{"id":3234,"date":"2020-07-11T11:29:53","date_gmt":"2020-07-11T11:29:53","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=3234"},"modified":"2020-07-30T12:22:07","modified_gmt":"2020-07-30T12:22:07","slug":"kozossegi-tanulas-es-fejlesztes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/","title":{"rendered":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s"},"content":{"rendered":"

<\/a>\u201eA\u00a0<\/span>szocializ\u00e1ci\u00f3<\/span><\/i>\u00a0funkci\u00f3ja azt a folyamatot jel\u00f6li, mely sor\u00e1n a t\u00e1rsadalom vagy annak valamely alapvet\u0151 t\u00e1rsadalmi egys\u00e9ge \u00e1tadja az uralkod\u00f3 tud\u00e1st, t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s viselked\u00e9si mint\u00e1kat a t\u00e1rsadalom tagjainak. A folyamat sor\u00e1n az egy\u00e9n elsaj\u00e1t\u00edtja azt a fajta \u00e9letm\u00f3dot, amely az \u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1ra, nem pedig valamely m\u00e1s t\u00e1rsadalomra jellemz\u0151. A folyamat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9letciklus elej\u00e9n \u00e9szlelhet\u0151, illetve b\u00edr meghat\u00e1roz\u00f3 fontoss\u00e1ggal, de az egy\u00e9n \u00e9let\u00e9nek eg\u00e9sz\u00e9re kiterjed.\u201d (Warren 1963)<\/span><\/p>\n


\n1. A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S BEL\u00c9P\u00c9S\u00c9NEK SZ\u00dcKS\u00c9GESS\u00c9GE A KORAI SZOCIALIZ\u00c1CI\u00d3BA<\/span><\/b><\/p>\n

A rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta eltelt id\u0151szak nagy v\u00e1rakoz\u00e1sai \u00e9s s\u00falyosbod\u00f3 kudarcai egyre ink\u00e1bb r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanak arra, hogy demokr\u00e1ci\u00e1ra, piacgazdas\u00e1gra, eur\u00f3pai l\u00e9tre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 szocializ\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geink nem, vagy csak nagy neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e1r\u00e1n \u00e9s lassan, akadozva k\u00e9pesek meg\u00fajulni, \u00fajj\u00e1szervezni \u00f6nmagukat, azaz azonos\u00edtani feladataikat \u00e9s azok megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t felv\u00e1llalni. Demokr\u00e1ci\u00e1t csak olyan emberek k\u00e9pesek l\u00e9trehozni \u00e9s m\u0171k\u00f6dtetni, akiket erre felk\u00e9sz\u00edtettek, k\u00e9pess\u00e9 tettek.<\/span>
\nA t\u00e1rsadalmi t\u0151ke (K\u00d6FE 2004) \u00e9s az emberi er\u0151forr\u00e1s min\u0151s\u00e9ge ter\u00e9n v\u00e9gzett kist\u00e9rs\u00e9gi vizsg\u00e1lataink (K\u00d6FE 2006) meger\u0151s\u00edtik h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatainkat:\u00a0<\/span>a t\u00e1rsadalmi t\u0151ke \u00e9s az emberi er\u0151forr\u00e1s \u00e1llapota roml\u00f3, elhanyagolt, kev\u00e9s korszer\u0171 elemet tartalmaz.\u00a0<\/span><\/i><\/b>A rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti t\u00e1rsadalmi t\u0151ke \u00e9s emberi er\u0151forr\u00e1s ereje, b\u00e1r m\u00e9g m\u0171k\u00f6dik, jelent\u0151sen \u00e9s rohamosan cs\u00f6kken \u00e9s az \u00faj fejleszt\u00e9s\u00e9be nem t\u00f6rt\u00e9nt jelent\u0151s befektet\u00e9s. Megfigyelhet\u0151 bizonyos\u00a0<\/span>regresszi\u00f3<\/span><\/i>\u00a0is: a r\u00e9gi, vagyoni \u00e9s felekezeti alapon szervez\u0151d\u00f6tt t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyokhoz val\u00f3 tartoz\u00e1s \u00fajra jelent\u0151s\u00e9get nyert \u00e9s ism\u00e9t normak\u00e9pz\u0151 t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, an\u00e9lk\u00fcl azonban, hogy az azokat egykor kifejleszt\u0151 t\u00e1rsadalmi keretek, a f\u00e9lfeud\u00e1lis-rendi, lassan moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalom k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e1ltozatai m\u00e9g \u00e9rv\u00e9nyben lenn\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6vetelm\u00e9nyek mellett ny\u00fajtani tudn\u00e1k azt a biztons\u00e1got \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1got is, amelyet viszont e t\u00e1rsadalmi form\u00e1ci\u00f3k, \u00e9ppen tekint\u00e9lyeik r\u00e9v\u00e9n, jobb\u00e1ra biztos\u00edtani tudtak.<\/span>
\nMindez azt is jelenti egyben, hogy az \u00faj, demokratikus \u00e9rt\u00e9krend nem v\u00e1lt vonz\u00f3v\u00e1, tanulhat\u00f3v\u00e1 \u00e9s gyakorolhat\u00f3v\u00e1, s a szocializ\u00e1ci\u00f3s folyamatot, a csal\u00e1di \u00e9s t\u00e1rsadalmi kommunik\u00e1ci\u00f3t is jobb\u00e1ra m\u00e9g mindig a tekint\u00e9lyelv\u0171 gondolkod\u00e1sm\u00f3d \u00e9s nevel\u00e9si st\u00edlus uralja. Ha elfogadjuk Gergely Attila t\u00e9zis\u00e9t (1991), miszerint a rendszerv\u00e1lt\u00e1s kult\u00farav\u00e1lt\u00e1s is egyben, azt kell mondanunk, hogy az \u00faj, demokratikus \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1hoz sem hozta m\u00e9g meg t\u00e1rsadalmunk a sz\u00fcks\u00e9ges \u00e1ldozatot.<\/span><\/p>\n

Egy szabad, demokratikus \u00e1llamban \u00e9s versenyk\u00e9pes piacgazdas\u00e1gban a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9rt\u00e9kek lenn\u00e9nek fontosak \u00e9s haszn\u00e1lhat\u00f3ak: rugalmas alkalmazkod\u00e1s, szimmetrikus kapcsolatok, j\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9g \u2013 amely a legfontosabb demokratikus technik\u00e1k ismeret\u00e9t, a p\u00e1rbesz\u00e9d, a kompromisszum \u00e9s konszenzus-teremt\u00e9s k\u00e9pess\u00e9geit is mag\u00e1ba foglalja \u2013, nyitotts\u00e1g, tolerancia \u00e9s szolidarit\u00e1s, r\u00e9szv\u00e9tel, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g, civil \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s c\u00e9l \u00e9s eszk\u00f6z\u00e9rt\u00e9kei. Mindezek teljes vagy r\u00e9szleges hi\u00e1nya akad\u00e1lyozza a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek meg\u00fajul\u00e1s\u00e1t.<\/span><\/i>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9snek be k\u00e9ne l\u00e9pnie e szocializ\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zegbe \u00e9s meg k\u00e9ne k\u00eds\u00e9relnie a korai \u00e9s a feln\u0151ttkori szocializ\u00e1ci\u00f3t\u00a0<\/span><\/i>k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi folyamatt\u00e1\u00a0<\/span><\/i><\/b>szervezni<\/span><\/i>.<\/span><\/i><\/b><\/p>\n

2. AZ \u00daJ GENER\u00c1CI\u00d3K SZOCIALIZ\u00c1CI\u00d3JA<\/span><\/b>
\nA K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GI \u00c9S DEMOKRATIKUS L\u00c9TRE<\/span><\/b><\/p>\n

A korai szocializ\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9st \u00f6sszekapcsol\u00f3 programok f\u00f3kusz\u00e1ban a cselekv\u00e9sen kereszt\u00fcli\u00a0<\/span>inform\u00e1lis<\/span><\/i><\/b>\u00a0elemekb\u0151l \u00e9p\u00fcl\u0151\u00a0<\/span>tanul\u00e1s<\/span><\/i><\/b>\u00a0\u00e1ll, melyet kieg\u00e9sz\u00edt a j\u00e1rtass\u00e1gokat \u00e9s k\u00e9szs\u00e9geket fejleszt\u0151\u00a0<\/span>form\u00e1lis tanul\u00e1s<\/span><\/i><\/b>. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9tet m\u00e1r a legkisebb kort\u00f3l is gyakorolni kell. Nem egyszeri akci\u00f3kra (pl. F\u00f6ld Napja) gondolunk csup\u00e1n, hanem rendszeres, napi vagy heti munk\u00e1lkod\u00e1sra. A j\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si gyakorlat azt mutatja, hogy hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 seg\u00edts\u00e9ggel a gyermekek \u00e9s fiatalok k\u00e9pesek maguk el\u00e9 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi c\u00e9lokat \u00e9s feladatokat kit\u0171zni, s ezek k\u00f6r\u00e9 kort\u00e1rs-csoportokat szervezni.<\/span><\/p>\n

