeres kultur\u00e1lis expanzi\u00f3nak. A k\u00edn\u00e1lat a keresletet k\u00f6veti. A fogyaszt\u00e1s be\u00e1ll. A sz\u00fclet\u00e9sek sz\u00e1ma m\u00e1r nem \u00e9ri el a hal\u00e1loz\u00e1sok\u00e9t, s ez kiv\u00e1ltja a bev\u00e1ndorl\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kompenz\u00e1ci\u00f3t. A hossz\u00fa \u00e9letre val\u00f3 es\u00e9ly n\u00f6vekedik, a t\u00e1rsadalom \u00f6regszik. N\u00f6vekszik a rur\u00e1lis \u00e9s a v\u00e1rosi \u00f6vezetek k\u00f6z\u00f6tti torzul\u00e1s. A v\u00e1llalatok a szervezetts\u00e9g \u00e9s az automatiz\u00e1l\u00e1s magas fok\u00e1ra \u00e9rkeznek, \u00e9s mindent magukhoz akarnak ragadni, \u00e9s kitermelik a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get.<\/span>
\nA p\u00e1rtok \u00e9s a szakszervezetek az egyre magasabb v\u00e1s\u00e1rl\u0151er\u0151t k\u00f6vetelik, ugyanakkor viszont sz\u00fcntelen\u00fcl v\u00e1dolj\u00e1k a t\u00e1rsadalmat a fogyaszt\u00e1s\u00e9rt. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, az inform\u00e1ci\u00f3, a kult\u00fara uniformiz\u00e1l\u00f3dik, vagy ink\u00e1bb elhanyagolj\u00e1k az egy\u00e9nit a k\u00f6z\u00f6s kedv\u00e9\u00e9rt. A technikai eszk\u00f6z\u00f6k b\u0151s\u00e9ge, a tudom\u00e1ny, az oktat\u00e1s \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se ellen\u00e9re \u00e1lland\u00f3an a kommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, an\u00e9lk\u00fcl, hogy val\u00f3ban kommunik\u00e1ln\u00e1nak, a lakoss\u00e1g \u00a6szoci\u00e1lis alult\u00e1pl\u00e1lts\u00e1gban\u00a6 szenved, az emberek legnagyobb r\u00e9sz\u00e9nek pedig \u00a6fejletlen a szem\u00e9lyis\u00e9ge\u00a6.<\/span>
\nNos, b\u00e1rmilyen \u00e9rdekes is legyen, ennek a n\u00e9gy szintnek a le\u00edr\u00e1sa csak nagyon kev\u00e9ss\u00e9 felel meg a val\u00f3s\u00e1gnak.<\/span>
\n\u00c9s \u00d6n\u00f6kkel k\u00f6z\u00f6sen szeretn\u00e9m megvizsg\u00e1lni, mi\u00e9rt nem.<\/span><\/p>\n

A fejl\u0151d\u00e9st<\/span><\/p>\n

1. csak a mi nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3nk f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben hat\u00e1rozza meg: termel\u00e9kenys\u00e9g, fogyaszt\u00e1s, szabadid\u0151, komfort… M\u00e1s orsz\u00e1gok szintj\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se azon modellhez viszony\u00edtva t\u00f6rt\u00e9nik, amelyet mi \u00e1ll\u00edtottunk magunk el\u00e9.<\/span>
\n2. M\u00e1sodszor, csak a dolgok technol\u00f3giai \u00a6 vagy materi\u00e1lis \u00a6 sz\u00ednvonal\u00e1t veszi figyelembe, olyannyira, hogy \u0151szint\u00e9n meglep\u0151d\u00fcnk, milyen magas fok\u00e1ra jutott el a gondolkod\u00e1snak t\u00f6bb \u00f3kori civiliz\u00e1ci\u00f3, \u00e9s hogyan tudta felfedni a vil\u00e1gegyetem n\u00e9h\u00e1ny nagy miszt\u00e9rium\u00e1t, amikor semmi, a mieinkhez hasonl\u00edthat\u00f3 technikai eszk\u00f6zzel nem rendelkezett.<\/span>
\n3. Harmadszor, megfeledkezik arr\u00f3l, hogy a fejl\u0151d\u00e9s fogalma alapvet\u0151en viszonylagos, mind id\u0151ben, mind t\u00e9rben. A XIII. sz\u00e1zad hajnal\u00e1n a haussza v\u00e1rosok (Haussz\u00e1k = a Niger vid\u00e9k\u00e9n \u00e9l\u0151 nyugat-afrikai n\u00e9ger n\u00e9p \u00a6 a ford. megj.) k\u00e9zm\u0171vesiparuk \u00e9s cserekereskedelm\u00fck r\u00e9v\u00e9n fejlettebbek voltak, mint j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny eur\u00f3pai v\u00e1ros. Ugyanebben az id\u0151ben a Song-dinasztia-kori K\u00edna messze fel\u00fclm\u00falta F\u00fcl\u00f6p \u00c1gost Franciaorsz\u00e1g\u00e1t. Khorassan, ez a gazdag tartom\u00e1ny, egy \u00e9vsz\u00e1zaddal a mongol puszt\u00edt\u00e1st megel\u0151z\u0151en t\u00f6bb tud\u00e1s-anyaggal \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1val rendelkezett a k\u00f6nyvt\u00e1raiban, mint eg\u00e9sz Eur\u00f3pa. