{"id":2771,"date":"2020-07-10T12:57:11","date_gmt":"2020-07-10T12:57:11","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=2771"},"modified":"2020-07-30T15:49:56","modified_gmt":"2020-07-30T15:49:56","slug":"kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/","title":{"rendered":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka – 1. fejezet (r\u00e9szletek)"},"content":{"rendered":"

Orsz\u00e1gunkban (az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban. A szerk.) \u2013 \u00f6nk\u00e9nyesen ugyan, de nem alaptalanul, \u2013 n\u00e9gy egym\u00e1st \u00e1tfed\u0151 szakaszra oszthatjuk fel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/span>
\nAz els\u0151 szakasz az 1880-as \u00e9vekt\u0151l az 1920-as \u00e9vekig tartott. Ekkoriban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka nem volt egy\u00e9b, mint a szoci\u00e1lis munka egyik aspektusa.<\/span><\/p>\n


\nA m\u00e1sodik az 1920-as \u00e9vekt\u0151l az 1950-es \u00e9vekig tartott, \u00e9s az jellemezte, hogy egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, t\u00f6bb hely\u00fctt is gyakorlati p\u00e9ld\u00e1k \u00e9s \u00fcgyek eg\u00e9sz sora bukkant fel. Mindez szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llt azzal a n\u00f6vekv\u0151 szereppel, amit a korm\u00e1ny \u00e9s a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok j\u00e1tszottak a v\u00e1rosok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, s amelynek f\u00f3kusz\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi egyes\u00fcleti mozgalom \u00e1llt.<\/span>
\nA harmadik szakasz j\u00f3r\u00e9szt a m\u00e1sodik ideol\u00f3giai alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 \u201eszomsz\u00e9ds\u00e1gi\/k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eszm\u00e9\u201d-vel (Dennis, 1958) szembeni reakci\u00f3 volt. Megjelent egy olyan csoport, amelynek tagjai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sk\u00e9nt kerest\u00e9k szakmai identit\u00e1sukat \u2013 ak\u00e1r a szoci\u00e1lis munk\u00e1s szakma keretein bel\u00fcl, ak\u00e1r att\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclve. Ennek az id\u0151szaknak a cs\u00facspontjak\u00e9nt jelent meg a Community Work and Social Change (Gulbenkian Kutat\u00f3csoport, 1968), ez a nagy hat\u00e1s\u00fa dokumentum, amely seg\u00edtett abban, hogy a a \u201960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, \u201970-es \u00e9vek elej\u00e9n jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben megemelkedett a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s \u00e1ll\u00e1shelyek sz\u00e1ma.<\/span>
\nA negyedik szakaszban k\u00f6vetkezett be a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1nak er\u0151teljes fejleszt\u00e9se. Egyre t\u00f6bben kapcsol\u00f3dtak be a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9sbe, \u00e9s k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg a harmadik szakasz elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati szakemberei \u00e1ltal kidolgozott koncepci\u00f3kat, amelyek a nem-direkt\u00edv m\u00f3dszerekre, a konszenzus-strat\u00e9gi\u00e1kra \u00e9s a professzionalizmusra vonatkoztak. Ekkor v\u00e1lt \u2013 mindk\u00e9t f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s a szoci\u00e1lis munka kapcsolata egyre ellentmond\u00e1sosabb\u00e1 \u00e9s neh\u00e9zkesebb\u00e9.<\/span><\/p>\n

Az els\u0151 f\u00e1zis \u00e9s a szoci\u00e1lis munka, mint szakma megjelen\u00e9se<\/span><\/b><\/div>\n

Az, amit most \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1\u201d-nak nevezhet\u00fcnk, valamikor fontos r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezhette annak, amit ma \u201eszoci\u00e1lis munk\u00e1\u201d-nak nevezhet\u00fcnk.<\/span>
\nAzok a hallgat\u00f3k, akik a szoci\u00e1lis esetkezel\u00e9sr\u0151l tanulnak, m\u00e1r j\u00f3l ismerik mindazt, amit a Charity Organisation Society-r\u0151l tudni kell. (A \u201echarity\u201d sz\u00f3 j\u00f3t\u00e9konys\u00e1got jelent, de az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban \u00edgy nevezik a civil szervezeteket is. Itt teh\u00e1t egy, a civil szervezetekkel foglalkoz\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3. A szerk.) A k\u00f6nyvek azonban tal\u00e1n nem hangs\u00falyozz\u00e1k kell\u0151k\u00e9ppen, hogy ez a t\u00e1rsas\u00e1g nemcsak az esetkezel\u00e9s alapjait vetette meg orsz\u00e1gunkban, hanem nagy figyelmet ford\u00edtott a civil szervezetekre is, mint olyanokra, amelyek k\u00e9pesek emberek munk\u00e1j\u00e1t \u00f6sszehangolni, m\u00e9gpedig a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka az\u00f3ta is haszn\u00e1latos m\u00f3djain. Egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka kezdet\u00e9t a National Council of Social Service (a Szoci\u00e1lis Szolg\u00e1ltat\u00e1sok Nemzeti Tan\u00e1csa) 1919-ben t\u00f6rt\u00e9nt fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa jelentette, az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben pedig sorra alakultak meg a helyi szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok tan\u00e1csai. E tan\u00e1csokat azzal a c\u00e9llal hozt\u00e1k l\u00e9tre, hogy \u00f6sszehangolj\u00e1k a helyi \u00f6nk\u00e9ntes szervezetek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Esetenk\u00e9nt sz<\/span>
