{"id":2868,"date":"2020-07-10T15:50:06","date_gmt":"2020-07-10T15:50:06","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=2868"},"modified":"2020-07-30T15:31:27","modified_gmt":"2020-07-30T15:31:27","slug":"a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/","title":{"rendered":"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k"},"content":{"rendered":"

R\u00e9szlet Hubert Campfens: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a vil\u00e1gban: gyakorlat, elm\u00e9let, kutat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s c. k\u00f6nyv\u00e9ben bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, 25-33. o.<\/span><\/b><\/p>\n

A m\u0171 eredeti c\u00edme: Community Development around the world: Practice, Theory, Reserarch, Training.<\/span><\/b>\u00a0University of Toronto Press, 1997, 481 p.<\/span><\/p>\n

<\/p>\n

Egyszer\u0171en fogalmazva, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s annak a t\u00e1rsadalomnak az elk\u00e9pzel\u00e9seit, \u00e9rt\u00e9keit \u00e9s ide\u00e1ljait k\u00e9pviseli, amelyben gyakorolj\u00e1k azt. Humanit\u00e1rius szemmel n\u00e9zve, tekinthetj\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s, a t\u00e1rsadalmi t\u00e1mogat\u00e1s \u00e9s az emberi szabads\u00e1g keres\u00e9s\u00e9nek egy elidegen\u00edt\u0151, elnyom\u00f3, versenyszellem\u0171 \u00e9s individualista t\u00e1rsadalomban. Pragmatikusabb int\u00e9zm\u00e9nyi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben eszk\u00f6znek is tekinthetj\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hogy olyan \u00e1llami vagy int\u00e9zm\u00e9nyi kezdem\u00e9nyez\u00e9sekhez csatlakozzon, amelyek a szeg\u00e9nys\u00e9g kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9t, a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1t, a csal\u00e1dok meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, a demokr\u00e1cia t\u00e1pl\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s el\u00e9r\u00e9s\u00e9t t\u0171zt\u00e9k ki c\u00e9lul.<\/span><\/p>\n

Vajon lej\u00e1rt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s ideje? A v\u00e1lasz hat\u00e1rozott nem! A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s k\u00e9t tart\u00f3oszlop\u00e1nak, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek \u00e9s a fejleszt\u00e9snek az \u00e9rt\u00e9ke nem sz\u0171nik meg id\u0151vel egyes tapasztalatok, programok sikertelens\u00e9ge miatt. Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gb\u0151l azonban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s gyakran v\u00e1ltoztat alakot, hogy idomulni tudjon k\u00f6rnyezet\u00e9hez. Azok, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s gyakorlat\u00e1ban, nagyon is j\u00f3l tudj\u00e1k, hogy a folyamat frusztr\u00e1ci\u00f3val \u00e9s f\u00e1jdalommal j\u00e1r, \u00e9s hogy a siker sohasem vehet\u0151 biztosra. Tiszt\u00e1ban vannak azonban azzal is, hogy mennyire \u00f6szt\u00f6nz\u0151, felszabad\u00edt\u00f3, k\u00e9pess\u00e9gfokoz\u00f3 \u00e9s felvillanyoz\u00f3 tud lenni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u00f6sszetett, gyakran ellentmond\u00e1sos mivolt\u00e1t, fel kell ismern\u00fcnk, hogy annak gyakorlata egy sor egym\u00e1ssal verseng\u0151 XVIII. \u00e9s XIX. sz\u00e1zadi trad\u00edci\u00f3ban \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1ban gy\u00f6kerezik, amikor is Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9s \u00c9szak Amerik\u00e1t teljesen \u00e1talak\u00edtotta az iparosod\u00e1s. Ezek a trad\u00edci\u00f3k, ideol\u00f3gi\u00e1k a t\u00e1rsadalmi \u00fatmutat\u00e1st\u00f3l, a tudom\u00e1nyos tud\u00e1son \u00e9s a technikai hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1n \u00e1t (ezek alapvet\u0151en egy konzervat\u00edv ideol\u00f3gi\u00e1t k\u00e9pviselnek), eg\u00e9szen az ut\u00f3pizmus, anarchizmus \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmus radik\u00e1lisabb szellemi hagyom\u00e1nyaiig terjednek.<\/span><\/p>\n

John Friedmann (1987), aki a tervez\u00e9s \u00e9s fejleszt\u00e9s \u201en\u00e9gy sarokk\u00f6ve\u201d (ti. ir\u00e1nyelv-fejleszt\u00e9s, szoci\u00e1lis reform, t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s \u00e9s t\u00e1rsadalmi mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s) alapj\u00e1n vizsg\u00e1lta meg ezeket a szellemi trad\u00edci\u00f3kat \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1kat, \u00fagy jellemezte a konzervat\u00edv \u00e1ll\u00e1spontot, miszerint az azokat a t\u00e1rsadalmi \u00e9rdekeket \u00e9s szakmai alapelveket k\u00e9pviseli, amelyek adottnak tekintik a megl\u00e9v\u0151 hatalmi viszonyokat. Ezen \u00e1ll\u00e1spont t\u00e1mogat\u00f3i politikai semlegess\u00e9g\u00fcket hirdetik, alapvet\u0151en technikai jelleg\u0171 aggodalmaiknak adnak hangot, legfontosabb k\u00fcldet\u00e9s\u00fcknek a domin\u00e1ns \u00e1llami \u00e9s t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyek szolg\u00e1lat\u00e1t tekintik, \u00e9s arra haszn\u00e1lj\u00e1k tudom\u00e1nyos ismereteiket, hogy a t\u00e1rsadalomtervez\u00e9s \u00e9s a k\u00f6zpontilag ir\u00e1ny\u00edt ott tervez\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1talak\u00edts\u00e1k a t\u00e1rsadalmat. M\u00e1s sz\u00f3val, az \u00e1llam \u00e9s a f\u0151bb int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9rdekeinek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban a \u201etechnikai \u00e9sszer\u0171s\u00e9g\u201d mellett teszik le voksukat.<\/span><\/p>\n