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151szakokban, a r\u00f3mai, konstantin\u00e1polyi, bagdadi, alexandriai, szamarkandi, nyizsnyij-novgorodi, antwerpeni, Arras-i, londoni v\u00e1s\u00e1rokon b\u0151s\u00e9gesen voltak olyan term\u00e9kek, amelyek ki akart\u00e1k v\u00e1ltani a fogyaszt\u00f3k s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s\u00e1t. A Delphoi-i, epidauroszi vagy lokri butikokban ugyanannyi volt a sz\u00e9ri\u00e1ban gy\u00e1rtott vall\u00e1si t\u00e1rgy, mint jelenleg Lourdes-ban vagy Saint Jacques de Compostelle-ban… Viszonylagoss\u00e1g az id\u0151ben \u00e9s a t\u00e9rben: nem t\u00e9vesztj\u00fck \u00f6ssze a fejl\u0151d\u00e9st \u00e9s a n\u00f6veked\u00e9st?<\/span>
\n4. Negyedszerre, a n\u00e9gy szintnek a le\u00edr\u00e1sa, \u00fagy t\u0171nik, sz\u00e1nd\u00e9kosan t\u00e1vol tartja mag\u00e1t a kult\u00fara b\u00e1rmif\u00e9le fogalm\u00e1t\u00f3l. H\u00e1t csak az \u00edrott nyelvekt\u0151l sz\u00e1m\u00edthat\u00f3an l\u00e9tezik kult\u00fara? S felt\u00e9tlen\u00fcl l\u00e9tezik a kult\u00fara az \u00e9ves 2000 doll\u00e1ros j\u00f6vedelem felett? Az \u00e1ltalunk ismert k\u00f6z\u00f6s \u00f6r\u00f6ks\u00e9gen k\u00edv\u00fcl, amely mindegyik\u00fcnk \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, a kult\u00fara vajon nem azt a hossz\u00fa bels\u0151 utat jelenti-e, amely a k\u00e9z, a szem, a nyelv, a f\u00fcl ismeretein, a m\u00e1sokkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sokon, a kutat\u00e1son \u00e9s a szem\u00e9lyes reflexi\u00f3n alapszik \u00e9pp\u00fagy, mint az olvas\u00e1son, az utaz\u00e1sokon, a tapasztalatokon, \u00e9s azon a sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9sen, melyet feltesz\u00fcnk magunknak az emberr\u0151l \u00e9s a vil\u00e1gegyetemr\u0151l? Hol tal\u00e1ljuk a fejl\u0151d\u00e9snek ezeken a szintjein a kult\u00far\u00e1t, ezt az \u00e1lland\u00f3 keres\u00e9st, ami a mi, nyugtalans\u00e1gb\u00f3l, rem\u00e9nyekb\u0151l \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00f6kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 emberi lelkiismeret\u00fcnk is, ami sohasem el\u00e9gedett \u00f6nmag\u00e1val.<\/span>
\n5. \u00d6t\u00f6dsz\u00f6rre, hi\u00e1nyzik m\u00e9g egy ir\u00e1nyjelz\u0151 pont: az egy\u00e9ni \u00e9s a kollekt\u00edv szabads\u00e1g, \u00e9s itt tal\u00e1lkozunk \u00fajra az egyes\u00fcleti \u00e9let val\u00f3s\u00e1g\u00e1val. Pedig ez a fejl\u0151d\u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9nek egyik fontos param\u00e9tere.<\/span>