\ninte lehetetlennek bizonyult a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fcket f\u00e9ltve \u00f3v\u00f3 szervezetek munk\u00e1j\u00e1nak t\u00e9nyleges \u00f6sszeegyeztet\u00e9se, hiszen a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam kialakul\u00e1s\u00e1val az \u00f6nk\u00e9ntes szervezeteknek egyre ink\u00e1bb csak kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 szerep jutott. Lehet\u0151s\u00e9g volt azonban a kapcsolatok bizonyos form\u00e1ira. \u00c9rdekes, hogy a szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sokat \u00f6sszehangol\u00f3 tan\u00e1csok k\u00e9pezt\u00e9k azt a k\u00f6zeget, amelyeken kereszt\u00fcl a szoci\u00e1lis munk\u00e1ba be lehetett vinni az \u00faj tapasztalatokat, melyek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbet a klub- vagy a szabadid\u0151s tev\u00e9kenys\u00e9gekben szereztek. Ebben a munk\u00e1ban kor\u00e1bban a n\u00e9ph\u00e1zak (settlement-houses. A szerk.) j\u00e1tszottak \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet, amelyeket a nagyobb v\u00e1rosok munk\u00e1snegyedeiben hoztak l\u00e9tre mintegy harminc \u00e9vvel az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt. A n\u00e9ph\u00e1zak olyan \u00e9p\u00fcletek voltak, amelyekben egyetemi hallgat\u00f3k \u00e9s diplom\u00e1sok vezet\u00e9s\u00e9vel k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e1rsadalmi \u00e9s szabadid\u0151s tev\u00e9kenys\u00e9gekben vehettek r\u00e9szt a k\u00f6rny\u00e9ken lak\u00f3 munk\u00e1sok. Orsz\u00e1gunkban \u00f6tven \u00e9vvel ezel\u0151tt a Charity Organisation Society, a Settlements \u00e9s a Councils of Social Service<\/span>
\nk\u00e9pezt\u00e9k a szoci\u00e1lis munka legfontosabb elemeit, \u00e9s \u2013 amennyire tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck alapj\u00e1n azonos\u00edthat\u00f3ak a modern form\u00e1kkal \u2013 egyidej\u0171leg voltak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s az esetkezel\u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyei.<\/span>
\nMunk\u00e1juk j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t ma term\u00e9szetesen b\u00edr\u00e1lj\u00e1k: azt mondj\u00e1k r\u00f3luk, hogy az akkori szocialist\u00e1kkal f\u00fajtak egy k\u00f6vet. Elmondhat\u00f3 az is, hogy b\u00e1r nem kir\u00edv\u00f3an, de valamelyest paternalisztikus volt tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck. Az esetkezel\u00e9s forradalma \u2013 amin azt \u00e9rtem, hogy az elm\u00e9leti pszichol\u00f3gia eredm\u00e9nyeit egyre ink\u00e1bb alkalmazt\u00e1k a kliens viselked\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u2013, j\u00f3r\u00e9szt a szoci\u00e1lis munka establishement-j\u00e9nek n\u00e9h\u00e1ny kulcsfigur\u00e1ja elleni reakci\u00f3 volt. Az oszt\u00e1ly fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9nek elv\u00e9t, ami \u00e1thatotta a szoci\u00e1lis munka \u00fatt\u00f6r\u0151inek gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t, az esetkezel\u00e9s forradalma elvetette. A k\u00e9pz\u00e9s sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen arra t\u00f6rekedett, hogy a szoci\u00e1lis munk\u00e1sokban kifejlessze a term\u00e9szetes szimp\u00e1ti\u00e1t, ami n\u00e9lk\u00fcl egyszer\u0171 b\u00fcrokrat\u00e1k maradtak volna. Az esetkezel\u00e9s forradalma \u00faj ismereteket \u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si m\u00f3dokat is alkalmazott.<\/span>
\nNem ez volt azonban az egyed\u00fcli hat\u00e1sa. Az esetkezel\u00e9s ahhoz is seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtott, hogy a szoci\u00e1lis munka szakm\u00e1v\u00e1 v\u00e1ljon. A \u201eprofesszionalizmus\u201d sz\u00f3t azonban gyakran \u00fagy ejtik ki szoci\u00e1lis munk\u00e1s k\u00f6r\u00f6kben, mintha valamif\u00e9le erk\u00f6lcsi er\u00e9nyr\u0151l lenne sz\u00f3. Helyesebb ezzel szemben, ha t\u00e1rsadalmi mozgalomr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, olyan fejl\u0151d\u00e9sr\u0151l, amely az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9v sor\u00e1n a szoci\u00e1lis munk\u00e1soknak biztos\u00edtott egy viszonylag magas t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszt. A szoci\u00e1lis munk\u00e1sok a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly tagjai \u2013 vagy oda illeszkednek be az oktat\u00e1si rendszernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013, \u00e9s olyan kliensekkel foglalkoznak, akiknek t\u00e1rsadalmi helyzete j\u00f3val az \u00f6v\u00e9k alatt \u00e1ll. A kapcsolatban teh\u00e1t elker\u00fclhetetlen\u00fcl er\u0151s az oszt\u00e1ly-elem. Ez mutatkozik meg a kliensek \u00e9s a szoci\u00e1lis munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti gyakori kommunik\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9gekben \u00e9s azokban a konfliktusokban is, amelyek sor\u00e1n a szoci\u00e1lis munk\u00e1soknak el kell d\u00f6nteni\u00fck, hogy a klienseikhez, vagy a munk\u00e1ltat\u00f3jukhoz lesznek-e loj\u00e1lisak? M\u00e9g a szoci\u00e1lis munk\u00e1s szakm\u00e1n bel\u00fcl is sokat vitatkoznak<\/span>