Helyi tantervek<\/span><\/i>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szocializ\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1t a nemzeti alaptantervet kieg\u00e9sz\u00edt\u0151, helyi, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00f3don kidolgozott, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi legitim\u00e1ci\u00f3val rendelkez\u0151\u00a0<\/span>helyi tantervek<\/span><\/i>\u00a0tehetik eredm\u00e9nyesebb\u00e9. A helyi tanterv f\u0151 elemei lehetnek<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gismeret, a helyi fejleszt\u00e9si terv szocializ\u00e1ci\u00f3s vonzatai, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa gazdas\u00e1gi kult\u00fara fejleszt\u00e9se a korai szocializ\u00e1ci\u00f3ban,<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>a demokr\u00e1ciatanul\u00e1s az \u00e9letben \u00e9s az iskol\u00e1ban,<\/span>
\ns mindezek adekv\u00e1t gyakorlatba \u00fcltet\u00e9se az iskolarendszeren bel\u00fcl \u00e9s mag\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben is. A helyi tantervek kivitelez\u00e9se nem puszt\u00e1n az iskola feladata, hanem az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9. A megval\u00f3s\u00edt\u00e1s kataliz\u00e1tora lehet maga az iskola, vagy az \u00e1ltala bevont k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k, de a sz\u00fcl\u0151k, a helyi int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s a lakoss\u00e1g egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se, vagyis a szocializ\u00e1ci\u00f3 tudatoss\u00e1 \u00e9s t\u00e1rsadalmiv\u00e1 t\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl e folyamat nem lehet eredm\u00e9nyes. Hi\u00e1ba szocializ\u00e1l az iskola k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s demokratikus l\u00e9tre, ha a val\u00f3 \u00e9let mindezeknek rendre ellentmond. Az \u00faj EU-tag\u00e1llamokban EU-kompatibilis tantervek alapj\u00e1n tanulnak a di\u00e1kok, a jogszab\u00e1lyi szint teh\u00e1t adott ahhoz, hogy helyben j\u00f3 iskol\u00e1t szervezzenek az \u00e9rintettek, \u00e1m ebb\u0151l vajmi kev\u00e9s val\u00f3sul meg az elidegenedett, nem k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s nem demokratikus gondolkod\u00e1s\u00fa helyi t\u00e1rsadalmakban. Szinte minden lokalit\u00e1sban sz\u00fcks\u00e9g lenne ez\u00e9rt a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzat \u00e9s iskol\u00e1k \u00e1ltal felhatalmazott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151kre, akik seg\u00edten\u00e9nek \u00f6ssze\u00e9p\u00edteni \u00e9s harmoniz\u00e1lni az int\u00e9zm\u00e9nyen bel\u00fcli \u00e9s k\u00edv\u00fcli szocializ\u00e1ci\u00f3s folyamatot.<\/span>
\nA helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ismerete<\/span><\/i>\u00a0egy olyan \u00e9let-tant\u00e1rgy, amelynek megismer\u00e9s\u00e9t befejezni nem, csak folytonosan gazdag\u00edtani, m\u00e9ly\u00edteni lehet. Tartalmazza a helyi t\u00f6rt\u00e9nelem, hagyom\u00e1nyok, tud\u00e1s \u00e9s tapasztal\u00e1s legfontosabb vonatkoz\u00e1sait, de a helyi t\u00e1j \u00e9s a term\u00e9szet, az \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezet, a termel\u00e9si \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si, szolg\u00e1ltat\u00e1si rendszerek, a k\u00f6z\u00e9let ismeret\u00e9t \u00e9s az e rendszerekkel val\u00f3 akt\u00edv viszony kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t is. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gismeret l\u00e9nyege az lenne, hogy az \u00e9rintettek megismerj\u00e9k azt a kontinuit\u00e1st, ami az adott lokalit\u00e1sban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl \u2013 megismerj\u00e9k \u00e9s tov\u00e1bbgondolj\u00e1k, mintegy j\u00f6v\u0151be vet\u00edts\u00e9k azt, saj\u00e1t cselekv\u0151 szerep\u00fckkel egy\u00fctt. Ne csak a m\u00falttal \u00e9s a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezettel foglalkozzon az iskola \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, hanem a ma \u00e9l\u0151 emberrel is. A feln\u00f6vekv\u0151 gener\u00e1ci\u00f3knak meg kellene ismerni \u00e9s \u00e9rteni az alapvet\u0151 determin\u00e1ci\u00f3kat \u00e9s \u00e9letlehet\u0151s\u00e9geket \u2013 a j\u00f3r\u00e9szt a k\u00fclvil\u00e1g \u00e1ltal meghat\u00e1rozott \u00e9letszervez\u00e9st\u0151l a bels\u0151 er\u0151k \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott helyi fejleszt\u00e9sig; a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9gt\u0151l a karrierlehet\u0151s\u00e9gekig; a helyi kisebbs\u00e9gi \u00e9s emberi jogi probl\u00e9m\u00e1kt\u00f3l az \u00e1llampolg\u00e1ri k\u00f6telezetts\u00e9gekig stb.<\/span>
\nAz itt k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9lda nem \u00e1tfog\u00f3 jelleg\u0171, de van k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ereje. Az 5000 f\u0151s Szegv\u00e1r minden koroszt\u00e1lya, a fiatalok is p\u00e9ld\u00e1tlanul er\u0151s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1st \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9get mutattak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si folyamat sor\u00e1n 2003\u20132004-ben. A fejleszt\u0151 \u00e9vek m\u00falt\u00e1n fejtette meg e nem mindennapi aktivit\u00e1s titk\u00e1t: az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban m\u00e1r a 80-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l tanulnak a di\u00e1kok a szegv\u00e1ris\u00e1gr\u00f3l, de 1993-ban az iskola nevel\u0151test\u00fclete hat\u00e1rozatot is hozott arr\u00f3l, hogy a 4. oszt\u00e1lyt\u00f3l minden gyermek tanuljon Szegv\u00e1r helyt\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l. A \u201ehonismeret\u201d nevet visel\u0151 tant\u00e1rgyat egy helyi tan\u00e1r, Kov\u00e1cs Lajos dolgozta ki \u00e9s \u00edrta meg a tank\u00f6nyv\u00e9t \u201eMes\u00e9l a szegv\u00e1ri hat\u00e1r\u201d c\u00edmen, mely tartalmazza a k\u00f6zs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, n\u00e9prajz\u00e1t \u00e9s helyismereti tudnival\u00f3it. A helyi tematika be\u00e9p\u00fclt a f\u00f6ldrajzi \u00e9s biol\u00f3gai tant\u00e1rgyakba \u00e9s a gyerekek szabadid\u0151s programjaiba is: agyaged\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edtettek, r\u00e9gi t\u00e1rgyakat gy\u0171jt\u00f6ttek a falum\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra, oral history interj\u00fakat k\u00e9sz\u00edtettek id\u0151sek emberekkel stb. A helyi tanterv mellett elk\u00f6telezett tan\u00e1rok azt vallj\u00e1k, hogy nem el\u00e9g az elhivatott tan\u00e1r, a j\u00f3 tank\u00f6nyv, s\u0151t, m\u00e9g az \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171 gyakorlati munka sem \u2013 az eredm\u00e9nyes oktat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen felt\u00e9tele a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g igenl\u0151, t\u00e1mogat\u00f3 magatart\u00e1sa is. Az iskol\u00e1nak siker\u00fclt maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtani a sz\u00fcl\u0151ket \u00e9s a Szegv\u00e1ri Napl\u00f3 c. helyi lap rendszeresen tud\u00f3s\u00edt e munk\u00e1r\u00f3l. \u00cdgy v\u00e1lt a szegv\u00e1ris\u00e1g k\u00f6z\u00fcggy\u00e9, az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00fcgy\u00e9v\u00e9. (Kov\u00e1cs 2007)<\/span><\/p>\n