\nElegend\u0151, ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk az egyes\u00fcletek sz\u00e1m\u00e1t v\u00e1rosi vagy rur\u00e1lis \u00f6vezetben, \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gban vagy D\u00e9l-Olaszorsz\u00e1gban, Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban vagy Szovjet-Oroszorsz\u00e1gban stb., hogy r\u00e1j\u00f6jj\u00fcnk arra, a gazdas\u00e1gi \u00e1tlagok nem sz\u00e1molnak be a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l a fejl\u0151d\u00e9s ter\u00e9n. Mindenhol, ahol a \u00a6 nem mondom, fejl\u0151d\u00e9s, sem pedig, n\u00f6veked\u00e9s \u00a6 hanem a berendezked\u00e9s csak az \u00e1llam dolga, technokrat\u00e1k dolga, ritk\u00e1n fordul el\u0151, hogy az emberek ugyanannyi anyagi \u00e9s egy\u00e9b el\u0151nyh\u00f6z jussanak, mintha maguk is r\u00e9szt vettek volna a v\u00e1llalkoz\u00e1sban. H\u00e1t m\u00e9g akkor mit mondjunk, ha ez a berendezked\u00e9s egy totalit\u00e1rius rendszeren bel\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik? Igaz, hogy a mi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk sor\u00e1n a legnagyobb munk\u00e1kr\u00f3l mindig csak a hatalom emberei d\u00f6nt\u00f6ttek, \u0151k ind\u00edtott\u00e1k be \u00e9s fizett\u00e9k ki ezeket. Minden orsz\u00e1gban. De a helyi berendezked\u00e9st, a mindennapok sz\u00f6vet\u00e9t, a legk\u00f6zelebbi k\u00f6rnyezetet, s\u0151t mag\u00e1nak a f\u00f6ldnek az \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t, ami a val\u00f3di fejl\u0151d\u00e9s forr\u00e1sa, mindezeket \u00f6nk\u00e9ntesek hozt\u00e1k l\u00e9tre, teljesen szabadon, egyed\u00fcl, csal\u00e1dostul vagy egyes\u00fcleti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben. Lehet, hogy a k\u00f6zhatalom nagy munk\u00e1k elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9r\u0151l d\u00f6nt: nem fognak fejleszt\u00e9st v\u00e9gezni az embereknek \u00e9s egyes\u00fcleteknek azon szabad akarata n\u00e9lk\u00fcl, amellyel egy\u00fctt j\u00e1r a felel\u0151ss\u00e9g, a r\u00e9szv\u00e9tel, a v\u00e1llalkoz\u00f3 szellem. Lehets\u00e9ges a fejl\u0151d\u00e9s szabads\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl?<\/span>
\n6. Hatodszorra pedig, a fentebb felsorolt n\u00e9gy szintet, \u00fagy t\u0171nik, ezoterikusan hat\u00e1rozt\u00e1k meg, ak\u00e1r \u00f6nmagukhoz viszony\u00edtva, ak\u00e1r a mi nyugati helyzet\u00fcnkh\u00f6z viszony\u00edtva.<\/span><\/p>\n

Nem vesznek figyelembe egy csom\u00f3 bels\u0151 viszonylatot, amelyek lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9k , hogy a fejletts\u00e9gi fokokat azon t\u00e1rsadalom viszonylat\u00e1ban \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck, amelyre applik\u00e1lj\u00e1k \u0151ket.<\/span>
\n\u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a talajok tipol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1suk k\u00f6z\u00f6tti viszony, a mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e9s a vid\u00e9ki lakoss\u00e1g viszonya, a szakk\u00e9pz\u00e9si szektorok \u00e9s a lehets\u00e9ges \u00e1ll\u00e1shelyek tipol\u00f3gi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tti viszony, vagy pedig az \u00e1llam \u00e9s \u00e1llami k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek illetve a mag\u00e1nemberek \u00e9s mag\u00e1nt\u00e1rsas\u00e1gok javai k\u00f6zti viszony, s ez ut\u00f3bbiakon bel\u00fcl, a k\u00fclf\u00f6ldi hatalmak \u00e1ltal birtokolt r\u00e9sz \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se.<\/span>
\n\u00c9s m\u00e9g h\u00e1nyf\u00e9le param\u00e9ter van…!<\/span>
\nTov\u00e1bbi p\u00e9ldak\u00e9nt: a hatalmas metropoliszok (megapoliszok) t\u00faln\u00e9pesed\u00e9se a vid\u00e9k ki\u00fcr\u00fcl\u00e9s\u00e9hez viszony\u00edtva jele-e a fejl\u0151d\u00e9snek?<\/span>
\nT\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 szignifik\u00e1ns-e a kik\u00e9pzett inasok sz\u00e1ma az egyetemi v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171ekhez viszony\u00edtva?<\/span>