\nazon, hogy vajon nem \u00e9ppen az egy\u00e9ni probl\u00e9m\u00e1kkal val\u00f3 foglalkoz\u00e1s puszta t\u00e9nye sugallja-e azt, mintha a probl\u00e9m\u00e1k az egy\u00e9nhez k\u00f6t\u0151dn\u00e9nek, holott azok val\u00f3j\u00e1ban az oszt\u00e1lyt\u00e1rsadalom szerkezeti viszonyaival \u00e1llnak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben.<\/span>
\nFokozatosan ismert\u00e9k fel, hogy a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llami gondoskod\u00e1s \u00e9s a tan\u00e1csad\u00f3 szolg\u00e1lat kombin\u00e1ci\u00f3ja nem el\u00e9gs\u00e9ges ahhoz, hogy megsz\u00fcntesse az orsz\u00e1gban a szeg\u00e9nys\u00e9get \u00e9s a nyomort. Ezzel egy\u00fctt egyre ink\u00e1bb el kellett ismerni, hogy k\u00e9ptelenek vagyunk mindenki \u00e9rdek\u00e9nek megfelel\u0151en szab\u00e1lyozni a v\u00e1rosok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. T\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte az esetkezel\u00e9st is, egyr\u00e9szt, mert szepar\u00e1ltan, egy\u00e9nenk\u00e9nt foglakozik a kliensekkel, m\u00e1sr\u00e9szt, mert a pszichoanalitikai elm\u00e9let f\u00e9ny\u00e9ben teszi mindezt. Tov\u00e1bbi modellekre van teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, ha azokkal akarunk foglalkozni, akiknek szoci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1ik vannak. Ez a forr\u00e1svid\u00e9ke a szoci\u00e1lis munk\u00e1sok k\u00f6r\u00e9ben egyre ink\u00e1bb megmutatkoz\u00f3, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek.<\/span><\/p>\n

A m\u00e1sodik szakasz \u00e9s a szomsz\u00e9ds\u00e1gi\/k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eszme<\/span><\/b><\/div>\n

Az els\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok \u00e1ltal t\u00e1mogatott mozgalom 1928-ban jelentkezett, amikor is megalakult a New Estates Committee of the National Council of Social Service (az Orsz\u00e1gos Szoci\u00e1lis Szolg\u00e1ltat\u00e1si Tan\u00e1cs \u201e\u00daj helyzet\u201d Bizotts\u00e1ga), a k\u00e9s\u0151bbi National Federation of Community Associations (K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Egyes\u00fcletek Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9ge). E megmozdul\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge azonban az 1930-as \u2013 40-es, s a kora 50-es \u00e9vekben \u00e9pp\u00fagy a modern v\u00e1rosi t\u00e1rsadalommal szembeni konzervat\u00edv reakci\u00f3b\u00f3l sz\u00fcletett, mint a kor\u00e1bbi settlement-mozgalom. Az ennek h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 gondolkod\u00e1sm\u00f3dot igen j\u00f3l foglalta \u00f6ssze az amerikai szociol\u00f3gus \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9si teoretikus, Robert Park. A k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta: \u201eOlyan dolgokat pr\u00f3b\u00e1lunk megval\u00f3s\u00edtani helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervezeteinken kereszt\u00fcl, amelyek a helys\u00e9g kis vil\u00e1g\u00e1t aktiviz\u00e1lj\u00e1k \u00e9s annak \u00e9rdekeit szolg\u00e1lj\u00e1k. \u00dajfajta lok\u00e1lpatriotizmusra \u00f6szt\u00f6nz\u00fcnk, el akarunk ind\u00edtani \u2013 szemben a mostani, \u00e9gre f\u00fcggesztett tekintet\u0171 romanticizmussal \u2013 egy olyan mozg\u00e1st, amely felismeri saj\u00e1t hat\u00e1ra<\/span>
\nit \u00e9s azon bel\u00fcl megy v\u00e9gbe. F\u0151 gondunk arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni az embereket, hogy a saj\u00e1t falujukban keress\u00e9k az Istent, \u00e9s a saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00fckben l\u00e1ss\u00e1k meg a szoci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kat\u201d (Park, 1952, P.72.). Ezzel az \u00faj lok\u00e1lpatriotizmussal egy\u00fctt kezdt\u00e9k orsz\u00e1gszerte hangoztatni, hogy a helys\u00e9gekben \u201eszoci\u00e1lis egyens\u00faly\u201d-ra van sz\u00fcks\u00e9g. Mint mondt\u00e1k, minden k\u00f6rzetben lennie kell egy k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli kisebbs\u00e9gnek, amely vezet\u0151 szerepet tud v\u00e1llalni a helyi \u00fcgyekben (White, 1950). R\u00f6viden sz\u00f3lva teh\u00e1t egy statikus, hierarchikus, sz\u0171k perspekt\u00edv\u00e1kkal rendelkez\u0151 t\u00e1rsadalmat akartak \u00e9p\u00edteni, amilyennek a k\u00f6z\u00e9pkori faluk\u00f6z\u00f6ss\u00e9get k\u00e9pzelt\u00e9k.<\/span>
