{"id":2892,"date":"2020-07-10T16:56:05","date_gmt":"2020-07-10T16:56:05","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=2892"},"modified":"2020-07-30T15:29:19","modified_gmt":"2020-07-30T15:29:19","slug":"tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/","title":{"rendered":"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s"},"content":{"rendered":"

R\u00e9szlet Hubert Campfens: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a vil\u00e1gban: gyakorlat, elm\u00e9let, kutat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s c. k\u00f6nyv\u00e9nek bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, 33\u201340. o.<\/span><\/i>
\nA m\u0171 eredeti c\u00edme: Community Development around the world: Practice, Theory, Reserarch, Training<\/span><\/i>
\nUniversity of Toronto Press, 1997, 481 p.<\/span><\/i><\/p>\n

<\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s szellemi trad\u00edci\u00f3ja nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s szakmai gyakorlat\u00e1hoz, m\u00e9gpedig az\u00e1ltal, hogy megvizsg\u00e1lta az elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat ellentmond\u00e1sait, \u00e9s m\u00f3dszereket keresett enyh\u00edt\u00e9s\u00fckre. E trad\u00edci\u00f3 elm\u00e9leti szakemberei azt vallj\u00e1k, hogy a tud\u00e1s a tapasztal\u00e1sb\u00f3l sz\u00fcletik \u00e9s a gyakorlatban nyer igazol\u00e1st; ily m\u00f3don teh\u00e1t a tud\u00e1s vagy az elm\u00e9let nem statikus; ehelyett \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltozik egy olyan dialektikus k\u00f6rforg\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt, amelyben a megl\u00e9v\u0151 elm\u00e9letet tov\u00e1bb gazdag\u00edtj\u00e1k, m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k a gyakorlatban megtanult leck\u00e9k, amelyek viszont az \u00e1lland\u00f3 cselekv\u00e9si folyamat sor\u00e1n ker\u00fclnek alkalmaz\u00e1sra. \u00cdgy a gyakorlat \u00e9s a tanul\u00e1s viszonylagos folyamatokk\u00e9nt ker\u00fclnek \u00e9rtelmez\u00e9sre.<\/span>
\nM\u00e1s sz\u00f3val, a cselekv\u00e9ssel kezd\u0151d\u0151 \u00e9s v\u00e9gz\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s \u00f6sszetett folyamat, amely \u00e9lesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00e1llam \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyi tervez\u0151k \u00e1ltal gyakorolt ir\u00e1nyelvelemz\u0151 hagyom\u00e1nyt\u00f3l, amely olyan racion\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1si folyamatokra koncentr\u00e1l, amelyek line\u00e1risabbak, f\u00f6l\u00fclr\u0151l ir\u00e1ny\u00edtottak \u00e9s a v\u00e1rt \u00e9s nem v\u00e1rt eredm\u00e9nyek vizsg\u00e1lat\u00e1val j\u00e1rnak egy\u00fctt.<\/span>
\nFriedmann (1987) szerint a t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s olyan \u00f6sszetett folyamat, amelynek maga a cselekv\u00e9s \u00e1ll a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban; politikai strat\u00e9gia, amely olyan taktik\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1val j\u00e1r egy\u00fctt, amelyek az ellen\u00e1ll\u00e1s lek\u00fczd\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozz\u00e1k, \u00e9s amelyek a gyakorlat olyan m\u00f3don val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclnek, amely seg\u00edt benn\u00fcnket a k\u00f6rnyez\u0151 vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben (mindez t\u00f6rt\u00e9nelemelm\u00e9letet \u00e9s annak az adott helyzetnek az elm\u00e9leti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t vonja maga ut\u00e1n, amelyben a t\u00e1rsadalmi tanul\u00f3 r\u00e9szt vesz); valamint olyan \u00e9rt\u00e9kek megl\u00e9t\u00e9t is, amelyek a cselekv\u00e9st inspir\u00e1lj\u00e1k, ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k. Ezt a n\u00e9gy elemet egy\u00fcttesen \u201et\u00e1rsadalmi gyakorlatnak\u201d nevezz\u00fck. A k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek tov\u00e1bbra is fenn\u00e1llnak: Milyen t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben kell a t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1snak v\u00e9gbemennie? Kik legyenek a folyamat tanul\u00f3i vagy szerepl\u0151i?<\/span><\/p>\n

