{"id":3139,"date":"2020-07-11T09:21:45","date_gmt":"2020-07-11T09:21:45","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=3139"},"modified":"2020-07-30T12:37:06","modified_gmt":"2020-07-30T12:37:06","slug":"kozosseg-es-szocialis-munka","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/","title":{"rendered":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka"},"content":{"rendered":"

A szerz\u0151 az ELTE T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Kara Szociol\u00f3giai Doktori Iskol\u00e1ja PhD-k\u00e9pz\u00e9s\u00e9n vesz r\u00e9szt, disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a K\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s auton\u00f3mia, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s individualiz\u00e1ci\u00f3 t\u00e9m\u00e1ban \u00edrja. Az al\u00e1bbiakban r\u00e9szletet k\u00f6zl\u00fcnk e munk\u00e1b\u00f3l.<\/span><\/i><\/p>\n

A szerk.<\/span><\/i><\/div>\n

Nemzetk\u00f6zi kitekint\u00e9s<\/span><\/b>
\n
\nAz ezredfordul\u00f3 Magyarorsz\u00e1g\u00e1n m\u00e1r nem szorul bizony\u00edt\u00e1sra a szoci\u00e1lis munka l\u00e9tjogosults\u00e1ga. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s sor\u00e1n sz\u00e9les r\u00e9tegek helyzete romlott, s a megl\u00e9v\u0151k\u00f6n k\u00edv\u00fcl t\u00f6bb \u00faj ter\u00fcleten v\u00e1lt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 a szoci\u00e1lis seg\u00edt\u00e9sny\u00fajt\u00e1s (pl. hajl\u00e9ktalans\u00e1g, munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g). Egyre t\u00f6bb k\u00e9pzett szakember dolgozik a szoci\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1ban. Az elm\u00falt 15 \u00e9vben hossz\u00fa utat tett meg a szakma a \u201elaikusk\u00e9nt\u201d v\u00e9gzett seg\u00edt\u0151 munk\u00e1t\u00f3l a Szoci\u00e1lis T\u00f6rv\u00e9ny uni\u00f3s jogharmoniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ig. A szakma megszil\u00e1rdul\u00e1s\u00e1nak id\u0151szak\u00e1ban ugyanakkor f\u0151k\u00e9nt az egy\u00e9ni esetkezel\u00e9s (case work) honosodott meg orsz\u00e1gunkban. J\u00f3val kevesebb azon szoci\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek sz\u00e1ma, ahol tal\u00e1lkozhatunk csoportmunk\u00e1val, s eleny\u00e9sz\u0151 azok sz\u00e1ma, ahol k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szoci\u00e1lis munka folyik. Pedig Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban ezid\u0151t\u00e1jt m\u00e1r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakm\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt ez a szakter\u00fclet. A j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llamokban \u00f6nkorm\u00e1nyzati, \u00e1llami \u00e9s \u2013 egyre n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben \u2013 \u00fczleti szektort\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1sokkal folynak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi projektek. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s hangs\u00fallyal ugyan, de a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka c\u00e9lja a t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3, a szolidarit\u00e1s megteremt\u00e9se, az \u00e1llampolg\u00e1rok r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9nek, cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek fokoz\u00e1sa, a t\u00e1rsadalom demokratikus \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u0151seg\u00edt\u00e9se. (Vercseg, 2000)<\/span>
\nAz Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k a szeg\u00e9ny, kirekesztett<\/span>a kirekeszt\u00e9s komplex probl\u00e9ma, mely nem csup\u00e1n a szeg\u00e9nys\u00e9get foglalja mag\u00e1ba, hiszen az anyagi forr\u00e1sokt\u00f3l val\u00f3 megfosztotts\u00e1gon t\u00fal, a kultur\u00e1lis, politikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9let egy\u00e9b ter\u00fcletein is korl\u00e1tozott a sz\u00fcks\u00e9gletkiel\u00e9g\u00edt\u00e9s; az egy\u00e9n kiz\u00e1r\u00f3dik lehet\u0151s\u00e9gekb\u0151l, cselekv\u00e9sekb\u0151l, jogokb\u00f3l<\/span>
\nemberekkel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre k\u00f6telezt\u00e9k el magukat. A \u201et\u00e1rsadalmi bevon\u00e1s\u201d (inclusion) k\u00e9pezi a munk\u00e1juk c\u00e9lj\u00e1t. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fck, hogy a szeg\u00e9nys\u00e9get csak egy sz\u00e9lesebb, nemzetk\u00f6zi kontextusban lehet meg\u00e9rteni \u00e9s \u00e9rtelmezni, ez\u00e9rt hangs\u00falyozz\u00e1k a t\u00e1rsadalompolitika fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s a helyi, nemzeti valamint a nemzetk\u00f6zi szint\u0171 \u00f6sszefog\u00e1s, cselekv\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szerep\u00fcket a \u201et\u00e1rsadalomhoz tartoz\u00e1s\u201d, a t\u00e1rsadalomfejleszt\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n a k\u00f6vetkez\u0151kben hat\u00e1rozz\u00e1k meg:<\/span>
\n– A szeg\u00e9nyek saj\u00e1t szeg\u00e9nys\u00e9g\u00fckkel kapcsolatos tapasztalatainak nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatala (m\u00e9dia haszn\u00e1lata, sajt\u00f3k\u00f6zlem\u00e9nyek, konferenci\u00e1k stb.),<\/span>
\n– K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi auton\u00f3mia megteremt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sek,<\/span>
\n– K\u00fczdelem a t\u00e1rsadalmi megosztotts\u00e1g ellen (\u201ehidak\u201d \u00e9p\u00edt\u00e9se),<\/span>
\n– Kollekt\u00edv cselekv\u00e9s, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s szolidarit\u00e1s el\u0151seg\u00edt\u00e9se,<\/span>
\n– A kirekesztetts\u00e9g elleni k\u00fczdelemben a probl\u00e9ma komplex, interdiszciplin\u00e1ris megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pviselete,<\/span>
\n– A fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a \u201eszeg\u00e9nys\u00e9g ellenes\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat k\u00e9pviselete,<\/span>
\n– A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjainak aktiviz\u00e1l\u00e1sa (kreativit\u00e1suk, tud\u00e1suk \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szetek, m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val). (Henderson, 1997)<\/span>
\nHollandi\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben dolgoznak: helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben, speci\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben (pl. bev\u00e1ndorl\u00f3k, n\u0151k, fiatalok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geiben) \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi, szervezeti szint\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben. F\u0151k\u00e9nt nagyobb v\u00e1rosokban alkalmazz\u00e1k \u0151ket bev\u00e1ndorl\u00f3kkal kapcsolatos munk\u00e1ra, illetve a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer, b\u0171n\u00f6z\u00e9s, er\u0151szak okozta k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re.<\/span>
\nBelgiumban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka f\u0151 hangs\u00falya a t\u00e1rsadalmi r\u00e9szv\u00e9tel jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra helyez\u0151dik. F\u0151 munkater\u00fclet\u00fck: az alacsony j\u00f6vedelm\u0171ek lak\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak seg\u00edt\u00e9se, a munka n\u00e9lk\u00fcl maradtak t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9s a szomsz\u00e9ds\u00e1gok fejleszt\u00e9se, \u00faj szolg\u00e1ltat\u00e1sok szervez\u00e9s\u00e9vel.<\/span>