\nNem \u00e9ppen mostan\u00e1ban \u00e1llap\u00edtottuk-e meg, hogy egy informatikai vagy \u0171rkutat\u00e1si cs\u00facstechnol\u00f3gia \u00e9s egy er\u0151s hadsereg j\u00f3l tudja leplezni bizonyos ipari \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1gi szektorok s\u00falyos stagn\u00e1l\u00e1s\u00e1t, illetve a tragikus gazdas\u00e1gi alulfejletts\u00e9get?<\/span>
\nCsak egy tov\u00e1bbi megjegyz\u00e9st f\u0171zn\u00e9k hozz\u00e1: a fejletts\u00e9g n\u00e9gy szintj\u00e9nek klasszikus le\u00edr\u00e1sa az embert t\u00e1rgyk\u00e9nt, \u00e9s nem alanyk\u00e9nt kezeli. Ugyanakkor minden fejl\u0151d\u00e9snek a kezdete \u00e9s a v\u00e9ge az ember. \u00a6Gazdags\u00e1g csak az emberb\u0151l fakadhat\u00a6, \u00edrta m\u00e1r Jean Bodin is n\u00e9gysz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt.<\/span>
\nA fejl\u0151d\u00e9st nem lehet el\u0151\u00edrni, k\u00e9nyszer\u00edteni.<\/span>
\nA fejl\u0151d\u00e9s nem egy adminisztrat\u00edv centralizmus alkalmaz\u00e1s\u00e1t jelenti, sem egyetlen p\u00e1rt aktivist\u00e1inak beavatkoz\u00e1s\u00e1t, sem a term\u00e9szet lerombol\u00e1s\u00e1t nagy munk\u00e1latok beind\u00edt\u00e1sa v\u00e9gett, sem pedig a hadseregnek vagy az \u00e1llamrend\u0151rs\u00e9gnek a fel\u00fcgyelet\u00e9t. Nem azonos a legfejlettebb technol\u00f3gi\u00e1k rendszeres alkalmaz\u00e1s\u00e1val, sem a hatalomnak \u00e9s a profitnak a kiz\u00e1r\u00f3lagos keres\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s k\u00f6nnyen meg lehet \u00e9rteni, hogy azok, akik most szabadultak egy k\u00f6zpontos\u00edt\u00f3 totalit\u00e1rius rendszer uralma al\u00f3l, nem rohannak csukott szemmel a domin\u00e1l\u00f3 kapitalizmus fel\u00e9: a fejl\u0151d\u00e9s ugyanis sem ez, sem az.<\/span>
\nA fejl\u0151d\u00e9s sokkal ink\u00e1bb egy permanens forradalom, mintsem valamilyen progresszi\u00f3 vagy a n\u00f6veked\u00e9snek \u00e9s a t\u00f6bblet\u00e9rt\u00e9knek a kutat\u00e1sa. Olyan mindennapos harcot jelent, amelynek az alapja a mindig meg\u00fajul\u00f3 alkalmazkod\u00e1s: a k\u00f6rnyezet\u00e9 az emberhez \u00e9s az ember\u00e9 a k\u00f6rnyezethez. A mobilit\u00e1snak, a k\u00e9pzeleter\u0151nek, az er\u0151fesz\u00edt\u00e9seknek a misztikuma.<\/span>
\nMindenkinek meg kell adni, szabads\u00e1gjogainak teljesk\u00f6r\u0171 gyakorl\u00e1sa mellett, a kezdem\u00e9nyez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, seg\u00edteni kialakulni a v\u00e1llalkoz\u00f3 szellemet, a kreativit\u00e1s szeretet\u00e9t, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9ket. Nem a saj\u00e1t profit c\u00e9ljaira, hanem a szem\u00e9lyes jobbul\u00e1s v\u00e9gett, ami a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eg\u00e9sz\u00e9nek haszn\u00e1ra v\u00e1lhat. A benn\u00fcnket sodr\u00f3 \u00e1ramlattal szemben \u00e1lland\u00f3an a foly\u00f3n felfel\u00e9 kell \u00fasznunk, t\u00fcrelmesen, makacsul, egyed\u00fcl \u00e9s szolid\u00e1risan, egy olyan folyamatban, amely nemcsak a mindennapos \u00e9let\u00fcnket \u00e9rinti, hanem rajtunk magunkon t\u00fal, szellemi \u00e9let\u00fcnket is. A fejl\u0151d\u00e9s a maga globalit\u00e1s\u00e1ban ezt a t\u00fall\u00e9p\u00e9st, meghalad\u00e1st is mag\u00e1ban foglalja.<\/span>
