{"id":3163,"date":"2020-07-11T10:07:34","date_gmt":"2020-07-11T10:07:34","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=3163"},"modified":"2020-07-30T12:34:47","modified_gmt":"2020-07-30T12:34:47","slug":"szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/","title":{"rendered":"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt"},"content":{"rendered":"

Marjorie Mayo\u00a0<\/span><\/i><\/b>a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s professzora a London Egyetem Goldsmiths Int\u00e9zet\u00e9ben (<\/span><\/i>Goldsmiths, University of London)<\/span>. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szektorban \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzatn\u00e1l is dolgozott, s nagy gyakorlata van a nemzetk\u00f6zi munk\u00e1ban is.<\/span><\/i>
\nA Goldsmiths Int\u00e9zet V\u00e1rosi \u00e9s K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Kutat\u00f3k\u00f6zpontja (<\/span><\/i>Centre for Urban and Community Research)<\/span>\u00a0keret\u00e9ben v\u00e9gzett kutat\u00e1sai a r\u00e9szv\u00e9tel strat\u00e9gi\u00e1ira \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9telre terjednek ki, m\u00e9gpedig a v\u00e1rosr\u00e9szek fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, helyi \u00e9s nemzetk\u00f6zi szinteken. A Nyugat-Anglia egyetemi koll\u00e9g\u00e1ival (<\/span><\/i>University of the West of England)<\/span>\u00a0k\u00f6z\u00f6sen dolgozott egy eur\u00f3pai projektben, amelynek t\u00e9m\u00e1ja az \u201eEtikai dilemm\u00e1k verseng\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben\u201d (<\/span><\/i>Ethical Dilemmas in Contested Communities)<\/span>. Dolgozott a Civil Meg\u00fajul\u00e1s korm\u00e1nyzati hivatal\u00e1nak Akt\u00edv Tanul\u00e1s a Cselekv\u0151 \u00c1llampolg\u00e1ris\u00e1g\u00e9rt programj\u00e1nak<\/span><\/i>\u00a0(Civil Renewal Unit\u2019s Active Learning for Active Citizenship programme)<\/span>\u00a0\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben is, r\u00e9szv\u00e9teli megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket alkalmazva.<\/span><\/i>
\n
\nN\u00e9h\u00e1ny fontosabb publik\u00e1ci\u00f3ib\u00f3l:<\/span><\/i>
\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s gondoskod\u00e1s: A j\u00f3l\u00e9t vegyes gazdas\u00e1ga. Macmillan (1994)<\/span><\/i>\u00a0<\/span>Communities and Caring: The Mixed Economy of Welfare<\/span><\/i>, Macmillan (1994<\/span>)<\/span><\/i>
\nA holnap elk\u00e9pzel\u00e9se: Feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9s az \u00e1talakul\u00e1s\u00e9rt. A Folytat\u00f3d\u00f3 Feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9s Nemzeti Int\u00e9zete (1997) Imagining Tomorrow: Adult Education for Transformation,\u00a0<\/span><\/i>National Institute for Adult Continuing Education (1997)<\/span>
\nKult\u00fara, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, identit\u00e1s: A r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9s a politikai felhatalmaz\u00e1s kultur\u00e1lis strat\u00e9gi\u00e1i. Palgrave (2000). Cultures, Communities, Identities: Cultural Strategies for Participation and Empowerment<\/span><\/i>, Palgrave (2000)<\/span>
\nGlob\u00e1lis \u00c1llampolg\u00e1rok (2005) Zed. Global Citizens<\/span><\/i>\u00a0(2005) Zed<\/span><\/p>\n

A szemin\u00e1riumon elhangzott el\u0151ad\u00e1s\u00a0<\/span><\/b>Marjorie Mayo,<\/span>\u00a0<\/span><\/b>Paul Hoggett<\/span>\u00a0\u00e9s\u00a0<\/span><\/b>Christopher Miller<\/span>\u00a0kiad\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9nek<\/span><\/b>\u00a0A v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s programokon dolgoz\u00f3 terepmunk\u00e1sok etikai dilemm\u00e1i\u00a0<\/span>c\u00edm\u0171 fejezet\u00e9n alapult. (A szerk.)<\/span><\/b><\/p>\n

Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k<\/span><\/b>
\na k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt<\/span><\/b><\/p>\n

Marjorie Mayo el\u0151ad\u00e1sa<\/span><\/i><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/span><\/b><\/p>\n