\nN\u00e9metorsz\u00e1gban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9st a v\u00e1rosi \u00f6nkorm\u00e1nyzati szoci\u00e1lpolitika r\u00e9sz\u00e9nek tekintik. Franciaorsz\u00e1gban a szoci\u00e1lis munk\u00e1n bel\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lnak az egy\u00e9ni esetkezel\u00e9sr\u0151l egyre ink\u00e1bb a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s fel\u00e9 elmozdulni. Egy\u00e9bk\u00e9nt 100 k\u00f6r\u00fcli a fejleszt\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 szakm\u00e1k sz\u00e1ma. (Vercseg, 2001)<\/span>
\nAnnak ellen\u00e9re, hogy l\u00e9tezik nemzetk\u00f6zi egyes\u00fclet, a CEBSD<\/span>\u00a0Combined European Bureau for Social Development<\/span>
\n, mely f\u0151leg nyugati orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szervezeteit fogja \u00f6ssze \u2013 \u00e9s Magyarorsz\u00e1g is tagja \u2013 k\u00f6z\u00f6s projektek, kutat\u00e1sok, inform\u00e1ci\u00f3 csere c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, nem alakult ki egy egys\u00e9ges elm\u00e9leti, m\u00f3dszertani keret, mely az eur\u00f3pai t\u00e9rs\u00e9gben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1t legitim\u00e1ln\u00e1. M\u00e9gis elvitathatatlan e szakma jelent\u0151s\u00e9ge minden orsz\u00e1gban, hiszen t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3it tekintve h\u00e1rom ter\u00fcleten is fontos szerepet t\u00f6lt be:<\/span>
\n– a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 embercsoportok sz\u00fcks\u00e9geinek bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9t (az alkalmazkod\u00e1s seg\u00edt\u00e9s\u00e9t, t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3 megteremt\u00e9se \u00e1ltal),<\/span>
\n– t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9t (int\u00e9zm\u00e9nyi reformok, jogalkot\u00e1s befoly\u00e1sol\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n),<\/span>
\n– prevent\u00edv ter\u00fcleten, az emberek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t (a szolidarit\u00e1s \u00e1t\u00e9lhet\u0151 val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 t\u00e9tel\u00e9t).<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka nem csup\u00e1n \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakmak\u00e9nt, hanem interdiszciplin\u00e1ris ter\u00fcletk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151. Izraelben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u2013 leegyszer\u0171s\u00edtve \u2013 h\u00e1rom t\u00edpus\u00fa modell szerint csoportos\u00edthat\u00f3. Az \u00e1llami modellben \u2013 \u00f6nkorm\u00e1nyzati\/\u00e1llami szervezetekben \u2013 jogszab\u00e1lyban el\u0151\u00edrt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka folyik. A \u201evegyes szektor\u00fa\u201d (\u00e1llami \u2013 \u00fczleti \u2013 civil) modellben a szakmak\u00f6zis\u00e9g \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl fokozottan: nem csup\u00e1n szoci\u00e1lis munk\u00e1sok, hanem t\u00f6bb szakma k\u00e9pvisel\u0151je is r\u00e9szt vesz a munk\u00e1ban. A \u201enem \u00e1llami\u201d modellben civil szervezetek a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g kritikai elemz\u00e9s\u00e9t, t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u00e9r\u00e9s\u00e9t (j\u00f3l\u00e9ti jogok \u00e9s reformok), valamint t\u00e1rsadalmi mozg\u00e1sok elind\u00edt\u00e1s\u00e1t t\u0171zt\u00e9k ki c\u00e9lul. Hossz\u00fa \u00e9vtizedek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka tapasztalatai, valamint a megfogalmaz\u00f3dott sz\u00fcks\u00e9gletek (szakmai \u00f6sszefog\u00e1s ir\u00e1nti ig\u00e9ny, az \u00e1llami alkalmazotti l\u00e9t \u201ekett\u0151s lojalit\u00e1s\u201d dilemm\u00e1j\u00e1nak felold\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sek, a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok mark\u00e1nsabb k\u00e9pviselete stb.) arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k a szakembereket, hogy egy \u00faj szeml\u00e9let\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munkamodell kifejleszt\u00e9s\u00e9n dolgozzanak. Az 1999-ben l\u00e9trej\u00f6tt, \u201eA K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s Interdiszciplin\u00e1ris F\u00f3ruma\u201d nevet visel\u0151 f\u00fcggetlen f\u00f3rum tagjai a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00e1gabb \u00e9rtelmez\u00e9se mellett \u00e9rvelnek. E n\u00e9zet szerint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka nem csup\u00e1n a szoci\u00e1lis munk\u00e1n bel\u00fcli specializ\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt foghat\u00f3 fel, hanem olyan interdiszciplin\u00e1ris ter\u00fcletk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151, ahol megteremt\u0151dhet a szakmak\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge \u00e9s a beavatkoz\u00e1si m\u00f3dszerek sz\u00e9lesebb k\u00f6re legitim\u00e1lhat\u00f3 (makro-szint\u0171 gyakorlati beavatkoz\u00e1si m\u00f3dszerek eg\u00e9sz\u00edten\u00e9k ki a klasszikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szoci\u00e1lis munka m\u00f3dszertani t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t). Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s mag\u00e1ban foglalja egyr\u00e9szt az int\u00e9zm\u00e9nyi, szervezeti h\u00e1tt\u00e9r reformj\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t (civil szektorban foly\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, s ez\u00e1ltal a szakemberek f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t), m\u00e1sr\u00e9szt a k\u00e9pz\u00e9sben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1ltoztat\u00e1sokat is (k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka defin\u00edci\u00f3j\u00e1nak t\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00faj gyakorlati terepek bevon\u00e1s\u00e1t, az interdiszciplin\u00e1ris akkredit\u00e1ci\u00f3t). (Korazim, 2003)<\/span><\/p>\n

A szoci\u00e1lis munka \u00faj szeml\u00e9lete<\/span><\/b><\/p>\n