\nEz a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s elker\u00fclhetetlen\u00fcl kudarcot vallott. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi egyes\u00fcletek gyakran hasznos munk\u00e1t v\u00e9geztek ugyan, de nem a helyi t\u00e1rsadalmi rendszerek szervezett form\u00e1ik\u00e9nt, hanem saj\u00e1tos \u00e9rdekeket k\u00f6vet\u0151 csoportosul\u00e1sokk\u00e9nt. (Twelvetrees, 1971). T\u00e9nyleges k\u00e9nyszer h\u00edj\u00e1n nem lehetett r\u00e1venni a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly tagjainak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t arra, hogy munk\u00e1snegyedekbe k\u00f6lt\u00f6zz\u00f6n \u00e9s ott \u201evezet\u0151\u201d szerepet v\u00e1llaljon. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka m\u00e1sodik hull\u00e1ma nem volt egy\u00e9b, mint ideol\u00f3giai v\u00e1lasz arra, hogy a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6meges lak\u00f3telepek alakultak ki, valamint annak az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1gyakoz\u00e1snak a t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se, hogy az 1930-as \u00e9vek t\u00e1rsadalmi v\u00e1ls\u00e1ga \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n vis sza lehessen t\u00e9rni mindahhoz, amit az emberek norm\u00e1lis \u00e9letnek tartottak. A pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s mag\u00e1t\u00f3l mondott cs\u0151d\u00f6t.<\/span><\/p>\n

Harmadik szakasz: a hangs\u00faly a szakszer\u0171s\u00e9gre \u00e9s a k\u00f6zmegegyez\u00e9sre tev\u0151dik<\/span><\/b><\/div>\n

Az 1960-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l \u2013 annak az \u00fatt\u00f6r\u0151 jelleg\u0171 munk\u00e1nak az eredm\u00e9nyek\u00e9nt, amit a londoni \u00e9s a liverpooli Councils of Social Service v\u00e9gzett az 1950-es \u00e9vekben \u2013, \u00faj fejl\u0151d\u00e9snek indult a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka. Ennek az \u00faj fejl\u0151d\u00e9snek az alapja \u2013 noha a fenn\u00e1ll\u00f3 v\u00e1rosi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hi\u00e1nyoss\u00e1gainak felismer\u00e9s\u00e9b\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozott \u2013, nem a jelen nosztalgikus elutas\u00edt\u00e1sa volt. Beindultak mozg\u00e1sok az oktat\u00e1sban, m\u0171vel\u0151d\u00e9sben \u00e9s a szoci\u00e1lis munk\u00e1ban, majd a tervez\u00e9sben \u00e9s m\u00e1s szakm\u00e1kban is: \u00faj, hat\u00e9kony ismereteket akartak szerezni a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokb\u00f3l \u00e9s a l\u00e9tez\u0151 gyakorlat hib\u00e1ir\u00f3l.<\/span>
\nAnnak a tendenci\u00e1nak a reakci\u00f3jak\u00e9nt, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi egyes\u00fcleti strukt\u00far\u00e1t egyetemesen alkalmazhat\u00f3 modellnek tekintett\u00e9k, sokakra hatott Batten, aki azt hangs\u00falyozta, hogy sz\u00e1mos helyzetben a nem-direkt\u00edv m\u00f3dszerek a k\u00edv\u00e1natosak (Batten, 1967). Er\u0151s\u00f6d\u00f6tt a professzionalizmus ir\u00e1ny\u00e1ba hat\u00f3 nyom\u00e1s is (Thomason, 1969). Ez a k\u00e9t jellegzetess\u00e9g j\u00f3l megmutatkozik az ismert terepmunk\u00e1s, Ilys Booker \u00edr\u00e1s\u00e1ban: az \u0151 felfog\u00e1s\u00e1t a k\u00f6zmegegyez\u00e9ses strat\u00e9gia jellemzi, \u00e9s az\u00e1ltal k\u00edv\u00e1nta el\u0151mozd\u00edtani a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka szakszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, hogy saj\u00e1t munk\u00e1j\u00e1t kritikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek vetette al\u00e1. (L\u00e1sd els\u0151sorban: Mitton \u00e9s Morrison, 1972; tov\u00e1bb\u00e1 Booker, 1960 \u00e9s 1962, valamint Goetschius, 1969).<\/span>
\nAz ebben a szakaszban kialakult elk\u00e9pzel\u00e9sek n\u00e9melyike megtal\u00e1lhat\u00f3 a Seebohm-jelent\u00e9s (Seebohm, 1968) 16. fejezet\u00e9ben. Eszerint a fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sra javasolt szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok oszt\u00e1lyainak (Social Services Departments) nem puszt\u00e1n t\u00e9nyleges esetkezel\u00e9si tev\u00e9kenys\u00e9get \u00e9s kiseg\u00edt\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1sokat kell beind\u00edtaniuk. Mivel nem \u00e1llnak a l\u00e9tez\u0151 \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett szakosod\u00e1s k\u00e9nyszere alatt, a ter\u00fcleti szervez\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba hat\u00f3, egyre er\u0151sebb nyom\u00e1s \u00fajszer\u0171 kapcsolatokat tesz lehet\u0151v\u00e9 ezen oszt\u00e1lyok \u00e9s a terepen dolgoz\u00f3 szoci\u00e1lis munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt. A Bizotts\u00e1g ezt k\u00e9tf\u00e9le m\u00f3don l\u00e1tta megval\u00f3s\u00edthat\u00f3nak. Az egyik: az \u00faj oszt\u00e1lyoknak \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni\u00fck, seg\u00edteni\u00fck \u00e9s t\u00e1mogatniuk kell az \u00f6nk\u00e9ntes er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket, m\u00e9ghozz\u00e1 nem puszt\u00e1n t\u00f6bb er\u0151forr\u00e1s rendelkez\u00e9sre bocs\u00e1t\u00e1s\u00e1val, hanem a lakoss\u00e1g sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u00e9nek a szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sokba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bevon\u00e1s\u00e1val is. A m\u00e1sik m\u00f3d \u00edgy fogalmaz\u00f3dott meg: \u201ea szem\u00e9lyes szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sokat be kell vonni abba a rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z \u00e9s \u00f6sszetett munk\u00e1ba, amellyel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi id<\/span>