Etika, etikai dilemm\u00e1k, k\u00f6zszolg\u00e1lati szellemis\u00e9g \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1s<\/span>
\nAz etika \u00e9s az etikai dilemm\u00e1k t\u00e9mak\u00f6re egyre nagyobb figyelmet kap a hum\u00e1n szolg\u00e1ltat\u00e1sok ter\u00fclet\u00e9n. Ez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00fckr\u00f6zi azt a sz\u00e9les k\u00f6rben megfigyelhet\u0151 aggodalmat, mely az individualiz\u00e1ci\u00f3 er\u0151s\u00f6d\u00e9se nyom\u00e1n alakult ki, melyben a kommunit\u00e1ri\u00e1nusok a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hanyatl\u00e1s\u00e1t l\u00e1tj\u00e1k, \u00e9s melyet Bauman a \u201elikvid modernit\u00e1s\u201d fogalm\u00e1val \u00edr le\u00a0<\/span>(Bauman 2000)<\/span><\/i>. \u00dagy t\u0171nik, ezekben a gondolatokban bizonyos elemek visszak\u00f6sz\u00f6nnek \u201ea harmadik \u00fat\u201d (\u201e<\/span>The Third Way<\/span><\/i>\u201d) fogalomk\u00f6r\u00e9b\u0151l is\u00a0<\/span>(Tam 1998)<\/span><\/i>. Mint Marilyn Taylor r\u00e1mutat: \u201eA \u2018k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak\u2019 gondolata \u00faj lend\u00fcletet kapott az elm\u00falt \u00e9vekben egy olyan kommunit\u00e1ri\u00e1nus mozgalom eredm\u00e9nyek\u00e9nt, mely a politika sz\u00e9les spektrum\u00e1b\u00f3l szerez t\u00e1mogat\u00e1st\u201d.\u00a0<\/span>(Taylor 2003, 21)<\/span><\/i>.<\/span>
\nE felt\u00e9telezett individualiz\u00e1ci\u00f3 le\u00edr\u00e1sai t\u00f6bb olyan magyar\u00e1zatot is tartalmaznak, melyek azoknak a \u201enagy elm\u00e9leteknek\u201d a hanyatl\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclnek, melyek meghat\u00e1rozt\u00e1k az alapvet\u0151en posztmodernista ideol\u00f3gai k\u00f6rnyezetben zajl\u00f3 kultur\u00e1lis vit\u00e1kat a XX. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9veiben, a \u201et\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9g\u00e9n\u201d \u2013 Francis Fukuyama sokat id\u00e9zett kifejez\u00e9se szerint (Fukuyama, 1989). A harmadik \u00fat megfogalmaz\u00e1sa szerint, mely Tony Blair \u00e9s Gerhard Schroeder k\u00f6z\u00f6sen kiadott nyilatkozat\u00e1ban jelenik meg, \u201ea legt\u00f6bb ember m\u00e1r r\u00e9gen nem hisz egy olyan vil\u00e1gban, melyet a jobb- \u00e9s baloldal dogm\u00e1i k\u00e9pviselnek\u201d\u00a0<\/span>(Blair \u2013 Schroeder 1999)<\/span><\/i>. E gondolat pozit\u00edv tov\u00e1bbvitele szerint az er\u0151s\u00f6d\u0151 individualiz\u00e1ci\u00f3 emancip\u00e1ci\u00f3s folyamatk\u00e9nt jelenik meg, az identit\u00e1s \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1s \u00e9let-politik\u00e1jak\u00e9nt. Giddens szerint a n\u00f6vekv\u0151 reflexivit\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen cs\u00f6kken a trad\u00edci\u00f3 tisztelete \u00e9s n\u0151 a p\u00e1rbesz\u00e9d szerepe, \u00edgy az egy\u00e9n szem\u00e9lyes szintj\u00e9n is egyre t\u00f6bb dial\u00f3gikus kapcsolat jelenik meg. \u201eMin\u00e9l ink\u00e1bb gyeng\u00fcl a tradici\u00f3 \u2013 \u00e9rvel Giddens \u2013, ann\u00e1l ink\u00e1bb r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcl az egy\u00e9n arra, hogy a sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 opci\u00f3b\u00f3l kialak\u00edtsa v\u00e1laszt\u00e1sait saj\u00e1t \u00e9let\u00e9re vonatkoz\u00f3an\u201d\u00a0<\/span>(Giddens 1994, 5)<\/span><\/i>. A kiritikusok azonban r\u00e1mutattak arra, hogy a gyakorlatban az ilyen v\u00e1laszt\u00e1sok korl\u00e1tozottak a \u2018reflexivit\u00e1s vesztesei\u2019, \u00edgy a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171ek \u00e9s az elnyomottak sz\u00e1m\u00e1ra, akik val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokkal jobban f\u00fcggenek az \u00e1llam \u00e1ltal ny\u00fajtott szolg\u00e1ltat\u00e1sokt\u00f3l\u00a0<\/span>(Lash 1994, 12)<\/span><\/i>.<\/span>
\nAz er\u0151s\u00f6d\u0151 individualiz\u00e1ci\u00f3 jelens\u00e9g\u00e9t egyar\u00e1nt k\u00eds\u00e9rte aggodalom \u00e9s pozit\u00edv v\u00e1rakoz\u00e1s; ehhez hasonl\u00f3an t\u00f6bben megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9kek hanyatlan\u00e1nak, vagy hogy a t\u00e1rsadalmi szolidarit\u00e1s gyeng\u00fclne, mint ahogy arr\u00f3l Putman \u00edr a a t\u00e1rsadalmi t\u0151ke elveszt\u00e9se kapcs\u00e1n\u00a0<\/span>(Putnam 2000)<\/span><\/i>.<\/span>
\nA n\u00f6vekv\u0151 individualiz\u00e1ci\u00f3t kiv\u00e1lt\u00f3 okokat, illetve ezeknek a folyamatoknak a t\u00e9nyleges m\u00e9rt\u00e9ket szint\u00e9n sz\u00e1mosan vitatt\u00e1k. A folyamatok hat\u00e1sa nyom\u00e1n kialakult aggodalom tekintet\u00e9ben azonban sokkal nagyobb az egyet\u00e9rt\u00e9s. Ez\u00e9rt e fejezet ezekre az aggodalmakra \u00f6sszpontos\u00edt a hum\u00e1n szolg\u00e1ltat\u00e1sok saj\u00e1tos kontextus\u00e1ban. Hogyan befoly\u00e1solhatj\u00e1k ezek a vit\u00e1k a hum\u00e1n szolg\u00e1ltat\u00e1sokat a jelenlegi szakpolitikai k\u00f6rnyezetben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ha figyelembe vessz\u00fck a k\u00f6zelm\u00falt szakpolitikai fejlem\u00e9nyeit?<\/span>
\nL\u00e9tezik-e jelenleg egy\u00e9rtelm\u0171en azonos\u00edthat\u00f3 k\u00f6zszolg\u00e1lati szellemis\u00e9g? Amennyiben igen, vesz\u00e9lyezteti-e ezt \u2013 a kor\u00e1bban eml\u00edtett individualiz\u00e1ci\u00f3n t\u00fal \u2013 a jelenlegi k\u00f6rnyezet m\u00e1sik meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je, az a szakpolitika, mely a piac szerep\u00e9nek er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, a \u201emoderniz\u00e1ci\u00f3t\u201d \u00e9s a k\u00f6zszf\u00e9ra \u00faj \u00fczleti t\u00edpus\u00fa ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t hirdeti (<\/span>New Public Management<\/span><\/i>) \u00e9s egy \u201e\u00faj j\u00f3l\u00e9ti rendszert\u201d (\u201e<\/span>New Welfare\u201d)\u00a0<\/span><\/i>c\u00e9loz meg, melyet az \u00faj k\u00f6zigazgat\u00e1si menedzsment m\u00f3dszereivel (<\/span>\u201eNew Managerialism\u201d<\/span><\/i>) ir\u00e1ny\u00edt\u00a0<\/span>(Clarke et al 2000)?<\/span><\/i>\u00a0Arra is t\u00f6bben felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet, hogy n\u00e9h\u00e1ny hagyom\u00e1nyos k\u00f6zszolg\u00e1lati \u00e9rt\u00e9k jelent\u00e9se megv\u00e1ltozott \u2013 \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az eredm\u00e9nyek el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcltek a folyamattal szemben\u00a0<\/span>(Kakabadse et al 2003, 479)<\/span><\/i>. \u00dagy t\u0171nik, elmozdul\u00e1s k\u00f6vetkezett be a kollekt\u00edv-moralit\u00e1st\u00f3l, annak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jav\u00e1t k\u00f6z\u00e9ppontba \u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t\u0151l (utilitarista etika) az egy\u00e9ni javakat hangs\u00falyoz\u00f3 szem\u00e9lyes kompetencia-moralit\u00e1s fel\u00e9 (egoista etika).<\/span>
\nAz altruizmus szakirodalm\u00e1nak \u00e1ttekint\u00e9se sor\u00e1n Julian Le Grand arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy a kutat\u00e1sok szerint az altruista viselked\u00e9s tov\u00e1bbra is l\u00e9tezik a k\u00f6zszf\u00e9r\u00e1ban. \u201eAz emberek tudnak lovagiasan (\u00e9s nem \u00f6nc\u00e9l\u00faan) cselekedni \u00e9s ezt gyakran meg is teszik, m\u00e9g akkor is, ha ez k\u00f6zvetlen ellent\u00e9tben \u00e1ll szem\u00e9lyes \u00e9rdekeikkel. A k\u00f6zszf\u00e9ra dolgoz\u00f3i nagyobb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatnak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szolg\u00e1lata \u00e9s m\u00e1sok seg\u00edt\u00e9se ir\u00e1nt, mint a mag\u00e1nszf\u00e9ra dolgoz\u00f3i, \u00e9s ez a k\u00e9p nemzetk\u00f6zi viszonylatban is igaznak bizonyult\u201d\u00a0<\/span>(Le Grand 2003)<\/span><\/i>. A p\u00e9nz\u00fcgyi \u00f6szt\u00f6nz\u0151k ugyanakkor befoly\u00e1solhatj\u00e1k ezt a motiv\u00e1ci\u00f3t. A k\u00f6zszf\u00e9ra ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g akkor is erod\u00e1l\u00f3dhat, ha a szakemberek \u00fagy \u00e9rzik, nem tudnak min\u0151s\u00e9gi szolg\u00e1ltat\u00e1st ny\u00fajtani: erre p\u00e9lda a fogorvos, aki azzal indokolja mag\u00e1npraxis\u00e1nak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, hogy \u00edgy tud min\u0151s\u00e9gi szolg\u00e1ltat\u00e1st ny\u00fajtani, vagy az a tan\u00e1r, aki az\u00e9rt megy el mag\u00e1niskol\u00e1ba tan\u00edtani, mert a kisebb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa oszt\u00e1lyokban annyi figyelmet tud a tanul\u00f3kra ford\u00edtani, amennyire szakmai v\u00e9lem\u00e9nye szerint sz\u00fcks\u00e9g van.\u00a0<\/span>(Taylor-Gooby et al 2000)<\/span><\/i>. A szakmai motiv\u00e1ci\u00f3t al\u00e1akn\u00e1zhatja a t\u00falzott szab\u00e1lyoz\u00e1s, valamint a megfelel\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s \u00e9s a bizalom hi\u00e1nya is.<\/span>
\nEzzel kutat\u00e1sunk szempontj\u00e1b\u00f3l egy l\u00e9nyeges aspektushoz \u00e9rkezt\u00fcnk: a k\u00f6zszolg\u00e1lati szellemis\u00e9g m\u00e9g ugyan l\u00e9tezik, de fennmarad\u00e1s\u00e1t nem szabad biztosra venn\u00fcnk.<\/span>
\nMindenesetre a szakmai etika maga is folyamatosan v\u00e1ltozik. Mint Banks \u00e9rvel a szoci\u00e1lis munka etik\u00e1j\u00e1t \u00e9s \u00e9rt\u00e9keit vizsg\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1ban, a hagyom\u00e1nyos kanti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st sz\u00e1mosan megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k az 1970-es \u00e9vekben, r\u00e1mutatva arra, hogy a kanti \u00f6nrendelkez\u0151 egy\u00e9n abszol\u00fat \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek kategorikus imperat\u00edvusz\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 modell illetve az egy\u00e9n ilyen kezel\u00e9se el\u00e9gtelennek bizonyult az egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00e9s elnyom\u00e1s struktur\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1inak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra\u00a0<\/span>(Banks 1995)<\/span><\/i>. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l az utilitarista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek \u2013 b\u00e1r relev\u00e1nsabbnak t\u0171nnek a sz\u0171k\u00f6s er\u0151forr\u00e1sok eloszt\u00e1s\u00e1ra nehezed\u0151 nyom\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l \u2013 szint\u00e9n nincsenek h\u00edj\u00e1n korl\u00e1toknak, ha a szakmai etika alapjak\u00e9nt vizsg\u00e1ljuk \u0151ket. Ugyanakkor ellentmond\u00e1sosak is abban a jelenlegi k\u00f6rnyezetben, mely egyre nagyobb jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edt az egy\u00e9ni fogyaszt\u00f3i jogok \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek.<\/span>
\nBanks Wittgensteinnek azon megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t tartja relev\u00e1nsnak, mely szerint az emberek cselekedeteit \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1sait a szab\u00e1lyok \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott viselked\u00e9s nyilv\u00e1nos kontextus\u00e1ban kell \u00e9rtelmezn\u00fcnk, figyelembe v\u00e9ve a t\u00e1gabb t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezetet. Az etika \u00e9s a viselked\u00e9s vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l figyelembe kell venn\u00fcnk az egy\u00e9n \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezete k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sokat, mivel ezek a kapcsolatok id\u0151vel \u00e1talakulnak. Mint Hugman \u00e9s Smith \u00e9rvel, a mor\u00e1lis alapelvek m\u00e9lyen gy\u00f6kereznek az egyes t\u00e1rsadalmakban, ez\u00e9rt folyamatosan meg kell k\u00e9rd\u0151jelezn\u00fcnk azokat\u00a0<\/span>(Hugman and Smith 1995)<\/span><\/i>. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a szakmai etik\u00e1t is folyamatosan \u00fajra kell \u00e9rt\u00e9keln\u00fcnk.<\/span>
\nBanks tov\u00e1bb\u00e1 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz\u00a0<\/span>etikai k\u00e9rd\u00e9sek<\/span><\/i>\u00a0\u00e9s\u00a0<\/span>etikai dilemm\u00e1k<\/span><\/i>\u00a0k\u00f6z\u00f6tt. Defin\u00edci\u00f3ja szerint az etikai dilemma k\u00e9t egyform\u00e1n kedvez\u0151tlen alternat\u00edva k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1laszt\u00e1st jelent, mely v\u00e1laszt\u00e1s \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fclhet mor\u00e1lis alapelveinkkel \u00e9s nem egy\u00e9rtelm\u0171, hogy melyik alternat\u00edva bizonyul majd helyes v\u00e1laszt\u00e1snak\u00a0<\/span>(Banks 1995, 12)<\/span><\/i>. \u00cdgy ak\u00e1rmi legyen is v\u00e9gleges d\u00f6nt\u00e9s\u00fcnk, az szorong\u00e1st \u00e9s tal\u00e1n b\u0171ntudatot is hagy maga ut\u00e1n. B\u00e1r ez egy igen hasznos elm\u00e9leti megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s, a gyakorlatban azonban a terepmunk\u00e1sokban akkor is k\u00e9nyelmetlen \u00e9rz\u00e9sek maradhatnak, ha a meghozott d\u00f6nt\u00e9s\u00fck viszonylag egy\u00e9rtelm\u0171nek t\u0171nt. Ez\u00e9rt fogunk majd r\u00e1mutatni arra, hogy ak\u00e1r etikai k\u00e9rd\u00e9ssel, ak\u00e1r etikai dilemm\u00e1val (vagy mindkett\u0151vel) tal\u00e1lj\u00e1k magukat szemben, mindenk\u00e9ppen \u00e9rzelmi viszonyul\u00e1s alakul ki \u2013 k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben v\u00e9gzett terepmunka elker\u00fclhetetlen\u00fcl \u00e9rzelmi er\u0151fesz\u00edt\u00e9st is jelent.<\/span>
\nA jelenlegi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt egyre nagyobb nyom\u00e1s nehezedik a szakmai etik\u00e1ra, \u00edgy a k\u00e9pzett szoci\u00e1lis munk\u00e1sok, ifj\u00fas\u00e1gi munk\u00e1sok\u00a0<\/span>(Banks 1999)<\/span><\/i>, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok \u00e9s egy\u00e9b terepmunk\u00e1sok egyre t\u00f6bbsz\u00f6r szembes\u00fclnek etikai k\u00e9rd\u00e9sekkel \u00e9s dilemm\u00e1kkal a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6vetkezt\u00e9ben:<\/span>
\n\u2013 A piac n\u00f6vekv\u0151 szerepe \u00e9s a k\u00f6zszf\u00e9ra \u00faj \u00fczleti t\u00edpus\u00fa ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa (<\/span>New Public Management<\/span><\/i>); egyik oldalr\u00f3l er\u0151s\u00f6dik a nyom\u00e1s, hogy a priorit\u00e1sok meghat\u00e1roz\u00e1sa a fogyaszt\u00f3i jogok \u00e9s a felhaszn\u00e1l\u00f3\/k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ig\u00e9nyei alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9njen, m\u00e1sik oldalr\u00f3l pedig egyre nagyobb, nyom\u00e1s nehezedik a sz\u0171k\u00f6s er\u0151forr\u00e1sok eloszt\u00e1s\u00e1ra,<\/span>
\n\u2013 A feladatok, felel\u0151ss\u00e9gek n\u00f6vekv\u0151 decentraliz\u00e1ci\u00f3ja, a sz\u00fcks\u00e9ges felhatalmaz\u00e1sok \u00e9s er\u0151forr\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl,<\/span>
\n\u2013 A fokoz\u00f3d\u00f3 centraliz\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek a t\u00e1rsadalom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban,<\/span>
\n\u2013 A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alapelvek \u00e9s gyakorlatok alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151 szakm\u00e1k n\u00f6vekv\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00e9nyszere<\/span>
\n\u2013 A gyakran n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1vols\u00e1g a szolg\u00e1ltat\u00e1sok egy\u00e9ni felhaszn\u00e1l\u00f3ival \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel k\u00f6zvetlen\u00fcl egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 terepmunk\u00e1sok (akik \u00e1ltal\u00e1ban kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e9pzettek \u00e9s elismertek) illetve azok k\u00f6z\u00f6tt, akik a szem\u00e9lyi \u00e9s egy\u00e9b er\u0151forr\u00e1sok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l d\u00f6ntenek (akik \u00e1ltal\u00e1ban elismert v\u00e9gzetts\u00e9ggel \u00e9s annak megfelel\u0151 javadalmaz\u00e1ssal rendelkeznek).<\/span><\/p>\n