Ak\u00e1rhogyan is k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1hoz; a szoci\u00e1lis munka egyik m\u00f3dszer\u00e9nek, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakm\u00e1nak vagy interdiszciplin\u00e1ris ter\u00fcletnek tekintj\u00fck, mindenk\u00e9ppen szembes\u00fcln\u00fcnk kell e munka\/tev\u00e9kenys\u00e9g politikai dimenzi\u00f3j\u00e1val. Tal\u00e1n \u00e9ppen ez az egyik legf\u0151bb oka annak, hogy Magyarorsz\u00e1gon oly kev\u00e9ss\u00e9 elterjedt ez a munkaforma, mert a szoci\u00e1lis munk\u00e1sok \u2013 \u00e9rthet\u0151 okokb\u00f3l \u2013 nem merik felv\u00e1llalni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u2013 politik\u00e1t is \u00e9rint\u0151 \u2013 gyakorlat\u00e1t. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1t pedig a helyi hatalommal val\u00f3 szembes\u00fcl\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl nem lehet v\u00e9gezni. Ahogy Cullen megfogalmazta: \u201eA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s hatalmi v\u00e1kuumban nem m\u0171k\u00f6dik; nem lehet k\u00e9pess\u00e9 tenni valakit (empowerment), m\u00e1s sz\u00f3val hatalmat adni valakinek \u00fagy, hogy k\u00f6zben elker\u00fclj\u00fck a hatalommal val\u00f3 foglalkoz\u00e1st.\u201d (Henderson, 1997, 77.oldal) A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka ugyanis kulcsfontoss\u00e1g\u00fa hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s a politikai ir\u00e1nyelvek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9shozatalhoz. A helyi hatalomnak nem csak a lakoss\u00e1got \u00e9rint\u0151 probl\u00e9m\u00e1kkal kell szemben\u00e9znie, hanem sz\u00e1molnia kell a szomsz\u00e9ds\u00e1gban \u00e9l\u0151 emberek tud\u00e1s\u00e1val, er\u0151forr\u00e1saival, probl\u00e9mamegold\u00f3 k\u00e9szs\u00e9g\u00e9vel, melyet a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a saj\u00e1t \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9nek jav\u00edt\u00e1s\u00e1hoz mozg\u00f3s\u00edt.<\/span>
\nBizonyos \u00e9rtelemben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka egyfajta \u201epolitikai cselekv\u00e9s\u201d (Vars\u00e1nyi, 1999); t\u00f6bb szinten is. El\u0151sz\u00f6r is a lokalit\u00e1s szintj\u00e9n a helyi \u00fcgyekbe, d\u00f6nt\u00e9sekbe val\u00f3 bevon\u00f3d\u00e1s \u00e1ltal, m\u00e1sr\u00e9szt orsz\u00e1gos, s\u0151t nemzetk\u00f6zi szinten, az \u201eigazs\u00e1gos t\u00e1rsadalom\u201d l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u2013 szoci\u00e1lpolitikai, t\u00e1rsadalompolitikai eszk\u00f6z\u00f6kkel \u2013 folytatott k\u00fczdelem r\u00e9v\u00e9n. B\u00e1r a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka legf\u0151bb sz\u00edntere a lokalit\u00e1s, m\u00e9gsem csup\u00e1n a helyi t\u00e1rsadalmat \u00e9rinti. \u00cdgy ezek a szintek strat\u00e9giailag sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak. Ahogy a \u201eHarmadik szeg\u00e9nys\u00e9gellenes eur\u00f3pai program\u201d tapasztalataival kapcsolatban megfogalmaz\u00f3dott: \u201eA viszonylag kicsi, demonstrat\u00edv jelleg\u0171 projektek is k\u00e9pesek olyan politikai k\u00e9rd\u00e9seket felvetni, amelyek helyi, orsz\u00e1gos \u00e9s eur\u00f3pai szinten is fontosak.\u201d (Henderson, 1997, 75. oldal)<\/span>.<\/span>\u00a0Ennek az lehet a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a helyi h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 csoportok (pl. munkan\u00e9lk\u00fcliek, nyugd\u00edjasok, n\u0151k stb.) nem elszigetelten, a konkr\u00e9t probl\u00e9ma ment\u00e9n fogalmazz\u00e1k meg sz\u00fcks\u00e9geiket, javaslataikat, hanem az elt\u00e9r\u0151 helyzet\u00fck\u00f6n t\u00falmen\u0151en k\u00e9pesek felismerni k\u00f6z\u00f6s sorsukat (\u201ekirekesztetts\u00e9g\u00fcket\u201d). Ez nem csak helyi, hanem nemzeti szint\u0171 \u00f6sszefog\u00e1st eredm\u00e9nyezhet, mely k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalompolitikai reformok sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t is f\u00f6lvetheti. Ennek nem csup\u00e1n az er\u0151forr\u00e1sok egyes\u00edt\u00e9se lenne a hozad\u00e9ka, hanem a t\u00e1rsadalmi szolidarit\u00e1s eddig nem tapasztalt m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek megtapasztal\u00e1sa is.<\/span>
\nMindezek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez egy olyan t\u00e1rsadalmi kl\u00edma kialakul\u00e1s\u00e1ra lenne sz\u00fcks\u00e9g, mely a sz\u00fcks\u00e9get szenved\u0151ket nem az \u201e\u00e1llam v\u00e9r\u00e9t kiszipolyoz\u00f3\u201d kliensnek tekinti, hanem szabads\u00e1ggal \u00e9s jogokkal felruh\u00e1zott \u00e1llampolg\u00e1rnak. Magyarorsz\u00e1gon ez el\u0151bbi szeml\u00e9let m\u00e9lyen r\u00e1nyomja b\u00e9lyeg\u00e9t a szoci\u00e1lis munka eg\u00e9sz vil\u00e1g\u00e1ra. (El\u00e9g csak arra gondolnunk, hogy hogyan viszonyul a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny a hajl\u00e9ktalan emberekhez.)<\/span>
\nM\u00e1rpedig egy t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t nem csup\u00e1n a gazdas\u00e1gi el\u0151menetel hat\u00e1rozza meg. Amartya Sen Nobel-d\u00edjas k\u00f6zgazd\u00e1sz szerint a sikeres t\u00e1rsadalomfejl\u0151d\u00e9s c\u00e9lja \u00e9s felt\u00e9tele egy ugyanazon l\u00e9nyegi elemben hat\u00e1rozhat\u00f3 meg: ez pedig a szabads\u00e1g, pontosabban \u201eszabads\u00e1gok\u201d biztos\u00edt\u00e1sa. Min\u00e9l t\u00f6bb szabads\u00e1g tapasztalhat\u00f3 egy t\u00e1rsadalomban, ann\u00e1l k\u00e9zzelfoghat\u00f3bb a fejl\u0151d\u00e9s sikere, m\u00e1sr\u00e9szt viszont csak bizonyos \u201eszabads\u00e1gok\u201d r\u00e9v\u00e9n lehets\u00e9ges a fejl\u0151d\u00e9s. Arra gondol a szerz\u0151, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi er\u0151forr\u00e1sok sokkal jobban hasznos\u00edthat\u00f3k azon orsz\u00e1gokban, ahol l\u00e9tezik sajt\u00f3- \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyszabads\u00e1g, s az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s a forr\u00e1sokhoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9get, az el\u00e9rhet\u0151s\u00e9get jelenti az \u00e1llampolg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra. (Sen, 1999)<\/span>
\nDahrendorf (2004) osztja Sen elm\u00e9let\u00e9t, de egy sz\u00e1m\u00e1ra alkalmasabbnak t\u0171n\u0151 fogalom haszn\u00e1lata mellett teszi le a voksot: ez pedig az \u00e9letes\u00e9lyek fogalma. Az \u00e9letes\u00e9lyeket opci\u00f3knak, v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gnek tekinti. Ennek k\u00e9t oldala egyr\u00e9szt a jogok (entitlements) pl. a v\u00e1laszt\u00f3jog biztos\u00edt\u00e1sa, m\u00e1sr\u00e9szt egyfajta v\u00e1laszt\u00e9k (provisions) megteremt\u00e9se. Az emberi j\u00f3l\u00e9t le\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00e9s m\u00e9r\u00e9s\u00e9re teh\u00e1t az emberek val\u00f3s v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geinek m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t tartja megfelel\u0151nek. \u201eA szabads\u00e1g politik\u00e1ja \u00fcdv\u00f6zli az \u00faj lehet\u0151s\u00e9geket \u00e9s seg\u00edt ezek kibontakoztat\u00e1s\u00e1ban. A rem\u00e9ny eme kiindul\u00f3pontja azonban a szabads\u00e1g politik\u00e1j\u00e1nak csup\u00e1n csak els\u0151 l\u00e9p\u00e9se. A m\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9s a cselekv\u00e9s. A szabads\u00e1g nem puha p\u00e1rna, amelyen kipihenhetj\u00fck magunkat, vagy \u00e1ldozhatunk a passz\u00edv \u00e9lvezeteknek. A szabads\u00e1g mindig aktivit\u00e1sra sarkall.\u201d (id. m\u0171 25. oldal)<\/span>
\nDahrendorf szerint a szabads\u00e1g politik\u00e1j\u00e1nak c\u00e9lja, hogy a legnagyobb t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtsa a legnagyobb es\u00e9lyeket. A v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek ugyanakkor \u00f6nmagukban nem el\u00e9gs\u00e9gesek. Az \u201eanything goes\u201d postmodern hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s an\u00f3mi\u00e1ba torkoll\u00f3 vesz\u00e9ly\u00e9nek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9t a v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9t ad\u00f3 \u00fan. \u201eligat\u00far\u00e1k\u201d biztos\u00edtj\u00e1k. (A ligat\u00far\u00e1k m\u00e9ly k\u00f6t\u00e9sek, melyek norm\u00e1kat, \u00e9rt\u00e9kszeml\u00e9letet hordoznak, \u00e9s mint k\u00f6t\u0151anyag tartj\u00e1k \u00f6ssze a t\u00e1rsadalmat.) Dahrendorf szerint az \u00f6sszes t\u00e1rsadalmi k\u00f6t\u00e9s k\u00f6z\u00fcl legfontosabb a civil t\u00e1rsadalom\u00e9, melynek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geiben az \u00e1llampolg\u00e1rok akt\u00edvan r\u00e9szt vesznek, \u00e9s ez\u00e1ltal er\u0151s\u00edtik a ligat\u00far\u00e1kat.<\/span>