Az amerikai empirizmus \u00e9s a \u201eszak\u00e9rt\u0151\u201d<\/span><\/b><\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kezdeti szakasz\u00e1ra nagy hat\u00e1ssal volt Dewey (1946, 1963), egy amerikai filoz\u00f3fus \u00e9s tan\u00e1r, akinek tudom\u00e1nyos episztemol\u00f3gi\u00e1ja a \u201ecselekv\u00e9s \u00e1ltali tanul\u00e1st\u201d hangs\u00falyozza. V\u00e9gk\u00f6vetkezt\u00e9se, hogy az \u00e9rv\u00e9nyes tud\u00e1s az igazs\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott elm\u00e9let\u00e9n alapszik, amelyben az emberek folyamatosan fedezik fel az \u00fajat, h\u00e1trahagyva a r\u00e9git, a t\u00e9nyek vizsg\u00e1lat\u00e1ra t\u00e1maszkodva. Fontos megjegyezni, hogy Dewey sz\u00e1m\u00e1ra a \u201eszak\u00e9rt\u0151knek\u201d (a modern \u00e1llam k\u00e9pzett technikusainak) kell a f\u0151szerepet v\u00e1llalnia az ellent\u00e9tek, probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ban, mivel \u0151k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmasak a t\u00e9nyek vizsg\u00e1lat\u00e1ra (tudom\u00e1nyos t\u00e9nyek alapj\u00e1n), \u00e9s eljutni a k\u00e9rd\u00e9ses probl\u00e9ma \u201eval\u00f3di\u201d megold\u00e1s\u00e1hoz.<\/span>
\nEz a filoz\u00f3fiai probl\u00e9ma ellent\u00e9tben \u00e1ll Dewey m\u00e1sik, \u201enagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel\u201d kapcsolatos n\u00e9zet\u00e9vel, amelyben kik\u00f6ti, hogy az igazs\u00e1g ilyet\u00e9n keres\u00e9s\u00e9nek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, a szomsz\u00e9dok k\u00f6z\u00f6tt kell elkezd\u0151dnie. Szerinte a \u201edemokr\u00e1ci\u00e1nak otthon kell kezd\u0151dnie, amely nem m\u00e1s, mint a k\u00f6rnyez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u2026 Az a leg\u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rv\u00e9ny\u0171, ami helyi\u201d (1946, pp. 213\u201315). Nem t\u0171nt azonban val\u00f3sz\u00edn\u0171nek, hogy \u201enagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ut\u00f3pi\u00e1ja\u201d alkalmaz\u00e1sra ker\u00fcl, ameddig a szak\u00e9rt\u0151k, szakemberek tov\u00e1bbra is saj\u00e1t fejleszt\u00e9si elk\u00e9pzel\u00e9seik \u00e9s terveik szerint manipul\u00e1lj\u00e1k a helyieket. Csak sokkal k\u00e9s\u0151bb, a \u201er\u00e9szv\u00e9teli cselekv\u00e9skutat\u00e1s\u201d (participatory action research \u2013 PAR) \u2013 egy Latin-Amerik\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 t\u00e1rsadalomtechnol\u00f3giai \u00faj\u00edt\u00e1s megjelen\u00e9sekor kezdtek int\u00e9zm\u00e9nyi szempontb\u00f3l komolyabban foglalkozni ezzel az ellentmond\u00e1ssal a fejleszt\u00e9si gyakorlatban (Sarri & Sarri, 1992; Banks & Wideman, 1995).<\/span><\/p>\n

A csoportdinamika \u00e9s hat\u00e1sa a szakember szerep\u00e9ben v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9gre<\/span><\/b><\/p>\n