Ha figyelembe vessz\u00fck az el\u0151bbiekben felsorolt jelens\u00e9geket, \u00e9rveltek t\u00f6bben, a szakembereknek m\u00e9g t\u00f6bbet kellene tudniuk az etikai k\u00e9rd\u00e9sek t\u00e9mak\u00f6r\u00e9r\u0151l, t\u00f6bb kritikai \u00e9rtelmez\u00e9sre, szakmai \u00f6nvizsg\u00e1latra \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sra lenne sz\u00fcks\u00e9g\u00fck. Ezek kieg\u00e9sz\u00edtik azokat az er\u0151forr\u00e1sokat, melyekkel m\u00e1r rendelkeznek szem\u00e9lyes h\u00e1tter\u00fck, neveltet\u00e9s\u00fck \u00e9s kultur\u00e1lis szok\u00e1saik, valamint saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9keik, motiv\u00e1ci\u00f3juk, identit\u00e1suk ismerete r\u00e9v\u00e9n \u2013 ez az az \u00f6nismeret, melyet m\u00e1r hossz\u00fa ideje elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gesnek tartanak a hum\u00e1n szolg\u00e1ltat\u00e1sok szakemberei sz\u00e1m\u00e1ra. Ezek a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 er\u0151forr\u00e1sok seg\u00edtenek abban, \u00e9rvelnek t\u00f6bben, hogy min\u00e9l eredm\u00e9nyesebben \u2013 \u00e9s a lehet\u0151 legkevesebb szorong\u00e1s \u00e9s b\u0171ntudat \u00e1r\u00e1n \u2013 megbirk\u00f3zzanak a n\u00f6vekv\u0151 neh\u00e9zs\u00e9gekkel \u00e9s az egyre gyakrabban felmer\u00fcl\u0151 dilemm\u00e1kkal\u00a0<\/span>(Bailey \u00e9s Schwartzberg 1995)<\/span><\/i>. Azonban arra is t\u00f6bben r\u00e1mutattak, hogy e kezel\u00e9si\/megold\u00e1si mechanizmusok n\u00e9lk\u00fcl nagy a vesz\u00e9lye a szakmai ki\u00e9g\u00e9snek.<\/span>
\nEz volt kutat\u00e1sunk kiindul\u00f3pontja: hogyan birk\u00f3znak meg a terepmunk\u00e1sok a n\u00f6vekv\u0151 etikai bizonytalans\u00e1g, az elmozdul\u00f3 szakmai hat\u00e1rok, a moderniz\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek \u00e9s a k\u00f6zszf\u00e9ra \u00faj \u00fczleti t\u00edpus\u00fa ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e1ltal meghat\u00e1rozott k\u00f6rnyezet neh\u00e9zs\u00e9geivel? Hogyan k\u00e9pesek meg\u0151rizni szakmai etik\u00e1jukat, hogyan tudj\u00e1k elker\u00fclni a teljes mor\u00e1lis relativizmust, az elt\u00e1volod\u00e1st \u00e9s\/vagy a v\u00e9gs\u0151 ki\u00e9g\u00e9st? B\u00e1r tanulm\u00e1nyunk e dilemm\u00e1kat a v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s projekteken a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel k\u00f6zvetlen\u00fcl egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 terepmunk\u00e1sok tapasztalatai alapj\u00e1n vizsg\u00e1lta, bizony\u00e1ra t\u00f6bb hasonl\u00f3s\u00e1got \u00e9s elt\u00e9r\u00e9st tal\u00e1ln\u00e1nk, ha az eredm\u00e9nyeket olyan szakm\u00e1k tapasztalataival vetn\u00e9nk \u00f6ssze, melyek hum\u00e1n szolg\u00e1ltat\u00e1sokkal, \u00e1llampolg\u00e1ris\u00e1ggal \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rtelemben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel foglalkoznak.<\/span>
\nTanulm\u00e1nyunk \u2013 az etikai dilemm\u00e1k tanulm\u00e1nya \u2013konfliktusokkal terhelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben: pszihoszoci\u00e1lis tanulm\u00e1ny a v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1kban r\u00e9sztvev\u0151 terepmunk\u00e1sokr\u00f3l: hogyan azonos\u00edtj\u00e1k az etikai dilemm\u00e1kat \u00e9s milyen er\u0151forr\u00e1sokat haszn\u00e1lnak fel megold\u00e1sukhoz.<\/span>
\nTanulm\u00e1nyunkban pszihoszoci\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st v\u00e1lasztottunk annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy felt\u00e1rjuk mind a szem\u00e9lyes, mind a t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151ket. Olyan szakembereket vontunk be a felm\u00e9r\u00e9sbe, akik v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1kon terepmunk\u00e1sk\u00e9nt dolgoznak egy olyan k\u00f6rnyezetben, ahol az \u00e1llami szektor tal\u00e1lkozik a mag\u00e1n-, az \u00f6nk\u00e9ntes \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szektorral, \u00e9s ahol a szakm\u00e1k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se a mindennapi gyakorlat r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1kon dolgoz\u00f3 terepmunk\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1ban nem egy k\u00f6z\u00f6s szakma k\u00e9pvisel\u0151i \u00e9s \u00edgy nem rendelkeznek k\u00f6z\u00f6s szakmai kerettel (mint\u00e1nkban legt\u00f6bben m\u00e1s-m\u00e1s szakm\u00e1b\u00f3l, illetve ter\u00fcletr\u0151l j\u00f6ttek, mint p\u00e9ld\u00e1ul ifj\u00fas\u00e1gi munka, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy, lak\u00f3ter\u00fcletek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s oktat\u00e1s). Ugyanakkor valamennyien szembes\u00fclnek azokkal a dilemm\u00e1kkal, melyeket a jelenlegi szakpolitika vet fel azzal, hogy decentraliz\u00e1ci\u00f3t hirdet, melyhez a felhaszn\u00e1l\u00f3kt\u00f3l (\u00e9s nem a szakemberekt\u0151l) v\u00e1rja a priorit\u00e1sok meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, de a megval\u00f3s\u00edt\u00e1st k\u00f6zpontilag meghat\u00e1rozott c\u00e9lok \u00e9s er\u0151forr\u00e1sok keret\u00e9ben k\u00e9pzeli el.<\/span>
\nTanulm\u00e1nyunk egy interj\u00fasorozattal indult, melyet harminc terepmunk\u00e1sk\u00e9nt dolgoz\u00f3 szakemberrel k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk (\u00e1ltal\u00e1ban hat interj\u00fa k\u00e9sz\u00fclt szem\u00e9lyenk\u00e9nt). Az volt a c\u00e9lunk, hogy felt\u00e1rjuk szem\u00e9lyes \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00fcket: hogyan ker\u00fcltek kapcsolatba ezzel a munk\u00e1val, milyen motiv\u00e1ci\u00f3k \u00e9s \u00e9rt\u00e9kek mozgatj\u00e1k \u0151ket, milyen dilemm\u00e1kkal szembes\u00fclnek munk\u00e1juk sor\u00e1n, milyen mechanizmusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel oldj\u00e1k meg azokat \u00e9s ehhez honnan kapnak t\u00e1mogat\u00e1st. A szem\u00e9lyes interj\u00fakat kiscsoportokban folytatott megbesz\u00e9l\u00e9sek k\u00f6vett\u00e9k, majd v\u00e9g\u00fcl egy k\u00f6z\u00f6s szemin\u00e1rium keret\u00e9ben egy\u00fctt besz\u00e9lt\u00e9k meg az eredm\u00e9nyeket, illetve a felm\u00e9r\u00e9s lehets\u00e9ges tanuls\u00e1gait a szakpolitika, a gyakorlat, valamint a szakmai k\u00e9pz\u00e9s \u00e9s szakmai t\u00e1mogat\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l. Az interj\u00fak v\u00e1rosi k\u00f6rnyezetben, k\u00e9t helysz\u00ednen zajlottak. Mindk\u00e9t helyen egyar\u00e1nt dolgoztak nagyon tapasztalt terepmunk\u00e1sok, valamint olyanok is, akik \u00fajnak sz\u00e1m\u00edtottak ebben a t\u00edpus\u00fa terepmunk\u00e1ban. \u00cdgy lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk volt arra, hogy \u00f6sszehasonl\u00edtsuk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tapasztalatokat \u00e9s n\u00e9z\u0151pontokat a r\u00e9sztvev\u0151k szakm\u00e1ban elt\u00f6lt\u00f6tt ideje alapj\u00e1n is. Mindk\u00e9t ter\u00fcleten t\u00f6bb fekete, illetve etnikai kisebbs\u00e9ghez tartoz\u00f3 terepmunk\u00e1s is dolgozott.<\/span>
\nM\u00e1r az els\u0151 interj\u00fakt\u00f3l kezdve, melyekben a r\u00e9sztvev\u0151k saj\u00e1t \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00fcket mondt\u00e1k el, egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gazdag anyag \u00e1llt \u00f6ssze a v\u00e1laszad\u00f3k motiv\u00e1ci\u00f3i \u00e9s \u00e9rt\u00e9kei tekintet\u00e9ben. A legt\u00f6bb r\u00e9sztvev\u0151 saj\u00e1t maga kezdett el arr\u00f3l besz\u00e9lni, hogy milyen nagy jelent\u0151s\u00e9ge volt sz\u00e1m\u00e1ra a csal\u00e1di h\u00e1tt\u00e9rnek \u00e9s a korai \u00e9lm\u00e9nyeknek. A mint\u00e1ban egyar\u00e1nt szerepeltek olyanok, akik m\u0171velt k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli csal\u00e1db\u00f3l j\u00f6ttek, illetve olyanok, akik munk\u00e1scsal\u00e1db\u00f3l; volt, aki olyan csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, ahol nagy \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edtottak a k\u00f6z szolg\u00e1lat\u00e1nak, de olyan csal\u00e1dokb\u00f3l is j\u00f6ttek, ahol ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt jellemz\u0151. N\u00e9h\u00e1ny esetben a korai \u00e9lm\u00e9nyek megh\u00f6kkent\u0151en problematikusak voltak \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul csal\u00e1di er\u0151szak, a csal\u00e1d sz\u00e9tes\u00e9se vagy \u00e1llami gondoz\u00e1s \u00e9s b\u00e1ntalmaz\u00e1s. M\u00e1sok arr\u00f3l sz\u00e1moltak be, hogy milyen vesztes\u00e9g \u00e9rte \u0151ket kiv\u00e1ndorl\u00e1suk sor\u00e1n \u00e9s hogyan tapasztalt\u00e1k meg a menek\u00fclt l\u00e9tet. A r\u00e9sztev\u0151k k\u00f6z\u00f6tt hat\u00e1rozottan elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 volt egy olyan csoport, mely a hum\u00e1n szolg\u00e1ltat\u00e1sban v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t egyfajta \u201ej\u00f3v\u00e1t\u00e9telk\u00e9nt\u201d \u00e9lte meg, \u00e9s arra t\u00f6rekedett, hogy megadhassa m\u00e1snak azt a t\u00e1mogat\u00e1st, melyet \u0151 is megkapott, vagy biztos\u00edtsa azt a seg\u00edts\u00e9get, melyre neki lett volna sz\u00fcks\u00e9ge gyermek- vagy serd\u00fcl\u0151kor\u00e1ban.<\/span>
\nM\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra az elk\u00f6telezetts\u00e9g sokkal ink\u00e1bb azokban az er\u0151s \u00e9rt\u00e9kekben gy\u00f6kerezik, melyek m\u00e1r \u00e9let\u00fck korai szakasz\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak, p\u00e9ld\u00e1ul vall\u00e1sos \u00e9s\/vagy politikai, szakszervezeti \u00e9s munk\u00e1smozgalmi meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fck. M\u00e1sok a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9lm\u00e9nyek meghat\u00e1roz\u00f3 hat\u00e1sair\u00f3l is besz\u00e1moltak, amikor bizonyos aktu\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k, megmozdul\u00e1sok m\u00f6g\u00e9 felsorakoztak: p\u00e9ld\u00e1ul az 1984\u201385-\u00f6s b\u00e1ny\u00e1szsztr\u00e1jk, illetve a b\u00e1ny\u00e1szokat t\u00e1mogat\u00f3 szimpatiz\u00e1ns csoportok, a n\u0151i felszabad\u00edt\u00e1si mozgalmak, az antirasszista megmozdul\u00e1sok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a New Cross-i t\u0171zeset nyom\u00e1n kialakult kamp\u00e1ny, az \u00e9szak-\u00edrorsz\u00e1gi \u00e9s palesztinai polg\u00e1rjogi kamp\u00e1nyok, kapcsolat polg\u00e1rjogi \u00e9s nemzeti felszabad\u00edt\u00e1si k\u00fczdelmek (mint p\u00e9ld\u00e1ul az apartheid elleni k\u00fczdelem) r\u00e9sztvev\u0151ivel, vagy r\u00e9szv\u00e9tel az \u00e1llatok jogai\u00e9rt k\u00fczd\u0151 kamp\u00e1nyokban. A nyilv\u00e1nval\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek ellen\u00e9re sok hasonl\u00f3s\u00e1g is volt \u2013 a r\u00e9szvev\u0151k szem\u00e9lyes \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00fck felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k er\u0151s elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcket megmagyar\u00e1zni. B\u00e1r a felm\u00e9r\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i k\u00f6z\u00fcl sokan \u2013 szinte mindenki \u2013 ink\u00e1bb v\u00e9letlenszer\u0171en \u00e9s nem tervez\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen ker\u00fcltek mostani munkahely\u00fckre, jelenlegi szakm\u00e1juk semmik\u00e9ppen nem tekinthet\u0151 v\u00e9letlen szakmai v\u00e1laszt\u00e1s eredm\u00e9ny\u00e9nek.<\/span>
\n\u00c9ppen ellenkez\u0151leg, a r\u00e9sztvev\u0151k gyakran szenved\u00e9lyesen besz\u00e9ltek az \u00e1ltaluk vallott \u00e9rt\u00e9kekr\u0151l \u00e9s arr\u00f3l, hogy ezek az \u00e9rt\u00e9kek milyen m\u00f3don hat\u00e1rozz\u00e1k meg szakmai identit\u00e1sukat. \u201eSzeretn\u00e9m, ha elmondhatn\u00e1m magamr\u00f3l, hogy tettem valamit a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9rt, amelyben \u00e9lek\u201d, \u201eSzeretn\u00e9k valamilyen pozit\u00edv t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lni\u201d, \u201eEz az eg\u00e9sz a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l \u00e9s ez az egyik dolog, ami motiv\u00e1l\u201d (tapasztalt ifj\u00fas\u00e1gi munk\u00e1s), \u201eAz a feladatunk, hogy szolg\u00e1ljuk az embereket ezzel a munk\u00e1val\u201d, \u201eIdealista vagyok\u201d (v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1s \u2013 viszonylag \u201e\u00fajonc\u201d ezen a ter\u00fcleten), \u201eAz elm\u00falt 27\u201328 \u00e9vben a szakmai gyakorlat fejleszt\u00e9s\u00e9n dolgoztam\u201d \u2013 komment\u00e1lta egy sokkal tapasztaltabb vezet\u0151, \u00e9s azt is hozz\u00e1tette, hogy b\u00e1r az elvek fejl\u0151dnek \u00e9s kiteljesednek, de tov\u00e1bbra is a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9keiben gy\u00f6kereznek \u2013, \u201e\u00c9n szenved\u00e9lyesen hiszek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u2013 hogy tisztelj\u00fck az emberek jogait \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t \u00e9s seg\u00edts\u00fck \u0151ket abban, hogy j\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1sokat hozzanak\u201d, \u201eAz egy\u00e9n \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tisztelete\u201d \u2013 er\u0151s\u00edtette meg egy sokkal fiatalabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi v\u00e1llalkoz\u00f3, aki elismerte, hogy nem igaz\u00e1n rendelkezik egy vil\u00e1gosan meghat\u00e1rozott, minden r\u00e9szlet\u00e9ben kidolgozott etikai keretrendszerrel. Ak\u00e1rhogyan is fogalmazt\u00e1k meg, ezek az alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a munka bizonyos aspektusai ir\u00e1nt \u00e9rzett el\u00e9gedetts\u00e9g volt az, ami egy\u00fcttesen fenntartotta motiv\u00e1ci\u00f3jukat. T\u00f6bben r\u00e1mutattak, hogy ha nem hinn\u00e9nek bizonyos dolgokban, \u201enem lehetne ezt a munk\u00e1t csin\u00e1lni \u2026 valami kell, ami mindig tov\u00e1bblend\u00edt\u201d. \u00c9rdemes megeml\u00edten\u00fcnk, hogy t\u00f6bben tudatosan visszautas\u00edtott\u00e1k az el\u0151rel\u00e9ptet\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket, pontosan az\u00e9rt, mert ez elt\u00e1vol\u00edtotta volna \u0151ket az egy\u00e9nekkel \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel v\u00e9gzett terepmunk\u00e1t\u00f3l. \u201eNagyon izgalmas\u201d \u2013 mondta egy eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ter\u00fcleten dolgoz\u00f3 munk\u00e1s. \u201eVan min gondolkoznom\u201d \u2013 mondta az egyik szakember, aki a fiatalok r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9nek \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9n dolgozik.<\/span>
\nA fenti id\u00e9zetek alapj\u00e1n kijelenthetn\u00e9nk-e azt, hogy nem kell agg\u00f3dnunk a k\u00f6zszolg\u00e1lati szellemis\u00e9g j\u00f6v\u0151je miatt? Nem felt\u00e9tlen\u00fcl. A kiv\u00e1lasztott minta kor\u00e1ntsem tekinthet\u0151 v\u00e9letlenszer\u0171nek. Azok, akik \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket<\/span>
\nfejezt\u00e9k ki a felm\u00e9r\u00e9sben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel ir\u00e1nt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elker\u00fclhetetlen\u00fcl azok voltak, akik a legink\u00e1bb elk\u00f6telezettek a sz\u00f3ban forg\u00f3 etikai k\u00e9rd\u00e9sek ir\u00e1nt. Az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9g elm\u00e9leti le\u00edr\u00e1sa sem felt\u00e9tlen\u00fcl jelent hat\u00e9kony megval\u00f3s\u00edt\u00e1st a gyakorlatban. Tov\u00e1bb\u00e1 a mint\u00e1n bel\u00fcl is lehetnek jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek. A terepmunk\u00e1sok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg komoly \u00e9rzelmi energi\u00e1kat fektetnek be munk\u00e1jukba, de ezek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pontokon \u00e9s \u00e9rt\u00e9keken alapulhatnak. Term\u00e9szetesen ezzel nem azt mondjuk, hogy a munk\u00e1juk sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en heroikus vagy hogy p\u00e1lyafut\u00e1suk minden pillanat\u00e1ban eredm\u00e9nyesen tudn\u00e1k a szakmai \u00e9rt\u00e9keket v\u00e9delmezni. \u00c9s term\u00e9szetesen nem feledkezhet\u00fcnk meg a szakmai ki\u00e9g\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9r\u0151l sem.<\/span>
\nA terepmunk\u00e1sok n\u00e9z\u0151pontja k\u00f6z\u00f6tti lehets\u00e9ges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek akkor kezdtek vil\u00e1gosabb\u00e1 v\u00e1lni, amikor elkezdt\u00fck elemezni, hogy milyen elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don azonos\u00edtott\u00e1k a felmer\u00fcl\u0151 dilemm\u00e1kat, illetve hogy milyen elt\u00e9r\u0151 megold\u00e1si m\u00f3dokat v\u00e1lasztottak. A k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szben \u00f6sszefoglaljuk, hogy milyen jelleg\u0171 probl\u00e9m\u00e1k mer\u00fcltek fel. Ezek k\u00f6z\u00fcl azonban nem mindegyik jelenik meg mint val\u00f3di dilemma a sz\u00f3 Banks \u00e1ltal adott defin\u00edci\u00f3ja szerint. N\u00e9h\u00e1ny ink\u00e1bb etikai k\u00e9rd\u00e9snek tekinthet\u0151 (Banks defin\u00edci\u00f3ja szerint), mintsem teljes k\u00f6r\u0171 etikai dilemm\u00e1nak. Az etikai k\u00e9rd\u00e9seket felvet\u0151 helyzetek azonban szint\u00e9n nyugtalans\u00e1ggal t\u00f6lthetik el a szakembereket, m\u00e9g akkor is, ha az ilyen esetekben a szakmai \u00edt\u00e9letalkot\u00e1s \u00e9s a t\u00e9nyleges cselekv\u00e9si t\u00e9r viszonylag j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt. Jelent\u0151s \u00e9rzelmi energi\u00e1k mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra lehet sz\u00fcks\u00e9g, m\u00e9g akkor is, ha a \u201ehelyes\u201d eredm\u00e9ny viszonylag egy\u00e9rtelm\u0171, ahogy azt a vonatkoz\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok meghat\u00e1rozz\u00e1k. Az ilyen esetekben azonban a terepmunk\u00e1sok vagy azonosulnak ezekkel az eredm\u00e9nyekkel, vagy nem: b\u00e1r az eredm\u00e9ny az elj\u00e1r\u00e1s szerint helyes, de etikailag meglehet\u0151sen komplex, \u00edgy fesz\u00fclts\u00e9g alakul ki a \u201ehelyes\u201d \u00e9s a \u201ehelytelen\u201d k\u00f6z\u00f6tt, melyr\u0151l majd m\u00e9g r\u00e9szletesen fogunk sz\u00f3lni a kutat\u00e1s konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1in kereszt\u00fcl. A szakemberek sokszor igen k\u00e9nyelmetlen\u00fcl \u00e9rzik magukat az ilyen helyzetekben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy nagyon kev\u00e9s vagy semmilyen lehet\u0151s\u00e9g\u00fck sincs a szem\u00e9lyes v\u00e1laszt\u00e1sra a n\u00f6vekv\u0151 b\u00fcrokr\u00e1cia vagy az er\u0151s\u00f6d\u0151 k\u00f6zponti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben. \u00c9s term\u00e9szetesen ami dilemmak\u00e9nt jelenik meg az egyik szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra, nem felt\u00e9tlen\u00fcl az a m\u00e1sik sz\u00e1m\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