\nHa mindezt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka szintj\u00e9n \u00e9rtelmezem, akkor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka felfoghat\u00f3 a szabads\u00e1g \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek egyik eszk\u00f6zek\u00e9nt is. A szabads\u00e1g \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjainak akt\u00edv, cselekv\u0151, alkot\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tele \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nik. A r\u00e9szv\u00e9tel, a bevon\u00f3d\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinten t\u00f6rt\u00e9nhet. Sherry Arnstein (1969) nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a \u201eLadder of Participation\u201d (a r\u00e9szv\u00e9tel l\u00e9tr\u00e1ja), mely a r\u00e9szv\u00e9tel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjeit szeml\u00e9lteti.<\/span><\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
\"\"<\/td>\n\"\"<\/td>\n\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\n
k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kontroll<\/span><\/div>\n<\/td>\n
\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\n
deleg\u00e1lt hatalom<\/span><\/div>\n<\/td>\n
\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\n
partnerkapcsolat<\/span><\/div>\n<\/td>\n
\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\n
megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s<\/span><\/div>\n<\/td>\n
\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\n
konzult\u00e1ci\u00f3<\/span><\/div>\n<\/td>\n
\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\n
inform\u00e1ci\u00f3<\/span><\/div>\n<\/td>\n
\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\n
ter\u00e1pia<\/span><\/div>\n<\/td>\n
\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\n
manupul\u00e1ci\u00f3<\/span><\/div>\n<\/td>\n
\"\"<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/td>\n\"\"<\/td>\n\"\"<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

A l\u00e9tra k\u00e9t als\u00f3 fok\u00e1n hi\u00e1nyzik a val\u00f3di r\u00e9szv\u00e9tel. Ez azt jelenti, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjainak \u2013 vagy ha szoci\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyre vonatkoztatjuk, akkor a szolg\u00e1ltat\u00e1st ig\u00e9nybevev\u0151nek \u2013 nincs lehet\u0151s\u00e9ge a befoly\u00e1sol\u00e1sra, a v\u00e1ltoztat\u00e1sok kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. Az inform\u00e1ci\u00f3, konzult\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a \u201emegb\u00e9k\u00e9l\u00e9s\u201d szintjei a jelk\u00e9pess\u00e9g fokozatai (managed<\/span>
\nparticipation). A befoly\u00e1sol\u00e1s lehets\u00e9ges, de korl\u00e1tozott m\u00e9rt\u00e9kben, ink\u00e1bb csak l\u00e1tszatbevon\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. A hatalom birtokosai kezdem\u00e9nyeznek, inform\u00e1ci\u00f3t, v\u00e9lem\u00e9nyeket gy\u0171jtenek. Politikai vagy egy\u00e9b motiv\u00e1ci\u00f3b\u00f3l azt a l\u00e1tszatot keltik, hogy egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek a lakosokkal, \u00e9rdekli \u0151ket az \u00e1llampolg\u00e1rok v\u00e9lem\u00e9nye, javaslatai, \u00e1m val\u00f3j\u00e1ban nem veszik figyelembe a visszajelz\u00e9seket, nem \u00e9p\u00edtik be a javaslatokat a tervez\u00e9si folyamatba. A l\u00e9tra h\u00e1rom legfels\u0151 foka jelk\u00e9pezi a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hatalom fokozatait. Ezeken a szinteken nem csup\u00e1n a befoly\u00e1sol\u00e1s, hanem az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge is adott. A hatalom partnerk\u00e9nt kezeli az \u00e1llampolg\u00e1rokat, val\u00f3ban k\u00edv\u00e1ncsi a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fckre, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai r\u00e9szt vesznek a probl\u00e9ma meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9shozatali folyamatban.<\/span>
\nAz 1990-es \u00e9vekben Angli\u00e1ban \u2013 az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok reformj\u00e1val egyid\u0151ben \u2013 egy \u00faj szeml\u00e9let\u0171 mozgalom (User Involvement Movement) indult \u00fatj\u00e1ra. A k\u00e9pvisel\u0151i annak fontoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy a szolg\u00e1ltat\u00e1sokat ig\u00e9nybevev\u0151k lehet\u0151s\u00e9get kapjanak arra, hogy direkt m\u00f3don \u2013 nem csup\u00e1n k\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00f6n, szoci\u00e1lis munk\u00e1sokon kereszt\u00fcl \u2013 ossz\u00e1k meg tapasztalataikat a szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sr\u00f3l. K\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 elm\u00e9leti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s adja meg a h\u00e1tter\u00e9t az \u201einvolvement\u201d (az emberek bevon\u00e1sa) projektnek.<\/span>
\nA\u00a0<\/span>demokratikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s<\/span><\/b>\u00a0a demokratikus t\u00e1rsadalom l\u00e9nyegi elem\u00e9nek tartja, hogy az \u00e1llampolg\u00e1rok akt\u00edv tagjai legyenek a t\u00e1rsadalmi \u00e9letnek, \u00e9s felel\u0151sen r\u00e9szt vegyenek olyan d\u00f6nt\u00e9sek meghozatal\u00e1ban, mely az \u0151 \u00e9let\u00fcket \u00e9rinti, befoly\u00e1solja. Ez\u00e9rt a r\u00e9szv\u00e9teli demokr\u00e1cia kiterjeszt\u00e9s\u00e9t k\u00e9pviseli (pl. szomsz\u00e9ds\u00e1gi tan\u00e1cs l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, mely a szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok financi\u00e1lis kontrollj\u00e1t is ell\u00e1thatja, \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1si form\u00e1k meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban val\u00f3 d\u00f6nt\u00e9shozatali joggal rendelkezik). Ez\u00e1ltal a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g r\u00e9szt vesz a sz\u00fcks\u00e9gek defini\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, priorit\u00e1sok fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, \u00faj szolg\u00e1ltat\u00e1sok beind\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/span>
\nA\u00a0<\/span>fogyaszt\u00f3i megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s<\/span><\/b>\u00a0\u2013 piaci modell \u2013 az egy\u00e9nre helyezi a hangs\u00falyt, aki visszajelz\u00e9st ad a szolg\u00e1ltat\u00f3nak arr\u00f3l, hogy mely szolg\u00e1ltat\u00e1sokra van ig\u00e9ny, milyen form\u00e1ban. Az \u00e1llampolg\u00e1rok, illetve a potenci\u00e1lis ig\u00e9nybevev\u0151k (tudatosan haszn\u00e1lj\u00e1k ezt a kifejez\u00e9st a kliens sz\u00f3 helyett) k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aktivit\u00e1sok \u00e1ltal von\u00f3dnak be:<\/span>