\nA hindu civiliz\u00e1ci\u00f3ban a veddasz\u00f6vegek azt magyar\u00e1zz\u00e1k, hogy az ember az\u00e9rt \u00e9l, hogy n\u00e9gyf\u00e9le sz\u00fcks\u00e9gletet el\u00e9g\u00edtsen ki, melyek a k\u00f6vetkez\u0151k: a dharma, azaz a kozmikus renddel, a term\u00e9szet rendj\u00e9vel val\u00f3 harm\u00f3nia, amely a t\u00e1rsadalmi rend el\u0151k\u00e9pe, az artha, azaz az anyagi \u00e9rdek, a kama, m\u00e1sk\u00e9ppen szeretet \u00e9s a moksa, azaz \u00fcdv\u00f6z\u00fcl\u00e9s, \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g.<\/span>
\nAz anyagi kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9s csup\u00e1n egy sz\u00fcks\u00e9glet. H\u00e1rom m\u00e1sik transzcendens, fel\u00fclemelkedik az emberen. Melyikhez kapcsoln\u00e1nk, asszoci\u00e1ln\u00e1nk a fejl\u0151d\u00e9st? Az anyagi \u00e9rdekhez? A szeretethez? A szem\u00e9lyes \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g keres\u00e9s\u00e9hez? A vil\u00e1g harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1ra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9shez?<\/span>
\nAzt szeretn\u00e9m, ha azon a n\u00e9gy bizotts\u00e1gon bel\u00fcl, amelyek ezeket a probl\u00e9m\u00e1kat fogj\u00e1k megt\u00e1rgyalni, \u00d6n\u00f6k elgondolkodn\u00e1nak azon, mi is a mi egyes\u00fcleteinknek a helye ezeknek a programoknak a filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban, hiszen ezek az egyes\u00fcletek az ember szem\u00e9lyes \u00e9s kollekt\u00edv akarat\u00e1nak, sz\u00e1nd\u00e9kainak a val\u00f3di visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9t, mintegy kivet\u00edt\u00e9s\u00e9t jelentik, \u00e9s csak ezek teszik lehet\u0151v\u00e9, hogy az ember a saj\u00e1t kiteljesed\u00e9s\u00e9nek folyamat\u00e1ban egyszerre legyen alany \u00e9s t\u00e1rgy.<\/span>
\nEur\u00f3p\u00e1ban, a f\u00f6ldrajzi Eur\u00f3pa egyik v\u00e9g\u00e9t\u0151l a m\u00e1sikig,<\/span><\/p>\n

az egyes\u00fcletek dolga<\/span><\/p>\n

azon munk\u00e1lkodni, hogy visszaadj\u00e1k az embernek val\u00f3di hely\u00e9t, \u00e9s megadj\u00e1k neki az \u00e9letnek \u00e9s a hal\u00e1lnak azt az \u00f6tven egyneh\u00e1ny \u00f6r\u00f6m\u00e9t, ami fejleszt\u00e9si akci\u00f3inknak a katal\u00f3gusa lehetne:<\/span>
\n\u00a6 megsz\u00fcletni, gondozni magunkat, \u00f3vni, v\u00e9deni magunkat, biztons\u00e1gban lenni, meg\u00f6regedni, meghalni, saj\u00e1t r\u00edtusunk szerint eltemettetni,<\/span>
\n\u00a6 lakni, enni, inni, sz\u00fcks\u00e9gleteinket elv\u00e9gezni, mosakodni, aludni, \u00f6lt\u00f6zk\u00f6dni, szeretkezni,<\/span>
\n\u00a6 dolgozni, termelni, \u00e1talak\u00edtani, cser\u00e9lni, fogyasztani, eladni, v\u00e1s\u00e1rolni, \u00e9p\u00edteni, profit\u00e1lni a term\u00e9szetb\u0151l,<\/span>
\n\u00a6 tanulni, tan\u00edtani, gyermekeket nevelni, k\u00e9pezni \u00f6nmagunkat, kultur\u00e1ltabb\u00e1 v\u00e1lni, szabadon gondolkodni, sz\u00f3rakozni, test\u00fcnket fejleszteni, alkotni,<\/span>
\n\u00a6 egy\u00fctt \u00e9lni, kifejezni magunkat, tal\u00e1lkozni, \u00f6sszegy\u0171lni, r\u00e9szt venni szabad akaratunkb\u00f3l mindenen, ami felmer\u00fcl, adni egym\u00e1snak, feladatokat t\u0171zni ki magunk el\u00e9, felel\u0151snek lenni,<\/span>
\n\u00a6 k\u00f6zlekedni, utazni, sz\u00e1ll\u00edtani, kommunik\u00e1lni minden l\u00e9tez\u0151 m\u00f3don, igen-t mondhatni, nem-et mondhatni,<\/span>
\n\u00a6 szeretni, igazs\u00e1got szerezni, t\u00fal\u00e9lni, tiszteletben tartani halottainkat, gyakorolni vagy nem gyakorolni a magunknak v\u00e1lasztott vall\u00e1st, im\u00e1dkozni Isten\u00fcnkh\u00f6z…<\/span>