Az interj\u00fak \u00e9s csoportmegbesz\u00e9l\u00e9sek sor\u00e1n azonos\u00edtott dilemm\u00e1k<\/span><\/b><\/p>\n

A dilemm\u00e1kat k\u00e9t kateg\u00f3ri\u00e1ba soroltuk: azok, melyek term\u00e9szetszer\u0171en ad\u00f3dnak a terepmunka szakmai jelleg\u00e9b\u0151l \u00e9s azok, melyek a jelenlegi szakpolitikai k\u00f6rnyezet k\u00f6vetkezt\u00e9ben v\u00e1lnak egyre meghat\u00e1roz\u00f3bb\u00e1. A dilemm\u00e1kat a k\u00f6vetkez\u0151kben foglaltuk \u00f6ssze:<\/span><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben v\u00e9gzett terepmunka szakmai jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3, folyamatosan felmer\u00fcl\u0151 dilemm\u00e1k<\/span><\/b><\/p>\n

\u2013 a szakma \u00e1ltal elfoglalt speci\u00e1lis helyzetb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 dilemm\u00e1k, a \u201ek\u00edv\u00fcl\u201d \u00e9s \u201ebel\u00fcl\u201d problematik\u00e1ja: munk\u00e1juk sor\u00e1n egyszerre tev\u00e9kenykednek \u201eaz \u00e1llamon bel\u00fcl \u00e9s az \u00e1llam ellen\u201d, a szolg\u00e1ltat\u00e1si strukt\u00far\u00e1n bel\u00fcl (annak r\u00e9szek\u00e9nt) \u00e9s k\u00edv\u00fcl (amikor a szolg\u00e1ltat\u00e1sok felhaszn\u00e1l\u00f3ival \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel dolgoznak); mindazon dilemm\u00e1k, melyek a szolg\u00e1ltat\u00f3k \u00e9s a felhaszn\u00e1l\u00f3k, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s a civil t\u00e1rsadalom, \u00e1ltal\u00e1nosabban az \u00e1llam \u00e9s a piac k\u00f6z\u00f6tt elfoglalt k\u00f6ztes helyzetb\u0151l ad\u00f3dnak,<\/span><\/p>\n

\u2013 azok a dilemm\u00e1k, melyek a szakmai hat\u00e1rokb\u00f3l \u00e9s a szakma \u00e1ltal meghat\u00e1rozott hivatalos elj\u00e1r\u00e1sokb\u00f3l ad\u00f3dnak, \u00edgy a szab\u00e1lyok megszeg\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos dilemm\u00e1k, illetve hogy ezek szakmailag meddig toler\u00e1lhat\u00f3ak (p\u00e9ld\u00e1ul a fiatalok szab\u00e1lyszeg\u00e9sei kapcs\u00e1n felmer\u00fcl\u0151 dilemm\u00e1k, illetve hogy bizonyos viselked\u00e9sek meddig toler\u00e1lhat\u00f3ak hivatalos szankci\u00f3k meghozatala n\u00e9lk\u00fcl). Ide tartoznak azok a speci\u00e1lis dilemm\u00e1k is, melyek akkor mer\u00fclhetnek fel, amikor az id\u0151k\u00f6zben fizetett alkalmazottakk\u00e1 vagy \u00f6nk\u00e9ntesekk\u00e9 v\u00e1lt \u201evolt felhaszn\u00e1l\u00f3k\u201d \u00e9s\/vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi aktivist\u00e1k megszegik a szab\u00e1lyokat \u00e9s\/vagy maxim\u00e1lisan kihaszn\u00e1lj\u00e1k k\u00f6ztes helyzet\u00fcket,<\/span><\/p>\n

\u2013 a beavatkoz\u00e1ssal kapcsolatos dilemm\u00e1k: mikor avatkozzunk be \u00e9s mikor ne a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s az ifj\u00fas\u00e1gi munk\u00e1ban; mikor tegy\u00fck k\u00e9pess\u00e9 az egy\u00e9neket \u00e9s csoportokat arra, hogy saj\u00e1t maguk alak\u00edts\u00e1k ki strat\u00e9gi\u00e1jukat \u00e9s a saj\u00e1t \u201ehib\u00e1ikat\u201d k\u00f6vess\u00e9k el?,<\/span><\/p>\n