\n– bevon\u00f3d\u00e1s a tervez\u00e9si \u00e9s d\u00f6nt\u00e9shozatali folyamatba,<\/span>
\n– egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, \u00faj szolg\u00e1ltat\u00e1sok bevezet\u00e9se,<\/span>
\n– inform\u00e1ci\u00f3 ad\u00e1s, fogad\u00e1s,<\/span>
\n– visszajelz\u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l,<\/span>
\n– speci\u00e1lis t\u00e9m\u00e1kban konzult\u00e1ci\u00f3,<\/span>
\n– \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g,<\/span>
\n– forr\u00e1steremt\u00e9s. (Taylor, 1995)<\/span>
\nChris Miller (2004) e k\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st egy harmadikkal eg\u00e9sz\u00edti ki: \u201eaz ig\u00e9nybevev\u0151k k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tele\u201d modellel (user empowerment). Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s szakemberek \u00e9s az ig\u00e9nybevev\u0151k k\u00f6z\u00f6tti viszonyra helyezi a hangs\u00falyt. Pontosabban a kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 hatalmi viszonyt elemzi. A hatalmi viszony k\u00e9rd\u00e9se nem csup\u00e1n e modellre korl\u00e1toz\u00f3dik, hanem \u00e1thatja az eg\u00e9sz \u201einvolvement\u201d mozgalmat, s\u0151t r\u00e1vil\u00e1g\u00edt a szoci\u00e1lis munk\u00e1s szerepk\u00f6r\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra is. Ahogy Sarah Carr (2004) r\u00e1mutat, a hagyom\u00e1nyos szoci\u00e1lis munk\u00e1s szerepfelfog\u00e1sban a seg\u00edt\u0151 a \u201eszakember\u201d, a \u201eszak\u00e9rt\u0151\u201d, aki k\u00e9pes a probl\u00e9ma elemz\u00e9s\u00e9re, a \u201ekliens\u201d pedig \u201epassz\u00edv befogad\u00f3ja\u201d a szoci\u00e1lis gondoskod\u00e1s ny\u00fajtotta szolg\u00e1ltat\u00e1soknak. Az egy\u00e9n \u00e9let\u00e9t meghalad\u00f3 szinten t\u00fal \u2013 az int\u00e9zm\u00e9nyi, t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1si, szervezeti strukt\u00fara szintj\u00e9n \u2013 az egy\u00e9nek, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek nem rendelkeztek d\u00f6nt\u00e9shozatali joggal. Az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l, az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l egyre ink\u00e1bb elterjedt Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban az az \u00faj szeml\u00e9let, mely a kliensek \u201ek\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel\u00e9re\u201d (empowerment) helyezte a hangs\u00falyt. Ebben az \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a szoci\u00e1lis munk\u00e1s sokkal ink\u00e1bb az er\u0151forr\u00e1sokra, lehet\u0151s\u00e9gekre, illetve az azokat akad\u00e1lyoz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151kre f\u00f3kusz\u00e1l, semmint a probl\u00e9ma term\u00e9szet\u00e9re. A seg\u00edt\u0151, kontroll\u00e1l\u00f3 szerepk\u00f6rb\u0151l kil\u00e9pve ink\u00e1bb koordin\u00e1l, facilit\u00e1l, b\u00e1tor\u00edtja a klienst a saj\u00e1t tud\u00e1s\u00e1nak, k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9ben. \u00dagy tekinti a klienst, mint a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9nek legjobb \u201eszak\u00e9rt\u0151j\u00e9t\u201d, aki kompetens abban, hogy eld\u00f6ntse, mi szolg\u00e1lja legjobban az \u00e9rdekeit. Az \u201eempowerment\u201d a hatalom \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1t k\u00e9pviseli: er\u0151forr\u00e1sok, k\u00e9pz\u00e9s, \u00f6nismeret vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. Megv\u00e1ltoztatja teh\u00e1t a hatalmi viszonyokat. Mindez k\u00e9t dimenzi\u00f3ban mehet v\u00e9gbe:\u00a0<\/span>az egy\u00e9ni szinten<\/span><\/b>\u00a0az empowerment folyamata sor\u00e1n a c\u00e9l az, hogy az egy\u00e9n min\u00e9l t\u00f6bb kontrollal rendelkezzen a saj\u00e1t \u00e9lete felett, s ismeret\u00e1tad\u00e1s, inform\u00e1ci\u00f3k, valamint k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9se \u00e1ltal k\u00e9pes legyen meg\u00e9rteni a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u00e9t el\u0151id\u00e9z\u0151 okokat.\u00a0<\/span>A struktur\u00e1lis dimenzi\u00f3<\/span><\/b>\u00a0a t\u00e1rsadalmi \u00e9let azon ter\u00fclet\u00e9vel foglalkozik, mely fenntartja, illetve gerjeszti a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9geket, t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1gtalans\u00e1gokat, \u00e9s b\u00e1tor\u00edtja a kirekesztettek csoportj\u00e1t arra, hogy legyenek hat\u00e1ssal az \u00e9let\u00fcket \u00e9rint\u0151 politikai d\u00f6nt\u00e9sekre, j\u00f3l\u00e9ti szolg\u00e1ltat\u00e1sokra, szoci\u00e1lis jogokra, lehet\u0151s\u00e9gekre. (Askheim, 2003)<\/span>
\nAz empowerment \u00edgy is defini\u00e1lhat\u00f3: enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl sz\u00f3t emelni a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl (Tavistock Institute of Human Relations). Ezzel \u00fajra visszat\u00e9rt\u00fcnk a szabads\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez. Felhatalmazni valakit annyit jelent, hogy szabads\u00e1got, lehet\u0151s\u00e9get adunk arra, hogy \u00e9letes\u00e9lyeit a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben kiakn\u00e1zhassa. Az empowerment folyamatk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151; olyan folyamatk\u00e9nt, mely k\u00e9pess\u00e9 tesz benn\u00fcnket arra, hogy megtal\u00e1ljuk az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st az egy\u00e9ni probl\u00e9m\u00e1nk \u00e9s az azt befoly\u00e1sol\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek, politik\u00e1k, gyakorlatok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s l\u00e9p\u00e9seket tegy\u00fcnk a v\u00e1ltoztat\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba.<\/span><\/p>\n

Milyen elemek sz\u00fcks\u00e9gesek ehhez:<\/span>
\n– inform\u00e1ci\u00f3 \u2013 hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k, melyeket olyan k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 st\u00edlusban adnak k\u00f6zre, hogy iskolai v\u00e9gzetts\u00e9gt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, b\u00e1rki meg\u00e9rthesse (szakmai kifejez\u00e9sek, idegen szavak mell\u0151z\u00e9s\u00e9vel),<\/span>
\n– hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g, m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g \u2013 olyan szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok ny\u00fajt\u00e1sa, mely mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151: fizikai el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g (kerekes sz\u00e9kkel is megk\u00f6zel\u00edthet\u0151), vid\u00e9ki r\u00e9gi\u00f3kban megfelel\u0151 k\u00f6zleked\u00e9s, id\u0151beni el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g (nyitva tart\u00e1s alkalmazkodik az ig\u00e9nybevev\u0151k sz\u00fcks\u00e9geihez stb.),<\/span>
\n– v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek (opci\u00f3k),<\/span>
\n– jogorvoslati, visszajelz\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g – olyan f\u00f3rumok biztos\u00edt\u00e1sa, melyek lehet\u0151v\u00e9 teszik az ig\u00e9nybevev\u0151\/\u00e1llampolg\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra, hogy kifejezze a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, l\u00e1t\u00e1s\u00e1t, esetleg panasszal \u00e9ljen.<\/span>