A sk\u00e1la m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n azok az intellektu\u00e1lis alapelvek helyezkednek el, amelyek a fejleszt\u00e9s ellenz\u00e9ki, vagy ellenz\u00e9ki mozgalmakra \u00e9p\u00edt\u0151 alternat\u00edv form\u00e1it keresik. Ahelyett, hogy az uralkod\u00f3 elit aggodalmait osztan\u00e1k, azokra az emberekre \u00f6sszpontos\u00edtanak, akiket, l\u00e9v\u00e9n a fenn\u00e1ll\u00f3 rend \u00e1ldozatai \u00e9s az als\u00f3bb oszt\u00e1lyok tagjai, mozg\u00f3s\u00edtani kell. Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s azon a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sen alapszik, mely szerint az als\u00f3bb oszt\u00e1lyok alapvet\u0151 ellent\u00e9tben \u00e1llnak a b\u00fcrokratikus \u00e1llammal, a hierarchikus viszonyokkal \u00e9s az elidegen\u00edt\u0151 hatalom m\u00e1s hasonl\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1saival. Olyan politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi folyamatok mellett teszik le a voksukat, amelyek helyi szinten \u00e9s a civil t\u00e1rsadalmon bel\u00fcl mennek v\u00e9gbe; ily m\u00f3don elutas\u00edtj\u00e1k az \u00e9sszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a technol\u00f3gia er\u0151teljes hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1t, amely a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a tudom\u00e1nyos tervez\u00e9s tudom\u00e1nyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9ben testes\u00fcl meg.<\/span><\/p>\n

Minthogy k\u00e9t tervez\u00e9si \u00e9s fejleszt\u00e9si priorit\u00e1s (a \u201et\u00e1rsadalmi mobiliz\u00e1ci\u00f3\u201d \u00e9s a \u201et\u00e1rsadalmi tanul\u00e1s\u201d) k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fontoss\u00e1ggal b\u00edr a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l, ezeket k\u00f6zelebbr\u0151l is megvizsg\u00e1ljuk majd, m\u00e9gpedig a t\u00e1rsadalmi \u00fatmutat\u00e1s \u00e9s az ellenz\u00e9ki mozgalmak k\u00e9t, egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes szellemi \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1b\u00f3l.<\/span><\/p>\n

T\u00e1rsadalmi \u00fatmutat\u00e1s: a t\u00e1rsadalmi mobiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyp\u00e1rtiak<\/span><\/b><\/p>\n

A XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a francia Henri de Saint-Simon kidolgozta a \u201et\u00e1rsadalmi \u00fatmutat\u00e1s\u201d elm\u00e9let\u00e9t. A sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n Saint-Simon honfit\u00e1rsa, Auguste Comte, tov\u00e1bbvitte az elk\u00e9pzel\u00e9st, \u00e9s kialak\u00edtotta a \u201epozitivizmus\u201d elm\u00e9let\u00e9t \u00e9s a \u201etechnikai \u00e9sszer\u0171s\u00e9g\u201d els\u0151s\u00e9g\u00e9nek gondolat\u00e1t, melyek mindegyike nagy hat\u00e1ssal volt a fejl\u0151d\u0151 burzso\u00e1zi\u00e1ra (Hayek, 1955). A k\u00e9t f\u00e9rfi elk\u00e9pzel\u00e9sei adt\u00e1k meg a kell\u0151 l\u00f6k\u00e9st az ipari rend kialakul\u00e1s\u00e1hoz a nyugati t\u00e1rsadalmakban; ez a rend k\u00e9s\u0151bb utat tal\u00e1lt mag\u00e1nak a vil\u00e1g gyarmatira (ma fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gaiba) is.<\/span><\/p>\n

Saint-Simon szerint a tud\u00f3soknak \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k\u00f6knek az emberis\u00e9g sz olg\u00e1lat\u00e1ba kell \u00e1ll\u00edtaniuk a tud\u00e1sukat, ugyan\u00fagy, ahogy az orvosok tud\u00e1sukat az emberi testre alkalmazz\u00e1k. A t\u00e1rsadalomtud\u00f3sokat, akiket j\u00e1rtasnak tartottak a t\u00e1rsadalom szerves t\u00f6rv\u00e9nyeiben \u00e9s a tervezett intervenci\u00f3k kimenetel\u00e9nek megj\u00f3sl\u00e1s\u00e1ban, felsz\u00f3l\u00edtott\u00e1k a t\u00e1rsadalom megreform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, m\u00e9gpedig \u00e1tfog\u00f3 tervek alapj\u00e1n.<\/span><\/p>\n

Ez a szellemi trad\u00edci\u00f3 olyan gazdas\u00e1gfejleszt\u00e9si tanokban lelt visszhangra, mint Rostow gazdas\u00e1gn\u00f6veked\u00e9si szakaszol\u00e1sa (1960). Ezek a doktr\u00edn\u00e1k viszont olyan moderniz\u00e1ci\u00f3s \u00e9s iparf ejleszt\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1khoz szolg\u00e1ltattak alapot, amelyeket az ENSZ int\u00e9zm\u00e9nyei, a v\u00e1llalati szektor \u00e9s a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok uralkod\u00f3 oszt\u00e1lyai alkalmaztak a hatvanas \u00e9vek sor\u00e1n. Ez volt az a kontextus, amelyben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s nemzetk\u00f6zi jelent\u0151s\u00e9gre tett szert; mint \u00faj \u201et\u00e1rsadalmi technol\u00f3gi\u00e1t\u201d, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9st felsz\u00f3l\u00edtott\u00e1k a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek mobiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, valamint arra, hogy csatlakozzon a gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9rt tett orsz\u00e1gos er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekhez. Mindez a kultur\u00e1lis atropol\u00f3gusok, t\u00e1rsadalompszichol\u00f3gusok \u00e9s t\u00e1rsadalmi ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa rendszerelemz\u0151k tudom\u00e1nyos ismereteire \u00e9p\u00edtve ment v\u00e9gbe, de alkalmaz\u00e1sra ker\u00fcltek a feln\u0151ttoktat\u00e1s, mez\u0151gazdas\u00e1gi b\u0151v\u00edt\u00e9s \u00e9s a szoci\u00e1lis munka csoportmunka- \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9si m\u00f3dszerei is.<\/span><\/p>\n