\u2013 azok a dilemm\u00e1k, melyek abb\u00f3l a t\u00f6rekv\u00e9sb\u0151l ad\u00f3dnak, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s \u00e9sszer\u0171 \u00e9s fenntarthat\u00f3 t\u00e1vols\u00e1got tartson a munka \u00e1ltal kiv\u00e1ltott stressz \u00e9s mag\u00e1n\u00e9lete k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy v\u00e9dve szem\u00e9lyes, valamint a csal\u00e1ddal \u00e9s gyermekeivel kialakult kapcsolatait,<\/span><\/p>\n

\u2013 azok a dilemm\u00e1k, melyek abb\u00f3l ad\u00f3dnak, hogy munk\u00e1juk sor\u00e1n rendszeresen \u00e1t kell l\u00e9pni\u00fck a t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyok, fajok, nemek \u00e9s a szem\u00e9lyes tapasztalatok k\u00f6z\u00f6tt kialakult hat\u00e1rvonalakat. B\u00e1r szeretn\u00e9k magukat viszonylag biztons\u00e1gban \u00e9rezni ezekben a helyzetekben, m\u00e9gis gyakran fesz\u00fclts\u00e9gk\u00e9nt \u00e9lik meg azokat: k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 szakemberek t\u00f6bbsz\u00f6r sz\u00e1moltak be arr\u00f3l, hogy milyen dilemm\u00e1kat \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9get \u00e9ltek meg, amikor munk\u00e1soszt\u00e1lybeli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportokkal dolgoztak, \u00e9s ehhez hasonl\u00f3an a feh\u00e9r szakemberek hasonl\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9get \u00e9reztek, amikor a feket\u00e9kkel \u00e9s az etnikai kisebbs\u00e9gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel dolgoztak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokban az esetekben, amikor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken bel\u00fcli illetve a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt kialakult konfliktusr\u00f3l volt sz\u00f3. A munk\u00e1soszt\u00e1lyb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra szint\u00e9n fesz\u00fclts\u00e9g \u00e9s dilemm\u00e1k forr\u00e1s\u00e1nak bizonyult, amikor vezet\u0151i poz\u00edci\u00f3kban k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli szakemberekkel kellett egy\u00fctt dolgozniuk, \u00e9s a rejtetten tov\u00e1bb\u00e9l\u0151 oszt\u00e1lys\u00e9relmekre is t\u00f6bb p\u00e9lda fordult el\u0151, mint ahogy azt nagyon \u00e9letszer\u0171en megjelenik Richard Sennett \u00e9s Jonathan Cobb le\u00edr\u00e1s\u00e1ban\u00a0<\/span>(Sennett and Cobb, 1972)<\/span><\/i>.<\/span><\/p>\n

Az aktu\u00e1lis k\u00f6rnyezet hat\u00e1sak\u00e9nt er\u0151s\u00f6d\u0151 dilemm\u00e1k<\/span><\/b><\/p>\n

\u2013 Azok a dilemm\u00e1k, melyek abb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3nak, hogy munk\u00e1juk sor\u00e1n meg kell birk\u00f3zniuk az emberek cinizmus\u00e1val, ill\u00fazi\u00f3-vesztetts\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s bizalmatlans\u00e1g\u00e1val olyan lokalit\u00e1sokban, ahol m\u00e1r t\u00f6bb v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s kezdem\u00e9nyez\u00e9s is indult az elm\u00falt \u00e9vekben. A szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra komoly dilemm\u00e1t jelent, hogy szakmai szerep\u00fckb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en e szkepticizmus ellen\u00e9re \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni\u00fck kell az embereket a r\u00e9szv\u00e9telre, ugyanakkor tudj\u00e1k, hogy tov\u00e1bbi csal\u00f3d\u00e1sok \u00e9s m\u00e9lypontok v\u00e1rnak r\u00e1juk a j\u00f6v\u0151ben (ez egy olyan \u00e9lm\u00e9ny, mely igen nagy megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1st \u00e9s lelki terhet jelent sz\u00e1mukra, mint az a kutat\u00e1sb\u00f3l is kider\u00fclt),<\/span>
\n\u2013 azok a dilemm\u00e1k, melyek a m\u00e1r eml\u00edtett k\u00f6ztes helyzetb\u0151l ad\u00f3dnak \u2013 amikor a felgy\u00fclemlett indulatok keresztt\u00fcz\u00e9ben tal\u00e1lj\u00e1k magukat \u00e9s olyan d\u00f6nt\u00e9sek\u00e9rt \u00e9s\/vagy elmaradt int\u00e9zked\u00e9sek\u00e9rt \u00e9ri \u0151ket kritika, melyeket m\u00e1shol hoztak meg \u2013 vagy nem hoztak meg. Az ilyen helyzetekben a terepmunk\u00e1soknak meg kell \u0151rizni\u00fck szakmai \u00e9s szervezeti lojalit\u00e1sukat, be kell tartaniuk az elj\u00e1r\u00e1sokat, ugyanakkor k\u00e9pess\u00e9 kell tenni\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get arra, hogy az megtal\u00e1lja az el\u0151remutat\u00f3 utat \u2013 an\u00e9lk\u00fcl, hogy a t\u00e1mad\u00e1sokat \u00e9s a kritik\u00e1kat magukra venn\u00e9k,<\/span><\/p>\n

\u2013 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinteken folytatott tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 dilemm\u00e1k \u2013 vagy helyi szinten, gy\u00f6kereikkel k\u00f6t\u0151dve, magabiztosan k\u00e9pviselik a lokalit\u00e1st \u00e9s a helyi probl\u00e9m\u00e1kat; vagy strat\u00e9giaibb szinteken folytatj\u00e1k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. Azok a szakemberek, akik otthagyt\u00e1k a terepmunk\u00e1t, gyakran besz\u00e9ltek arr\u00f3l a f\u00e9lelm\u00fckr\u0151l, hogy elveszthetik helyi gy\u00f6kereiket az\u00e1ltal, hogy \u201efeljebb l\u00e9pnek\u201d \u00e9s elt\u00e1volodnak a terepmunk\u00e1t\u00f3l, m\u00e9g akkor is, ha \u00fagy \u00e9rezt\u00e9k, hogy egy strat\u00e9giaibb szinten eredm\u00e9nyesebben tudnak tev\u00e9kenykedni,<\/span><\/p>\n

\u2013 azok a dilemm\u00e1k, melyek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s \u00f6nk\u00e9ntes szektorban kialakul\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportosul\u00e1sok \u00e9s \u00e9rdekek k\u00f6z\u00f6tti konfliktushelyzetek kezel\u00e9s\u00e9b\u0151l ad\u00f3dnak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel azokra a dilemm\u00e1kra, melyek a sz\u0171k\u00f6s er\u0151forr\u00e1sok\u00e9rt folytatott fokoz\u00f3d\u00f3 verseng\u00e9s kapcs\u00e1n mer\u00fclnek fel. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9les k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fclt fel a kutat\u00e1s v\u00e9ge fel\u00e9, amikor t\u00f6bb v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s program t\u00e1mogat\u00e1sa a v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledett,<\/span><\/p>\n

\u2013 a k\u00e9pviselet t\u00e9mak\u00f6r\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k \u2013 ki k\u00e9pviselhet kit legitim m\u00f3don, \u00e9s mi a teend\u0151 akkor, amikor nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy a \u201ek\u00e9pvisel\u0151k\u201d vagy a \u201ehelyi vezet\u0151k\u201d nem v\u00e1laszt\u00f3ik bevon\u00e1s\u00e1val \u00e9s\/vagy nem demokratikusan k\u00e9pviselik v\u00e1laszt\u00f3ik \u00e9rdekeit?,<\/span><\/p>\n

\u2013 ezeket a dilemm\u00e1kat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nehezen \u00e9lik meg akkor, amikor azok etnikai, faji vagy rasszista probl\u00e9m\u00e1khoz kapcsol\u00f3dnak. A feh\u00e9r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok dilemmak\u00e9nt \u00e9lik meg, amikor p\u00e9ld\u00e1ul rasszizmussal v\u00e1dolj\u00e1k meg \u0151ket olyan helyzetekben, amikor a fekete etnikai kisebbs\u00e9g \u00f6nk\u00e9ntes szektor\u00e1ban felvetik a k\u00e9pviselet \u00e9s besz\u00e1moltathat\u00f3s\u00e1g k\u00e9rd\u00e9seit. N\u00e9h\u00e1ny r\u00e9sztvev\u0151 szerint ezeket a dilemm\u00e1kat tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edthatja, ha menedzsment strukt\u00fara nem biztos\u00edt t\u00e1mogat\u00e1st, mivel a vezet\u00e9s f\u00e9l att\u00f3l, hogy a rasszizmus k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel b\u00e1rmilyen m\u00f3don foglalkozzon,<\/span><\/p>\n

\u2013 a r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa szakpolitikai beavatkoz\u00e1sok \u00e9s az id\u0151ben korl\u00e1tozott, fel\u00fclr\u0151l meghat\u00e1rozott c\u00e9lok alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9kelt v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3s programokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 dilemm\u00e1k. A szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra e k\u00f6vetelm\u00e9nyek teljes\u00edt\u00e9se sz\u00e1mos dilemm\u00e1t vet fel \u00e9s jelent\u0151s fesz\u00fclts\u00e9ggel j\u00e1r, mivel l\u00e1tj\u00e1k, hogy hosszabb t\u00e1v\u00fa beavatkoz\u00e1sokra lenne sz\u00fcks\u00e9g a bizalom kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, a helyi priorit\u00e1sok elfogad\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a fenntarthat\u00f3 eredm\u00e9nyek el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez,<\/span><\/p>\n

\u2013 a korm\u00e1ny ifj\u00fas\u00e1gi politik\u00e1j\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 speci\u00e1lis dilemm\u00e1k, a fiatalok b\u0171n\u00f6z\u0151k\u00e9nt val\u00f3 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, az a k\u00e9nyszer, hogy a fiatalokat \u201eprobl\u00e9mak\u00e9nt\u201d \u00e1ll\u00edts\u00e1k be a t\u00e1mogat\u00f3k fel\u00e9 ahhoz, hogy a sz\u00fcks\u00e9gleteiknek megfelel\u0151 projektekhez \u00e9s kezdem\u00e9nyez\u00e9sekhez t\u00e1mogat\u00e1st szerezzenek.<\/span><\/p>\n