\nentit\u00e1s \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t seg\u00edtj\u00fck \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6zz\u00fck, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a gyors n\u00e9pess\u00e9gv\u00e1lt\u00e1s, a magas b\u0171n\u00f6z\u00e9si ar\u00e1ny, a gyermekek n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9se, az elmebetegs\u00e9g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi patol\u00f3gia egy\u00e9b mutat\u00f3i \u00e1ltal jellemzett ter\u00fcleteken\u201d. Ennek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge az\u00e9rt mer\u00fclt fel, mert \u201eaz egy\u00e9nekre ir\u00e1nyul\u00f3 szoci\u00e1lis munka csakis korl\u00e1tozott hat\u00e1s\u00fa lehet olyan ter\u00fcleteken, ahol maga a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6rnyezet a legf\u0151bb g\u00e1tja az egy\u00e9n eg\u00e9szs\u00e9ges fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek\u201d (477. pont). A jelent\u00e9s \u00edgy folytatja: \u201eSz\u00fcks\u00e9g lehet arra, hogy el\u0151seg\u00edts\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9snek (\u00e9s valamennyi vonzat\u00e1nak) kialakul\u00e1s\u00e1t azokban az emberekben, akiknek a sz\u00e1m\u00e1ra ez nem l\u00e9tezik, a felismerhet\u0151en l\u00e9tez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben pedig annak \u00e9rdek\u00e9ben lehet sz\u00fcks\u00e9g er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekre, hogy fennmaradjon \u00e9s er\u0151s\u00f6dj\u00f6n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1s \u00e9s aktivit\u00e1s\u201d (482. pont).<\/span>
\nA Seebohm-jelent\u00e9s 16. fejezet\u00e9t er\u0151s kritik\u00e1val kell vizsg\u00e1lnunk. Nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az \u00f6nk\u00e9ntesek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusai \u00e9s a t\u0151l\u00fck elv\u00e1rhat\u00f3 munk\u00e1k jellege k\u00f6z\u00f6tt. Nem n\u00e9z szembe azzal a probl\u00e9m\u00e1val, hogy vajon az a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka, amelyik a nagy sz\u00fcks\u00e9get szenved\u0151 emberek k\u00f6r\u00e9ben a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1s\u201d-ra \u00f6sszpontos\u00edt, nem g\u00e1tolja-e a legalapvet\u0151bb probl\u00e9m\u00e1k megragad\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekv\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u2013 vagy, ha nem g\u00e1tolja, legal\u00e1bb hozz\u00e1j\u00e1rul-e ehhez a fejl\u0151d\u00e9shez? A 16. fejezetnek azonban m\u00e9gis nagy hat\u00e1sa volt \u00e9s sok \u00faj szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1si oszt\u00e1ly ruh\u00e1zta fel a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 szoci\u00e1lis munk\u00e1sokat kett\u0151s felel\u0151s\u00e9ggel: az \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g szervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s egyfajta laz\u00e1n \u00e9rtelmezett \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9ssel\u201d.<\/span>
\nNem csak a szoci\u00e1lis munka mutatott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka ir\u00e1nt. Az oktat\u00e1s-m\u0171vel\u0151d\u00e9s, e m\u00e1sik szakma \u00e9rdeke a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1ban egy\u00e9rtelm\u0171. Sok\u00e1ig pl. a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6zpontokat ruh\u00e1zt\u00e1k fel a helyi oktat\u00e1si-m\u0171vel\u0151d\u00e9si hat\u00f3s\u00e1gi jogk\u00f6rrel. A Seebohm-jelent\u00e9s ut\u00e1n egy \u00e9vvel egy m\u00e1sik, szint\u00e9n nagy hat\u00e1s\u00fa hivatalos dokumentum l\u00e1tott napvil\u00e1got: az \u201eIfj\u00fas\u00e1g \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka az 1970-es \u00e9vekben\u201d, (Youth Service Development Council, 1969), amely hangs\u00falyozta, hogy a fiatalokkal dolgoz\u00f3 ifj\u00fas\u00e1gi szolg\u00e1latokat nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben be kell vonni az ifj\u00fas\u00e1ggal val\u00f3, klubokon k\u00edv\u00fcli foglalkoz\u00e1sba \u00e9s a fiatalokkal foglalkoz\u00f3 feln\u0151ttekkel folytatott munk\u00e1ba.<\/span>