Az \u00e1llami szint\u0171 strat\u00e9gi\u00e1k mellett sok int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9s nem-korm\u00e1nyzati szervezet is beind\u00edtott olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si \u00e9s r\u00e9szv\u00e9tel-fokoz\u00f3 programokat, amelyek a t\u00e1rsadalmi \u00fatmutat\u00e1s \u00e9s reform trad\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l mer\u00edtenek. Ezek az int\u00e9zm\u00e9nyp\u00e1rtiak (hogy az \u00e1ltal\u00e1nos elnevez\u00e9st haszn\u00e1ljuk) kisebb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel fogj\u00e1k megk\u00e9rd\u0151jelezni a t\u00e1rsadalom megl\u00e9v\u0151 hatalmi viszonyait. F\u0151 tendenci\u00e1juk az, hogy olyan szervezeti hi\u00e1nyoss\u00e1gokra h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet, amelyek cs\u00f6kkentik a programok biztos\u00edt\u00e1s\u00e1nak hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sokat k\u00e9rhetnek fel, hogy el\u0151seg\u00edts\u00e9k a r\u00e9szv\u00e9telt a polg\u00e1r\u00e1rok, \u00fcgyfelek \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l; \u0151k azonban ilyen esetekben a programok kijav\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtanak. Ezek a tervez\u0151k \u00e1ltal\u00e1ban \u00fagy tekintenek saj\u00e1t int\u00e9zm\u00e9nyeikre, k\u00f6zhivatalaikra, mint \u00e9sszer\u0171 \u00e9s j\u00f3s\u00e1gos szerepl\u0151kre, akik \u00e9rz\u00e9kenyek a szervezett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi nyom\u00e1sgyakorl\u00e1sra \u00e9s lobbyz\u00e1sra. A kritikusok alig tekintik t\u00f6bbnek az \u00e1llamilag vagy int\u00e9zm\u00e9nyileg kezdem\u00e9nyezett programokban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel fokoz\u00e1s\u00e1t, mint a lojalit\u00e1s ritu\u00e1l\u00e9j\u00e1t az el\u0151ny\u00f6k megszerz\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s az alapvet\u0151 javakhoz, szolg\u00e1ltat\u00e1sokhoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9rt (Amstein, 1969).<\/span><\/p>\n

Mindazon\u00e1ltal m\u00e9g azok az NGO-s gyakorlati emberek is tudom\u00e1sul veszik, hogy v\u00e9gt\u00e9re is az \u00e1llam hat\u00e1rozza meg, mennyi, a programokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st toler\u00e1l, akik azt vallj\u00e1k, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s sarokk\u00f6vei a t\u00e1rsadalmi mobiliz\u00e1ci\u00f3 trad\u00edci\u00f3j\u00e1ban jelenl\u00e9v\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g – \u00e9szakon \u00e9s d\u00e9len egyar\u00e1nt (Edwards & Hulme, 1992).<\/span><\/p>\n

Ellenz\u00e9ki mozgalmak: t\u00e1rsadalmi mobiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s alternat\u00edv fejleszt\u00e9s<\/span><\/i><\/b><\/p>\n

John Friedmann (1987) szerint az Eur\u00f3p\u00e1ban a XIX. sz\u00e1zad sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 ellenz\u00e9ki mozgalmak, amelyek a szellemi alapot szolg\u00e1ltatt\u00e1k a modern id\u0151k t\u00e1rsadalom-mobiliz\u00e1l\u00f3 gyakorlat\u00e1hoz, v\u00e1laszl\u00e9p\u00e9sek voltak az ipari forradalom \u00e1ltal ki\u00e9rlelt t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9sre \u00e9s a korai kapitalist\u00e1k moh\u00f3s\u00e1ga \u00e1ltal teremtett embertelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre. A kilencvenes \u00e9vekben tapasztalhat\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek az akkoriakt\u00f3l; gondoljunk csak a neokonzervativizmus \u00e9s a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam-elleness\u00e9gre, az SAP-k alkalmaz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a szabadpiac ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak Milton Friedman, egy befoly\u00e1sos gazdas\u00e1gkutat\u00f3 szellem\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kialakul\u00e1s\u00e1ra (1984; Friedman et al., 1984).<\/span><\/p>\n

Az ellenz\u00e9ki mozgalmak tagjai abban l\u00e1tj\u00e1k magukat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151nek a t\u00e1rsadalmi reformerekt\u0151l \u00e9s a t\u00e1rsadalmi \u00fatmutat\u00e1s h\u00edveit\u0151l, hogy az alulr\u00f3l j\u00f6v\u0151, k\u00f6zvetlen \u00e9s kollekt\u00edv cselekv\u00e9s els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t vallj\u00e1k. Legink\u00e1bb az emberi \u00e9let erk\u00f6lcsi rendj\u00e9vel \u00e9s a t\u00e1rsadalmi emancip\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az emberi szabads\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel foglalkoznak. Az ellenz\u00e9ki mozgalmaknak k\u00e9t k\u00f6z\u00f6s von\u00e1suk van: politikai elemz\u00e9st v\u00e9geznek, amely felh\u00edvja a figyelmet az emberi l\u00e9nyek mindent \u00e1that\u00f3 elidegened\u00e9s\u00e9re a kapitalizmus int\u00e9zm\u00e9nyei alatt; elk\u00f6telezt\u00e9k magukat amellett, hogy megv\u00e1ltoztatj\u00e1k a fenn\u00e1ll\u00f3 hatalmi viszonyokat, \u00edgy \u00e9rve el a t\u00e1rsadalmi szolidarit\u00e1st. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek azonban v\u00e1lasztott strat\u00e9gi\u00e1ikban. Ezeket a strat\u00e9gi\u00e1kat h\u00e1rom csoportra oszthatjuk: \u201ekonfront\u00e1ci\u00f3s politika\u201d, \u201ea szabadd\u00e1 tev\u00e9s politik\u00e1ja\u201d \u00e9s \u201ea szabad egyes\u00fcl\u00e9s \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s politik\u00e1ja\u201d.<\/span><\/p>\n