A helyi fejleszt\u00e9si terv mint szocializ\u00e1ci\u00f3s kih\u00edv\u00e1s<\/span><\/i><\/b>
\nA fejleszt\u00e9si tervek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa meglehet\u0151sen k\u00e9nyes k\u00e9rd\u00e9snek bizonyulhat. A \u201ekit\u00f6r\u00e9si pontok\u201d gyakran a helyi \u00e1llampolg\u00e1roknak olyan k\u00e9pess\u00e9geit \u00e9s j\u00e1rtass\u00e1gait t\u00e9telezik fel, amelyek nem \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre az adott lokalit\u00e1sban. A helyi turizmus ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9tele lenne p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gismeret; a helyi lakosok, vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3k, programvezet\u0151k stb. kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s j\u00e1rtass\u00e1ga, helyismerete, nyelvismerete stb. Ha ezek a kompetenci\u00e1k nem \u00e9p\u00fclnek be a helyi tantervbe, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g polg\u00e1rai egy \u00e9vtized m\u00falva sem tudj\u00e1k a terveket megval\u00f3s\u00edtani. Ugyanez \u00e1ll a r\u00e9gi\u00f3nkban most olyan divatos, de m\u00e9g kevesek \u00e1ltal sikerrel m\u0171velt biotermeszt\u00e9sre, \u00f6kogazd\u00e1lkod\u00e1sra is. Itt a term\u00e9szeti-k\u00f6rnyezeti tudatoss\u00e1g mellett, mely nagyr\u00e9szt a helyi term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kek ismeret\u00e9b\u0151l \u00e9s v\u00e9delm\u00e9b\u0151l \u00e1ll, m\u00e9g speci\u00e1lis gazd\u00e1lkod\u00e1si ismeretek \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra is sz\u00fcks\u00e9g van. De \u00e9p\u00edtenek a helyi fejleszt\u00e9si tervek a lakoss\u00e1g v\u00e1llalkoz\u00e1si k\u00e9szs\u00e9g\u00e9re \u00e9s ismereteire is.<\/span>
\nSz\u00e1mos er\u0151fesz\u00edt\u00e9s \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s zajlik Eur\u00f3pa-szerte a gazdas\u00e1gi kult\u00fara fejleszt\u00e9s\u00e9re, s ez a k\u00f6z\u00e9p-kelet eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3ban egyike a legnagyobb kih\u00edv\u00e1soknak. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s els\u0151sorban a\u00a0<\/span>k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa gazdas\u00e1gfejleszt\u00e9s<\/span><\/i><\/b>hez tud hozz\u00e1j\u00e1rulni a maga eszk\u00f6zeivel. Most csak a t\u00e9mak\u00f6r korai szocializ\u00e1ci\u00f3ban megjelen\u0151, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi jelleg\u0171 p\u00e9ld\u00e1it \u00e9rintj\u00fck.<\/span>
\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151i szempontb\u00f3l figyelmet \u00e9rdemel a\u00a0<\/span>d\u00e1n termel\u0151 iskola<\/span><\/i>, amely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa, opcion\u00e1lis, s m\u00e9gis sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmazott, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi v\u00e1llalkoz\u00e1sokra felk\u00e9sz\u00edt\u0151, egy\u00e9ves program a 16\u201319 \u00e9ves fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra. A termel\u0151 iskola 1985-ben kezdett ki\u00e9p\u00fclni D\u00e1ni\u00e1ban, \u00e1m gy\u00f6kerei a 19. sz\u00e1zadba ny\u00falnak vissza, amikor napvil\u00e1got l\u00e1ttak az els\u0151 n\u00e9pf\u0151iskol\u00e1k. Ezt az iskol\u00e1t a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek hozhatj\u00e1k l\u00e9tre a helyi ifj\u00fas\u00e1gi munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re. Egy termel\u0151 iskola piaci k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt gy\u00e1rt \u00e9s hoz forgalomba \u00e1rukat, szolg\u00e1ltat\u00e1sokat, a fiatalokat val\u00f3di gy\u00e1rt\u00e1si \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gen kereszt\u00fcl k\u00e9pezik ki. A termel\u0151 iskola k\u00edn\u00e1lata annak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek az ig\u00e9nyeit t\u00fckr\u00f6zi, ahol az iskola van. A legt\u00f6bb d\u00e1n termel\u0151 iskola a kert\u00e9p\u00edt\u00e9s, fa \u00e9s f\u00e9mmegmunk\u00e1l\u00e1s, h\u00e1ztart\u00e1s \u00e9s textil, valamint a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n foglalkoztatja a fiatalokat, de vannak m\u00e1r \u00fajabbak is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a turizmus\u00f6kol\u00f3gia, \u00e9s az elektronikus adatfeldolgoz\u00e1si \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00e9pz\u00e9si-foglalkoztat\u00e1si programok. A turizmus ter\u00fclet\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fclf\u00f6ldi gyakorlatot k\u00edn\u00e1lnak, a \u201ehonismeret\u201d, a turist\u00e1k ell\u00e1t\u00e1sa \u00e9s az idegen nyelvek ter\u00fclet\u00e9n elm\u00e9leti k\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajtanak a fiataloknak, a gyakorlati oktat\u00e1s pedig a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g saj\u00e1t ter\u00fclet\u00e9n folyik (strand, kik\u00f6t\u0151, cs\u00f3nakk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151, kemping stb.) (Kommission 1995; Berufsbildung 1994).<\/span>
\nA fiatalok gyakorlatban val\u00f3 felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1mos\u00a0<\/span>k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171vel\u0151d\u00e9si program<\/span><\/i>\u00a0sz\u00fcletett. Az<\/span>\u00a0ICEA International Association for Community Development\u00a0<\/span><\/i>1990-ben, Berlinben megrendezett \u201eEredm\u00e9nyes cselekv\u00e9sen kereszt\u00fcli tanul\u00e1s\u201d<\/span>\u00a0<\/span><\/i>konferenci\u00e1j\u00e1n alakult meg az<\/span>\u00a0IPLE Institut f\u00fcr Produktives Lernen in Europa\u00a0<\/span><\/i>nemzetk\u00f6zi szervezete, amely programokat ind\u00edtott az EU Szoci\u00e1lis Alapja t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00a0<\/span>Ifj\u00fas\u00e1gi v\u00e1llalkoz\u00e1sok \u00e9s v\u00e1llalkozni tanul\u00e1s \u2013 iskolai c\u00e9gek \u00e9s ifj\u00fas\u00e1gi v\u00e1llalkoz\u00e1sok\u00a0<\/span><\/i>t\u00e9m\u00e1ban. Egyed\u00fcl Berlinben 16 \u201eEredm\u00e9nyes tanul\u00e1s\u201d projektet alap\u00edtottak a kezdem\u00e9nyez\u0151k, iskol\u00e1n bel\u00fcli \u00e9s k\u00edv\u00fcli programokkal. E programok a fiatalok saj\u00e1t r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozt\u00e1k \u00e9s val\u00f3s\u00edtott\u00e1k meg saj\u00e1t nevel\u00e9si folyamatukban; a kor\u00e1bban t\u00e1rsadalmilag vesz\u00e9lyesnek tartott fiataloknak seg\u00edtettek, hogy tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1gukat, kreativit\u00e1sukat be tudj\u00e1k mutatni az id\u0151sebb gener\u00e1ci\u00f3knak; s el\u00e9rt\u00e9k a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3zatok egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, bele\u00e9rtve az \u00fczleti szerepl\u0151ket is.<\/span>\u00a0Az ICEA<\/span>\u00a0<\/span><\/i>1995-\u00f6s, Edinburgh-ban megrendezett eur\u00f3pai konferenci\u00e1ja m\u0171helymunk\u00e1iban \u201eFogd a k\u00e1v\u00e9d \u2013 \u00e9p\u00edtsd a j\u00f6v\u0151d!\u201d c. programot terveztek meg, amelyet azt\u00e1n 1996-t\u00f3l t\u00f6bb orsz\u00e1gban, pl. G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban is megval\u00f3s\u00edtottak, sz\u00f6vetkezeti vagy egyes\u00fcleti keretekben m\u0171k\u00f6dtetett ifj\u00fas\u00e1gi k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakat hozva l\u00e9tre a programba bevont helyi partnerek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.\u00a0<\/span>1996\u201399 k\u00f6z\u00f6tt 14 iskolai iskolai c\u00e9g \u00e9s h\u00e1rom ifj\u00fas\u00e1gi k\u00e1v\u00e9h\u00e1z sz\u00fcletett Berlinben, majd megalap\u00edtott\u00e1k az \u201eIfj\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1s\u201d elnevez\u00e9s\u0171 programot, amelyben munkan\u00e9lk\u00fcli, szakk\u00e9pzetlen fiatalok vettek r\u00e9szt. (INEPS\u2019 11. Congress in 1999 in Berlin on \u201eProductive Learning \u2013 a Joint Future of Education and Economy\u201d; B\u00f6hm\u2013Schneider 1999)<\/span>
\nA di\u00e1kok felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k is kidolgoztak egy k\u00eds\u00e9rleti tananyagot \u00e9s azt a 8000 f\u0151s kisv\u00e1ros, Kunszentmikl\u00f3s szakmunk\u00e1sk\u00e9pz\u0151 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1j\u00e1ban vezett\u00e9k be az 1998\/99-es tan\u00e9vben. A tananyag a helyi er\u0151forr\u00e1sokra \u00e9p\u00fcl\u0151, teh\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9st, az azt megalapoz\u00f3 gazdas\u00e1gi kult\u00far\u00e1t k\u00edv\u00e1nta el\u0151seg\u00edteni a tanul\u00f3k megismer\u0151, elemz\u0151, tervez\u0151 \u00e9s a megval\u00f3s\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9pess\u00e9geinek fejleszt\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl. A Soros Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e1ltal t\u00e1mogatott program sz\u00e1mos kisebb sikerrel j\u00e1rt ugyan, de igazi \u00e1tt\u00f6r\u00e9st nem eredm\u00e9nyezett, mert az iskola nem l\u00e1tta \u00e9rdek\u00e9nek a k\u00e9pz\u00e9si folyamat seg\u00edt\u00e9s\u00e9t. (M\u00e9sz\u00e1ros 1999).<\/span>
\nFontosak teh\u00e1t azok a programok, amelyek magukat\u00a0<\/span>a tan\u00e1rokat k\u00e9sz\u00edtik fel<\/span><\/i>\u00a0a v\u00e1llalkoz\u00e1sra nevel\u00e9sre. E k\u00e9pz\u00e9sek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si tartalma nyilv\u00e1nval\u00f3: a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ismerete, a hagyom\u00e1nyos mesters\u00e9gek, helyi term\u00e9kek \u00e9s speci\u00e1lis helyi szolg\u00e1ltat\u00e1sok v\u00e9giggondol\u00e1sa, az \u00f6nbizalom \u00e9p\u00edt\u00e9s, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9nek megalkot\u00e1sa, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s.<\/span>
\nA helyi tantervek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rdemelnek eml\u00edt\u00e9st m\u00e9g az \u00fan.\u00a0<\/span>kisebbs\u00e9gi tantervek<\/span><\/i>\u00a0is. A kisebbs\u00e9gi n\u00e9pismeret oktat\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n vet\u0151d\u00f6tt fel, m\u00e9gpedig eleinte a k\u00e9t nagy k\u00e9rd\u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben: \u00fajratanulhat\u00f3-e az anyanyelv \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9leszthet\u0151k-e a hagyom\u00e1nyok? Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 oktat\u00e1s opci\u00f3ja lehet\u0151v\u00e9 teszi helyben, hogy a kisebbs\u00e9gi n\u00e9pismeret tant\u00e1rgyban szintetiz\u00e1l\u00f3djanak az olyan t\u00e9mak\u00f6r\u00f6k, mint pl. a kisebbs\u00e9g nyelve, t\u00e1rgyi \u00e9s szellemi kult\u00far\u00e1ja; a kisebbs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelemalak\u00edt\u00f3 \u00e9s kult\u00faraform\u00e1l\u00f3 szerepe \u00e9s a kisebbs\u00e9gi \u00e9s \u00e1llampolg\u00e1ri jogok. Magyarorsz\u00e1gon az 1995-\u00f6s Nemzeti alaptanterv szerint a kisebbs\u00e9gi oktat\u00e1s saj\u00e1tos c\u00e9lja a kisebbs\u00e9gi \u00f6nazonoss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9se \u00e9s er\u0151s\u00edt\u00e9se. A magyarorsz\u00e1gi horv\u00e1t, n\u00e9met, rom\u00e1n, szlov\u00e1k, szlov\u00e9n n\u00e9pismereti oktat\u00e1s m\u00e1r jelen van a k\u00f6zoktat\u00e1sban, ha nem is k\u00f6telez\u0151 t\u00e1rgyk\u00e9nt (V\u00e1mos\u2013 Bodonyi\u2013Kov\u00e1cs\u2013M\u00fcller 2004). Lengyelorsz\u00e1gban 1991\/92 \u00f3ta folyik a kisebbs\u00e9gi \u00f3vod\u00e1kban \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1kban anyanyelv\u0171 oktat\u00e1s, \u00e9s a tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9sben is megjelent a kisebbs\u00e9gi pedag\u00f3gusok felk\u00e9sz\u00edt\u00e9se (Gy\u0151ri Szab\u00f3 2000). Mindez elvben \u00f6sszhangban \u00e1ll az EBESZ Eur\u00f3pai Biztons\u00e1gi \u00e9s Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Szervezet \u201eA nemzeti kisebbs\u00e9gek oktat\u00e1si jogair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 h\u00e1gai aj\u00e1nl\u00e1sok\u201d-kal is (1996 okt\u00f3ber), de a kisebbs\u00e9gi ombudsmanokhoz be\u00e9rkez\u0151 panaszok, jogs\u00e9rt\u00e9seket v\u00e9lelmez\u0151 beadv\u00e1nyok a jogszab\u00e1lyok \u00e9s a gyakorlat hi\u00e1nyoss\u00e1gaira utalnak, s els\u0151sorban a cig\u00e1ny (roma) kisebbs\u00e9gre vonatkoz\u00f3an. Kev\u00e9s iskola oktat m\u00e9g cig\u00e1ny n\u00e9pismeretet, nincsenek k\u00f6zpontilag biztos\u00edtott oktat\u00e1si seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k (tank\u00f6nyvek, audio-vizu\u00e1lis oktat\u00f3 csomagok, bibliogr\u00e1fi\u00e1k). Mindenki abb\u00f3l tan\u00edt, amit tal\u00e1l, felfedez, megszerez. T\u00f6bb iskola \u00e9s elhivatott pedag\u00f3gus f\u00e9nym\u00e1solatokban gy\u0171jti a seg\u00e9danyagokat, amelyeket j\u00f3nak tal\u00e1l. (OK\u00c9V jelent\u00e9s 2003)<\/span><\/p>\n

Demokr\u00e1ciatanul\u00e1s az \u00e9letben \u00e9s az iskol\u00e1ban<\/span><\/i><\/b>
\nA demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s felgyors\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges lenne, hogy a nevel\u00e9si-oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek tan\u00e1rai \u00e9s di\u00e1kjai, a demokr\u00e1ci\u00e1ra felk\u00e9sz\u00edt\u0151 tantermi program mellett a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szervezetek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel demokr\u00e1ci\u00e1ra, akt\u00edv \u00e1llampolg\u00e1ris\u00e1gra nevel\u0151 \u00e9s az akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9telt biztos\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 programokat alkossanak meg helyben \u00e9s vezessenek be az iskolak\u00f6teles kor teljes id\u0151szak\u00e1ban, de m\u00e1r az iskola-el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sben is.<\/span>
\nIlyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 program p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 d\u00f6nt\u00e9si \u00e9s felel\u0151ss\u00e9gi k\u00f6rrel rendelkez\u0151\u00a0<\/span>telep\u00fcl\u00e9si gyermek\u00f6nkorm\u00e1nyzatok\u00a0<\/span><\/i>program is.<\/span>
\nA 90-es \u00e9vek elej\u00e9n e t\u00e9ren\u00a0<\/span>a francia gyakorlat<\/span><\/i>\u00a0v\u00e1lt sz\u00e9les k\u00f6rben ismertt\u00e9 Eur\u00f3p\u00e1ban, l\u00e1sd az ANCME Association nationale des Conseils Municipaux d\u2019Enfants \u00e9s az ANACEJ L\u2019Association nationale des conseils d\u2019enfants et de jeunes honlapjait!<\/span>
\nA k\u00f6vetend\u0151nek tal\u00e1lt francia p\u00e9lda a magyar v\u00e1ltozat kidolgoz\u00e1s\u00e1ra ind\u00edtotta a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151ket, s az \u00e1ltaluk elind\u00edtott program hat\u00e1s\u00e1ra az \u00e9vtized k\u00f6zep\u00e9re mintegy 50 ilyen ifj\u00fas\u00e1gi test\u00fclet alakult az orsz\u00e1gban. E gyakorlatnak is k\u00f6ze volt ahhoz, hogy kialakult egy k\u00e9pzett \u00e9s \u00e1llami alkalmaz\u00e1sban dolgoz\u00f3 ifj\u00fas\u00e1gi referensi orsz\u00e1gos h\u00e1l\u00f3zat, \u00e9s 2001-ben megalakult az ifj\u00fas\u00e1gi referensek egyes\u00fclete, valamint a CONTACT 2103 eur\u00f3pai kapcsolatfejleszt\u0151 egyes\u00fclet (Beke 2003)<\/span>
\nA telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti ifj\u00fas\u00e1gi cser\u00e9k, az ifj\u00fas\u00e1gi \u00e9p\u00edt\u0151t\u00e1borok, a nyelvtanul\u00e1ssal egybek\u00f6t\u00f6tt nemzetk\u00f6zi programok m\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6r sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e1ltak hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151kk\u00e9 Eur\u00f3p\u00e1ban. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k\u00e9nt fontos viszont megjegyezn\u00fcnk, hogy el\u0151zetes felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s \u00e9s b\u00e1tor\u00edt\u00e1s, a k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi fejleszt\u00e9si folyamata n\u00e9lk\u00fcl a legt\u00f6bb helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nem tud \u00e9lni ezekkel a lehet\u0151s\u00e9gekkel.<\/span><\/p>\n