Dewey t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1ssal kapcsolatos \u00edr\u00e1sait Kurt Lewin (1948) \u00e9s t\u00e1rsai vitt\u00e9k tov\u00e1bb, akik az \u201eakci\u00f3kutat\u00e1s\u201d egyik form\u00e1j\u00e1val foglalkoztak. A hangs\u00faly itt a csoportok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1n \u00e9s a csoportdinamik\u00e1n, valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 technik\u00e1knak a v\u00e1ltoz\u00f3 val\u00f3s\u00e1ggal val\u00f3 \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1n volt. Lewin szerint a val\u00f3di tanul\u00e1s azzal j\u00e1r, hogy \u00e1tform\u00e1ljuk kapcsolatunkat a vil\u00e1ggal; ez az \u00fajratanul\u00e1s folyamatak\u00e9nt ismert. \u00dagy \u00e9rezte, hogy ezt a legc\u00e9lszer\u0171bb csoportosan v\u00e9gezni, hiszen a csoportok alkotj\u00e1k azt az \u00e9letteret, amelyben az emberek mozognak, \u00e9s szem\u00e9lyk\u00e9nt, dolgoz\u00f3k\u00e9nt, polg\u00e1rk\u00e9nt fejl\u0151dnek. Fontos, hogy a csoportdinamika ter\u00fclet\u00e9n kutat\u00f3k \u00fagy tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a sikeres hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sbeli \u00e9s viselked\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1shoz arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy a csoport tagjai maguk is \u00e1t\u00e9lj\u00e9k, milyen \u201ecselekv\u0151 alanynak\u201d lenni, \u00e9s k\u00f6z\u00f6sen hat\u00e1st gyakorolni k\u00f6rnyezet\u00fckre. \u00cdgy egyszerre szerepl\u0151k\u00a0<\/span>\u00e9s\u00a0<\/span><\/i>tanul\u00f3k. Ez az empirikusan is megalapozott eredm\u00e9ny meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt a \u201ev\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6zvet\u00edt\u0151j\u00e9nek\u201d szerepbeli orient\u00e1ci\u00f3ja szempontj\u00e1b\u00f3l. Ahelyett, hogy a probl\u00e9mamegold\u00e1sban szak\u00e9rt\u0151k\u00e9nt lenne jelen, a v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6zvet\u00edt\u0151j\u00e9nek azt tan\u00e1csolt\u00e1k, hogy k\u00e9pess\u00e9 tev\u0151k\u00e9nt, \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt vagy k\u00e9pz\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dj\u00f6n egy\u00fctt a fontosabb csoportokkal. Egy 1947-ben az USA-ban a csoportdinamika ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9trehozott orsz\u00e1gos k\u00e9pz\u00e9si labor arra biztatta a tanul\u00f3k csoportjait, hogy nagyobb \u00f6ntudatra \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s j\u00e1rtass\u00e1gra tegyenek szert, m\u00e9gpedig egy olyan szak\u00e9rt\u0151 k\u00e9pz\u00e9si szakember seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, aki kompetens volt a csoportviszonyok kezel\u00e9s\u00e9nek ter\u00fclet\u00e9n. Murray Ross, aki az \u00f6tvenes \u00e9vekben a torontoi egyetem szoci\u00e1lis munk\u00e1s szak\u00e1n tan\u00edtott, tov\u00e1bbvitte ezeket az \u00faj, t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1ssal kapcsolatos megl\u00e1t\u00e1sokat, \u00e9s alkalmazta \u0151ket a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1ra (Ross, 1955). A szakember szerep\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9leti megfogalmaz\u00e1sai nagy befoly\u00e1sra tettek szert a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok k\u00e9pz\u00e9s\u00e9ben szerte a vil\u00e1gon. Az \u201e\u00fatmutat\u00f3\u201d \u00e9s a \u201ek\u00e9pess\u00e9 tev\u0151\u201d szerep\u00e9t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00f6nszervez\u00e9s \u00e9s fejleszt\u00e9s els\u0151dleges fontoss\u00e1g\u00fa szerepk\u00f6reinek tekintette. Sz\u00e1m\u00e1ra az \u201e\u00fatmutat\u00f3\u201d olyasvalaki, aki seg\u00edti a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get abban, hogy hat\u00e9konyan haladjon a saj\u00e1t maga \u00e1ltal v\u00e1lasztott ir\u00e1nyban. Az ir\u00e1nyt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek kell meghat\u00e1roznia; a vezet\u0151k feladata az, hogy sok t\u00e9nyez\u0151t mag\u00e1ba foglal\u00f3 szaktud\u00e1sukra \u00e9p\u00edtve seg\u00edts\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get az alternat\u00edv cselekv\u00e9si ir\u00e1nyok felm\u00e9r\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9sig val\u00f3 jut\u00e1sban.<\/span>
\nRoss szem\u00e9ben a \u201ek\u00e9pess\u00e9 tev\u0151\u201d egyszer\u0171en csak olyasvalaki, aki a fejleszt\u00e9si folyamatot vezeti. Ez a szerepk\u00f6r a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f6sszetev\u0151ket tartalmazza: el\u00e9gedetlens\u00e9g kelt\u00e9se \u00e9s \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1sa az emberek k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szinten a gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi kond\u00edci\u00f3ikat illet\u0151en; a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szervezetek, egyes\u00fcletek b\u00e1tor\u00edt\u00e1sa a cselekv\u00e9s\u00e9rt val\u00f3 felel\u0151ss\u00e9g v\u00e1llal\u00e1s\u00e1ra; a j\u00f3 szem\u00e9lyes kapcsolatok t\u00e1pl\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek t\u00e1mogat\u00e1sa. Ross szakmai szerepeir\u0151l vallott n\u00e9zeteit k\u00e9s\u0151bb jelent\u0151s, tapasztal\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 megfigyel\u00e9sek eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki, amelyek olyan, forradalmibb viszonyok k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fclettek, mint a harmadik vil\u00e1gbeli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e9s a feminista gyakorlatban helyi szinten v\u00e9gzett munka, ahol a f\u0151 hangs\u00faly jellemz\u0151en az elnyom\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1in van. A t\u00e1rsadalmi mozgalmak gyakorlat\u00e1n bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az el\u00e9gedetlens\u00e9g kelt\u00e9se \u00e9s \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1sa v\u00e1lt a t\u00e1rsadalmi mozgalmak k\u00f6zponti jellemz\u0151j\u00e9v\u00e9.<\/span><\/p>\n

Szervezet- \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s<\/span><\/b><\/p>\n