Konfront\u00e1ci\u00f3s politika<\/span><\/i><\/p>\n

A marxist\u00e1k \u00e9s neo-marxist\u00e1k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek c\u00e9lja a vezet\u0151 szerep megragad\u00e1sa volt a k\u00f6ny\u00f6rtelen oszt\u00e1lyharcban, amelyben az \u00e1llam hatalm\u00e1t arra haszn\u00e1lt\u00e1k, hogy egy \u00faj, a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g \u00e9s egyenl\u0151s\u00e9g alapelveire \u00e9p\u00fcl\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi rendet hozzanak l\u00e9tre. Nem voltak \u00e1llamellenesek (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a leninist\u00e1k nem); ehelyett egy olyan \u00e1llamot elleneztek, amely toler\u00e1lta vagy tev\u00e9kenyen t\u00e1mogatta a munkaer\u0151 kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1t \u00e9s az emberek egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 elidegened\u00e9s\u00e9t. M\u00e1s sz\u00f3val, a t\u00e1rsadalmi \u00fatmutat\u00e1s, az \u00e9sszer\u0171 tervez\u00e9s \u00e9s a technikai \u00e9sszer\u0171s\u00e9g elk\u00e9pzel\u00e9sei elfogadhat\u00f3ak voltak sz\u00e1mukra, felt\u00e9ve, ha az \u00e1llam ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa a nincstelenek kez\u00e9ben van, \u00e9s az \u0151 \u00e9rdekeiket szolg\u00e1lja.<\/span><\/p>\n

A konfront\u00e1ci\u00f3s politika hagyom\u00e1ny\u00e1hoz tartoznak a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9s a hetvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben folytatott \u201cszeg\u00e9nys\u00e9gellenes h\u00e1bor\u00fa\u201d cselekv\u00e9s-k\u00f6zpont\u00fabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9si form\u00e1i, amelyeket gyakran alkalmaztak a nyugat ipari t\u00e1rsadalmainak pang\u00f3 szomsz\u00e9ds\u00e1gaiban. Egyre n\u0151tt az ig\u00e9ny az olyan demokratikus form\u00e1k ir\u00e1nt, amelyek fokozottabban \u00e9p\u00edtenek a r\u00e9szv\u00e9telre, valamint a t\u00e1rsadalom \u00e1ltal ny\u00fajtott lehet\u0151s\u00e9gek, javak \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sok m\u00e9lt\u00e1nyosabb feloszt\u00e1sa ir\u00e1nt.<\/span><\/p>\n

Ezt a fajta g yakorlatot a t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyharccal kapcsolatos marxista elk\u00e9pzel\u00e9sek (igaz, kev\u00e9sb\u00e9 ideol\u00f3gia \u00e1ltal vez\u00e9relt form\u00e1ban) \u00e9s a szakszervezeti mozgalom inspir\u00e1lt\u00e1k. Ezt a trad\u00edci\u00f3t t\u00fckr\u00f6zik Saul Alinsky (1946, 1971) \u00edr\u00e1sai \u00e9s szervez\u00e9si technik\u00e1i, aki v\u00e9lhe t\u0151en ennek a korszaknak a leghat\u00e9konyabb \u00e9s legbefoly\u00e1sosabb szomsz\u00e9ds\u00e1gi aktivist\u00e1ja volt. Alinsky megszervezte a szeg\u00e9nyeket, hogy k\u00f6zvetlen cselekv\u00e9s \u00fatj\u00e1n harcoljanak \u00e1llampolg\u00e1ri jogaik\u00e9rt. Fontos kihangs\u00falyozni azonban, hogy az Alinsky-f\u00e9le radikalizmus nem a t\u00e1rsadalom \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozta, hanem azt, hogy jobb felt\u00e9telek j\u00f6jjenek l\u00e9tre a t\u00e1rsadalom perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1ra szoru ltak sz\u00e1m\u00e1ra. Ugyanez mondhat\u00f3 el a k\u00e9s\u0151bbi ellenz\u00e9ki mozgalmak \u00e1ltal alkalmazott strat\u00e9gi\u00e1kr\u00f3l is: ezek a mozgalmak fogyaszt\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoznak, \u00e9s nem \u00e9rdekeltek a t\u00e1rsadalom \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Az ilyen szervezetek \u00e1ltal\u00e1ban pragmatikusak, \u00e9s k\u00e9szek alkalmazkodni a kapitalista t\u00e1rsadalmak alapterm\u00e9szet\u00e9hez \u00e9s funkci\u00f3j\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n

Ut\u00f3pizmus \u00e9s szabadd\u00e1 t\u00e9tel<\/span><\/i><\/p>\n

A marxist\u00e1kkal ellent\u00e9tben, az ut\u00f3pist\u00e1k (a t\u00e1rsadalmi anarchist\u00e1kkal \u00e9s a sz\u00f6vetkezetiekkel egy\u00fctt) visszauta s\u00edtott\u00e1k, hogy az \u00e1llam lenne a legf\u0151bb eszk\u00f6z a civil t\u00e1rsadalom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Ehelyett olyan \u201ealternat\u00edv k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\u201d kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtottak, amelyek egy olyan, hum\u00e1nusabb emberi \u00e9letm\u00f3dot mutattak be, amely ink\u00e1bb az \u00f6nk\u00e9ntes cselekv\u00e9sre, semmint a politikai cselekv\u00e9sre \u00e9p\u00edt.<\/span><\/p>\n