K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskol\u00e1k, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oktat\u00e1s<\/span><\/i><\/b>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskola a lak\u00f3helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gleteit el\u00e9g\u00edti ki, feladata a lakoss\u00e1gi kezdem\u00e9nyez\u00e9sek seg\u00edt\u00e9se, koordin\u00e1l\u00e1sa. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskol\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oktat\u00e1s filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00edtenek. Eszerint hasznosnak tartj\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t a gyermekek nevel\u00e9s\u00e9nek gazdag\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a csal\u00e1d \u00e9s a t\u00e1rsadalom fejleszt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oktat\u00e1s egy folyamat, mely szerint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g minden tagj\u00e1nak joga \u00e9s feladata, hogy r\u00e9szt vegyen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gleteinek megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre k\u00e9sztesse az int\u00e9zm\u00e9nyeket annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy fejlessz\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9t \u2013 Idaho Community Education Center \u2013Idaho K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Oktat\u00e1si K\u00f6zpont meghat\u00e1roz\u00e1sa, l\u00e1sd G\u00f6llesz et all 1998).<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskol\u00e1k h\u00e1l\u00f3zata a vil\u00e1g sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1ban m\u0171k\u00f6dik, legkiterjedtebb m\u00f3don az\u00a0<\/span>Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban<\/span><\/i>, ahol a Charles Stewart Mott Alap\u00edtv\u00e1ny kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a 30-as \u00e9vekt\u0151l kezdett kifejl\u0151dni ez az int\u00e9zm\u00e9nyt\u00edpus. Az USA egyes \u00e1llamaiban (Michigan) az iskol\u00e1k t\u00f6bb mint 90%-a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskola (G\u00f6llesz et all 1998). Minden orsz\u00e1gban l\u00e9trehozz\u00e1k a maguk h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s er\u0151t k\u00e9pviselnek nemzetk\u00f6zi szervezetekben is, mint pl. az ICEA International Association for Community Development szervezet\u00e9ben is.<\/span>
\nIzraelben<\/span><\/i>\u00a01978-ban alak\u00edtott\u00e1k ki a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskol\u00e1k h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai h\u00e1l\u00f3zaton bel\u00fcl \u00e9s mintegy 400 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de k\u00e9s\u0151bb k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1k \u00e9s fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek is bekapcsol\u00f3dtak a mozgalomba. Az iskol\u00e1k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa helyi tanterv szerint m\u0171k\u00f6dnek, k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pz\u00e9seket szerveznek a sz\u00fcl\u0151k \u00e9s a tan\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s kezdem\u00e9nyez\u0151i, seg\u00edt\u0151i \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi funkci\u00f3t l\u00e1tnak el. (Harpaz 1999)<\/span>
\nMagyarorsz\u00e1gon<\/span><\/i>\u00a01993-ban j\u00f6tt l\u00e9tre az els\u0151 12 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskola a Mott \u00e9s a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val (www.soros.hu , valamint www.kozossegi.c3.hu). A k\u00e9pz\u00e9si programok bevezet\u00e9se mellett az iskol\u00e1k csal\u00e1di \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi programokkal gazdagodtak, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek a helyi szoci\u00e1lis \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9si int\u00e9zm\u00e9nyekkel \u00e9s a civil szervezetekkel. A t\u00f6bb \u00e9ves t\u00e1mogat\u00e1s lej\u00e1rta ut\u00e1n napjaink f\u0151 k\u00e9rd\u00e9se az, hogy vajon k\u00e9pes lesz-e ez az int\u00e9zm\u00e9nyt\u00edpus \u2013 a maga \u00fajfajta szeml\u00e9let\u00e9vel \u2013 be\u00e1gyaz\u00f3dni a t\u00e1rsadalomba \u00e9s kiv\u00edvni az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok \u00e9s m\u00e1s t\u00e1rsadalmi szerepl\u0151k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t.<\/span>
\nRom\u00e1ni\u00e1ban\u00a0<\/span><\/i>\u201eAkt\u00edv k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskola\u201d n\u00e9ven m\u0171k\u00f6dik ez a program, amelyet d\u00e1n modell alapj\u00e1n igaz\u00edtottak a rom\u00e1n val\u00f3s\u00e1ghoz. A legsz\u00edvesebben \u201edemokr\u00e1cia-iskol\u00e1nak\u201d nevezik, amely tananyagk\u00e9nt haszn\u00e1lja saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t, a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9let k\u00f6zpontjak\u00e9nt szolg\u00e1l, r\u00e9szt vesz a k\u00f6z\u00fcgyekben \u00e9s az akt\u00edv tanul\u00e1s m\u00f3dszereivel tan\u00edtja a gyerekeket \u00e9s a feln\u0151tteket, s nem utols\u00f3 sorban folytonoss\u00e1 teszi a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1t \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9st az iskol\u00e1ban \u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben is. 2004 okt\u00f3ber\u00e9ben a Soros Alap\u00edt\u00e1ny East-East programja keret\u00e9ben l\u00e1tta vend\u00e9g\u00fcl k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai koll\u00e9g\u00e1it a RACD Romanian Association for Community Development, \u00e9s szervez\u00e9s\u00fckben k\u00f6z\u00f6sen megl\u00e1togattunk egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskol\u00e1t egy Buzau-megyei faluban, ahol \u00e9ppen a gyerekek tan\u00edtott\u00e1k sz\u00fcleiket, nagysz\u00fcleiket a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p haszn\u00e1lat\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

\u00d6koiskol\u00e1k<\/span><\/i>
\nAz \u00f6koiskol\u00e1k egyar\u00e1nt hozz\u00e1j\u00e1rulnak a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ismeret\u00e9n alapul\u00f3 helyi identit\u00e1shoz, a k\u00f6rnyezettudatos gondolkod\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a helyi term\u00e9szet- \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151 mozgalmak kialakul\u00e1s\u00e1hoz. Az \u00f6koiskol\u00e1k c\u00e9ljai k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat emel\u00fcnk ki annak bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hogy ez l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si program is:<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>az iskola \u00e9s a helyi t\u00e1rsadalom \u00faj sz\u00f6vets\u00e9ge a t\u00e9rs\u00e9gfejleszt\u00e9s ter\u00e9n,<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>a pedag\u00f3giai tervez\u00e9s hangs\u00faly\u00e1nak \u00e1thelyez\u00e9se a tan\u00edt\u00e1sr\u00f3l a tanul\u00e1sra,<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>az \u00e9lethosszig tart\u00f3 tanul\u00e1s megalapoz\u00e1sa,<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>az iskola szerves beilleszked\u00e9se a tanul\u00f3-t\u00e1rsadalomba,<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>a tanul\u00e1si mot\u00edvumok \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1k form\u00e1l\u00e1sa, er\u0151s\u00edt\u00e9se,<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>az iskola tanul\u00f3 szervezett\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa,<\/span>
\n\u00b7\u00a0<\/span>a digit\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3, az Internet \u00e9s a helyi tud\u00e1smenedzsment eszk\u00f6zk\u00e9nt szerepeltet\u00e9se a fejleszt\u00e9si folyamatban.<\/span><\/p>\n

Az Eur\u00f3p\u00e1ban a 90-es \u00e9vekben megjelen\u0151 \u00f6koiskol\u00e1k nem csak a k\u00f6rnyezeti nevel\u00e9sre v\u00e1llalkoztak, de hajt\u00f3motorjaiv\u00e1 v\u00e1ltak az iskola \u00e9s tanul\u00e1sfejleszt\u00e9snek is. Magyarorsz\u00e1g 2000-ben csatlakozott a h\u00e1l\u00f3zathoz, eleinte 50, jelenleg mintegy 200 iskola r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, amelyek az orsz\u00e1gon bel\u00fcl is h\u00e1l\u00f3zatban m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck kiterjed a helyi \u00f3vod\u00e1kra is. A minta \u00e1tv\u00e9tele \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 terjeszt\u00e9se azonban \u2013 legal\u00e1bbis Magyarorsz\u00e1gon \u2013 nem jelenti azt, hogy a fenti szellemis\u00e9get siker\u00fcl is \u00e9l\u0151 gyakorlatt\u00e1 szervezni. Az \u00f6koiskol\u00e1kn\u00e1l is igaz az, ami a gyermek\u00f6nkorm\u00e1nyzatokn\u00e1l vagy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskol\u00e1kn\u00e1l: annyiban k\u00e9pesek az eredeti c\u00e9lokhoz k\u00f6zel\u00edteni, amennyiben az azt megval\u00f3s\u00edt\u00f3 helyi szerepl\u0151k (iskola, sz\u00fcl\u0151k \u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g) kult\u00far\u00e1ja k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s demokratikus.<\/span>
\nAz OECD-CERI (Centre for Education, Research and Innovation) \u00e1ltal l\u00e9trehozott ENSI (Environment and School Initiatives) program, majd ennek SEED (School Development through Environmental Education \u2013 Iskolafejleszt\u00e9s a k\u00f6rnyezeti nevel\u00e9s r\u00e9v\u00e9n) h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u0151 programja az iskol\u00e1k, tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s oktat\u00e1si hat\u00f3s\u00e1gok egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogatja annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy tanuljanak egym\u00e1s tapasztalataib\u00f3l. Az ENSZ tagorsz\u00e1gok a 2005\u20132015 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakot a \u201eTanul\u00e1s a fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e9rt\u201d \u00e9vtized\u00e9nek tekintik, s ez adta az inspri\u00e1ci\u00f3t az ENSI-nek ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot az UNESCO-val, az ENSZ \u00e9vtized-koordin\u00e1l\u00f3 szervezet\u00e9vel \u00e9s a \u201eTanul\u00e1s a fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e9rt\u201d \u00e9vtized\u00e9hez kapcsol\u00f3 programok sokas\u00e1g\u00e1t dolgozz\u00e1k ki. (Havas\u2013Varga 2006; www.ensi.org)<\/span><\/p>\n