\nA kirekesztett, rem\u00e9nyvesztett emberek sz\u00e1m\u00e1ra nehezen elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy \u00e9ljenek ezekkel a lehet\u0151s\u00e9gekkel, ez\u00e9rt a \u201euser involvement movement\u201d hangs\u00falyozza a kollekt\u00edv fell\u00e9p\u00e9s, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00f6sszefog\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, \u00e9s annak a folyamatnak a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, melynek sor\u00e1n az emberek \u201ek\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lnak\u201d arra, hogy k\u00f6rnyezet\u00fckre nagyobb hat\u00e1st gyakoroljanak. Ehhez olyan lehet\u0151s\u00e9gekre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck, ahol megoszthatj\u00e1k tapasztalataikat, ahol \u00e1t\u00e9lik, hogy meg\u00e9rtett\u00e9k \u0151ket, \u00e9s a meg\u00e9rt\u00e9s konkr\u00e9t v\u00e1ltoz\u00e1st is maga ut\u00e1n von. (Taylor, 1995)<\/span>
\nMindez azonban nem lehets\u00e9ges egy olyan t\u00e1rsadalomban, ahol a szoci\u00e1lis munk\u00e1s, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s saj\u00e1t maga sem \u00e9li \u00e1t azt a szabads\u00e1got, hogy k\u00e9pes v\u00e1ltoz\u00e1sok, reformok el\u0151id\u00e9z\u00e9s\u00e9re, a kirekesztettek \u00e9rdekeinek k\u00e9pvisel\u00e9s\u00e9re an\u00e9lk\u00fcl, hogy egzisztenci\u00e1lis f\u00e9lelmet \u00e9lne \u00e1t.<\/span>
\nEz\u00e9rt hangs\u00falyozza Beresford (1996) a seg\u00edt\u0151k felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t, \u201ek\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel\u00e9t\u201d, hogy megfelel\u0151 felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ggel, tud\u00e1ssal \u00e9s jogokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet t\u00f6lthessenek be a helyi hatalom \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi sz\u00fcks\u00e9gek, valamint a j\u00f3l\u00e9ti politika \u00e9s a kirekesztettek \u00e9rdekei k\u00f6z\u00f6tt.<\/span>
\n\u00dajra kell teh\u00e1t gondolni a szoci\u00e1lis munk\u00e1s tradicion\u00e1lis szerep\u00e9t. A szoci\u00e1lis munk\u00e1s szerepe elv\u00e1laszthatatlan att\u00f3l a j\u00f3l\u00e9ti rendszert\u0151l, amelyben dolgozik. B\u00fcrokratikus, autoriter szoci\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszerben, forr\u00e1shi\u00e1nyos id\u0151kben a szakemberek maguk sem \u00e9rzik magukat felhatalmazva, \u00e9s \u0151rl\u0151dnek az \u0151ket alkalmaz\u00f3 \u00e9rdekei, \u00e9rt\u00e9kei, elv\u00e1r\u00e1sai, \u00e9s az ig\u00e9nybevev\u0151k (kliensek) sz\u00fcks\u00e9gei, \u00e9rdekeinek k\u00e9pviselete k\u00f6z\u00f6tt. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka ter\u00fclet\u00e9n a politikai dimenzi\u00f3 miatt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rz\u00e9keny pont az alkalmaz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se (ki az alkalmaz\u00f3), a \u201ekett\u0151s lojalit\u00e1s\u201d problematik\u00e1ja miatt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kritikus a helyzet n\u00e1lunk, ahol a \u201ehatalmi poz\u00edci\u00f3kban\u201d l\u00e9v\u0151k szeml\u00e9lete, attit\u0171dje, az \u201eell\u00e1tottakr\u00f3l\u201d val\u00f3 gondolkod\u00e1sm\u00f3dja jelent\u0151sen elt\u00e9r a seg\u00edt\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t\u00f3l, \u00e9s ez\u00e9rt nemcsak a kliens\/\u00e1llampolg\u00e1r, hanem a szakember sincs abban a helyzetben, hogy k\u00f6vetkezm\u00e9nyekt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl visszajelezzen a hatalomnak. Ezzel a probl\u00e9m\u00e1val \u2013 az \u00faj szeml\u00e9let k\u00e9pviselet\u00e9nek problematik\u00e1j\u00e1val \u2013 a k\u00e9pz\u00e9s\/oktat\u00e1s is szembes\u00fcl. Egyszerre k\u00e9nytelen a rendszerhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s m\u00f3djait oktatni, ugyanakkor a rendszer megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra, meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 tud\u00e1sok, m\u00f3dszerek \u00e1tad\u00e1s\u00e1ra, k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedni.<\/span>
\nAz empowerment gyakorlat\u00e1nak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1sa a szoci\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1ban egy\u00e9b probl\u00e9m\u00e1kat is felvet. Askheim (2003) az empowerment ideol\u00f3gia m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 vesz\u00e9lyre is felh\u00edvja a figyelmet. A gazdas\u00e1gi stagn\u00e1l\u00e1s\/hanyatl\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban, az egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben a politikai felel\u0151ss\u00e9g-\u00e1truh\u00e1z\u00e1s, a t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9g h\u00e1r\u00edt\u00e1sa is felfedezhet\u0151. A \u201ev\u00e1laszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge, szabads\u00e1ga\u201d szlogen ugyanis \u00e9ppen a legelesettebbek k\u00f6r\u00e9ben nem val\u00f3sul meg a gyakorlatban. \u00cdgy az \u0151 speci\u00e1lis sz\u00fcks\u00e9g\u00fck \u2013 gyenge \u00e9rdek\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00fck miatt \u2013 \u201el\u00e1thatatlan\u201d marad. Ez\u00e9rt fontos a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s szerepe a l\u00e1tens sz\u00fcks\u00e9gek felsz\u00ednre hoz\u00e1s\u00e1ban; a v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban, hogy seg\u00edts\u00e9get tudjon ny\u00fajtani a vesz\u00e9lyek, csapd\u00e1k elker\u00fcl\u00e9s\u00e9ben. Az empowerment fontos kulcsfogalom a szoci\u00e1lis munk\u00e1ban. Szeml\u00e9lete jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1st jelent a kliensr\u0151l alkotott kor\u00e1bbi felfog\u00e1shoz k\u00e9pest. \u00dagy is tekinthetj\u00fck, mint az \u00e1llampolg\u00e1ri auton\u00f3mia ir\u00e1ny\u00e1ba tett elmozdul\u00e1st, a szabads\u00e1g politik\u00e1ja megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak egy l\u00e9p\u00e9s\u00e9t.<\/span>
\nAz empowerment mellett, az \u00e1llampolg\u00e1ri r\u00e9szv\u00e9tel, bevon\u00f3d\u00e1s, aktivit\u00e1s, partners\u00e9g is a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka alapfogalmai. Mindezen fogalmak m\u00f6g\u00f6tt egy olyan szeml\u00e9let h\u00faz\u00f3dik meg, mely azt k\u00e9pviseli, hogy az orsz\u00e1g polg\u00e1rainak (szeg\u00e9nyeknek, elesetteknek, h\u00e1tr\u00e1nnyal indul\u00f3knak egyar\u00e1nt) joga van arra, hogy r\u00e9szt vegyenek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geik gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9let\u00e9ben. Hangs\u00falyozza a t\u00e1rsadalmi bevon\u00e1s (inclusio) fontoss\u00e1g\u00e1t, azt, hogy az emberek \u201ehatalommal legyenek felruh\u00e1zva\u201d; bevon\u00f3djanak a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1ba, s hat\u00e1ssal legyenek az \u00e9let\u00fcket \u00e9rint\u0151 d\u00f6nt\u00e9sek meghozatal\u00e1ra. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben szorgalmazza a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00f6sszefog\u00e1st, az emberek k\u00f6z\u00f6tti bizalom er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportok k\u00f6z\u00f6tti szolidarit\u00e1st.