Az im\u00e9nti felsorol\u00e1s \u00f6sszefoglalta azokat a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9mak\u00f6r\u00f6ket, melyek az interj\u00fak \u00e9s csoportmegbesz\u00e9l\u00e9sek sor\u00e1n kikrist\u00e1lyosodtak. Amikor azut\u00e1n a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fclet r\u00e9sztvev\u0151i tal\u00e1lkoztak, hogy egy\u00fctt \u00e1tgondolj\u00e1k \u00e9s megbesz\u00e9lj\u00e9k a felm\u00e9r\u00e9s eredm\u00e9nyeit, meger\u0151s\u00edt\u00e9st nyert, hogy val\u00f3ban ezeket k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9s dilemm\u00e1kat tartj\u00e1k a legl\u00e9nyegesebbnek, \u00e9s tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1kkal is szolg\u00e1ltak n\u00e9z\u0151pontjuk al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1hoz. B\u00e1r a politikai kult\u00fara \u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek t\u00f6rt\u00e9nete tekintet\u00e9ben a helyi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9seket mutattak, m\u00e9gis sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 egyet\u00e9rt\u00e9s alakult ki a szakemberek \u00e1ltal \u00e1t\u00e9lt dilemm\u00e1k \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9gek jelleg\u00e9t illet\u0151en, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a multikultur\u00e1lis k\u00f6rnyezet \u00e1ltal felvetett konfliktusok kapcs\u00e1n. Sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 volt az egyet\u00e9rt\u00e9s az alkalmazott kezel\u00e9si, megold\u00e1si start\u00e9gi\u00e1kat illet\u0151en is.<\/span>
\n\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhatjuk, hogy a k\u00f6z\u00f6s megbesz\u00e9l\u00e9seken vil\u00e1gosan megfogalmaz\u00f3dott, hogy a szerep jellege, illetve a munka sor\u00e1n ad\u00f3d\u00f3 helyzetek mi\u00e9rt vetnek fel dilemm\u00e1kat. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9l\u00e9nk besz\u00e9lget\u00e9s alakult ki arr\u00f3l, hogy milyen fesz\u00fclts\u00e9gek ad\u00f3dnak abb\u00f3l a speci\u00e1lis helyzetb\u0151l, hogy egyszerre \u201ebennfentesek\u201d \u00e9s \u201ek\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k\u201d, mely visszaid\u00e9zte azt a kor\u00e1bbi vit\u00e1t, melyben az \u00e1llamon bel\u00fcli \u00e9s az \u00e1llammal szemben v\u00e9gzett munk\u00e1r\u00f3l besz\u00e9ltek. Szakmai munk\u00e1jukat \u201e\u00e9rtelmez\u0151\u201d szerepk\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le, melynek sor\u00e1n el kell magyar\u00e1zniuk a szolg\u00e1ltat\u00f3k, szakpolitikusok helyzet\u00e9t \u00e9s \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t a szolg\u00e1ltat\u00e1sok felhaszn\u00e1l\u00f3i \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s ugyanezt visszafel\u00e9 is meg kell tenni\u00fck. \u00cdgy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1juk sor\u00e1n elker\u00fclhetetlen\u00fcl fesz\u00fclts\u00e9gek mer\u00fclnek fel, melyeket meg kell \u00e9rteni\u00fck \u00e9s kezelni\u00fck kell, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 kritik\u00e1kat \u00e9s t\u00e1mad\u00e1sokat ne szem\u00e9ly\u00fck ellen ir\u00e1nyul\u00f3nak \u00e9lj\u00e9k meg. Ezekben a szitu\u00e1ci\u00f3kban \u00e1ltal\u00e1ban etikai k\u00e9rd\u00e9sek is felmer\u00fclnek, m\u00e9g akkor is, ha a szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e9rtelm\u0171 a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s \u2013 de Bank terminol\u00f3gi\u00e1ja szerint ezek ink\u00e1bb etikai k\u00e9rd\u00e9seknek tekinthet\u0151k \u00e9s nem etikai dilemm\u00e1k a kifejez\u00e9s teljes \u00e9rtelm\u00e9ben.<\/span>
\nB\u00e1r a r\u00e9sztvev\u0151k nagyon is \u00e9rezt\u00e9k az \u00faj k\u00f6zigazgat\u00e1si menedzsment (<\/span>New Managerialism<\/span><\/i>) hat\u00e1s\u00e1t \u2013 hiszen az alapvet\u0151en meghat\u00e1rozta munkak\u00f6rnyezet\u00fcket \u2013, de ez ink\u00e1bb etikai k\u00e9rd\u00e9seket, mint teljes k\u00f6r\u0171 etikai dilemm\u00e1kat vetett fel. A k\u00f6zpontilag meghat\u00e1rozott c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seket egyszer\u0171en teljes\u00edteni\u00fck kellett \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny interj\u00fab\u00f3l m\u00e9g az is kider\u00fclt, hogy bizonyos helyzetekben sz\u00edvesen fogadt\u00e1k ezeket, mivel \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy jav\u00edthatj\u00e1k a szolg\u00e1ltat\u00e1sok sz\u00ednvonal\u00e1t. \u00dagy t\u0171nt, sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 az egyet\u00e9rt\u00e9s abban, hogy ezeket a c\u00e9lokat gyorsan \u00e9s eredm\u00e9nyesen teljes\u00edteni, \u00e9s ha lehets\u00e9ges, t\u00falteljes\u00edteni kell. \u00cdgy ut\u00e1na lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik arra, hogy egy\u00e9b priorit\u00e1sokra \u00f6sszpontos\u00edtsanak, els\u0151sorban a helyi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sekre \u00e9s a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa fejleszt\u00e9si c\u00e9lokra. M\u00e9ly benyom\u00e1st tett r\u00e1nk a k\u00f6zpontilag meghat\u00e1rozott c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek kapcs\u00e1n kialakult igen \u00e1rnyalt vita, ugyanakkor tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sek mer\u00fcltek fel benn\u00fcnk arra vonatkoz\u00f3an, hogy a munk\u00e1juk jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an m\u00e1r am\u00fagy is t\u00falterhelt terepmunk\u00e1sokra e c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek teljes\u00edt\u00e9se milyen tov\u00e1bbi terheket r\u00f3hat.<\/span>
\nN\u00e9h\u00e1ny csoportmegbesz\u00e9l\u00e9sen egy saj\u00e1tos aspektusra lett\u00fcnk figyelmesek, amely azut\u00e1n m\u00e9g ny\u00edltabban fogalmaz\u00f3dott meg a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fclet k\u00f6z\u00f6s megbesz\u00e9l\u00e9sein. Felmer\u00fclt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon van-e k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a dilemm\u00e1k jelleg\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben a tapasztaltabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok \u00e9s a k\u00f6zelm\u00faltban toborzott szakemberek k\u00f6z\u00f6tt? Vajon van-e elmozdul\u00e1s abban, hogy hol h\u00fazz\u00e1k meg az etikai v\u00e1laszt\u00f3vonalat?<\/span>
\nA tapasztaltabb szakemberek szerint val\u00f3ban megfigyelhet\u0151 egy ilyen elmozdul\u00e1s. Ezt \u00fagy foglalt\u00e1k \u00f6ssze, hogy t\u00f6bb olyan k\u00e9rd\u00e9s van, mely sz\u00e1mukra problematikus, viszont a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e1ltal\u00e1n nem jelenik meg probl\u00e9mak\u00e9nt. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a tapasztaltabb szakemberek az egyik munkacsoportban felid\u00e9zt\u00e9k, hogy milyen heves vit\u00e1k folytak, amikor a korm\u00e1ny bevezette a\u00a0<\/span>Connexions (\u00d6sszekapcsol\u00e1sok)\u00a0<\/span><\/i>elnevez\u00e9s\u0171 programot. A vita arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy \u00f6sszeegyeztethet\u0151-e a\u00a0<\/span>Connexions<\/span><\/i>\u00a0\u00e1ltal k\u00e9pviselt megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a szakmai \u00e9rt\u00e9kekkel, \u00e9s ha nem, kellene-e valamilyen ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edtaniuk? Itt nem az a l\u00e9nyeg, hogy felt\u00e9tlen\u00fcl ez lett volna-e a legmegfelel\u0151bb v\u00e1lasz \u2013 ink\u00e1bb arra p\u00e9lda, hogy mennyire kritikusan figyelt\u00e9k a korm\u00e1nypolitika v\u00e1ltoz\u00e1sait \u00e9s hogyan m\u00e9rt\u00e9k azokat \u00f6ssze saj\u00e1t szakmai \u00e9rt\u00e9keikkel. Most k\u00e9telyeiket fejezt\u00e9k ki arra vonatkoz\u00f3an, hogy a jelenlegi k\u00f6rnyezetben kev\u00e9sb\u00e9 tapasztalt kolleg\u00e1ik egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gesnek tartan\u00e1nak-e b\u00e1rmi nem\u0171 vit\u00e1t egy ilyen helyzetben.<\/span>
\nEgy m\u00e1sik munkacsoportban is hasonl\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok hangzottak el e lehets\u00e9ges \u201egener\u00e1ci\u00f3s szakad\u00e9k\u201d kapcs\u00e1n. M\u00edg a tapasztaltabb szakemberek egy\u00e1ltal\u00e1n nem vont\u00e1k k\u00e9ts\u00e9gbe a \u201ek\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3\u201d motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u2013 motiv\u00e1ci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u201eThatcher gyermekei\u201d \u0151k \u2013, de fenntart\u00e1saikat fejezt\u00e9k ki arra a szeml\u00e9letm\u00f3dra vonatkoz\u00f3an, ahogy a \u201ek\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3\u201d a szakm\u00e1hoz, a bet\u00f6ltend\u0151 szerephez \u00e9s a korl\u00e1tokhoz viszonyul. Ahogy az \u00f6nk\u00e9ntes \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szektor egyre ink\u00e1bb szakm\u00e1sodott, \u00fagy t\u0171nt, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok arra sz\u00e1m\u00edtanak, hogy szakmai el\u0151rehalad\u00e1sukhoz gyakran kell munkahelyet v\u00e1ltaniuk. Ez a modell \u00e1ltal\u00e1ban jobban is illett az egyre ink\u00e1bb alkalmi jelleg\u0171 foglalkoztat\u00e1shoz. \u00cdgy paradox m\u00f3don a szakm\u00e1sod\u00e1s egyben az alkalmibb jelleg\u0171 foglalkoztat\u00e1shoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1st is jelentette. T\u00f6bben viszont \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy e folyamatban a \u201eszenved\u00e9ly\u201d egy r\u00e9sze elveszett, \u00e9s tal\u00e1n a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d is n\u00e9mileg \u00e1talakult. \u00dagy t\u0171nik, mondt\u00e1k t\u00f6bben, hogy a szakemberek egyre nagyobb t\u00e1vols\u00e1got tartanak \u00e9s korl\u00e1tozottabban \u00edt\u00e9lik meg az el\u00e9rhet\u0151 eredm\u00e9nyeket. Itt azonban hangs\u00falyoznunk kell, hogy mint\u00e1nkban ezek a tendenci\u00e1k nem felt\u00e9tlen t\u0171ntek ilyen nyilv\u00e1nval\u00f3nak az \u00fajabb szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra, ugyanakkor egybeestek azokkal a tendenci\u00e1kkal, melyeket Sennett azonos\u00edtott, p\u00e9ld\u00e1ul abban a tanulm\u00e1ny\u00e1ban\u00a0<\/span>(Sennett 1999)<\/span><\/i>, melyben a rugalmasabb foglalkoztat\u00e1si form\u00e1kat vizsg\u00e1lja, bele\u00e9rtve az egy\u00e9n jellem\u00e9re \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1sokat is.<\/span>
\nSz\u00e1mos tapasztaltabb szakember besz\u00e1molt arr\u00f3l, hogy milyen m\u00f3don pr\u00f3b\u00e1l nagyobb t\u00e1vols\u00e1got tartani szem\u00e9lye \u00e9s szakmai szerepe k\u00f6z\u00f6tt. Egyik\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul viccesen elmes\u00e9lte, hogy gondolatban l\u00e9trehozott egy \u201et\u00f6r\u0151d\u00e9si sk\u00e1l\u00e1t\u201d \u2013 mellyel azt \u201em\u00e9ri\u201d, hogy mennyire t\u00f6r\u0151dhet egy bizonyos k\u00e9rd\u00e9ssel. Ez a megn\u00f6vekedett t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny esetben el\u00e9g vegyes \u00e9rzelmeket v\u00e1ltott ki \u2013 b\u00e1r mindenki elfogadta, hogy valamilyen szint\u0171 t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1sra sz\u00fcks\u00e9g van a szakmai t\u00fal\u00e9l\u00e9shez, ugyanakkor ezt bizonyos fok\u00fa vesztes\u00e9gk\u00e9nt \u00e9lt\u00e9k meg.<\/span>
\nEzekben a gondolatokban bizonyos elemek visszak\u00f6sz\u00f6nnek Richard Sennett munk\u00e1ib\u00f3l. (\u201e<\/span>Respect\u201d<\/span><\/i>) \u201eTisztelet\u201d c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban\u00a0<\/span>(Sennett 2003)<\/span><\/i>\u00a0Sennett megvizsg\u00e1lja azokat a strat\u00e9gi\u00e1kat, melyeket szoci\u00e1lis munk\u00e1sk\u00e9nt tev\u00e9kenyked\u0151 \u00e9desanyj\u00e1n\u00e1l figyelt meg, aki tisztelete jel\u00e9\u00fcl t\u00f6bb teret hagyott \u00fcgyfeleinek, ami k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a hagyom\u00e1nyosabb, j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gra \u00e9p\u00fcl\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekt\u0151l. Sennett teljesen meg\u00e9rti \u00e9s \u00e9rt\u00e9keli \u00e9desanyja \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t e hat\u00e1rokat illet\u0151en, ugyanakkor (\u201e<\/span>Caring for Others Without Compassion\u201d,\u00a0<\/span><\/i>Sennett 2003, 140) \u201eEgy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli gondoskod\u00e1s\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben azt vizsg\u00e1lja, hogy milyen fesz\u00fclts\u00e9gek keletkezhetnek e hat\u00e1rvonalak megh\u00faz\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Ehhez elmes\u00e9l egy saj\u00e1t szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyt. Le\u00edrja azt a besz\u00e9lget\u00e9st, mely k\u00f6zte \u00e9s orvosa k\u00f6z\u00f6tt zajlott le azut\u00e1n, hogy kez\u00e9t egy olyan s\u00e9r\u00fcl\u00e9s \u00e9rte, ami dr\u00e1mai hat\u00e1ssal volt \u00e9let\u00e9re, hiszen addig hivat\u00e1sos zen\u00e9szk\u00e9nt dolgozott, de a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s hirtelen v\u00e9get vetett zenei karrierj\u00e9nek. B\u00e1r elfogadja, hogy vannak \u00e9rvek a szakmai t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s mellett, ugyanakkor eml\u00e9kszik r\u00e1, hogy mennyire v\u00e1gyott az emberi egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sre. \u201eAzt akartam, hogy az orvosnak sz\u00e1m\u00edtson, ami velem t\u00f6rt\u00e9nt\u201d.\u00a0<\/span>(Sennett 2003, 141)<\/span><\/i>. Term\u00e9szetesen a gondoskod\u00f3 szakm\u00e1k egyik term\u00e9szetes velej\u00e1r\u00f3ja ez a fajta fesz\u00fclts\u00e9g. Kutat\u00e1s\u00e1ban felveti k\u00e9rd\u00e9st: a szakmai emp\u00e1tia \u00e9s a szakmai t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti k\u00e9nyes egyens\u00faly vajon nem fog-e t\u00fals\u00e1gosan eltol\u00f3dni a jelenlegi szakpolitika \u00e1ltal meghat\u00e1rozott k\u00f6rnyezet hat\u00e1s\u00e1ra?<\/span>
\nA tanulm\u00e1nyunkban r\u00e9sztvev\u0151 tapasztaltabb szakemberek azt is le\u00edrt\u00e1k, hogyan v\u00e1lnak feladataik egyre komplexebb\u00e9 \u00e9s mi\u00e9rt jelentenek egyre nagyobb kih\u00edv\u00e1st sz\u00e1mukra. P\u00e9ldak\u00e9nt a partners\u00e9gi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st eml\u00edtett\u00e9k. Azzal \u00e9rveltek, hogy a partnerek \u00e9s partners\u00e9gi kapcsolatok n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00e1val a dilemm\u00e1k sz\u00e1ma is egyenes ar\u00e1nyban n\u00f6vekedett. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151inek bevon\u00e1sa a partners\u00e9gi test\u00fcletekbe tov\u00e1bbi saj\u00e1tos probl\u00e9m\u00e1kat vetett fel (\u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00e9pviselet \u00e9s demokratikus besz\u00e1moltathat\u00f3s\u00e1g dilemm\u00e1it). A partners\u00e9gi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sek dilemm\u00e1it \u00e9s lehets\u00e9ges el\u0151nyeit a szakirodalom m\u00e1r r\u00e9szletesen felt\u00e1rta mint a k\u00f6zszf\u00e9ra egyik szakpolitikai k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t\u00a0<\/span>(Balloch \u2013 Taylor, 2001, Glendinning et al 2002)<\/span><\/i>. A szakm\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s n\u00f6vel\u00e9se, mint az az \u00faj gyermekk\u00f6zpontokban megfigyelhet\u0151, a v\u00e1rhat\u00f3 el\u0151ny\u00f6k\u00f6n t\u00fal val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00fajabb szakmai dilemm\u00e1kat \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9geket fog hozni.<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott programokban val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s tov\u00e1bbi saj\u00e1tos dilemm\u00e1kat vet fel a szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokban az esetekben, amikor a sz\u00f3ban forg\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervezet nem rendelkezik tapasztalattal az alkalmazott szakemberek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A kutat\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9sztvev\u0151je sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9lesen jelentkezett a \u201ek\u00edv\u00fcl \u00e9s bel\u00fcl\u201d problematik\u00e1j\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9g. Neh\u00e9zs\u00e9get jelentett tov\u00e1bb\u00e1 a szakmai hat\u00e1rok meghat\u00e1roz\u00e1sa: hol h\u00fazz\u00e1k meg a hat\u00e1rt ahhoz, hogy elker\u00fclhess\u00e9k a szakmai ki\u00e9g\u00e9st, illetve megv\u00e9dhess\u00e9k saj\u00e1t magukat \u00e9s mag\u00e1n\u00e9let\u00fcket?<\/span>
\n\u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9nt elmondhatjuk, hogy az volt az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9lem\u00e9ny, hogy a jelenlegi szakpolitikai k\u00f6rnyezetben n\u00f6vekszik az etikai k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k sz\u00e1ma, b\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 \u00faj k\u00e9pvisel\u0151i nem felt\u00e9tlen\u00fcl l\u00e1tt\u00e1k ezt \u00edgy. Elhangzottak p\u00e9ld\u00e1k t\u00e9nyleges etikai dilemm\u00e1kra, de a legnagyobb stresszt azok a helyzetek okozt\u00e1k, amikor a szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra nagyon korl\u00e1tozott volt a mozg\u00e1st\u00e9r ahhoz, hogy saj\u00e1t bel\u00e1t\u00e1suk szerint d\u00f6ntsenek. Az etikai k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9gek mag\u00e1b\u00f3l a szakmai szerepb\u0151l ad\u00f3dtak, az \u201eegyszerre bel\u00fcl \u00e9s k\u00edv\u00fcl\u201d helyzetb\u0151l, a szektorok \u00e9s strukt\u00far\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepb\u0151l, \u00e9s esetenk\u00e9nt abb\u00f3l a b\u0171nbak szerepb\u0151l, melybe akkor ker\u00fclnek, amikor a centraliz\u00e1lt c\u00e9lok \u00e9s a helyileg relev\u00e1ns priorit\u00e1sok k\u00f6r\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k n\u00e9gysz\u00f6ges\u00edteni. B\u00e1r az elj\u00e1r\u00e1sok lehet, hogy teljesen egy\u00e9rtelm\u0171ek, de kivitelez\u00e9s\u00fck ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s \u00e9rzelmi megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1st jelent.<\/span><\/p>\n