A Stiftelsen Id\u00e9banken<\/span><\/i>
\nAz eur\u00f3pai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szervezetek k\u00f6z\u00fcl az 1991-ben alakult norv\u00e9g\u00a0<\/span>Stiftelsen Id\u00e9banken<\/span><\/i>\u00a0(\u00d6tletbank Alap\u00edtv\u00e1ny) v\u00e1llalta fel a legmark\u00e1nsabban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s, a k\u00f6rnyezet \u00e9s a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t. Egyszerre ford\u00edt gondot a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek j\u00f6v\u0151j\u00e9nek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tervez\u00e9s\u00e9re az \u00e1ltala kidolgozott Dialogue-Workshop m\u00f3dszer\u00e9vel, valamint a k\u00f6z\u00e9let nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1ban zajl\u00f3 vit\u00e1k, kamp\u00e1nyok folytat\u00e1s\u00e1ra, a nemzeti politika befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra. \u201eFuture Centre\u201d-t m\u0171k\u00f6dtet Osl\u00f3ban nyilv\u00e1nos k\u00f6nyvt\u00e1rral \u00e9s a Local Agenda 21 keret\u00e9ben szervezett helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi innov\u00e1ci\u00f3kat bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal, audio-vizu\u00e1lis bemutat\u00f3kkal \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportok \u00f6sszej\u00f6veteleire alkalmas teremmel. A szervezet k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le facilit\u00e1ci\u00f3s seg\u00edts\u00e9get aj\u00e1nl k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportoknak, \u00f6nkorm\u00e1nyzatoknak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9re. A szervezet, folytatva a kor\u00e1bbi \u00e9vek hagyom\u00e1nyait, most az ENSZ \u201eTanul\u00e1s a fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u201d \u00e9vtized\u00e9nek norv\u00e9giai programjait t\u00e1mogatja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s eszk\u00f6zeivel a Nordic Countries hasonl\u00f3 szervezeteivel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben (www.idebanken.no).<\/span><\/p>\n

3. FELN\u0150TTKORI SZOCIALIZ\u00c1CI\u00d3 A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GI \u00c9S DEMOKRATIKUS L\u00c9TRE<\/span><\/b><\/p>\n

N\u00e9poktat\u00e1s \u2013 tanul\u00f3k\u00f6r\u00f6k, n\u00e9pf\u0151iskol\u00e1k<\/span><\/i>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151 talajt teremt a skandin\u00e1v orsz\u00e1gok feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si vonatkoz\u00e1s\u00fa n\u00e9poktat\u00e1sa, melynek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t nem lehet t\u00falbecs\u00fclni. \u201eA n\u00e9poktat\u00e1s c\u00e9lja \u2026 nem csup\u00e1n a tud\u00e1s \u00e1tad\u00e1sa (az oktat\u00e1s szintj\u00e9t jav\u00edtand\u00f3), de a t\u00e1rsadalmi tapasztalat kommunik\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a tudatoss\u00e1g fejleszt\u00e9se is, amely a sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 \u00e9s m\u00e9lyebb demokr\u00e1ci\u00e1hoz vezet.\u201d (CESAM 1994). A skandin\u00e1v n\u00e9poktat\u00e1s a skandin\u00e1v orsz\u00e1gokra kiterjed\u0151 feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si rendszereken kereszt\u00fcl tartja magas szint\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9sben a demokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges t\u00e1rsadalmi kommunik\u00e1ci\u00f3t, nyilv\u00e1noss\u00e1got, \u00f6nnevel\u00e9st, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi r\u00e9szv\u00e9telt. A rendszer teljes f\u00f6ldrajzi lefedetts\u00e9get \u00e9s szervezetts\u00e9get biztos\u00edt ezekben az orsz\u00e1gokban. A tanul\u00f3k\u00f6ri mozgalmak, az oktat\u00e1si egyes\u00fcletek, a n\u00e9pi egyetem, a nyilv\u00e1nos k\u00f6nyvt\u00e1rak, a n\u00e9pf\u0151iskol\u00e1k \u00e9s a mindezt \u00f6sszefog\u00f3 nemzeti feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si tan\u00e1csok, az e szervezetek \u00e9rdekeit k\u00e9pvisel\u0151 egyes\u00fcletek \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9gek \u00e9s nem utols\u00f3 sorban a mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s, teh\u00e1t e k\u00e9pz\u00e9si form\u00e1k ingyeness\u00e9ge \u00e9s szabad hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge olyan orsz\u00e1gokat hoznak p\u00e9ld\u00e1nak el\u00e9nk, ahol nem csak papolj\u00e1k, de lehet\u0151v\u00e9 is teszik az \u00e9lethosszig tart\u00f3 tanul\u00e1st. Ezek az orsz\u00e1gok, a d\u00e1n Grundtvig 1830. \u00e9vi kamp\u00e1ny\u00e1t\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva, k\u00f6zel 180 \u00e9ve hoznak komoly \u00e1ldozatokat a n\u00e9poktat\u00e1s\u00e9rt, nem is csak a legalacsonyabb szint\u0171 iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171ek, hanem mindenki folyamatos tanul\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. A \u201eNordic Welfare Modell\u201d titkainak egyike minden bizonnyal az ingyenes n\u00e9poktat\u00e1s.<\/span><\/p>\n

A CESAM Centrum F\u00f6r Samh\u00e4llsarbete och Mibilisering<\/span><\/i><\/b>\u00a0sv\u00e9d alap\u00edtv\u00e1ny magas szinten seg\u00edti a sv\u00e9d \u00e9s az eur\u00f3pai demokr\u00e1ci\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s eszk\u00f6zeivel. Munk\u00e1juk f\u0151 ir\u00e1nyults\u00e1ga m\u00e1r megalakul\u00e1suk \u00e9v\u00e9t\u0151l, 1984-t\u0151l a demokr\u00e1cia fejleszt\u00e9se. Maga a szervezet is egy \u00f6rebroi \u00f6nkorm\u00e1nyzati reformban val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sb\u0151l sz\u00fcletett, mely az\u00f3ta Sv\u00e9dorsz\u00e1g-szerte elterjedt. E kezdeti munka l\u00e9nyege az volt, hogy a d\u00f6nt\u00e9shozatal \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1sok k\u00f6zelebb ker\u00fcljenek az \u00e1llampolg\u00e1rokhoz \u00e9s jobb egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s alakuljon ki az \u00f6nkorm\u00e1nyzat \u00e9s a helyi civil szervezetek k\u00f6z\u00f6tt. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 tanfolyamokat ind\u00edtottak a k\u00f6ztisztvisel\u0151k r\u00e9sz\u00e9re \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan kisebb workshopokat, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00f3k\u00f6r\u00f6ket tartottak a szomsz\u00e9ds\u00e1gi helyi aktivist\u00e1kkal. Kidolgozt\u00e1k a szomsz\u00e9ds\u00e1gi sz\u00f6vetkezetek elk\u00e9pz\u00e9s\u00e9t, l\u00e9trehoztak egy region\u00e1lis sz\u00f6vetkezeteket t\u00e1mogat\u00f3 k\u00f6zpontot \u2013 amely mostanra m\u00e1r minden r\u00e9gi\u00f3ban l\u00e9trej\u00f6tt \u00e9s \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1ssal m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb. \u00dajabban azon dolgoznak, hogy min\u00e9l t\u00f6bb int\u00e9zm\u00e9nyben, iskol\u00e1ban, gondoz\u00f3k\u00f6zpontban stb. seg\u00edts\u00e9k a t\u00e1rsadalmi ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 test\u00fcletek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t. E test\u00fcletek az int\u00e9zm\u00e9ny \u00e1ltal \u00e9rintett lakoss\u00e1gb\u00f3l szervez\u0151dnek, \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9ny teljes m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9rt \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u00e9\u00e9rt is felelnek. Az \u00f6rebroi egyetemmel kezdem\u00e9nyezt\u00e9k az orsz\u00e1gos demokr\u00e1cia-napok (Democracy Day) elind\u00edt\u00e1s\u00e1t. E minden \u00e9vben megrendez\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 h\u00e1romnapos rendezv\u00e9nyre az orsz\u00e1g minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l \u00e9rkeznek d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k, kutat\u00f3k, projektek helyi aktivist\u00e1i, hogy megvizsg\u00e1lj\u00e1k a demokr\u00e1cia aktu\u00e1lis \u00e1llapot\u00e1t. A szervezet f\u0151 feladat\u00e1nak ma azt tartja, hogy befoly\u00e1solja a nemzeti \u00e9s eur\u00f3pai politik\u00e1t a civil t\u00e1rsadalommal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel folyamatainak seg\u00edt\u00e9s\u00e9re. (Anderson 2006)<\/span><\/p>\n

A n\u00e9poktat\u00e1s m\u00e1s rendszerei\u00a0<\/span><\/i>\u2013<\/span><\/i><\/b>\u00a0n\u00e9pm\u0171vel\u00e9s<\/span><\/i>
\naz \u00e1llamszocialista id\u0151kben<\/span><\/i>
\nA n\u00e9poktat\u00e1snak m\u00e1s rendszereit is fontos megeml\u00edten\u00fcnk, hiszen az eur\u00f3pai felvil\u00e1gosod\u00e1s a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l Eur\u00f3pa-szerte elkezdte ki\u00e9p\u00edteni a maga n\u00e9pm\u0171vel\u00e9si int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t: a m\u00e1r eml\u00edtett n\u00e9pf\u0151iskol\u00e1kat, n\u00e9pm\u0171vel\u00e9si egyes\u00fcleteket \u00e9s n\u00e9ph\u00e1zakat (settlement houses), tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 t\u00e1rsulatokat, falusi olvas\u00f3k\u00f6r\u00f6ket, s a moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmak munk\u00e1smozgalmai pedig a szakszervezeti oktat\u00e1st, a munk\u00e1segyleteket stb. A feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete felt\u00e1rja, hogyan v\u00e1ltoztak e szervez\u0151d\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fck sor\u00e1n. Az mindenesetre val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy egyik rendszer sem v\u00e1ltozott akkor\u00e1t, mint a k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai t\u00e9rs\u00e9g n\u00e9poktat\u00e1sa \u00e9s n\u00e9pm\u0171vel\u00e9se az \u00e1llamszocialista id\u0151k alatt. Jellegzetes term\u00e9k\u00fck a kult\u00farh\u00e1zak rendszere, mely centraliz\u00e1lni igyekezett a kor\u00e1bban m\u00e1r moderniz\u00e1l\u00f3dni \u00e9s polg\u00e1rosulni kezd\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalmak eddigre kialakult ismeretterjeszt\u0151, feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si, szabadm\u0171vel\u0151d\u00e9si form\u00e1it \u00e9s civil t\u00e1rsadalmi megnyilv\u00e1nul\u00e1sait. E k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl rendszerszer\u0171en l\u00e9trej\u00f6tt, minden telep\u00fcl\u00e9sen m\u0171k\u00f6d\u0151 kult\u00farh\u00e1z-rendszer eleinte a szt\u00e1lini diktat\u00fara kult\u00farpolitik\u00e1j\u00e1nak direkt megval\u00f3s\u00edt\u00f3ja volt: er\u0151szakos ideol\u00f3gia-terjeszt\u0151 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be \u00e9s az \u00faj, diktat\u00f3rikus int\u00e9zked\u00e9sek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a nem \u00f6nk\u00e9ntes alapon, de k\u00e9nyszer hat\u00e1s\u00e1ra l\u00e9trehozott, a tulajdon \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 sz\u00f6vetkezetek \u2013 szervez\u0151k\u00f6zpontja lett. Nem csoda h\u00e1t, hogy a kult\u00farh\u00e1zak m\u00e9g a diktat\u00fara enyh\u00fcl\u00e9s\u00e9vel is mind kevesebb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st voltak k\u00e9pesek kiv\u00e1ltani a feln\u0151tt lakoss\u00e1gb\u00f3l. A 60-as \u00e9vekt\u0151l f\u0151k\u00e9nt az 56-os forradalomnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ezeket az er\u0151szakos funkci\u00f3kat mindink\u00e1bb maga m\u00f6g\u00f6tt hagyta a kult\u00farh\u00e1zi rendszer, de m\u00e9g az a tud\u00e1s, amit k\u00e9s\u0151bb k\u00edn\u00e1lt, sem adott v\u00e1laszt a t\u00f6bbs\u00e9g mindennapjai \u00e1ltal felvetett k\u00e9rd\u00e9sekre, nem seg\u00edtettek a h\u00e9tk\u00f6znapi probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ban, ez\u00e9rt k\u00e9s\u0151bb sem jutottak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u0151, t\u00e1rsadalomfejleszt\u0151 szerephez. A magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u00e9ppen ebbe a folyamatba l\u00e9pett be a 70-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, amikor is a val\u00f3 \u00e9let kultur\u00e1lis \u00e9s k\u00e9pz\u00e9si sz\u00fcks\u00e9gletei ir\u00e1nt kezdett el \u00e9rdekl\u0151dni, s kereste a lakoss\u00e1gi p\u00e1rbesz\u00e9deken alapul\u00f3 programok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geit. Ekkor kezd\u0151d\u00f6tt meg Magyarorsz\u00e1gon, eleinte nem is felt\u00e9tlen\u00fcl tudatosan, a feln\u0151ttek motiv\u00e1l\u00e1sa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1sra, vagyis a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u00e9s a feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti szerves kapcsolat l\u00e9trehoz\u00e1sa.<\/span>
\nE k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si rendszerek az \u00e1talakul\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban vannak a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta. Sajn\u00e1latos, de az \u00fajonnan szervez\u0151d\u0151 politikai elit \u00e9s a korm\u00e1nyok egyike sem ismerte m\u00e9g fel, hogy micsoda hatalmas er\u0151t k\u00e9pesek k\u00e9pviselni a demokr\u00e1ci\u00e1ban a tudatos, tanult \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geik \u00e1ltal felhatalmazott polg\u00e1rok, ez\u00e9rt e rendszerek gyors erod\u00e1l\u00f3d\u00e1sa figyelhet\u0151 meg, mik\u00f6zben az \u00faj, els\u0151sorban civil t\u00e1rsadalmi rendszerek lassabban \u00e9p\u00fclnek a v\u00e1rtn\u00e1l \u00e9s nem rendelkeznek kell\u0151 szellemi \u00e9s fizikai infrastrukt\u00far\u00e1val sem.<\/span><\/p>\n