Robert Owen, egy walesi \u00fczletember volt az ut\u00f3pista hagyom\u00e1ny egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3ja. 1825-ben Owen kialak\u00edtott egy modell-\u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get a neki dolgoz\u00f3 alkalmazottak csal\u00e1djai sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s r\u00e1j\u00f6tt, hogy v\u00e1llalkoz\u00e1sa m\u00e9g \u00fagy is k\u00e9pes profitot termelni, hogy j\u00f3 fizet\u00e9st \u00e9s munkafelt\u00e9teleket biztos\u00edt alkalmazottai sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen, terjeszteni kezdte azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, mely szerint a felvil\u00e1gosult \u00f6n\u00e9rdek \u00e1ltal vez\u00e9relve \u00f6sszehozhat\u00f3 a t\u0151ke \u00e9s munka, h ogy egy organikus \u00e9s harmonikus egys\u00e9get alkossanak. Owen elk\u00e9pzel\u00e9sei szolg\u00e1ltatt\u00e1k az alapot a szocializmushoz, t\u00e1rsadalmi reformhoz, szakszervezetis\u00e9ghez \u00e9s a sz\u00f6vetkezeti mozgalomhoz is (de Schweinitz, 1943).<\/span><\/p>\n

Owen \u00e9s m\u00e1s korai ut\u00f3pist\u00e1k ihlett\u00e9k a kommunit\u00e1rius mozgalmat is, amely hitt a f\u00f6ldi \u00e9let t\u00f6k\u00e9lete s\u00edthet\u0151s\u00e9g\u00e9ben, a testv\u00e9riess\u00e9g fontoss\u00e1g\u00e1ban, a term\u00e9szettel harm\u00f3ni\u00e1ban val\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9ben, valamint a tudat \u00e9s a test egyes\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A tizenkilencedik sz\u00e1zad sor\u00e1n ez a mozgalom k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket, \u201esz\u00e1nd\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket\u201d hozott l\u00e9tre, amelyek a modern id\u0151k sz\u00f6vetkezeteihez, megtervezett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geihez \u00e9s az izraeli kibutz-mozgalomhoz vezettek. Tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1k az ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre a mennonita \u00e9s \u00e1mis vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, kelet-Eur\u00f3pa zsid\u00f3 gett\u00f3i \u00e9s a hippi mozgalom nyom\u00e1n sz\u00e1rba sz\u00f6k\u0151 vil\u00e1gi kommun\u00e1k is (Poplin, 1979). A Mao Zedong-korszak k\u00ednai kommun\u00e1it a sz\u00e1nd\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek modernebb v\u00e1ltozat\u00e1nak tekinthetj\u00fck.<\/span><\/p>\n

A korai ut\u00f3pist\u00e1k \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy ki lehet alak\u00edtani olyan \u00f6nir\u00e1ny\u00edt\u00f3, sz\u00f6vetkezeti jelleg\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket, amelyek f\u00fcggetlenek az \u00e1llamt\u00f3l, minim\u00e1lis t\u00e1rsadalmi nyom\u00e1ssal kell szemben\u00e9zni\u00fck \u00e9s olyan p\u00e9nzmentes gazdas\u00e1gokat m\u0171k\u00f6dtetnek, amelyek a munkaer\u0151 cser\u00e9j\u00e9n alapszanak. Ezek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek feltehet\u0151en szabad utat engedn\u00e9nek az emberi l\u00e9nyek szenved\u00e9lyess\u00e9g\u00e9nek (Fourier, 1976); az emberi fejl\u0151d\u00e9st hangs\u00falyozz\u00e1k; \u00e9s felszabad\u00edtj\u00e1k tagjaikat a verseny, az \u00e9sszer\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00e1s \u00e9s az utilit\u00e1ri\u00e1nus elk\u00e9pzel\u00e9sek \u00e1ltal kik\u00e9nyszer\u00edtett viselked\u00e9sbeli megk\u00f6t\u00e9sek al\u00f3l.<\/span><\/p>\n

Amikor ezek az \u201eelt\u00f6k\u00e9lt\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek z\u00e1rt t\u00e1rsadalmakk\u00e1 v\u00e1lnak, ezzel gy akran azt a kock\u00e1zatot v\u00e1llalj\u00e1k, hogy totalit\u00e1riuss\u00e1 \u00e9s elnyom\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak, sz\u00e9tz\u00fazva a szem\u00e9lyes auton\u00f3mi\u00e1t, a kreativit\u00e1st \u00e9s a t\u00e1rsadalmi innov\u00e1ci\u00f3t. Ez a vesz\u00e9ly k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokban a kort\u00e1rs k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben van jelen, amelyek elutas\u00edtanak mindenf\u00e9le, \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s, szakmai \u00fatmutat\u00e1s form\u00e1j\u00e1 ban vagy m\u00e1s form\u00e1ban \u00e9rkez\u0151 k\u00fcls\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st. Ezt p\u00e9ld\u00e1zza a Bangladesh Rangpur r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban szervezett \u00f6nseg\u00edt\u0151 mozgalom is. Az 1971-es f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00fckben, hogy m\u00e1sokt\u00f3l kezdenek f\u00fcggeni, hatvan falu tett fogadalmat arra, hogy semmif\u00e9le k\u00edv\u00fclr\u0151l j\u00f6tt seg\u00edts\u00e9get sem fogadnak el. Ez a mozgalom, amely 1975-ben az orsz\u00e1gban v\u00e9gbemen\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal csendesedett el, azt mutatja, hogy az emberek mennyire v\u00e1gynak az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gra (International Labour Office, 1987, 1989). Fontosabb azonban, hogy ez a p\u00e9lda megmutatja, hogy az elszigetel\u0151d\u00e9s politik\u00e1ja (m\u00e9g ha az emberek felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t is c\u00e9lozza a kapitalizmus megoszt\u00f3, elnyom\u00f3 \u00e9s kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 er\u0151i al\u00f3l). Az ut\u00f3pist\u00e1k elszigetel\u0151d\u00e9s- \u00e9s menek\u00fcl\u00e9sp\u00e1rti tendenci\u00e1ival ellent\u00e9tben, Owen bel\u00fclr\u0151l akarta \u00fajj\u00e1szervezni a t\u00e1rsadalmat. Mindenekfelett egy olyan rendszert k\u00edv\u00e1nt kialak\u00edtani, amely \u00e1tveheti a kapitalizmus hely\u00e9t. Amikor folyamodv\u00e1nyai nem tettek szert t\u00falzott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre a gazdagok k\u00f6z\u00f6tt, a munk\u00e1soszt\u00e1lyra ir\u00e1ny\u00edtotta figyelm\u00e9t, t\u00e1mogatva a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9trej\u00f6v\u0151 sz\u00f6vets\u00e9geket \u00e9s hirdetve a szocialista filoz\u00f3fi\u00e1t (de Schweinitz, 1943, pp. 172-3). A szakszervezetek \u00e1tvett\u00e9k t\u0151le a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s hasznoss\u00e1g elv\u00e9t, \u00e9s olyan p\u00e9nzalapokat hoztak l\u00e9tre, amelyek biztos\u00edtott\u00e1k a munk\u00e1sokat betegs\u00e9gek, munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g, \u00e9s nyugd\u00edj tekintet\u00e9ben. Az elk\u00e9pzel\u00e9sek n\u00e9melyik\u00e9t k\u00e9s\u0151bb a korm\u00e1nyok a kialakul\u00f3 j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam politik\u00e1j\u00e1ban alkalmazt\u00e1k.<\/span><\/p>\n