Kezel\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k \u00e9s a t\u00e1mogat\u00e1s (hi\u00e1nya)<\/span><\/b><\/p>\n

Hogyan birk\u00f3znak meg a szakemberek ezekkel a helyzetekkel \u2013 milyen t\u00e1mogat\u00f3 strukt\u00far\u00e1kkal \u00e9s rendszerekkel rendelkeznek? Voltak, akik kit\u0171n\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st kaptak k\u00f6zvetlen felettes\u00fckt\u0151l, de egy\u00e9rtelm\u0171en \u0151k voltak kisebbs\u00e9gben. A legt\u00f6bb szakember legink\u00e1bb \u00fagy boldogult, hogy l\u00e9trehozta saj\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3 rendszer\u00e9t a kolleg\u00e1k, volt kolleg\u00e1k \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 bar\u00e1tok inform\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat\u00e1b\u00f3l. Ugyanakkor kiemelt\u00e9k a j\u00f3 szuperv\u00edzi\u00f3 fontoss\u00e1g\u00e1t. \u00c9rdemes megjegyezni, hogy volt k\u00e9t szakember, aki saj\u00e1t maga fizetett az\u00e9rt, hogy megkapja azt az \u00e9rt\u00e9kes szakmai fel\u00fcgyeletet, mely munkahely\u00fck\u00f6n nem \u00e1llt rendelkez\u00e9s\u00fckre. T\u00f6bben besz\u00e9ltek arr\u00f3l is, hogy milyen m\u00f3don laz\u00edtanak egy stresszes munkanap ut\u00e1n \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul elmennek s\u00f6r\u00f6zni bar\u00e1taikkal, futnak, fociznak, zen\u00e9t hallgatnak, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9kokat j\u00e1tszanak \u2013 sz\u00e1mos m\u00f3dja volt annak, hogy este elterelj\u00e9k gondolataikat az aktu\u00e1lis dilemm\u00e1kr\u00f3l.<\/span>
\nT\u00f6bb esetben sz\u00e1moltak be a t\u00e1mogat\u00f3 strukt\u00far\u00e1k hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, de arra is volt p\u00e9lda, hogy munk\u00e1jukat kimondottan al\u00e1akn\u00e1zta a vezet\u0151i t\u00e1mogat\u00e1s hi\u00e1nya. Az egyik esetben p\u00e9ld\u00e1ul a menedzsment egyszer\u0171en nem merte felv\u00e1llalni egy szem\u00e9ly\u00fcgyi k\u00e9rd\u00e9s megold\u00e1s\u00e1t \u00e9s a probl\u00e9m\u00e1t felvet\u0151 szakembert mag\u00e1ra hagyta, aki ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben teljesen elszigetel\u0151d\u00f6tt.<\/span>
\nMind a tapasztaltabb szakemberek, mind a p\u00e1ly\u00e1jukat a k\u00f6zelm\u00faltban kezd\u0151k kifejezt\u00e9k meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcket arra vonatkoz\u00f3an, hogy elengedhetetlen\u00fcl fontos, hogy legyen lehet\u0151s\u00e9g\u00fck szakmai gyakorlatuk \u00e1tgondol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a szakmai \u00f6nvizsg\u00e1latra. Az interj\u00fa-folyamat meglehet\u0151sen id\u0151ig\u00e9nyes volt, de m\u00e9g a legelfoglaltabb r\u00e9sztvev\u0151k is nagyra \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k, hogy ily m\u00f3don idej\u00fck \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00fck volt szakmai gyakorlatuk \u00e1tgondol\u00e1s\u00e1ra. Egy\u00e9rtelm\u0171 volt, hogy napi munkagyakorlatukban nagy hi\u00e1ny\u00e1t \u00e9rezt\u00e9k az ilyen lehet\u0151s\u00e9geknek. Az\u00f3ta az egyik helyi egyetem szemin\u00e1riumi programot dolgozott ki, melyet kimondottan e hi\u00e1ny p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra alak\u00edtottak ki. A c\u00e9l az, hogy egy olyan biztons\u00e1gos teret biztos\u00edtsanak, ahol a gyakorl\u00f3 szakemberek reflekt\u00e1lhatnak az aktu\u00e1lis szakpolitikai vit\u00e1kr\u00f3l \u00e9s fejlem\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s megvizsg\u00e1lhatj\u00e1k azok hat\u00e1sait szakmai identit\u00e1suk, \u00e9rt\u00e9keik \u00e9s gyakorlatuk szempontj\u00e1b\u00f3l. Ezek a szemin\u00e1riumok azzal a tov\u00e1bbi el\u0151nnyel b\u00edrnak, hogy a megbesz\u00e9l\u00e9seken az adott szakter\u00fcletek di\u00e1kjai is r\u00e9szt vehetnek, besz\u00e1molhatnak szakmai gyakorlatuk eredm\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s felk\u00e9sz\u00fclhetnek j\u00f6v\u0151beli p\u00e1ly\u00e1jukra.<\/span>
\n\u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban azonban elmondhatjuk, hogy a szakemberek \u00e1ltal haszn\u00e1lt legfontosabb kezel\u00e9si, megold\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1k sokkal kev\u00e9sb\u00e9 konkr\u00e9tak. A napi helyzetek megold\u00e1s\u00e1n\u00e1l saj\u00e1t bels\u0151 er\u0151forr\u00e1saikra \u00e9p\u00edtenek: kitart\u00e1sukra, rugalmass\u00e1gukra \u00e9s kreativit\u00e1sukra, mely tulajdons\u00e1gok egy\u00e9ni \u00e9letp\u00e1ly\u00e1jukban, \u00e9rt\u00e9keikben \u00e9s azonoss\u00e1gtudatukban gy\u00f6kereznek. Mivel val\u00f3ban egyre t\u00f6bb etikai dilemm\u00e1val tal\u00e1lj\u00e1k szembe magukat, \u00edgy ezek a tulajdons\u00e1gok \u2013 a kitart\u00e1s \u00e9s rugalmass\u00e1g \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak az \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rv\u00e9ny\u0171 etikai probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1n\u00e1l felmer\u00fcl\u0151 fesz\u00fclts\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9ben. Ezek olyan helyzetek, melyek val\u00f3ban etikai m\u00e9rlegel\u00e9st tesznek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9, de nem jelentenek elviselhetetlen v\u00e1laszt\u00e1st. De mint arra m\u00e1r kor\u00e1bban utaltunk, az ilyen helyzetekben lehet, hogy viszonylag korl\u00e1tozott mozg\u00e1st\u00e9r \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fckre etikai \u00edt\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00fck gyakorl\u00e1s\u00e1hoz, de m\u00e9gis \u00e1t\u00e9lik a<\/span>
\nszerep\u00fckb\u0151l elker\u00fclhetetlen\u00fcl ad\u00f3d\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9geket \u00e9s \u00e9rzelmi megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokat.<\/span><\/p>\n