A csoportdinamika kutat\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9ppen \u00faj t\u00e1rsadalmi technol\u00f3gia sz\u00fcletett, \u201eszervezetfejleszt\u00e9s\u201d elnevez\u00e9ssel. A test\u00fcleti vezet\u0151k nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutattak ir\u00e1nta, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az iparosodott vil\u00e1gban. \u00c1m, ahogy Friedmann (198~) is r\u00e1mutat, a szervezetfejleszt\u00e9s (organizational development \u2013 OD) szigor\u00fa korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 van szor\u00edtva, nem alkalmazhat\u00f3 teh\u00e1t \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1llami politika \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n nem. A szervezetfejleszt\u00e9s nem hajland\u00f3 szemben\u00e9zni az emberek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel a t\u00e1rsadalmi hatalom alapjaihoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s, valamint az olyan alapvet\u0151, uralkod\u00e1son \u00e9s f\u00fcgg\u0151s\u00e9gen alapul\u00f3 viszonyok tekintet\u00e9ben, amelyek minden t\u00e1rsadalmi rendszeren bel\u00fcl megtal\u00e1lhat\u00f3ak\u201d (Friedmann, 198~, p. 220.). A szervezetfejleszt\u00e9s tov\u00e1bb\u00e1 nem rendelkezik k\u00f6zponti t\u00e1rsadalomelm\u00e9lettel sem. Olyan vezet\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra a leghasznosabb, akik m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket egy neokonzervat\u00edv k\u00f6rnyezetben k\u00e9pzelik el. Bizony\u00edtja ezt azoknak a tan\u00e1csad\u00f3knak a sokas\u00e1ga, akiket mostan\u00e1ban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 test\u00fcletek \u00e9s m\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyek alkalmaznak (bele\u00e9rtve a nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n tev\u00e9kenyked\u0151 nem korm\u00e1nyzati szervezeteket is) k\u00e9pz\u00e9si m\u0171helyek vezet\u00e9s\u00e9re, az eg\u00e9sz szem\u00e9lyzetet \u00e9rint\u0151 strat\u00e9giatervez\u0151 folyamatok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s m\u00e1s, hasonl\u00f3 szervezeti feladatok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a szervezetfejleszt\u00e9snek kev\u00e9s k\u00f6ze van a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gk\u00f6zpont\u00fa fejleszt\u00e9shez \u2013 az ugyanis a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1st p\u00e1rtolja a t\u00e1rsadalmi szolg\u00e1ltat\u00e1sok biztos\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n; helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 szervezeteket hoz l\u00e9tre; a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szint\u0171 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s mellett k\u00f6telezi el mag\u00e1t; \u00faj ir\u00e1nyba tereli az int\u00e9zm\u00e9nyek gyakorlat\u00e1t el\u0151mozd\u00edtand\u00f3 a t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1st a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa vagy helyi szint\u0171 szervezetekben; \u00e9s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban megk\u00eds\u00e9rli \u00e1thidalni a b\u00fcrokr\u00e1cia \u00e9s a szeg\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9kot (Korten & Alfonso, 1981. Korten & Klaus, 1984.). A hib\u00e1t kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lend\u0151 \u00faj \u00fatmutat\u00f3k jelennek meg a szervezetfejleszt\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n, els\u0151sorban olyan szervezetek sz\u00e1m\u00e1ra, akik szeretn\u00e9nek fokozottabban ki\u00e1llni az alulr\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 t\u00e1rsadalmi mozgalmak \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mellett (Lakey, Lakey, Napier, & Robinson, 1995.).<\/span><\/i><\/p>\n

Elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat forradalmi l\u00e9gk\u00f6rben<\/span><\/b><\/p>\n

Mao Ce-tung \u201eA gyakorlatr\u00f3l\u201d c. essz\u00e9j\u00e9t (1968) \u00e1ltal\u00e1nosan a t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s trad\u00edci\u00f3j\u00e1nak egyik legfontosabb \u00edr\u00e1sak\u00e9nt ismerik el. A tanulm\u00e1nyt 1937-ben \u00edrta, egy olyan t\u00e1rsadalmi kontextusra \u00f6sszpontos\u00edtva, amely nagyban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt att\u00f3l a fejlett ipari vil\u00e1gt\u00f3l, amelyben Dewey \u00e9s k\u00f6vet\u0151i m\u0171k\u00f6dtek. Az elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat l\u00e9nyegi egys\u00e9g\u00e9r\u0151l tett megjegyz\u00e9sei a \u201et\u00f6megeket\u201d c\u00e9lozt\u00e1k, akik k\u00e9s\u0151bb a forradalom t\u00e1rsadalmi gyakorlat\u00e1nak els\u0151dleges tanul\u00f3iv\u00e1 \u00e9s szerepl\u0151iv\u00e9 v\u00e1ltak.<\/span>
\nA nyilv\u00e1nval\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek ellen\u00e9re, Mao \u00e9s Dewey l\u00e9nyeg\u00e9ben egyet\u00e9rtettek abban, hogy minden \u00e9rv\u00e9nyes tud\u00e1s forr\u00e1sa a v\u00e1ltoz\u00f3 realit\u00e1s gyakorlat\u00e1ban keresend\u0151. Mao azonban sokkal konkr\u00e9tabb volt Dewey-n\u00e1l a t\u00e1rsadalmi gyakorlat meghat\u00e1roz\u00e1sa tekintet\u00e9ben. Amellett \u00e9rvelt, hogy \u00f6sszhangba kell hozni azt az objekt\u00edv k\u00fclvil\u00e1ggal (amely sz\u00e1m\u00e1ra anyagi termel\u00e9st, oszt\u00e1lyharcot \u00e9s tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rleteket jelentett). Dewey nem tudta \u00e1thidalni az alany \u00e9s a t\u00e1rgy k\u00f6z\u00f6tti val\u00f3s kett\u0151ss\u00e9get; Ma\u00f3nak azonban siker\u00fclt ez.<\/span>
\nMa\u00f3t az a v\u00e1gya k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg a marxist\u00e1kt\u00f3l, hogy ker\u00fclni k\u00edv\u00e1nja a dogmatizmust \u00e9s az empirizmust a forradalmi k\u00fczdelemben. Mivel K\u00edna t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei meglehet\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek a (most m\u00e1r egykori) Szovjetuni\u00f3ban tapasztalhat\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l, szocializmushoz vezet\u0151 \u00fatja megk\u00f6vetelte, hogy a k\u00ednai forradalm\u00e1rok saj\u00e1t gyakorlatukb\u00f3l, a k\u00ednai val\u00f3s\u00e1g vizsg\u00e1lata \u00e1ltal tanuljanak. Mao gondolataib\u00f3l az a fontos tanuls\u00e1g vonhat\u00f3 le (nem forradalmi kontextusokra n\u00e9zve is), hogy az elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s egym\u00e1shoz igaz\u00edt\u00e1sa nemcsak hogy \u00f6r\u00f6k \u00e9rv\u00e9ny\u0171, de egyben a t\u00f6rt\u00e9nelem, az adott kult\u00fara \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3 f\u00fcggv\u00e9nye is.<\/span><\/p>\n