A lengyelorsz\u00e1gi CAL Centre for Local Activity<\/span><\/i><\/b>\u00a0<\/span><\/b>munk\u00e1ja e szempontb\u00f3l is figyelmet \u00e9rdemel. A CAL Egyes\u00fclet nem speci\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szervezetekben gondolkodik, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t k\u00e9pviseli \u00e9s azon f\u00e1radozik, hogy minden telep\u00fcl\u00e9sen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 k\u00f6zpontokk\u00e1 fejlessze a megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi int\u00e9zm\u00e9nyeket: a kult\u00farh\u00e1zakat, t\u00e1rsadalmi seg\u00edt\u0151 k\u00f6zpontot, iskol\u00e1t, klubokat stb. Az int\u00e9zm\u00e9nyeket k\u00e9pz\u00e9ssel k\u00f6zel\u00edtik meg \u00e9s a Social Animateur School nevet visel\u0151 k\u00e9pz\u00e9si szervezet\u00fckben szakk\u00e9pz\u00e9st is folytatnak. (Skrzypczak 2006)<\/span><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oktat\u00e1s egyik leg\u00fajabb magyar p\u00e9ld\u00e1ja<\/span><\/i><\/b>\u00a0az egy EU \u00e1ltal finansz\u00edrozott region\u00e1lis operat\u00edv program keret\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6tt kist\u00e9rs\u00e9gi meg\u00e1llapod\u00e1s, amelyet a kist\u00e9rs\u00e9g \u00f6nkorm\u00e1nyzatainak, v\u00e1llalkoz\u00f3inak, civil szervezeteinek k\u00e9pvisel\u0151i dolgoztak ki \u00e9s \u00edrtak al\u00e1 a 2007\u20132013-ig terjed\u0151 id\u0151szakra. A program l\u00e9nyege az, hogy a kist\u00e9rs\u00e9g v\u00e1llaljon felel\u0151ss\u00e9get saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, cs\u00f6kkentse a k\u00fcls\u0151 \u00e9s n\u00f6velje a bels\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1t. A programot k\u00e9t \u00e9ves k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 munk\u00e1val hozta tet\u0151 al\u00e1 a Fels\u0151-kiskuns\u00e1gi Gazdas\u00e1gfejleszt\u0151 Alap\u00edtv\u00e1ny, melynek keret\u00e9ben facilit\u00e1tor \u00e9s partners\u00e9gi k\u00e9pz\u00e9seket szervezett, \u00e9s igyekezett minden kulcsszerepl\u0151t bevonni \u00e9s elk\u00f6telezni a fejleszt\u0151i folyamat mellett. A bevont r\u00e9sztvev\u0151k v\u00e9g\u00fcl arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a f\u0151 c\u00e9l a kist\u00e9rs\u00e9g emberi er\u0151forr\u00e1s\u00e1nak fejleszt\u00e9se, \u00e9s erre ki is dolgoztak egy k\u00e9pz\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1t. E strat\u00e9gia legfontosabb r\u00e9sze az \u00f6nbizalom \u00e9s a tanul\u00e1si motiv\u00e1ci\u00f3k er\u0151s\u00edt\u00e9se; a tanul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9se; a helyi \u00e9s kist\u00e9rs\u00e9gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1s elm\u00e9ly\u00edt\u00e9se; a bizalom, a t\u00e1rsadalmi r\u00e9szv\u00e9tel, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, a tolerancia, a szolidarit\u00e1s fejleszt\u00e9se a szektorokon bel\u00fcl \u00e9s k\u00f6z\u00f6tt; a kist\u00e9rs\u00e9gi t\u00e1rsadalmi nyilv\u00e1noss\u00e1g kialak\u00edt\u00e1sa. A k\u00e9pz\u00e9si strat\u00e9gia f\u00f3kusz\u00e1ba a kist\u00e9rs\u00e9gi helyzetelemz\u00e9s \u00e9s fejleszt\u00e9si tervek trendjei alapj\u00e1n az ker\u00fclt, hogy \u00faj, korszer\u0171 tartalmakkal kell kieg\u00e9sz\u00edteni \u00e9s fejleszteni a megl\u00e9v\u0151 iskolarendszeren bel\u00fcli \u00e9s iskolarendszeren k\u00edv\u00fcli (feln\u0151tt)k\u00e9pz\u00e9st \u00e9s oktat\u00e1st, n\u00f6velni kell az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s szakmai tud\u00e1st \u00e9s keresni kell az ingyenesen el\u00e9rhet\u0151 feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit az \u00fan. \u00e1ltal\u00e1nos c\u00e9l\u00fa feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9sek \u00e9s a szakmai jelleg\u0171 k\u00e9pz\u00e9sek ter\u00e9n is. A tov\u00e1bbiakban minden att\u00f3l f\u00fcgg, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151i folyamatban r\u00e9sztvev\u0151k mennyire er\u0151sen v\u00e1ltak k\u00e9pess\u00e9 ezeknek az \u00e9rt\u00e9keknek a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra. (M\u00e9sz\u00e1ros\u2013Vercseg 2007).<\/span><\/p>\n

Egy magyar n\u00e9pf\u0151iskola, a Civil Koll\u00e9gium Alap\u00edtv\u00e1ny<\/span><\/i><\/b>
\nA demokr\u00e1ciahi\u00e1nnyal kapcsolatos \u00e9lm\u00e9nyek vezett\u00e9k a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclet\u00e9t ahhoz a felismer\u00e9shez, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si folyamatokban zajl\u00f3 inform\u00e1lis tanul\u00e1st ki kell eg\u00e9sz\u00edteni form\u00e1lis tanul\u00e1ssal is. Az egyes\u00fclet kialak\u00edtotta a feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9ssel kapcsolatos strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t \u00e9s k\u00e9pz\u00e9si tev\u00e9kenys\u00e9gg\u00e9 szervezte azt, f\u00f3kusz\u00e1ba a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a demokr\u00e1cia, a civil t\u00e1rsadalom, a helyi nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa gazdas\u00e1gfejleszt\u00e9s t\u00e9m\u00e1it helyezve. E rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben az angliai Northern College ny\u00fajtott nagy seg\u00edts\u00e9get.<\/span>
\nAz 1994-ben l\u00e9trehozott civil k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si k\u00e9pz\u00e9si szervezet adom\u00e1nyokat kezdett gy\u0171jteni, amelyek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k, hogy 1997-ben megnyissa bentlak\u00e1sos k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6zpontj\u00e1t egy hajdani tanyabokor elhagyott iskol\u00e1j\u00e1ban, Kunb\u00e1bonyban, 76 km-re Budapestt\u0151l. Ide az orsz\u00e1g t\u00f6bb pontj\u00e1n zajl\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi fejleszt\u00e9si folyamatokb\u00f3l \u00e9rkeznek id\u0151r\u0151l id\u0151re helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi aktivist\u00e1k, hogy \u00e1tgondolj\u00e1k \u00e9s megtanulj\u00e1k a helyi cselekv\u00e9s t\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit. A Civil Koll\u00e9gium Alap\u00edtv\u00e1ny a k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6zpontj\u00e1nak otthont ad\u00f3 kist\u00e9rs\u00e9g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi fejleszt\u0151munk\u00e1j\u00e1ba bekapcsol\u00f3dva is jelent\u0151s szerepet v\u00e1llal, s helyi n\u00e9pf\u0151iskolak\u00e9nt szolg\u00e1lja ezt a folyamatot, mik\u00f6zben sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n \u201ebekapcsolja\u201d a kist\u00e9rs\u00e9gi fejleszt\u0151munk\u00e1ba a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9st tanul\u00f3 egyetemist\u00e1kat is, akiknek ez a r\u00e9szv\u00e9tel egyben gyakorlati terepmunk\u00e1t is jelent. A szervezet sz\u00e1mos neh\u00e9zs\u00e9ggel k\u00fczd, a l\u00e9t\u00e9nek fenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt folytatott k\u00fczdelemt\u0151l eg\u00e9szen addig, hogy mennyiben k\u00e9pes \u00faj \u00e9letform\u00e1v\u00e1 tenni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1st.<\/span>
\nGondolkodjunk a demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l!<\/span><\/i><\/b>
\nAz EU SOCRATES-PEDEC, valamint a Charity Know How \u00e1ltal t\u00e1mogatott projekt<\/span><\/i><\/b>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szempont\u00fa demokr\u00e1cia-program a Civil Koll\u00e9gium partnerszervezet\u00e9vel, az \u00e9szak-angliai\u00a0<\/span>Northern College<\/span><\/i><\/b>-dzsal kifejlesztett, 1993 \u00f3ta tart\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n fejl\u0151d\u00f6tt ki 1999\u20132000-ben.<\/span>\u00a0<\/span><\/b>A project sor\u00e1n a magyar Civil Koll\u00e9gium Alap\u00edtv\u00e1ny \u00f6t, az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban kidolgozott tan\u00edt\u00f3csomagot ford\u00edtottak le magyarra \u00e9s azokat egy \u201ek\u00e9pz\u0151k k\u00e9pz\u0151je\u201d program keret\u00e9ben adapt\u00e1lt\u00e1k a magyar viszonyokra. Az eredeti modulokat a Northern College \u00e9s a Leedsi Egyetem szakemberei k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k az AECD Adult Education for Citizenship and Democracy \u201eFeln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9s az \u00e1llampolg\u00e1ris\u00e1g\u00e9rt \u00e9s demokr\u00e1ci\u00e1\u00e9rt\u201d \u00faj tanul\u00e1si programja, a Centre for Citizenship Learning and Activity (CCLA) \u201e\u00c1llampolg\u00e1ri tanulm\u00e1nyok \u00e9s cselekv\u00e9s k\u00f6zpontja\u201d keret\u00e9n bel\u00fcl, melyet az\u00e9rt hoztak l\u00e9tre, hogy ki\u00e9p\u00edtsenek egy h\u00e1l\u00f3zatot a feln\u0151ttoktat\u00e1si szakemberek, a szakszervezetek, valamint az \u00f6nk\u00e9ntes \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervezetek sz\u00e1m\u00e1ra a r\u00e9szv\u00e9teli demokr\u00e1cia el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. A modulok a demokr\u00e1cia k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szempontjait vil\u00e1g\u00edtj\u00e1k meg, s \u00e9p\u00edtenek a tanul\u00f3k saj\u00e1t tapasztalataira, \u00f6ntev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re is. A modulok tan\u00edt\u00e1sa be\u00e9p\u00fclt a Civil Koll\u00e9gium rendszeres k\u00e9pz\u00e9si k\u00edn\u00e1lat\u00e1ba. (Grayson\u2013Thorne \u00e9.n.)<\/span><\/p>\n