<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szoci\u00e1lis munka a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fel\u00e9 orient\u00e1lja a szoci\u00e1lis munk\u00e1t, oly m\u00f3don, hogy a form\u00e1lis szervezeti keretek k\u00f6z\u00f6tt foly\u00f3 szoci\u00e1lis seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1st megpr\u00f3b\u00e1lja \u00f6sszekapcsolni az inform\u00e1lis er\u0151forr\u00e1sokkal, s \u00edgy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben rejl\u0151 hum\u00e1n er\u0151forr\u00e1sok kiakn\u00e1zhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szoci\u00e1lis munka a helyi sz\u00fcks\u00e9gletek, saj\u00e1toss\u00e1gok figyelembev\u00e9tel\u00e9vel \u2013 annak artikul\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u2013 k\u00e9pes egy \u00fajfajta partneri kapcsolat megteremt\u00e9s\u00e9re a kliens\/ig\u00e9nybevev\u0151 \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1st ny\u00fajt\u00f3 szoci\u00e1lis f\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt.<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka teh\u00e1t nem csup\u00e1n m\u00f3dszertan\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az egy\u00e9ni, s a csoport szoci\u00e1lis munk\u00e1t\u00f3l. A sz\u00fcks\u00e9gleteket int\u00e9zm\u00e9nyes keretek k\u00f6z\u00f6tt kiel\u00e9g\u00edt\u0151 gyakorlat\u00e1val szak\u00edtva kil\u00e9p egy olyan terepre, mely nem a saj\u00e1tja, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9, s ez\u00e1ltal k\u00e9pes a helyi<\/span>
\nprobl\u00e9m\u00e1k egyedi, helyi szint\u0171 kezel\u00e9s\u00e9re, melyben a<\/span>
\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai \u00e9pp oly fontos szerepet j\u00e1tszanak, mint a szakember. \u00daj szeml\u00e9letet hordoz teh\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka az int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tt\u00e9r, illetve a szoci\u00e1lis munk\u00e1s szerep\u00e9nek kor\u00e1bbi meghat\u00e1rozotts\u00e1ga tekintet\u00e9ben is, s felveti az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett szervezeti h\u00e1tt\u00e9r reformj\u00e1nak a sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, az \u00e1llampolg\u00e1rok \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett szolg\u00e1ltat\u00e1sok kiterjeszt\u00e9s\u00e9t is. K\u00e9rd\u00e9s, hogy k\u00e9pesek vagyunk-e a v\u00e1ltoztat\u00e1sra, mind int\u00e9zm\u00e9nyi szinten (deb\u00fcrokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s), mind a szakmai szerep meghat\u00e1roz\u00e1sa szintj\u00e9n.<\/span>
\nA rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta megszaporodtak azok a csal\u00e1dokat \u00e9rint\u0151 probl\u00e9m\u00e1k, melyek nem az egy\u00e9ni \u00e9letben gy\u00f6kereznek, hanem t\u00e1rsadalmi okokra vezethet\u0151k vissza, s ez\u00e9rt megold\u00e1suk, kezel\u00e9s\u00fck sem oldhat\u00f3 meg hat\u00e9konyan egy\u00e9ni, csal\u00e1di esetkezel\u00e9s szintj\u00e9n (munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g, hajl\u00e9ktalans\u00e1g, kirekesztetts\u00e9g stb.).<\/span>!<\/span>\u00a0A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szoci\u00e1lis munka eszk\u00f6zt\u00e1ra, probl\u00e9ma-megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se mer\u0151ben elt\u00e9r az egy\u00e9ni esetmunk\u00e1\u00e9t\u00f3l, s ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an olyan t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re is alkalmas, amelyeket egy\u00e9ni esetekk\u00e9nt nem, vagy nem el\u00e9g hat\u00e9konyan lehet kezelni.<\/span>
\nA szoci\u00e1lis munk\u00e1nak a k\u00f6vetkez\u0151 kih\u00edv\u00e1sokkal kell szemben\u00e9znie, mely megk\u00e9rd\u0151jelezi az egy\u00e9ni esetmunka jelenlegi magyarorsz\u00e1gi vezet\u0151 (szinte kiz\u00e1r\u00f3lagos) szerep\u00e9t:<\/span>
\n– a leszakad\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se,<\/span>
\n– \u00e9letm\u00f3dbeli v\u00e1ltoz\u00e1sok (pl. az otthon \u00e9s munkahely viszony\u00e1nak megv\u00e1ltoz\u00e1sa),<\/span>
\n– termel\u00e9s \u00e9s munkaer\u0151piac \u00e1tstruktur\u00e1l\u00f3d\u00e1sa (munkav\u00e1llal\u00f3i szerep \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9se),<\/span>
\n– a csal\u00e1di \u00e9let ter\u00e9n bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok (h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se, n\u0151i szerep \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9se, \u00e1talakul\u00f3 \u00f6reged\u00e9s),<\/span>
\n– k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi probl\u00e9m\u00e1k (\u00f6kol\u00f3giai vesz\u00e9lyek),<\/span>
\n– \u00faj szolg\u00e1ltat\u00e1si form\u00e1k megjelen\u00e9se (nonprofit szolg\u00e1ltat\u00f3k), ill. \u00faj t\u00edpus\u00fa sz\u00fcks\u00e9gletek bet\u00f6lt\u00e9se ir\u00e1nti ig\u00e9ny megjelen\u00e9se.<\/span>
\nSz\u00fcks\u00e9g van teh\u00e1t arra, hogy az egy\u00e9ni esetkezel\u00e9sen t\u00fal a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gk\u00f6zpont\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s is sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedjen, mert csak \u00edgy \u00e9rhet\u0151 el, hogy a t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3, inkl\u00fazi\u00f3, szolidarit\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba mozduljunk el az\u00e1ltal, hogy a szoci\u00e1lis munka v\u00e9gz\u00e9se sor\u00e1n olyan partnerkapcsolatot t\u00e9telez\u00fcnk fel, mely a k\u00f6z\u00f6s gondolkod\u00e1st, cselekv\u00e9st helyezi a k\u00f6z\u00e9ppontba.<\/span><\/p>\n

<\/div>\n

Irodalom<\/span><\/b><\/p>\n

Arnstein, Sherry R.: A Ladder of Citizen Participation.\u00a0<\/span>Journal of the American Institute of Planners<\/span><\/i>, 1969\/July.<\/span>
\nAskheim, Ole Petter: Empowerment as Guidance for Professional Social Work: An Act of Balancing on a Slack Rope.\u00a0<\/span>European Journal of Social Work<\/span><\/i>, 2003\/vol.6.no3.<\/span>
\nBeresford, Peter: Meeting the Challenge: Social Work Education and User Involvement. In. Beresford P.\u2212Trevillin S<\/span>.: Social Work Education and Community Care Revolution<\/span><\/i>. 1996, NISW.<\/span>
\nCarr, Sarah:\u00a0<\/span>Just an Illusion<\/span><\/i>. 2004\/March, Care & Health.<\/span>
\nDahrendorf, Ralph:\u00a0<\/span>Egy \u00faj rend nyom\u00e1ban<\/span><\/i>. Budapest, 2004, Napvil\u00e1g.<\/span>
\nHenderson, Paul:\u00a0<\/span>T\u00e1rsadalomhoz tartoz\u00e1s \u00e9s \u00e1llampolg\u00e1ris\u00e1g Eur\u00f3p\u00e1ban<\/span><\/i>. Budapest, 1997, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclete.<\/span>
\nKorazim\u2212K\u0151r\u00f6sy, Yossi: Az \u00e1llami \u00e9s a nonprofit szektorbeli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00faj egyens\u00falya. In.Gosztonyi G. (szerk.).:\u00a0<\/span>K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szoci\u00e1lis munka II<\/span><\/i>. Budapest, 2003, BFF.<\/span>
\nMiller, Chris:\u00a0<\/span>Producing Welfare<\/span><\/i>. 2004, Palgrave MacMillan. Sen, Amartya:\u00a0<\/span>Development as Freedom<\/span><\/i>. New York, 1999, Knopf.<\/span>