N\u00e9poktat\u00e1s \u00e9s \u201etudatoss\u00e1 t\u00e9tel\u201d<\/span><\/b><\/p>\n

Nemzetk\u00f6zi szempontb\u00f3l a n\u00e9poktat\u00e1s tal\u00e1n Paulo Freire innovat\u00edv \u00edr\u00e1s-olvas\u00e1soktat\u00e1si munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l v\u00e1lt legink\u00e1bb ismertt\u00e9. Freire forradalmas\u00edtotta a t\u00e1rsadalmi gyakorlatot. A \u201et\u00e1rsadalom\u00e9l\u00e9nk\u00edt\u00e9ssel\u201d ellent\u00e9tben, amely arra \u00f6sszpontos\u00edt, hogy a t\u00e1rsadalmi szerepl\u0151k mit\u00a0<\/span>tesznek<\/span><\/i>\u00a0a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g megv\u00e1ltoztat\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, a tudatoss\u00e1 t\u00e9tel gyakorlata azzal foglalkozik, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k miv\u00e9\u00a0<\/span>v\u00e1lnak<\/span><\/i>. Freire (1970) megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban a kritikus tudatoss\u00e1g t\u00falmegy a \u201em\u00e1gikus\u201d tudatoss\u00e1gon, amelyet fatalizmus \u00e9s inaktivit\u00e1s jellemez, valamint a \u201enaiv\u201d tudatoss\u00e1gon is, amely a kialak\u00edtott norm\u00e1k \u00e9s szabv\u00e1nyok szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9rtelmezi a val\u00f3s\u00e1got. A kritikus tudatoss\u00e1g megk\u00f6veteli a tud\u00e1s keres\u00e9s\u00e9t: a val\u00f3s\u00e1g kritikus vizsg\u00e1lat\u00e1t, amelyet olyan cselekv\u00e9s k\u00f6vet, amely mag\u00e1ban hordoz egyfajta ideol\u00f3giai v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get az egy\u00e9n saj\u00e1t vil\u00e1g\u00e1t \u00e9s annak \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t illet\u0151en, legyen az egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, t\u00e1rsadalmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny vagy valami m\u00e1s. Az ily m\u00f3don \u00e9rtelmezett \u00e1ltal\u00e1nos folyamat mind pszichol\u00f3giai, mind pedig szociol\u00f3giai folyamatokat mag\u00e1ba foglal.<\/span>
\nA hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, a Harvard Egyetemen t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e9t \u00e9v sor\u00e1n, Freire lefektette a k\u00e9s\u0151bb \u201epolitikai pedag\u00f3gi\u00e1nak\u201d keresztelt elk\u00e9pzel\u00e9s alapjait. Ez a fajta pedag\u00f3gia felt\u00e9telezi, hogy az elidegened\u00e9s \u00e9s az elszigetel\u0151d\u00e9s egyfajta f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi \u00e9s uralmi viszony l\u00e9t\u00e9t eredm\u00e9nyezi a hatalmon l\u00e9v\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. Ennek egyik velej\u00e1r\u00f3ja viszont az int\u00e9zm\u00e9nyi gyakorlat elnyom\u00f3 mivolt\u00e1nak cselekv\u00e9s \u00e9s gondolkod\u00e1s \u00e1ltali leleplez\u00e9se, valamint a tudatos \u00e9s alkot\u00f3 beavatkoz\u00e1sra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g megszerz\u00e9se.<\/span>
\nA n\u00e9poktat\u00e1s alapelveinek alkalmaz\u00e1sa sor\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1t gyakorl\u00f3k t\u00falmentek Freire-nek a kritikus tudatoss\u00e1ggal vagy felszabad\u00edt\u00f3 oktat\u00e1ssal kapcsolatos eredeti elgondol\u00e1s\u00e1n, amit csup\u00e1n el\u0151zetes vagy \u201epolitika el\u0151tti\u201d tev\u00e9kenys\u00e9gnek tekintenek, s amit tev\u00e9kenys\u00e9gek szervez\u00e9s\u00e9nek kell kieg\u00e9sz\u00edteni. A t\u00e1rsadalom \u00e9s kult\u00fara alternat\u00edv projektjei az auton\u00f3m szervez\u00e9s folyamat\u00e1n bel\u00fcl jelennek meg, ezt t\u00fckr\u00f6zik a n\u0151k \u00e1ltal vezetett n\u00e9pkonyh\u00e1k, a napk\u00f6zis ell\u00e1t\u00e1st \u00e9s \u00e9tkeztet\u00e9st megszervez\u0151 helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, az ifj\u00fas\u00e1gi szervezetek \u00e9s az emberi jogi szervezetek is (Rossel, 1986).<\/span>
\nAz \u00f6nszervez\u00e9s l\u00e9nyeges t\u00e9nyez\u0151, mert el\u0151seg\u00edti az emberek mobiliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A val\u00f3s\u00e1gban az auton\u00f3m t\u00f6megszervezetek ellens\u00falyozz\u00e1k a t\u00e1rsadalom domin\u00e1ns er\u0151it, amelyek gyakran manipul\u00e1lj\u00e1k a helyi szervezetek er\u0151fesz\u00edt\u00e9seit saj\u00e1t sz\u00e1j\u00edz\u00fck szerint.<\/span>
\nAmikor a n\u00e9poktat\u00e1s alapelvei alkalmaz\u00e1sra ker\u00fclnek, sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lik a szakmai gyakorlat \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se is. Az auton\u00f3m t\u00f6megszervezetek dinamik\u00e1j\u00e1ban a gyakorl\u00f3 nem az elitista \u00e9s diszkriminat\u00edv poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l l\u00e9p k\u00f6zre, hanem ink\u00e1bb egy demokratikus folyamat r\u00e9sztvev\u0151jek\u00e9nt. Nem vehet fel a gyakorl\u00f3 hierarchikus, tekint\u00e9lyelv\u0171 alap\u00e1ll\u00e1st sem, csup\u00e1n egy olyan, horizont\u00e1lis jelleg\u0171t, amely egyfajta k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tanul\u00e1si p\u00e1rbesz\u00e9ddel j\u00e1r egy\u00fctt. Ily m\u00f3don a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervezetet nem a pedag\u00f3gia vagy szoci\u00e1lis munka receptorak\u00e9nt kezelik, hanem ink\u00e1bb az oktat\u00e1si proced\u00fara \u00e9s a kollekt\u00edv szervezeti megnyilv\u00e1nul\u00e1s val\u00f3di alanyak\u00e9nt.<\/span><\/p>\n