Lehets\u00e9ges k\u00f6vetkeztet\u00e9sek<\/span><\/b><\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1sul t\u00f6bb lehets\u00e9ges k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonhatunk le a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintek szempontj\u00e1b\u00f3l. Sz\u00e1mos k\u00f6vetkeztet\u00e9s ad\u00f3dhat a szakmai oktat\u00e1s \u00e9s k\u00e9pz\u00e9s szintj\u00e9n, melynek el kell l\u00e1tnia a szakembereket azzal a tud\u00e1ssal (\u00edgy \u00f6nismerettel \u00e9s \u00f6ntudatoss\u00e1ggal), valamint kritikus gondolkod\u00e1ssal, amely seg\u00edti \u0151ket az etikai k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s dilemm\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9ben. Ez elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges lenne ahhoz, hogy meg\u0151rizz\u00e9k szakmai \u00e9rt\u00e9keiket, melyek a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra folyamatosan \u00e1talakulnak.<\/span>
\nTov\u00e1bbi fontos k\u00f6vetkeztet\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fclhet fel a szakemberek folyamatos t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge. Mint az egyik megk\u00e9rdezett helyi szakpolitikus elmondta, ha re\u00e1lisan n\u00e9zz\u00fck, akkor a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 vezet\u0151i er\u0151forr\u00e1s tov\u00e1bbra is korl\u00e1tozott marad, legal\u00e1bbis a bel\u00e1that\u00f3 j\u00f6v\u0151ben, a nem-vezet\u0151i fel\u00fcgyeletr\u0151l \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sr\u00f3l nem is besz\u00e9lve. Ez\u00e9rt m\u00e9g nagyobb hangs\u00falyt kell fektetn\u00fcnk arra, hogy teret biztos\u00edtsunk a szakmai \u00f6nvizsg\u00e1lathoz \u00e9s egym\u00e1s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1hoz.<\/span>
\nV\u00e9g\u00fcl, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem utols\u00f3 sorban, fontos k\u00f6vetkeztet\u00e9sek vonhat\u00f3ak le a szakpolitika szintj\u00e9n. Az \u00faj lokalizmus, ahelyett hogy megoldan\u00e1, lehet, hogy m\u00e9g tov\u00e1bb n\u00f6veli azokat a fesz\u00fclts\u00e9geket, melyek a k\u00f6zszf\u00e9r\u00e1t ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 szakpolitika t\u00f6rekv\u00e9seib\u0151l ad\u00f3dnak: a piac szerep\u00e9nek \u00e9s az egy\u00e9ni fogyaszt\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se, ezzel egyidej\u0171leg a felhaszn\u00e1l\u00f3i r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9s a k\u00f6z\u00fcgyekben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se, valamint a ny\u00fajtand\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u00fczleti jelleg\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1sa fel\u00fclr\u0151l meghat\u00e1rozott c\u00e9lok \u00e9s az \u00faj k\u00f6zigazgat\u00e1si menedzsment (<\/span>New Managerialisim<\/span><\/i>) kontextus\u00e1ban. Vajon milyen m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rulhat hozz\u00e1 ez a szakpolitika k\u00f6rnyezet a k\u00f6zszolg\u00e1lati szellemis\u00e9g er\u00f3zi\u00f3j\u00e1hoz?<\/span><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt szakirodalom<\/span><\/b><\/p>\n

Bailey, D. and Schwartzberg, S. 1995.\u00a0<\/span>Ethical and legal dilemmas in occupational therapy\u00a0<\/span><\/i>Philadelphia, Davis.<\/span>
\nBalloch, S. and Taylor, M., eds. 2001\u00a0<\/span>Partnership Working: Policy and Practice.\u00a0<\/span><\/i>Bristol, Policy Press.<\/span>
\nBanks, S. 1995.\u00a0<\/span>Ethics and Values in Social Work.<\/span><\/i>\u00a0London, Macmillan.<\/span>
\nBanks, S. ed. 1999.\u00a0<\/span>Ethical Issues in Youth Work.\u00a0<\/span><\/i>London, Routledge.<\/span>
\nBauman, Z. 2000.\u00a0<\/span>Liquid Modernity.<\/span><\/i>\u00a0Cambridge, Polity Press.<\/span>
\nBlair, T. and Schroeder, G. 1999. The Third Way. Quoted in Coates, K, ed.\u00a0<\/span>The Third Way to the Servile State.\u00a0<\/span><\/i>Nottingham, Spokesman.<\/span>
\nClarke, J. Gewirtz, S. and McLaughlin, E., eds. 2000.\u00a0<\/span>New Managerialism: New Welfare?.<\/span><\/i>\u00a0London, Sage.<\/span>
\nFukuyama, F. 1989. The End of History. The National Interest, 19, 3\u201318.<\/span>
\nGiddens, A. 1994. Living in a Post-Traditional Society. A. Giddens and S. Lash 1994.\u00a0<\/span>Reflexive Modernization.<\/span><\/i>\u00a0Cambridge, Policy Press, 56\u2013109 p.<\/span>
\nGlendinning, C., Powell, M. and Rummery, K., eds. 2002.\u00a0<\/span>Partnerships,<\/span><\/i>\u00a0<\/span>New Labour and the Governance of Welfare.\u00a0<\/span><\/i>Bristol, Policy Press.<\/span>
\nHugman, R. and Smith, D. 1995.\u00a0<\/span>Ethical Issues in Social Work.<\/span><\/i>\u00a0London, Routlege.<\/span>
\nKakabadse, A., Korac-Kakabadse, N. and Kouzmin, A. 2003. Ethics, Values and Behaviours: comparison of three case studies examining the paucity of leadership in government in Public Administration 81.3. 477-508<\/span>
\nLash, S. 1994. Reflexivity and its Doubles. A. Giddens and S. Lash 1994.\u00a0<\/span>Reflexive Modernization.\u00a0<\/span><\/i>(Cambridge, Policy Press, 254\u201374. p.<\/span>
\nLe Grand, J. 2003.\u00a0<\/span>Motivation, Agency and Public Policy.<\/span><\/i>\u00a0Oxford, Oxford University Press.<\/span>
\nPutnam, R. 2000.\u00a0<\/span>Bowling Alone.\u00a0<\/span><\/i>New York, Simon and Schuster.<\/span>
\nSennett, R. 1999.\u00a0<\/span>The Corrosion of Character.\u00a0<\/span><\/i>New York and London, W.W. Norton.<\/span>
\nSennett, R. 2003.\u00a0<\/span>Respect.\u00a0<\/span><\/i>London, Penguin.<\/span>
\nSennett, R. and Cobb, J. 1972.\u00a0<\/span>The Hidden Injuries of Class.<\/span><\/i>\u00a0New York, Knopf.<\/span>
\nTam, H. 1998.\u00a0<\/span>Communitarianism.<\/span><\/i>\u00a0London, Palgrave.<\/span>
\nTaylor, M. 2003.\u00a0<\/span>Public Policy in the Community.\u00a0<\/span><\/i>Basingstoke, Macmillan.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Marjorie Mayo\u00a0a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s professzora a London Egyetem Goldsmiths Int\u00e9zet\u00e9ben (Goldsmiths, University of London). A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szektorban \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzatn\u00e1l is dolgozott, s nagy gyakorlata van a nemzetk\u00f6zi munk\u00e1ban is. A Goldsmiths Int\u00e9zet V\u00e1rosi \u00e9s K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Kutat\u00f3k\u00f6zpontja (Centre for Urban and Community Research)\u00a0keret\u00e9ben v\u00e9gzett kutat\u00e1sai a r\u00e9szv\u00e9tel strat\u00e9gi\u00e1ira \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9telre terjednek ki, m\u00e9gpedig a v\u00e1rosr\u00e9szek […]<\/p>\n","protected":false},"author":407,"featured_media":3423,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[541,8,7],"tags":[],"coauthors":[542],"class_list":["post-3163","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2006-4","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nSzakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Marjorie Mayo\u00a0a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s professzora a London Egyetem Goldsmiths Int\u00e9zet\u00e9ben (Goldsmiths, University of London). A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szektorban \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzatn\u00e1l is dolgozott, s nagy gyakorlata van a nemzetk\u00f6zi munk\u00e1ban is. A Goldsmiths Int\u00e9zet V\u00e1rosi \u00e9s K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Kutat\u00f3k\u00f6zpontja (Centre for Urban and Community Research)\u00a0keret\u00e9ben v\u00e9gzett kutat\u00e1sai a r\u00e9szv\u00e9tel strat\u00e9gi\u00e1ira \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9telre terjednek ki, m\u00e9gpedig a v\u00e1rosr\u00e9szek […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-07-11T10:07:34+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T12:34:47+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1267\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1893\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Marjorie Mayo\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Marjorie Mayo\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"47 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Marjorie Mayo\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/\"},\"author\":{\"name\":\"Marjorie Mayo\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/baf4987d1972b27c590a0e984948ad93\"},\"headline\":\"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt\",\"datePublished\":\"2020-07-11T10:07:34+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T12:34:47+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/\"},\"wordCount\":9435,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg\",\"articleSection\":[\"Parola 2006\/4\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/\",\"name\":\"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg\",\"datePublished\":\"2020-07-11T10:07:34+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T12:34:47+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/baf4987d1972b27c590a0e984948ad93\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg\",\"width\":1267,\"height\":1893},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/baf4987d1972b27c590a0e984948ad93\",\"name\":\"Marjorie Mayo\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/4ee252ae63d93bc42ef00c418cc0702e\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/d6f5fee551057aad22c841e7ad55f36e5e7fd13b1a64362e3539d29d73d8023f?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/d6f5fee551057aad22c841e7ad55f36e5e7fd13b1a64362e3539d29d73d8023f?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Marjorie Mayo\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/marjorie-mayo\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"Marjorie Mayo\u00a0a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s professzora a London Egyetem Goldsmiths Int\u00e9zet\u00e9ben (Goldsmiths, University of London). A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szektorban \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzatn\u00e1l is dolgozott, s nagy gyakorlata van a nemzetk\u00f6zi munk\u00e1ban is. A Goldsmiths Int\u00e9zet V\u00e1rosi \u00e9s K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Kutat\u00f3k\u00f6zpontja (Centre for Urban and Community Research)\u00a0keret\u00e9ben v\u00e9gzett kutat\u00e1sai a r\u00e9szv\u00e9tel strat\u00e9gi\u00e1ira \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9telre terjednek ki, m\u00e9gpedig a v\u00e1rosr\u00e9szek […]","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-07-11T10:07:34+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T12:34:47+00:00","og_image":[{"width":1267,"height":1893,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Marjorie Mayo","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Marjorie Mayo","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"47 perc","Written by":"Marjorie Mayo"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/"},"author":{"name":"Marjorie Mayo","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/baf4987d1972b27c590a0e984948ad93"},"headline":"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt","datePublished":"2020-07-11T10:07:34+00:00","dateModified":"2020-07-30T12:34:47+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/"},"wordCount":9435,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg","articleSection":["Parola 2006\/4","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/","name":"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg","datePublished":"2020-07-11T10:07:34+00:00","dateModified":"2020-07-30T12:34:47+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/baf4987d1972b27c590a0e984948ad93"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.4.jpeg","width":1267,"height":1893},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/szakmai-ertekek-es-etikai-dilemmak-a-kozossegi-munkasok-kozott\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Szakmai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s etikai dilemm\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/baf4987d1972b27c590a0e984948ad93","name":"Marjorie Mayo","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/4ee252ae63d93bc42ef00c418cc0702e","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/d6f5fee551057aad22c841e7ad55f36e5e7fd13b1a64362e3539d29d73d8023f?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/d6f5fee551057aad22c841e7ad55f36e5e7fd13b1a64362e3539d29d73d8023f?s=96&d=mm&r=g","caption":"Marjorie Mayo"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/marjorie-mayo\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3163","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/407"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3163"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3163\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4370,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3163\/revisions\/4370"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3423"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3163"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3163"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3163"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=3163"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}