\nA legnagyobb hat\u00e1s\u00fa dokumentum azonban egy nem hivatalos kiadv\u00e1ny volt, amit csak \u201eGulbenkian-jelent\u00e9s\u201d n\u00e9ven emlegetnek (Gulbenkian Kutat\u00f3csoport, 1968). A Gulbenkian Alap\u00edtv\u00e1ny, e vezet\u0151 adom\u00e1nykezel\u0151 szervezet adott p\u00e9nzt arra, hogy egy gyakorlati \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u0151 elm\u00e9leti szakemberekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 kis kutat\u00f3csoport vizsg\u00e1lja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1t. A csoport a Seebohm-Bizotts\u00e1ggal egyazon \u00e9vben \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1t \u201eK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s\u201d (Community Work and Social Change) c\u00edmmel. B\u00e1r Eilen Younghusband asszony volt az eln\u00f6k, a csoport els\u0151sorban a feln\u0151ttnevel\u00e9st \u00e9s a szoci\u00e1lis munk\u00e1t v\u00e1lasztotta kiindul\u00e1si pontk\u00e9nt. A munkacsoport c\u00e9lja a k\u00e9pz\u00e9ssel kapcsolatos aj\u00e1nl\u00e1sok kidolgoz\u00e1sa volt, ez t\u00f6lti ki a tanulm\u00e1ny legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t. A k\u00e9rd\u00e9s azonban az volt: mire k\u00e9pezz\u00fcnk? \u00c9s a besz\u00e1mol\u00f3 els\u0151 83 lapja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka fogalmi meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val foglalkozik.<\/span>
\nA \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka\u201d kifejez\u00e9st nagyr\u00e9szt e munkacsoport terjesztette el a k\u00f6zhaszn\u00e1latban, addig m\u00e1s kifejez\u00e9seket haszn\u00e1ltak sz\u00e9les k\u00f6rben. \u0150k, mint mondott\u00e1k, sz\u00e1mos ember munk\u00e1j\u00e1ban egy k\u00f6z\u00f6s elemet tal\u00e1ltak, \u00e9spedig azt, hogy mindny\u00e1jan \u201eazon igyekeztek, hogy befoly\u00e1st gyakoroljanak a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s menet\u00e9re, m\u00e9ghozz\u00e1 k\u00e9tf\u00e9le folyamat: a t\u00e1rsadalmi helyzetek elemz\u00e9se \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportokkal val\u00f3 kapcsolatok ki\u00e9p\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n.\u201d (4. pont)<\/span>
\nA csoport h\u00e1rom fajta munk\u00e1t \u00e9rtelmezett olyanokk\u00e9nt, amelyekre egyar\u00e1nt alkalmazhat\u00f3 a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka\u201d kifejez\u00e9s.<\/span>
\nAz els\u0151 egy kicsiny, de n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa csoport munk\u00e1ja volt. Ezek az emberek egyfajta tan\u00e1csad\u00f3i voltak olyan kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportoknak, amilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a lak\u00e1sb\u00e9rl\u0151k egyes\u00fcletei vagy a beiskol\u00e1z\u00e1s el\u0151tti gyerekek j\u00e1tsz\u00f3csoportjai. Ezeket az embereket hol egy v\u00e1rosi szomsz\u00e9ds\u00e1gban, egy falusi k\u00f6rzetben alkalmazt\u00e1k, hol pedig az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok oszt\u00e1lyainak, \u00f6nk\u00e9ntes szervezeteknek, vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportok sz\u00f6vets\u00e9geinek k\u00f6zponti irod\u00e1iban sz\u00e9keltek, \u00e9s a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb ter\u00fcleteken m\u0171k\u00f6d\u0151 csoportoknak aj\u00e1nlott\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00fcket. Szerep\u00fck \u2013 az esetkezel\u0151 \u00e9s kliens\u00e9nek kapcsolat\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u2013 az volt, hogy seg\u00edtsenek az embereknek sz\u00fcks\u00e9gleteik megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s hogy ig\u00e9nyeik kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re megfelel\u0151 \u2013 lehet\u0151leg k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u2013 cselekv\u00e9sbe kezdjenek, \u00e9lve a szakemberek \u00e1ltal ny\u00fajtott inform\u00e1ci\u00f3kkal, tan\u00e1csokkal \u00e9s m\u00e1s egy\u00e9b seg\u00edts\u00e9ggel. Ezek k\u00f6z\u00fcl a munk\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl kor\u00e1bban sokan dolgoztak fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban, ahol a helyi \u00f6nseg\u00edt\u0151 csoportok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra azokat a technik\u00e1kat alkalmazt\u00e1k, amelyeket<\/span>
\n\u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151\u201d technik\u00e1k n\u00e9ven ismer\u00fcnk.<\/span>
\nA m\u00e1sodik t\u00edpus\u00fa munka sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s csoportok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokat pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni \u00e9s er\u0151s\u00edteni. Ez t\u00f6rt\u00e9nhetett folyamatosan, de pl. \u00faj, k\u00f6z\u00f6s projektek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl is Ez mindenkor k\u00f6zponti feladat, p\u00e9ld\u00e1ul a General Secretaries of Councils of Social Service (Szoci\u00e1lis Szolg\u00e1ltat\u00e1si Tan\u00e1csok K\u00f6zponti Titk\u00e1rs\u00e1gainak) feladata volt.<\/span>
\nA munka harmadik t\u00edpusa a j\u00f3l\u00e9ti ter\u00fcletek kutat\u00e1sa \u00e9s fejleszt\u00e9se volt. Ez \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a tervez\u00e9si szakemberek \u00e1ltal gyakorolt, a t\u00e1rsadalmi vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tervez\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba hat\u00f3 nyom\u00e1ssal. \u201eA Bizotts\u00e1g besz\u00e1mol\u00f3ja a tervez\u00e9sben val\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi r\u00e9szv\u00e9telr\u0151l\u201d c\u00edm\u0171 dokumentum azt javasolja, hogy a tervek kialak\u00edt\u00e1sakor jobban figyelembe kell venni az egyszer\u0171 \u00e1llampolg\u00e1rok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t \u00e9s \u00e9rdekeit. (Skeffington, 1969)<\/span>