Owen sz\u00f6vetkez\u00e9sr\u0151l \u00e9s az osztal\u00e9k \u00fajb\u00f3li bevezet\u00e9s\u00e9nek vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l vallott n\u00e9zetei a liber\u00e1lisabb trad\u00edci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l a mai sz\u00f6vetkezeti mozgalom kialakul\u00e1s\u00e1hoz is nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak. Ezek az elk\u00e9pzel\u00e9sek jelentek meg a Rochdale-i Fogyaszt\u00e1si Sz\u00f6vetkezet boltj\u00e1nak filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban \u00e9s a sz\u00f6vetkezet alap\u00edt\u00f3 okirat\u00e1ban, 1844-ben, majd k\u00e9s\u0151bb annak kieg\u00e9sz\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1ban, a Nemzetk\u00f6zi Sz\u00f6vetkezeti Sz\u00f6vets\u00e9g (International Cooperative Alliance – ICA), (Melnyk, 1985; Develtere, 1994) alap\u00edt\u00f3 okira t\u00e1ban is. Az ut\u00f3bbiban a k\u00f6vetkez\u0151 alapelveket fektett\u00e9k le: a felesleg visszaszolg\u00e1ltat\u00e1sa a tagok sz\u00e1m\u00e1ra; sz\u00f6vetkezeti oktat\u00e1s; sz\u00f6vetkezetek k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s (ti. sz\u00f6vetkezetek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge). A sz\u00f6vets\u00e9g alapelvei a mag\u00e1ntulajdonra, a kapitalizmus alapvet\u0151 elfogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s pragmatikus egyfunkci\u00f3ss\u00e1gra \u00e9p\u00edtenek (Melnyk, 1985). K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen, a Nemzetk\u00f6zi Sz\u00f6vetkezeti Sz\u00f6vets\u00e9get gyakran kritiz\u00e1lj\u00e1k az\u00e9rt, hogy t\u00falhangs\u00falyozza a tagok szolg\u00e1lat\u00e1nak objekt\u00edv c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00e9t, \u00e9s figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a hosszabb t\u00e1v\u00fa j\u00f6v\u0151k\u00e9pet, a sz\u00f6vetkezeti t\u00e1rsadalom megteremt\u00e9s\u00e9t (Melnyk, 1985; Wilkinson, 1994).<\/span><\/p>\n

\u00d6nszervez\u00e9s, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g<\/span><\/i><\/b><\/p>\n

Sz\u00e1mos mai sz\u00f6vetkezeti, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 mozgalom \u2013 amely gyakran \u00e9lvezi a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u2013 eredeztethet\u0151 olyan t\u00e1rsadalmi anarchist\u00e1k \u00edr\u00e1sait\u00f3l, mint Proudhon (1979) \u00e9s Kropotkin (1989), akik er\u0151sen ellenezt\u00e9k a tekint\u00e9ly minden form\u00e1j\u00e1t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pedig az \u00e1llami tekint\u00e9ly\u00e9t. C\u00e9ljuk olyan alternat\u00edv, \u00f6nkorm\u00e1nyz\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9trehoz\u00e1sa volt, melyek alapja a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s \u00e9s az \u00f6nseg\u00edt\u00e9s. Hittek a t\u00e1rsadalmi meg\u00fajul\u00e1s alulr\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 alternat\u00edv\u00e1inak megval\u00f3s\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1ban is. Hittek tov\u00e1bb\u00e1 abban is, hogy a szerkezet\u00e1talak\u00edt\u00e1s b\u00e9k\u00e9s eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00fatj\u00e1n is megval\u00f3s\u00edthat\u00f3.<\/span><\/p>\n

Proudhon szem\u00e9ben az ide\u00e1lis t\u00e1rsadalomra a k\u00f6vetkez\u0151k jellemz\u0151ek: a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g vagy igazs\u00e1gos csere k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hagyom\u00e1nyai; minimalista \u00e1llam; a f\u00f6der\u00e1ci\u00f3 elv\u00e9re alapozott \u00f6sszefog\u00e1s, als\u00f3bb \u00e9s fels\u0151bb rend\u0171 t\u00e1rsadalmi csoportos\u00edt\u00e1sok szerint. A mag\u00e1n- \u00e9s az \u00e1llami szf\u00e9ra, az egy\u00e9ni \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s \u00f6sszefog\u00e1sa; \u00e9s minden szem\u00e9ly teljes k\u00f6r\u0171 auton\u00f3mi\u00e1ja a m\u00e1sokkal k\u00f6z\u00f6s \u00f6nk\u00e9ntes szervez\u0151d\u00e9s sor\u00e1n. Mindez \u00f6sszhangban \u00e1ll a mai neokonzervativizmus sz\u00e1mos aspektus\u00e1val is.<\/span><\/p>\n