K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 tanul\u00e1s \u00e9s k\u00e9pz\u00e9s<\/span><\/i><\/b>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s eur\u00f3pai h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak, a CEBSD Combined European Bureau for Social Development 2005\/6. \u00e9vi Grundtvig programja<\/span><\/i><\/b>
\nA \u201eK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 tanul\u00e1s \u00e9s k\u00e9pz\u00e9s\u201d t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben szervezend\u0151 Grundtvig 4 tematikus szemin\u00e1rium gondolata a 2004 m\u00e1rciusi Budapesti Konferenci\u00e1n mer\u00fclt fel, amelynek t\u00e9m\u00e1ja \u201eA civil t\u00e1rsadalom \u00e9p\u00edt\u00e9se Eur\u00f3p\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s eszk\u00f6zeivel\u201d volt.<\/span>
\n\u201eA \u201eK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 tanul\u00e1s \u00e9s k\u00e9pz\u00e9s\u201d projekt megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa Eur\u00f3pa-szerte felkeltette a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szervezetek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/span>
\n\u201eA projektben szerepl\u0151 partnerek \u00e9s a tematikus szemin\u00e1rium r\u00e9sztvev\u0151i felett\u00e9bb motiv\u00e1ltnak bizonyultak arra, hogy egy\u00fctt dolgozzanak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa tanul\u00e1son, amit sokan h\u00eddnak tekintenek a t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa k\u00e9pz\u00e9s ugyancsak alapjaiban j\u00e1rulhat hozz\u00e1 a cselekv\u0151 \u00e1llampolg\u00e1ris\u00e1g \u00e9s a demokratikus p\u00e1rbesz\u00e9dhez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9hez, amelyek egy r\u00e9szv\u00e9teli demokr\u00e1ci\u00e1ban elengedhetetlenek.\u201d (Gorman 2006).<\/span>
\n\u201eA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s, fejleszt\u00e9s tanul\u00e1ssal \u00e9s t\u00e1rsadalomfejleszt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ggel j\u00e1r\u00f3 munka,\u00a0<\/span><\/b>amelyet az emberekkel, csoportokkal saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geikben v\u00e9gz\u00fcnk, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1lis \u00e9s inform\u00e1lis m\u00f3dszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1val. A legfontosabb meghat\u00e1roz\u00f3 elem, hogy a programokat, tev\u00e9kenys\u00e9geket a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel \u00e9s r\u00e9sztvev\u0151kkel folytatott p\u00e1rbesz\u00e9d sor\u00e1n alak\u00edtjuk ki. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s, fejleszt\u00e9s f\u0151 c\u00e9lja az egy\u00e9nek \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek seg\u00edt\u00e9se \u00e9let\u00fck val\u00f3di probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa tanul\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel\u201d. (Ez olvashat\u00f3 a \u201eK\u00f6z\u00f6s munka \u00e9s tanul\u00e1s az er\u0151sebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\u00e9rt\u201d c. kiadv\u00e1nyban, mely k\u00f6zponti \u00fatmutat\u00e1s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1shoz \u00e9s k\u00e9pz\u00e9sekhez Sk\u00f3ci\u00e1ban. (nttp:\/\/www.adata.hu\/-kozossegi-adattar\/dokument.nsf)<\/span>
\nA projektr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt z\u00e1r\u00f3jelent\u00e9s r\u00e9szletes inform\u00e1ci\u00f3kkal szolg\u00e1l az EU-ban m\u0171k\u00f6d\u0151, k\u00e9pz\u00e9ssel is foglalkoz\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szervezetekr\u0151l (Gorman 2006; www.cebsd.org; www.kka.hu)<\/span>
\nA CEBSD \u201eTraining and Learning for Community Development\u201d Grundtvig-projektje az els\u0151 Eur\u00f3pai-szint\u0171 k\u00eds\u00e9rlet arra, hogy meghat\u00e1rozza a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 tanul\u00e1s \u00e9s k\u00e9pz\u00e9s ir\u00e1nyelveit, ugyanakkor az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre hajland\u00f3 eur\u00f3pai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151i-feln\u0151ttk\u00e9pz\u0151 szervezetek sz\u00e9les k\u00f6r\u00e9t is azonos\u00edtotta. (Az eur\u00f3pai h\u00e1l\u00f3zat list\u00e1ja megtal\u00e1lhat\u00f3 a Grundtvig-jelent\u00e9sben a fenti honlapon!) A projekt z\u00e1r\u00f3jelent\u00e9se bemutatja e szervezeteket, amelyek gyakran kapcsol\u00f3dnak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si folyamatokhoz, vagy hoznak l\u00e9tre k\u00f6z\u00f6s projekteket k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szervezetekkel. A szemin\u00e1rium z\u00e1r\u00f3tanulm\u00e1ny\u00e1nak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint a k\u00e9t szakter\u00fclet k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tfed\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t n\u00f6velni sz\u00fcks\u00e9ges (Gorman 2006).<\/span>
\nE gondolatmenet v\u00e9g\u00e9n lesz\u0171rhetj\u00fck a tanuls\u00e1got: a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportoknak nagy szerep\u00fck van a teljes emberi \u00e9letet mag\u00e1ba foglal\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9t kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban: a helyi kult\u00fara elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban, meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben \u00e9s tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9ben, az e folyamatot szab\u00e1lyoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s norm\u00e1k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s mindezek gyakorlatt\u00e1 szervez\u00e9s\u00e9ben. Ezek h\u00edj\u00e1n a t\u00e1rsadalmi funkcionalit\u00e1s (\u00e9s a fogyaszt\u00f3i kult\u00fara!) v\u00e1lik uralkod\u00f3v\u00e1, s a t\u00e1rsadalom \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett int\u00e9zm\u00e9nyek (pl. jog) \u00e9s mindennapi haszn\u00e1latuk (szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151 magatart\u00e1s) k\u00f6z\u00f6tti \u00f3ri\u00e1si lesz a t\u00e1vols\u00e1g. Amikor K\u00f6z\u00e9p-Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9rt\u00e9kv\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l, mor\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l, bizalmi v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l, a kult\u00fara v\u00e1ls\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s ki tudja m\u00e9g milyen v\u00e1ls\u00e1gokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, fel kell ismern\u00fcnk, hogy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s demokratikus szocializ\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl e v\u00e1ls\u00e1gok nem kezelhet\u0151ek megfelel\u0151en, s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben nem vagy csak nagy k\u00e9s\u00e9ssel \u00e9s nehezen sz\u00fclethet meg e t\u00e9rs\u00e9g demokr\u00e1ci\u00e1ja. A sz\u00e9tesett \u00e9s atomiz\u00e1lt helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek meg\u00faj\u00edt\u00e1sa a legt\u00f6bb helyzetben ig\u00e9nyli a k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1st, mert a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00f6ner\u0151b\u0151l nem tudja megoldani ezt a feladatot. A felsorakoztatott p\u00e9ld\u00e1k rem\u00e9lhet\u0151leg meggy\u0151z\u0151 er\u0151vel igazolj\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si beavatkoz\u00e1s l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t \u00e9s azt, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9snek a jelenlegin\u00e9l nagys\u00e1grendekkel nagyobb hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t kellene lehet\u0151v\u00e9 tenni a szocializ\u00e1ci\u00f3s folyamathoz.<\/span><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/span><\/b><\/p>\n