\nA munk\u00e1nak ezeket a t\u00edpusait term\u00e9szetesen nem tekintett\u00e9k egym\u00e1st\u00f3l mereven elv\u00e1laszthat\u00f3nak. Vegy\u00fcnk egy p\u00e9ld\u00e1t! A Social Development Office of a New Town Development Corporation-ban (az \u00daj V\u00e1ros Fejleszt\u00e9si Test\u00fclet Szoci\u00e1lis Fejleszt\u00e9si Irod\u00e1j\u00e1ban) dolgoz\u00f3 munkacsoport p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6vetkez\u0151kkel foglalkozhat: 1. seg\u00edthet a lakoss\u00e1gnak, hogy l\u00e9trehozza saj\u00e1t csoportjait k\u00f6zvetlen probl\u00e9m\u00e1i megold\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a beteleped\u00e9si folyamat seg\u00edt\u00e9s\u00e9re; 2. seg\u00edtheti az \u00faj v\u00e1ros k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyeinek hat\u00e9kony egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t; 3. tan\u00e1csokat ny\u00fajthat a fejleszt\u00e9si test\u00fclet m\u00e1s oszt\u00e1lyai sz\u00e1m\u00e1ra az \u00faj v\u00e1ros szoci\u00e1lis ig\u00e9nyeivel kapcsolatosan.<\/span>
\nAz az \u00e9rdekes a Gulbenkian-csoport \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sban \u2013 amellett, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1n bel\u00fcl nem hangs\u00falyozt\u00e1k a szoci\u00e1lis munka szerep\u00e9t \u2013 , hogy egyar\u00e1nt gondolkodott sz\u0171kebb \u00e9s t\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben. A \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka\u201d kifejez\u00e9sen olykor nem \u00e9rtettek egyebet, mint a m\u00e1sodik, vagy a harmadik munkat\u00edpushoz tartoz\u00f3 form\u00e1kat, s egyre ink\u00e1bb az olyan munka jel\u00f6l\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt\u00e1k, amit sz\u0171k k\u00f6rnyezetben, vagy speci\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 csoportokkal v\u00e9geztek. Egy mostan\u00e1ban megjelent \u00edr\u00e1s, a Current Issues in Community Work (A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00fajabb t\u00e9m\u00e1i), Community Work Group (A K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munka Munkacsoportja, 1973) a Gulbenkian-jelent\u00e9sben k\u00f6rvonalazott els\u0151 munkat\u00edpust nevezi a h\u00e1rom k\u00f6z\u00fcl k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi (terep) munk\u00e1nak. Ez a k\u00f6nyv is els\u0151sorban ezzel a ter\u00fclettel foglalkozik.<\/span>
\nA Gulbenkian-jelent\u00e9s h\u00e1rmas csoportos\u00edt\u00e1sa egyfajta kulcsot ad a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1hoz. Egy m\u00e1sik lehet az, amely a jelenlegi tev\u00e9kenys\u00e9gek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakmai h\u00e1ttereit vizsg\u00e1lja.<\/span>
\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sokat nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel olyan int\u00e9zm\u00e9nyek alkalmaznak, amelyek l\u00e9nyeg\u00e9ben a szoci\u00e1lis munka int\u00e9zm\u00e9nyei, b\u00e1r a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 (igencsak megb\u00edzhatatlan) adatokb\u00f3l \u00fagy t\u0171nik, mintha a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1soknak nem eg\u00e9szen egy\u00f6t\u00f6de rendelkezne szoci\u00e1lis munk\u00e1s k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel. Azok, akik bizonyos \u00e9rtelemben \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st l\u00e1tnak saj\u00e1t tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck \u00e9s a szoci\u00e1lis munka k\u00f6z\u00f6tt, \u00f6t f\u0151 ter\u00fclettel foglalkoznak. Az els\u0151 az int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa. A m\u00e1sodik az \u00f6nk\u00e9ntesek szervez\u00e9se. A harmadik egy \u00faj, kiterjed\u0151ben l\u00e9v\u0151 ter\u00fclet, a vezet\u00e9s \u00e9s szervez\u00e9s. A negyedik a legink\u00e1bb meghonosodott tev\u00e9kenys\u00e9g: klubmunka mozg\u00e1ss\u00e9r\u00fcltekkel \u00e9s szellemi fogyat\u00e9kosokkal. Az \u00f6t\u00f6dik az olyan \u201efogyaszt\u00f3i szervezetekkel\u201d v\u00e9gzett munka, amilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a Claimants’ Unions and Tenants’ Associations (ig\u00e9nyjogosultak sz\u00f6vets\u00e9gei, lak\u00e1sb\u00e9rl\u0151k egyes\u00fcletei).