Egyesek (pl. Kropotkin) szerint a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s etik\u00e1ja (ahogy azt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hagyom\u00e1nyok is t\u00fckr\u00f6zik) tartotta \u00e9letben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korok t\u00e1rsadalmait \u2013 nem pedig az individuum (vagy individualizmus) erej\u00e9nek hangs\u00falyoz\u00e1sa, miszerint mindenki mindenkivel harcban \u00e1ll, m\u00e9ghozz\u00e1 saj\u00e1t mag\u00e1\u00e9rt (amely a \u201elegr\u00e1termettebbek t\u00fal \u00e9l\u00e9s\u00e9nek\u201d \u00e9s a szabadpiac ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak alapja is egyben); \u00e9s nem is a \u201emindenki \u00e1llam\u00e1nak\u201d hangs\u00falyoz\u00e1sa (\u00e1llami kollektivizmus). A t\u00e1mogat\u00e1s, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s, emberi szolidarit\u00e1s fogalmai m\u00e1r az ember \u00e9let\u00e9nek kor\u00e1bbi, primit\u00edv szakaszaiban is jelen voltak, ezt Kropotkin is le\u00edrja epikus t\u00f6rt\u00e9nelmi elemz\u00e9s\u00e9ben. Jelen voltak ezek a fogalmak a nemzet s\u00e9gek, t\u00f6rzsek idej\u00e9n \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi falusi mez\u0151gazdas\u00e1gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben, k\u00f6z\u00e9pkori c\u00e9hekben \u00e9s iparkamar\u00e1kban is. Az \u00f6nseg\u00edt\u0151 csoportok, nem-hivatalos, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s t\u00e1mogat\u00e1si rendszerek \u00e9s helyi gazdas\u00e1gfejleszt\u00e9si szervezetek megjelen\u00e9se a Nyugat fokozottan iparosodott, elv\u00e1rosiasodott, specializ\u00e1l\u00f3dott t\u00e1rsadalmaiban azt l\u00e1tszik bizony\u00edtani, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g ism\u00e9t terjed\u0151ben van, mint alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9k. Az USA-ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi mozgalom egy olyan, egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 intellektu\u00e1lis er\u0151, amely v\u00e1lasz a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9re, az egy\u00e9n jogainak t\u00falburj\u00e1nz\u00e1s\u00e1ra a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi jogaival szemben, a jogok \u00e9s k\u00f6teless\u00e9gek egyens\u00faly\u00e1nak hi\u00e1ny\u00e1ra, valamint az egy\u00e9ni \u00e9rdekek f\u00e9ktelen hajszol\u00e1s\u00e1ra (Etzioni, 1993).<\/span><\/p>\n

Ezen a trad\u00edci\u00f3n bel\u00fcl az \u00f6nk\u00e9ntes szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9si elvei a k\u00f6vetkez\u0151ket tartalmazz\u00e1k: egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s \u00e9s csere, k\u00f6zvetlen r\u00e9szv\u00e9teli demokr\u00e1cia, a konszenzus gyakorl\u00e1sa a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1sban, valamint a f\u00f6derat\u00edv strukt\u00fara kialak\u00edt\u00e1sa. A f\u00f6derat\u00edv elm\u00e9let felt\u00e9telezi annak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, hogy a helyi cselekv\u00e9si szervezetek sz\u00f6vets\u00e9geket hozzanak l\u00e9tre a vezet\u0151k\u00e9pz\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa, valamint a technikai, anyagi \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi er\u0151forr\u00e1sok megszerz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A sz\u00f6vets\u00e9gek helyi szervezeteket is t\u00e1mogatnak a k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a sz\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmon bel\u00fcl. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vonzereje a modern, elidegen\u00edt\u0151 t\u00e1rsadalomban abban keresend\u0151, hogy k\u00e9pes felszabad\u00edtani az embereket az elnyom\u00e1s al\u00f3l, hogy visszanyerhess\u00e9k alapvet\u0151 emberi mivoltukat, \u00e9s m\u00e1sokkal szabad egyes\u00fcl\u00e9sbe n v\u00e1ljanak a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g gyakorl\u00f3iv\u00e1.<\/span><\/p>\n

Titmus szerint, aki a szocialista trad\u00edci\u00f3n bel\u00fcl, a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llamis\u00e1g t\u00e1mogat\u00f3jak\u00e9nt fejtette ki v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1st \u00e9s az altruizmust tanulni, ist\u00e1polni kell, mivel azok nem velesz\u00fcletett emberi tulajdons\u00e1gok. (Mayer, 1985). Kropotkin ellenz\u00e9ki \u00e1ll\u00e1spontot vett fel, azt vallva, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9g ny\u00fajt\u00e1s egy olyan term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9ny, amely mindig is meghat\u00e1roz\u00f3 jellemz\u0151je volt a fajok evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak, bele\u00e9rtve a saj\u00e1tunk\u00e9t is. A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s akkor is fenn fog maradni, ha azt a seg\u00edt\u0151 szakemberek figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k, vagy ha az \u00e1llam megpr\u00f3b\u00e1lja elnyomni azt, mint fenyeget\u00e9st a t\u00e1rsadalom elitj\u00e9re vagy a megl\u00e9v\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi rendszerre n\u00e9zve (ahogy az gyakran t\u00f6rt\u00e9nt a t\u00f6rt\u00e9nelemben). Kropotkin szerint az emberi szolidarit\u00e1s tudatos mivolta (legyen az b\u00e1r csup\u00e1n az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k szintj\u00e9n is) \u00e9s emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g\u00fcnk felismer\u00e9se az a valami, ami az \u00e9let neh\u00e9zs\u00e9geiben, viszontags\u00e1gaiban \u00f6sszetart benn\u00fcnket.<\/span><\/p>\n

Ahelyett, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t venn\u00e9nk kiindul\u00e1si pontnak, mind a (a korl\u00e1tlan versenyt \u00e9s individualizmust t\u00e1m ogat\u00f3) kapitalist\u00e1k, mind pedig (az oszt\u00e1lyharc mellett \u00e9rvel\u0151 Marxist\u00e1k) maguk\u00e9v\u00e1 tett\u00e9k a darwini term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyt. Darwin evol\u00faci\u00f3val kapcsolatos elm\u00e9let\u00e9t, amelyet a \u201ek\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s k\u00fczdelemr\u0151l \u00e9s versenyr\u0151l\u201d \u00e9s \u201eaz \u00e1llatvil\u00e1gban az er\u0151sebbek t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d tett megfigyel\u00e9seire alapozott, most m\u00e1r az emberi t\u00e1rsadalomra is alkalmazt\u00e1k; a t\u00e1rsadalmi \u00e9letet most m\u00e1r olyasvalaminek tekintett\u00e9k, amely a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportok, egy\u00e9nek folyamatos k\u00fczdelm\u00e9re \u00e9p\u00fcl. A marxizmus \u00e9s a kapitalizmus, e k\u00e9t egym\u00e1ssal verseng\u0151 \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi napirenddel, de azonos vez\u00e9rfonallal rendelkez\u0151 ideol\u00f3gia hatalmas m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solta azt, hogy a t\u00e1rsadalmak mik\u00e9nt szervezt\u00e9k meg magukat a huszadik sz\u00e1zadban (Woodcock, 1989).<\/span><\/p>\n