A szabadd\u00e1 t\u00e9tel teol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s \u201ea szeg\u00e9nyek v\u00e1laszt\u00e1sa\u201d<\/span><\/b><\/p>\n

A szabadd\u00e1 t\u00e9tel teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t (Gutierrez, 1973; Bonino, 1975; Tamez, 1982), amely sok elvbeli hasonl\u00f3s\u00e1got mutat a n\u00e9poktat\u00e1ssal, a k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9gy t\u00e9ma k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edthatjuk:<\/span><\/p>\n

\u0007 Amennyiben hat\u00e9konyan k\u00edv\u00e1nunk cselekedni, hallgatni kell a szeg\u00e9nyekre \u00e9s az elnyomottakra, \u00e9s a vil\u00e1got az \u0151 szem\u00fckkel kell l\u00e1tnunk.<\/span><\/p>\n

\u0007\u00a0<\/span><\/b>Az, hogy tudjuk az igazs\u00e1got, \u00e9s tiszt\u00e1ban vagyunk a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel, \u00f6nmag\u00e1ban nem elegend\u0151 egy \u00faj j\u00f6v\u0151k\u00e9p kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Olyan anyagi \u00e9s kultur\u00e1lis felt\u00e9teleket kell kialak\u00edtani, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik a szeg\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy elnyerj\u00e9k szabads\u00e1gukat \u00e9s eljussanak az igazs\u00e1ghoz.<\/span><\/p>\n

\u0007\u00a0<\/span><\/b>Szabadd\u00e1 t\u00e9tel kiz\u00e1r\u00f3lag akkor fog t\u00f6rt\u00e9nni, ha a szeg\u00e9nyek saj\u00e1t kez\u00fckbe veszik felszabadul\u00e1sukat. Az a fajta hagyom\u00e1nyos karitat\u00edv, szeg\u00e9nyeket seg\u00edt\u0151 munka, amely t\u00e1rgyk\u00e9nt kezeli \u0151ket, nem elfogadhat\u00f3. A szeg\u00e9nyeket saj\u00e1t \u00e1talakul\u00e1suk alanyak\u00e9nt kell kezelni, akiknek tev\u00e9kenyen r\u00e9szt kell venni\u00fck a fejleszt\u00e9si kezdem\u00e9nyez\u00e9sek megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ban.<\/span><\/p>\n

\u0007\u00a0<\/span><\/b>Magukat a szeg\u00e9nyeket, nem pedig a tudom\u00e1nyt vagy a technol\u00f3gi\u00e1t kell a fejleszt\u00e9s \u00e9s a szabadd\u00e1 t\u00e9tel kiindul\u00f3pontj\u00e1nak tekinten\u00fcnk. Ez nem azt jelenti, hogy bagatelliz\u00e1ln\u00e1nk a tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia fontoss\u00e1g\u00e1t, csup\u00e1n azt, hogy a megfelel\u0151 priorit\u00e1st r\u00e9szes\u00edtj\u00fck el\u0151nyben.<\/span><\/p>\n

A szabadd\u00e1 t\u00e9tel teol\u00f3gusai, pl. Gutierrez (1983) r\u00e1mutatnak, hogy t\u00fal sok figyelmet szentel\u00fcnk a nyugat domin\u00e1ns kult\u00far\u00e1j\u00e1nak elvont, szabad akarattal kapcsolatos ide\u00e1ljainak, elk\u00e9pzel\u00e9seinek. Ily m\u00f3don, elmulasztottuk felismerni az elnyomottaknak azokat a t\u00f6rt\u00e9nelmi mozgalmait, amelyek val\u00f3ban felszabad\u00edt\u00f3 erej\u0171ek voltak. A gazdagok \u00e9s a tudom\u00e1nyos \u00e9rtelemben el\u0151rehaladott orsz\u00e1gok \u00e1ltal \u00e9lvezett kiv\u00e1lts\u00e1gok tov\u00e1bb\u00e1 gyakran a dominancia \u00fajabb form\u00e1it eredm\u00e9nyezt\u00e9k a nyugati fejl\u0151d\u00e9s perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1n, gyakorlatilag \u00fajragyarmatos\u00edtva ezzel a harmadik vil\u00e1got (Gutierrez, 1986).<\/span><\/p>\n