\n\u00c1ll\u00edthatjuk-e manaps\u00e1g, hogy az \u00e9letnek \u00e9s a hal\u00e1lnak ezt az \u00f6tven egyneh\u00e1ny \u00f6r\u00f6m\u00e9t Eur\u00f3pa minden r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak lakosai \u00e9lvezhetik?<\/span>
\nNos, egyes\u00fcleteink c\u00e9lja ebben a most alakul\u00f3 Eur\u00f3p\u00e1ban az, hogy mindenkinek megadjuk ezt az \u00e9lvezetet.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nemzetk\u00f6zi Kollokvium Terracina, 1991. szeptember 28 \u00a6 okt\u00f3ber 5. El\u0151sz\u00f6r az egyes\u00fcletekr\u0151l.<\/p>\n","protected":false},"author":457,"featured_media":4069,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[227,8,7],"tags":[],"coauthors":[619],"class_list":["post-3993","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-1991-4","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nAz egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 - okt\u00f3ber 5. - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 - okt\u00f3ber 5. - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Nemzetk\u00f6zi Kollokvium Terracina, 1991. szeptember 28 \u00a6 okt\u00f3ber 5. El\u0151sz\u00f6r az egyes\u00fcletekr\u0151l.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-07-30T09:15:23+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T10:01:28+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1421\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"2017\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Lucien Trichaud\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Lucien Trichaud\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"21 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Lucien Trichaud\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/\"},\"author\":{\"name\":\"Lucien Trichaud\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/092f451bebbef0008a13f3f28cf7a0bc\"},\"headline\":\"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 – okt\u00f3ber 5.\",\"datePublished\":\"2020-07-30T09:15:23+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T10:01:28+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/\"},\"wordCount\":4203,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg\",\"articleSection\":[\"Parola 1991\/4\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/\",\"name\":\"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 - okt\u00f3ber 5. - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg\",\"datePublished\":\"2020-07-30T09:15:23+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T10:01:28+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/092f451bebbef0008a13f3f28cf7a0bc\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg\",\"width\":1421,\"height\":2017},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 – okt\u00f3ber 5.\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/092f451bebbef0008a13f3f28cf7a0bc\",\"name\":\"Lucien Trichaud\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/8ea7057c6960ff2a5e15507722f00203\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c10f9568051b2e54b78b23c0b26da30a3f019eec53fea0e6b1a37b1bd8c805d7?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c10f9568051b2e54b78b23c0b26da30a3f019eec53fea0e6b1a37b1bd8c805d7?