A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g lelk\u00fclete \u00e9s etik\u00e1ja \u00e1ltal\u00e1ban kev\u00e9s figyelemben r\u00e9szes\u00fcltek mind az \u00e1llam, mind pedig annak int\u00e9zm\u00e9nyi tervez\u0151i, k\u00f6zponti seg\u00edt\u0151i fel\u0151l, akik mindannyian els\u0151sorban a seg\u00edt\u00e9s egy\u00e9nk\u00f6zpont\u00fa form\u00e1ira koncentr\u00e1lnak. Ennek ellen\u00e9re, ahogy Kropotkin fogalmaz, \u201ea t\u00e1rsas hajlam a legf\u0151bb el\u0151ny az \u00e9let k\u00fczdelm\u00e9ben. Azok a fajok, amelyek tudatosan vagy tudat alatt lemondanak r\u00f3la, hanyatl\u00e1sra vannak \u00edt\u00e9lve (1989: p. xxvii).<\/span><\/p>\n

(A tanulm\u00e1ny egy tov\u00e1bbi r\u00e9szlet\u00e9t k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1munkban tessz\u00fck k\u00f6z z\u00e9. A szerk.)<\/span><\/i><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e9szlet Hubert Campfens: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a vil\u00e1gban: gyakorlat, elm\u00e9let, kutat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s c. k\u00f6nyv\u00e9ben bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, 25-33. o. A m\u0171 eredeti c\u00edme: Community Development around the world: Practice, Theory, Reserarch, Training.\u00a0University of Toronto Press, 1997, 481 p.<\/p>\n","protected":false},"author":292,"featured_media":3410,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[488,8,7],"tags":[],"coauthors":[362,489],"class_list":["post-2868","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2002-3","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"R\u00e9szlet Hubert Campfens: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a vil\u00e1gban: gyakorlat, elm\u00e9let, kutat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s c. k\u00f6nyv\u00e9ben bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, 25-33. o. A m\u0171 eredeti c\u00edme: Community Development around the world: Practice, Theory, Reserarch, Training.\u00a0University of Toronto Press, 1997, 481 p.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-07-10T15:50:06+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T15:31:27+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1366\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"2023\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Varga Tam\u00e1s ford., Hubert Campfens\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Varga Tam\u00e1s ford.\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"24 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Varga Tam\u00e1s ford., Hubert Campfens\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/\"},\"author\":{\"name\":\"Varga Tam\u00e1s ford.\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/37a54b1fe424c95ecfd2235475aa01a6\"},\"headline\":\"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k\",\"datePublished\":\"2020-07-10T15:50:06+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T15:31:27+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/\"},\"wordCount\":4726,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg\",\"articleSection\":[\"Parola 2002\/3\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/\",\"name\":\"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg\",\"datePublished\":\"2020-07-10T15:50:06+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T15:31:27+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/37a54b1fe424c95ecfd2235475aa01a6\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg\",\"width\":1366,\"height\":2023},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/37a54b1fe424c95ecfd2235475aa01a6\",\"name\":\"Varga Tam\u00e1s ford.\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/d2b4219ddd10e69656aec68f04d50214\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/956371608a09f45d32aff9529ae5fdebd2104dafd3b035480252fc96098290e4?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/956371608a09f45d32aff9529ae5fdebd2104dafd3b035480252fc96098290e4?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Varga Tam\u00e1s ford.\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/varga-tamas-ford\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"R\u00e9szlet Hubert Campfens: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a vil\u00e1gban: gyakorlat, elm\u00e9let, kutat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s c. k\u00f6nyv\u00e9ben bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, 25-33. o. A m\u0171 eredeti c\u00edme: Community Development around the world: Practice, Theory, Reserarch, Training.\u00a0University of Toronto Press, 1997, 481 p.","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-07-10T15:50:06+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T15:31:27+00:00","og_image":[{"width":1366,"height":2023,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Varga Tam\u00e1s ford., Hubert Campfens","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Varga Tam\u00e1s ford.","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"24 perc","Written by":"Varga Tam\u00e1s ford., Hubert Campfens"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/"},"author":{"name":"Varga Tam\u00e1s ford.","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/37a54b1fe424c95ecfd2235475aa01a6"},"headline":"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k","datePublished":"2020-07-10T15:50:06+00:00","dateModified":"2020-07-30T15:31:27+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/"},"wordCount":4726,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg","articleSection":["Parola 2002\/3","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/","name":"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg","datePublished":"2020-07-10T15:50:06+00:00","dateModified":"2020-07-30T15:31:27+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/37a54b1fe424c95ecfd2235475aa01a6"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/02.3.jpeg","width":1366,"height":2023},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-hattereben-allo-szellemi-tradiciok\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szellemi tradici\u00f3k"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/37a54b1fe424c95ecfd2235475aa01a6","name":"Varga Tam\u00e1s ford.","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/d2b4219ddd10e69656aec68f04d50214","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/956371608a09f45d32aff9529ae5fdebd2104dafd3b035480252fc96098290e4?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/956371608a09f45d32aff9529ae5fdebd2104dafd3b035480252fc96098290e4?s=96&d=mm&r=g","caption":"Varga Tam\u00e1s ford."},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/varga-tamas-ford\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2868","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/292"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2868"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2868\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4600,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2868\/revisions\/4600"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3410"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2868"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2868"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2868"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=2868"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}