A fejleszt\u00e9si szakember \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se<\/span><\/b><\/p>\n

A r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00edt\u0151 cselekv\u00e9skutat\u00e1s, a n\u00e9poktat\u00e1s \u00e9s a szabadd\u00e1 t\u00e9tel teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3i nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak a \u201efejleszt\u00e9si szakember\u201d dekonstrukci\u00f3j\u00e1hoz. Az \u00e1ltaluk megfogalmazott kritika t\u00falmegy az az\u00e9rt val\u00f3 \u00e9rvel\u00e9sen, hogy a megfelel\u0151 kis l\u00e9pt\u00e9k\u0171 technol\u00f3gi\u00e1t alkalmazz\u00e1k a fejleszt\u00e9si projektekben (ld. Schumacher, 1973), \u00e9s arra a vesz\u00e9lyre h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 vagy k\u00fclf\u00f6ldi szak\u00e9rt\u0151kt\u0151l v\u00e1lik f\u00fcgg\u0151v\u00e9 (Nindi, 1990); felismerik tov\u00e1bb\u00e1 az emberi vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapacit\u00e1s\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t is.<\/span>
\nAlapvet\u0151en a nyugati tudom\u00e1ny \u00e9s technikai \u00e9sszer\u0171s\u00e9g teljes k\u00f6r\u0171 fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9ge nyugtalan\u00edtja \u0151ket, valamint az, hogy jelenleg a modernista keretrendszerre t\u00e1maszkodunk a fejleszt\u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se sor\u00e1n. A posztmodern feminist\u00e1k ezenfel\u00fcl kritiz\u00e1lj\u00e1k a n\u0151kr\u0151l \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gleteikr\u0151l kialak\u00edtott k\u00e9p patriarch\u00e1lis jelleg\u00e9t is (Ong, 1990, 1993; Parpart, 1993). Csatlakozva a t\u00f6bbi kritikushoz, olyan \u201efejleszt\u00e9si szakembereket\u201d tartanak sz\u00fcks\u00e9gesnek, akik tudnak ny\u00edltak lenni \u00e9s m\u00e1sokat meghallgatni; akik el tudnak vonatkoztatni az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00f3 elm\u00e9letekt\u0151l, fogalmi keretekt\u0151l (amelyeket a nyugati kult\u00fara modernista, bin\u00e1ris \u00e9s patriarch\u00e1lis strukt\u00far\u00e1i uralnak), valamint az alapvet\u0151 sz\u00fcks\u00e9gletekr\u0151l folytatott racion\u00e1lis p\u00e1rbesz\u00e9dekt\u0151l, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy m\u00e1sok is hallass\u00e1k hangjukat \u00e9s besz\u00e1moljanak tapasztalataikr\u00f3l; \u00e9s akik olyan ir\u00e1nyelveket \u00e9s gyakorlatot alak\u00edtanak ki, amelyek azokra a konkr\u00e9t, t\u00e9rbeli, k\u00f6rnyezeti \u00e9s kultur\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre \u00e9p\u00edtenek, amelyekben az emberek \u00e9lnek. (Esteva, 1987; Escobar, 1992; Alatas, 1993; Parpart, 1995).<\/span>
\nAhogy azt Hobart (1993: 15\u201316) oly tal\u00e1l\u00f3an jegyezte meg: \u201ea tud\u00e1s nem valami fels\u0151bbrend\u0171 alany kiz\u00e1r\u00f3lagos kiv\u00e1lts\u00e1ga\u201d. A tud\u00e1sig\u00e9nynek hat\u00e1rai vannak (Goetz, 1988). Az alapvet\u0151 kih\u00edv\u00e1s felismerni a \u201efejleszt\u00e9si szakember\u201d \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t, a fejleszt\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00e1s partnereik\u00e9nt. Egym\u00e1s meghallgat\u00e1s\u00e1t \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3t nem lehet megk\u00f6vetelni, de dolgozni kell rajta \u00e9s sorra kell venni a probl\u00e9m\u00e1kat (Goetz, 1988; Parpart, 1995).<\/span>
\nNem meglep\u0151, hogy a \u201eszeg\u00e9nyek v\u00e1laszt\u00e1sa\u201d \u00e9s a szeg\u00e9nyek, elnyomottak meghallgat\u00e1sa ir\u00e1nt mostan\u00e1ban jelentkez\u0151 ig\u00e9ny a sz\u00f3beli tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel egyre b\u0151v\u00fcl\u0151 irodalm\u00e1t eredm\u00e9nyezte. M\u00e9g olyan \u00fatmutat\u00f3k is megjelennek (Slim & Thompson, 1995), amelyeket k\u00fcl\u00f6n arra terveztek, hogy seg\u00edts\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151ket meghallgat\u00e1si \u00e9s tanul\u00e1si j\u00e1rtass\u00e1gaik fejleszt\u00e9s\u00e9ben, hogy munk\u00e1jukban k\u00f6zponti fontoss\u00e1g\u00fav\u00e1 tegy\u00e9k a helyi emberek tud\u00e1s\u00e1t, tapasztalatait, kult\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s priorit\u00e1sait.<\/span>
\nA hagyom\u00e1nyaik \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9sre gyakorolt hat\u00e1suk vonatkoz\u00e1s\u00e1ban most bemutatott fejleszt\u00e9si form\u00e1k sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en szelekt\u00edvek. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy l\u00e9teznek m\u00e1s olyan t\u00e9nyez\u0151k is, amelyek bizony\u00edthat\u00f3an hat\u00e1ssal voltak, vannak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9sre a\u00a0<\/span>fel\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151<\/span><\/i>\u00a0\u201etervezett v\u00e1ltoz\u00e1s\u201d valamely form\u00e1jak\u00e9nt a t\u00e1rsadalmi, int\u00e9zm\u00e9nyi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1son bel\u00fcl; vagy az\u00a0<\/span>alulr\u00f3l j\u00f6v\u0151<\/span><\/i>\u00a0\u201et\u00e1rsadalmi mobiliz\u00e1ci\u00f3\u201d r\u00e9szek\u00e9nt egy alternat\u00edv fejleszt\u00e9si folyamatban vagy valamely t\u00e1rsadalmi mozgalomban; esetleg a \u201et\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s\u201d valamely form\u00e1jak\u00e9nt, olyan gyakorlott szakemberek r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, akik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervezetekkel partners\u00e9gben dolgoznak egy\u00fctt.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e9szlet Hubert Campfens: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a vil\u00e1gban: gyakorlat, elm\u00e9let, kutat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s c. k\u00f6nyv\u00e9nek bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, 33\u201340. o. A m\u0171 eredeti c\u00edme: Community Development around the world: Practice, Theory, Reserarch, Training University of Toronto Press, 1997, 481 p.