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Lucien Trichaud\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/lucien-trichaud\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 - okt\u00f3ber 5. - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 - okt\u00f3ber 5. - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"Nemzetk\u00f6zi Kollokvium Terracina, 1991. szeptember 28 \u00a6 okt\u00f3ber 5. El\u0151sz\u00f6r az egyes\u00fcletekr\u0151l.","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-07-30T09:15:23+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T10:01:28+00:00","og_image":[{"width":1421,"height":2017,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Lucien Trichaud","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Lucien Trichaud","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"21 perc","Written by":"Lucien Trichaud"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/"},"author":{"name":"Lucien Trichaud","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/092f451bebbef0008a13f3f28cf7a0bc"},"headline":"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 – okt\u00f3ber 5.","datePublished":"2020-07-30T09:15:23+00:00","dateModified":"2020-07-30T10:01:28+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/"},"wordCount":4203,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg","articleSection":["Parola 1991\/4","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/","name":"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 - okt\u00f3ber 5. - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg","datePublished":"2020-07-30T09:15:23+00:00","dateModified":"2020-07-30T10:01:28+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/092f451bebbef0008a13f3f28cf7a0bc"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/91.4-1.jpeg","width":1421,"height":2017},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/az-egyesuletek-mint-cel-a-szuletendo-europa-szamara-nemzetkozi-kollokvium-terracina-1991-szeptmeber-28-oktober-5\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Az egyes\u00fcletek mint c\u00e9l a sz\u00fcletend\u0151 Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra: Nemzetk\u00f6zi Kollokvium. Terracina 1991. szeptmeber 28 – okt\u00f3ber 5."}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/092f451bebbef0008a13f3f28cf7a0bc","name":"Lucien Trichaud","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/8ea7057c6960ff2a5e15507722f00203","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c10f9568051b2e54b78b23c0b26da30a3f019eec53fea0e6b1a37b1bd8c805d7?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c10f9568051b2e54b78b23c0b26da30a3f019eec53fea0e6b1a37b1bd8c805d7?s=96&d=mm&r=g","caption":"Lucien Trichaud"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/lucien-trichaud\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3993","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/457"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3993"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3993\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4075,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3993\/revisions\/4075"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4069"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3993"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3993"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3993"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=3993"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}