\nTaylor, Pat:\u00a0<\/span>Consumer Involvement Project<\/span><\/i>. Bristol, 1995, UWE.<\/span>
\nVarga A.T.\u2212Vercseg I.:\u00a0<\/span>K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s<\/span><\/i>. Budapest, 2001, Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet.<\/span>
\nVars\u00e1nyi Erika: Bevezet\u0151. In Vars\u00e1nyi E. (szerk.).:\u00a0<\/span>Megfigyel\u00e9s \u00e9s cselekv\u00e9s<\/span><\/i>. Budapest, 1999, Balassi.<\/span>
\nVercseg Ilona: Gondolatok a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1r\u00f3l \u2013 egy megjelent \u00faj k\u00f6tet kapcs\u00e1n.\u00a0<\/span>Parola<\/span><\/i>, 2000\/1.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A szerz\u0151 az ELTE T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Kara Szociol\u00f3giai Doktori Iskol\u00e1ja PhD-k\u00e9pz\u00e9s\u00e9n vesz r\u00e9szt, disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a K\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s auton\u00f3mia, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s individualiz\u00e1ci\u00f3 t\u00e9m\u00e1ban \u00edrja. Az al\u00e1bbiakban r\u00e9szletet k\u00f6zl\u00fcnk e munk\u00e1b\u00f3l. A szerk. Nemzetk\u00f6zi kitekint\u00e9s<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":3422,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[533,8,7],"tags":[],"coauthors":[47],"class_list":["post-3139","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2006-2-3","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A szerz\u0151 az ELTE T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Kara Szociol\u00f3giai Doktori Iskol\u00e1ja PhD-k\u00e9pz\u00e9s\u00e9n vesz r\u00e9szt, disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a K\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s auton\u00f3mia, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s individualiz\u00e1ci\u00f3 t\u00e9m\u00e1ban \u00edrja. Az al\u00e1bbiakban r\u00e9szletet k\u00f6zl\u00fcnk e munk\u00e1b\u00f3l. A szerk. Nemzetk\u00f6zi kitekint\u00e9s\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-07-11T09:21:45+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T12:37:06+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1260\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1866\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Parola\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Parola\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"29 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Parola\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/\"},\"author\":{\"name\":\"Parola\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/b39ea6ec0995233537351d7e33281aeb\"},\"headline\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka\",\"datePublished\":\"2020-07-11T09:21:45+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T12:37:06+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/\"},\"wordCount\":5804,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg\",\"articleSection\":[\"Parola 2006\/2-3\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/\",\"name\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg\",\"datePublished\":\"2020-07-11T09:21:45+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T12:37:06+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/b39ea6ec0995233537351d7e33281aeb\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg\",\"width\":1260,\"height\":1866},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/b39ea6ec0995233537351d7e33281aeb\",\"name\":\"Parola\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/ef1d7dc4d1949d5457aa415351763853\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c18c00ea50048aa7adb99e5d11e4250d05111e33b2bea02671439eb7912c945e?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c18c00ea50048aa7adb99e5d11e4250d05111e33b2bea02671439eb7912c945e?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Parola\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/parola\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"A szerz\u0151 az ELTE T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Kara Szociol\u00f3giai Doktori Iskol\u00e1ja PhD-k\u00e9pz\u00e9s\u00e9n vesz r\u00e9szt, disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a K\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s auton\u00f3mia, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s individualiz\u00e1ci\u00f3 t\u00e9m\u00e1ban \u00edrja. Az al\u00e1bbiakban r\u00e9szletet k\u00f6zl\u00fcnk e munk\u00e1b\u00f3l. A szerk. Nemzetk\u00f6zi kitekint\u00e9s","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-07-11T09:21:45+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T12:37:06+00:00","og_image":[{"width":1260,"height":1866,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Parola","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Parola","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"29 perc","Written by":"Parola"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/"},"author":{"name":"Parola","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/b39ea6ec0995233537351d7e33281aeb"},"headline":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka","datePublished":"2020-07-11T09:21:45+00:00","dateModified":"2020-07-30T12:37:06+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/"},"wordCount":5804,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg","articleSection":["Parola 2006\/2-3","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/","name":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg","datePublished":"2020-07-11T09:21:45+00:00","dateModified":"2020-07-30T12:37:06+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/b39ea6ec0995233537351d7e33281aeb"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/06.2.3.jpeg","width":1260,"height":1866},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozosseg-es-szocialis-munka\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s szoci\u00e1lis munka"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/b39ea6ec0995233537351d7e33281aeb","name":"Parola","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/ef1d7dc4d1949d5457aa415351763853","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c18c00ea50048aa7adb99e5d11e4250d05111e33b2bea02671439eb7912c945e?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c18c00ea50048aa7adb99e5d11e4250d05111e33b2bea02671439eb7912c945e?s=96&d=mm&r=g","caption":"Parola"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/parola\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3139","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3139"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3139\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4383,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3139\/revisions\/4383"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3422"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3139"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3139"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3139"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=3139"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}