<\/p>\n","protected":false},"author":376,"featured_media":3411,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[490,8,7],"tags":[],"coauthors":[489,362],"class_list":["post-2892","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2002-4","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nT\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"R\u00e9szlet Hubert Campfens: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a vil\u00e1gban: gyakorlat, elm\u00e9let, kutat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s c. k\u00f6nyv\u00e9nek bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, 33\u201340. o. A m\u0171 eredeti c\u00edme: Community Development around the world: Practice, Theory, Reserarch, Training University of Toronto Press, 1997, 481 p.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-07-10T16:56:05+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T15:29:19+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1236\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1868\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Hubert Campfens, Varga Tam\u00e1s ford.\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Hubert Campfens\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"20 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Hubert Campfens, Varga Tam\u00e1s ford.\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/\"},\"author\":{\"name\":\"Hubert Campfens\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/8aabdd86f77fe4c20b3ca2da7d31a2f5\"},\"headline\":\"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s\",\"datePublished\":\"2020-07-10T16:56:05+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T15:29:19+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/\"},\"wordCount\":3928,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg\",\"articleSection\":[\"Parola 2002\/4\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/\",\"name\":\"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg\",\"datePublished\":\"2020-07-10T16:56:05+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T15:29:19+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/8aabdd86f77fe4c20b3ca2da7d31a2f5\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg\",\"width\":1236,\"height\":1868},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/8aabdd86f77fe4c20b3ca2da7d31a2f5\",\"name\":\"Hubert Campfens\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/5b817832673c86840b049a0c58fac2c8\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/b21ec2d003a409288420b3eb0c440a2233fc586a9177e371aae205545af7b551?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/b21ec2d003a409288420b3eb0c440a2233fc586a9177e371aae205545af7b551?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Hubert Campfens\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/hubert-campfens\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"R\u00e9szlet Hubert Campfens: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a vil\u00e1gban: gyakorlat, elm\u00e9let, kutat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s c. k\u00f6nyv\u00e9nek bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, 33\u201340. o. A m\u0171 eredeti c\u00edme: Community Development around the world: Practice, Theory, Reserarch, Training University of Toronto Press, 1997, 481 p.","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-07-10T16:56:05+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T15:29:19+00:00","og_image":[{"width":1236,"height":1868,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Hubert Campfens, Varga Tam\u00e1s ford.","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Hubert Campfens","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"20 perc","Written by":"Hubert Campfens, Varga Tam\u00e1s ford."},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/"},"author":{"name":"Hubert Campfens","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/8aabdd86f77fe4c20b3ca2da7d31a2f5"},"headline":"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s","datePublished":"2020-07-10T16:56:05+00:00","dateModified":"2020-07-30T15:29:19+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/"},"wordCount":3928,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg","articleSection":["Parola 2002\/4","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/","name":"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg","datePublished":"2020-07-10T16:56:05+00:00","dateModified":"2020-07-30T15:29:19+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/8aabdd86f77fe4c20b3ca2da7d31a2f5"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.4.jpeg","width":1236,"height":1868},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tarsadalmi-tanulas-tudas-es-kozossegi-cselekves\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"T\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s: tud\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/8aabdd86f77fe4c20b3ca2da7d31a2f5","name":"Hubert Campfens","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/5b817832673c86840b049a0c58fac2c8","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/b21ec2d003a409288420b3eb0c440a2233fc586a9177e371aae205545af7b551?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/b21ec2d003a409288420b3eb0c440a2233fc586a9177e371aae205545af7b551?s=96&d=mm&r=g","caption":"Hubert Campfens"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/hubert-campfens\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2892","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/376"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2892"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2892\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4594,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2892\/revisions\/4594"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3411"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2892"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2892"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2892"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=2892"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}