Anderson, Hans: A sv\u00e9dorsz\u00e1gi r\u00e9szv\u00e9teli demokr\u00e1ci\u00e1\u00e9rt folytatott munka tapasztalatai.\u00a0<\/span>Parola<\/span><\/i>, 2007. 1\u22122. sz.<\/span>
\nBeke P\u00e1l:\u00a0<\/span>Telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s ifj\u00fas\u00e1ga Eur\u00f3p\u00e1ban<\/span><\/i>. Elhangzott a Telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s Ifj\u00fas\u00e1ga c\u00edm\u0171 konferenciasorozat nemzetk\u00f6zi szemin\u00e1rium\u00e1n. Budapest, 2003. december 3\u22127.\u00a0<\/span>http:\/\/www.mmi.hu\/szin\/szin9_2_bekepal_2.rtf<\/a><\/span>
\nB\u00f6hm, Ingrid \u2013 Schneider, Jens:\u00a0<\/span>German Representatives\u2019<\/span><\/i>. Elhangzott az ICEA European Regional Council Meetingen. Patras, 1999. j\u00fanius 30-t\u00f3l j\u00falius 4-ig.\u00a0<\/span>http:\/\/www.iple.de<\/a><\/span>,\u00a0<\/span>http:\/\/www.ineps.vilafrancavirtual.org\/ineps5.thm<\/a><\/span>
\nGergely Attila: \u00c1llampolg\u00e1rs\u00e1g, politika, erk\u00f6lcs, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g.\u00a0<\/span>Parola<\/span><\/i>, 2007. 1\u22122. sz. 35\u221239. p.<\/span>
\nGergely Attila:\u00a0<\/span>Int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9p\u00edt\u00e9se a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben<\/span><\/i>. Budapest, 1991, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclete. \/Parola f\u00fczetek.\/<\/span>
\nGergely Attila: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, meg\u00fajul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g, r\u00e9szv\u00e9tel.\u00a0<\/span>Parola<\/span><\/i>, 2006. 4. sz. 9\u221211. p.<\/span>
\nGorman, Margo:\u00a0<\/span>Grundtvig-project.\u00a0<\/span><\/i>Budapest, 2006, CEBSD.\u00a0<\/span>http:\/\/www.kka.hu<\/a><\/span>
\nG\u00f6llesz Zolt\u00e1n \u2013 L\u0151rinczi Csaba \u2212 Nagy G\u00e1bor \u2013 Toldi Be\u00e1ta:\u00a0<\/span>K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi iskol\u00e1k Magyarorsz\u00e1gon<\/span><\/i>. Budapest, 1998, Soros Alap\u00edtv\u00e1ny. \/Oktat\u00e1si F\u00fczetek.\/<\/span>
\nGrayson, John \u2013 Thorne, Colin:\u00a0<\/span>K\u00e9pz\u0151k k\u00e9pz\u0151je<\/span><\/i>. K\u00e9sz\u00fclt az Adult Education for Citizenship and Democracy programhoz. K\u00e9zirat. H. n., \u00e9. n.<\/span>
\nGy\u0151ri Szab\u00f3 R\u00f3bert: A nemzeti kisebbs\u00e9gek oktat\u00e1si rendszerei Lengyelorsz\u00e1gban.\u00a0<\/span>Magyar kisebbs\u00e9g nemzetpolitikai szemle<\/span><\/i>, 2000. 2. sz.<\/span>
\nHarkai N\u00f3ra:\u00a0<\/span>K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka<\/span><\/i>. Budapest, 2006, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclete. \/Parola-f\u00fczetek.\/<\/span>
\nHarpaz, Yardena:\u00a0<\/span>A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171vel\u0151d\u00e9s megv\u00e1ltoztatja az iskol\u00e1t!<\/span><\/i>. K\u00e9zirat. H. n. 1999.<\/span>
\nHavas P\u00e9ter \u2013 Varga Attila:\u00a0<\/span>A k\u00f6rnyezeti nevel\u00e9st\u0151 a fenntarthat\u00f3s\u00e1g pedag\u00f3giai gyakorlata fel\u00e9.<\/span><\/i>\u00a0Budapest, 2006, Orsz\u00e1gos K\u00f6zoktat\u00e1si Int\u00e9zet.<\/span>
\nHenderson, Paul \u2013 Thomas, David N.:\u00a0<\/span>Skills in Neighbourhood Work<\/span><\/i>. London, 1987, Allen and Unwin.<\/span>
\nHj\u0159llund, J\u0159rn:<\/span>\u00a0<\/span><\/b>Wenn Unterricht und Besch\u00e4ftigung mehr sein sollen als Zeitvertreib: Produktionsschulen in D\u00e4nemark. Das Projekt Pile Molle. In:\u00a0<\/span>Berufsbildung: Zeitschrift f\u00fcr Praxis und Theorie in Betrieb und Schule<\/span><\/i>. h. n., 1994, k. n.<\/span>
\nIskolarendszeren k\u00edv\u00fcli feln\u0151ttoktat\u00e1s Sv\u00e9dorsz\u00e1gban.\u00a0<\/span>Parola<\/span><\/i>, 2002. 2. sz. 18\u221219. p.<\/span>
\nKommission der Europ\u00e4ischen Gemeinschaften.<\/span>
\nhttp:\/\/eur-lex.europa.eu\/LexUriServ\/site\/de\/com\/2003\/com2003_0685de01.pdf<\/a><\/span>
\nKov\u00e1cs Lajos:\u00a0<\/span>A honismeret tan\u00edt\u00e1sa \u2013 koncepci\u00f3 1994\u22122007<\/span><\/i>. K\u00e9zirat. H. n., \u00c9. n.<\/span>
\nM\u00e9sz\u00e1ros Zsuzsa:\u00a0<\/span>Besz\u00e1mol\u00f3 a Soros Alap\u00edtv\u00e1nynak a gazdas\u00e1gi kult\u00fara fejleszt\u00e9se c. programr\u00f3l<\/span><\/i>. K\u00e9zirat. H. n., 1999.<\/span>
\nM\u00e9sz\u00e1ros Zsuzsa \u2013 Vercseg Ilona:\u00a0<\/span>Kist\u00e9rs\u00e9gi foglalkoztat\u00e1si \u00e9s k\u00e9pz\u00e9si strat\u00e9gia, Fels\u0151 Kiskuns\u00e1g \u00e9s Dunamell\u00e9k<\/span><\/i>. K\u00e9zirat. H. n., 2007.<\/span>
\nOK\u00c9V Jelent\u00e9s a cig\u00e1ny kisebbs\u00e9gi oktat\u00e1st folytat\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek tan\u00fcgy-igazgat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck szakmai felt\u00e9telrendszer\u00e9nek ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/span><\/i>. Budapest, 2003, K. n.\u00a0<\/span>http:\/\/www.okm.gov.hu\/letolt\/okev\/doc\/orszmer\/c_jelentes.pdf<\/a><\/span>
\nSkrzypczak, Bohdan: Akt\u00edv \u00e9s tanul\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u2013 a gyakorlatt\u00f3l az elm\u00e9letig. Parola, 2007. 1\u22122. sz. 26\u221228. p.<\/span>
\nV\u00e1mos \u00c1gnes \u2212 Bodonyi Edit \u2212 Kov\u00e1cs Anna \u2013 M\u00fcller Rodica: Kisebbs\u00e9gi n\u00e9pismeret oktat\u00e1sa a nemzetis\u00e9gi iskol\u00e1kban I.\u00a0<\/span>\u00daj Pedag\u00f3giai Szemle<\/span><\/i>, 2004. 9. sz.<\/span>
\nVercseg Ilona: A t\u00e1rsadalmi t\u0151ke (social capital) m\u00e9r\u00e9se magyarorsz\u00e1gi telep\u00fcl\u00e9seken. Parola, 2004. 3. sz. 10\u221215. p.<\/span>
\nWarren, R., L.:\u00a0<\/span>The Community in America<\/span><\/i>. 2nd ed. Chicago, 1973, Rand McNally, pp. 315\u2212320.<\/span>
\nWorking and Learning Together to Build Stronger Communities, Scottish Executive Guidance for Community Learning and Development<\/span><\/i>. Edinburgh, 2004, Scottish Executive St Andrew\u2019s House.\u00a0<\/span>http:\/\/www.scotland.gov.uk\/Resource\/Doc\/47210\/0028730.pdf<\/a><\/span><\/p>\n

http:\/\/www.cebsd.org<\/a><\/span>
\nhttp:\/\/www.soros.hu<\/a><\/span>
\nhttp:\/\/www.kozossegi.c3.hu<\/a><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eA\u00a0szocializ\u00e1ci\u00f3\u00a0funkci\u00f3ja azt a folyamatot jel\u00f6li, mely sor\u00e1n a t\u00e1rsadalom vagy annak valamely alapvet\u0151 t\u00e1rsadalmi egys\u00e9ge \u00e1tadja az uralkod\u00f3 tud\u00e1st, t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s viselked\u00e9si mint\u00e1kat a t\u00e1rsadalom tagjainak. A folyamat sor\u00e1n az egy\u00e9n elsaj\u00e1t\u00edtja azt a fajta \u00e9letm\u00f3dot, amely az \u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1ra, nem pedig valamely m\u00e1s t\u00e1rsadalomra jellemz\u0151. A folyamat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9letciklus elej\u00e9n \u00e9szlelhet\u0151, illetve […]<\/p>\n","protected":false},"author":16,"featured_media":3427,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[562,8,7],"tags":[],"coauthors":[21],"class_list":["post-3234","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2007-4","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"\u201eA\u00a0szocializ\u00e1ci\u00f3\u00a0funkci\u00f3ja azt a folyamatot jel\u00f6li, mely sor\u00e1n a t\u00e1rsadalom vagy annak valamely alapvet\u0151 t\u00e1rsadalmi egys\u00e9ge \u00e1tadja az uralkod\u00f3 tud\u00e1st, t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s viselked\u00e9si mint\u00e1kat a t\u00e1rsadalom tagjainak. A folyamat sor\u00e1n az egy\u00e9n elsaj\u00e1t\u00edtja azt a fajta \u00e9letm\u00f3dot, amely az \u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1ra, nem pedig valamely m\u00e1s t\u00e1rsadalomra jellemz\u0151. A folyamat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9letciklus elej\u00e9n \u00e9szlelhet\u0151, illetve […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-07-11T11:29:53+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T12:22:07+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1345\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"2017\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Vercseg Ilona\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Vercseg Ilona\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"45 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Vercseg Ilona\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/\"},\"author\":{\"name\":\"Vercseg Ilona\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/a53b1ec59d5e50541cf361a8ca24bc81\"},\"headline\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s\",\"datePublished\":\"2020-07-11T11:29:53+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T12:22:07+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/\"},\"wordCount\":9046,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg\",\"articleSection\":[\"Parola 2007\/4\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/\",\"name\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg\",\"datePublished\":\"2020-07-11T11:29:53+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T12:22:07+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/a53b1ec59d5e50541cf361a8ca24bc81\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg\",\"width\":1345,\"height\":2017},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/a53b1ec59d5e50541cf361a8ca24bc81\",\"name\":\"Vercseg Ilona\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/fae1a4bd5dc421c3e09d0b889ef311f4\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/721c3be425f40f7ccc756f5b124920edaef51708f25b0975485fb5b2fa1e3c72?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/721c3be425f40f7ccc756f5b124920edaef51708f25b0975485fb5b2fa1e3c72?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Vercseg Ilona\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/vercseg-ilona\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"\u201eA\u00a0szocializ\u00e1ci\u00f3\u00a0funkci\u00f3ja azt a folyamatot jel\u00f6li, mely sor\u00e1n a t\u00e1rsadalom vagy annak valamely alapvet\u0151 t\u00e1rsadalmi egys\u00e9ge \u00e1tadja az uralkod\u00f3 tud\u00e1st, t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s viselked\u00e9si mint\u00e1kat a t\u00e1rsadalom tagjainak. A folyamat sor\u00e1n az egy\u00e9n elsaj\u00e1t\u00edtja azt a fajta \u00e9letm\u00f3dot, amely az \u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1ra, nem pedig valamely m\u00e1s t\u00e1rsadalomra jellemz\u0151. A folyamat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9letciklus elej\u00e9n \u00e9szlelhet\u0151, illetve […]","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-07-11T11:29:53+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T12:22:07+00:00","og_image":[{"width":1345,"height":2017,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Vercseg Ilona","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Vercseg Ilona","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"45 perc","Written by":"Vercseg Ilona"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/"},"author":{"name":"Vercseg Ilona","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/a53b1ec59d5e50541cf361a8ca24bc81"},"headline":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s","datePublished":"2020-07-11T11:29:53+00:00","dateModified":"2020-07-30T12:22:07+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/"},"wordCount":9046,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg","articleSection":["Parola 2007\/4","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/","name":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg","datePublished":"2020-07-11T11:29:53+00:00","dateModified":"2020-07-30T12:22:07+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/a53b1ec59d5e50541cf361a8ca24bc81"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/07.4.jpeg","width":1345,"height":2017},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-tanulas-es-fejlesztes\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tanul\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/a53b1ec59d5e50541cf361a8ca24bc81","name":"Vercseg Ilona","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/fae1a4bd5dc421c3e09d0b889ef311f4","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/721c3be425f40f7ccc756f5b124920edaef51708f25b0975485fb5b2fa1e3c72?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/721c3be425f40f7ccc756f5b124920edaef51708f25b0975485fb5b2fa1e3c72?s=96&d=mm&r=g","caption":"Vercseg Ilona"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/vercseg-ilona\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3234","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/16"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3234"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3234\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4311,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3234\/revisions\/4311"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3427"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3234"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3234"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3234"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=3234"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}