<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok n\u00e9melyike vitatja azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy mindezek a tev\u00e9kenys\u00e9gi form\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka k\u00f6r\u00e9be tartoznak; k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szeretn\u00e9k kiz\u00e1rni ebb\u0151l a k\u00f6rb\u0151l a specifikus probl\u00e9m\u00e1j\u00fa emberek csoportjaival val\u00f3 foglalkoz\u00e1st, ha ezeket a csoportokat a Social Services Departments (szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1si oszt\u00e1lyok) seg\u00edtik. \u00dagy v\u00e9lem, az a d\u00f6nt\u0151, hogy milyen megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmazunk. Ha a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s arra t\u00f6rekszik, hogy egy csoport \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a mozg\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek \u2013 \u00f6nir\u00e1ny\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t seg\u00edtse el\u0151, azt joggal nevezhetj\u00fck k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1nak. Ha csup\u00e1n szolg\u00e1ltat\u00e1sokr\u00f3l, p\u00e9ld\u00e1ul szabadid\u0151s alkalmakr\u00f3l gondoskodik a kliensek egy csoportja sz\u00e1m\u00e1ra, akkor nem. M\u00e1sr\u00e9szt viszont \u00fagy t\u0171nik, sok Social Services Department (Szoci\u00e1lis Szolg\u00e1ltat\u00e1si Oszt\u00e1ly) t\u00fal sz\u00e9lesen \u00e9rtelmezi a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka\u201d kifejez\u00e9st, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert ez amolyan divat-kifejez\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt az 1968-at k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben. Zavaros gondolkod\u00e1sra vall \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka\u201d n\u00e9vvel illetni egy olyan rutinszer\u0171 szerve<\/span>
\nz\u00e9st, mint a napk\u00f6zi otthon vagy a b\u00f6lcs\u0151de.<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok legr\u00e9gebben megalakult csoportjai t\u00f6bbnyire az oktat\u00e1ssal, m\u0171vel\u0151d\u00e9ssel \u00e1llnak szakmai kapcsolatban. M\u00e1r sz\u00f3ltunk a Local Education Authorities (helyi oktat\u00e1si-m\u0171vel\u0151d\u00e9si hat\u00f3s\u00e1gok) \u00e1ltal biztos\u00edtott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6zpontokr\u00f3l. \u00c9rdekes feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok sz\u00fcletnek a munk\u00e1sok k\u00f6r\u00e9ben Liverpoolban, Sheffieldben \u00e9s m\u00e1sutt. Ezek a k\u00eds\u00e9rletek felhagynak a hagyom\u00e1nyos tantermi oktat\u00e1ssal, mert figyelembe veszik az \u00e9rintettek sz\u00fcks\u00e9gleteit, amelyet saj\u00e1t maguk (\u00e9s szervezeteik) term\u00e9szetesen jobban ismernek az orsz\u00e1gos oktat\u00e1si rendszern\u00e9l. (Clyne, 1974). Az ifj\u00fas\u00e1gi szolg\u00e1ltat\u00e1sokban pedig \u2013 a klubokon \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6zpontokon bel\u00fcl \u00e9s k\u00edv\u00fcl \u2013 nem an nyira a szigor\u00fa klubfegyelem megk\u00f6vetel\u00e9s\u00e9n van a hangs\u00faly, sokkal ink\u00e1bb azon, hogy a munkat\u00e1rsnak el\u0151 kell seg\u00edtenie a fiatalok \u00f6nir\u00e1ny\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. A munka harmadik t\u00edpusa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsolatok ter\u00e9n folytatott tev\u00e9kenys\u00e9g. Ma m\u00e1r sok kis- \u00e9s nagyv\u00e1rosban m\u0171k\u00f6dik Community Relations Council (K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Kapcsolatok Tan\u00e1csa)<\/span>
\n. Ezek \u00f6nk\u00e9ntes test\u00fcletek, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck alapj\u00e1t az 1968-as Race Relations Act (az etnikai kapcsolatok t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9ben) foglaltak k\u00e9pezik (b\u00e1r n\u00e9melyik\u00fck a t\u00f6rv\u00e9ny megjelen\u00e9se el\u0151tt alakult szervezetekb\u0151l fejl\u0151d\u00f6tt ki). Feladatuk nem a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal el\u0151\u00edrt hivatalos egyeztet\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sok lefolytat\u00e1sa, hanem a kezdem\u00e9nyez\u00e9s, a kisebbs\u00e9gek seg\u00edt\u00e9se. Munk\u00e1juk nagy r\u00e9sz\u00e9t t\u00f6bbnyire a feket\u00e9k k\u00f6r\u00e9ben v\u00e9gzett esetkezel\u00e9s, vagy kifejezetten az oktat\u00e1s k\u00e9pezi (p\u00e9ld\u00e1ul az \u201e\u00e1llampolg\u00e1ri ismeretek\u201d iskolai tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak seg\u00edt\u00e9se). Seg\u00edtik a kapcsolatok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t etnikai szervezetekkel, az etnikum-k\u00f6zi kapcsolatokkal foglalkoz\u00f3 test\u00fcletekkel, a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb szolg\u00e1ltat\u00f3 szervezetekkel, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a nagyobb \u00f6nkorm\u00e1nyzati oszt\u00e1lyokkal, hiszen ezek er\u0151sen befoly\u00e1solhatj\u00e1k mindazokat a lehet\u0151s\u00e9geket, amelyeket a feket\u00e9knek ny\u00fajt az orsz\u00e1g. A negyedik csoport azokb\u00f3l \u00e1ll, akik a v\u00e1rosfejleszt\u00e9s \u00fcgyeivel foglalkoznak. Ez egy olyan komplex ter\u00fclet, amely kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rinti a fenn\u00e1ll\u00f3 szakmai int\u00e9zm\u00e9nyeket, b\u00e1r a radik\u00e1lis ter<\/span>
\nvez\u0151k k\u00f6z\u00fcl mind t\u00f6bben kapcsol\u00f3dnak be a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1ba.<\/span>
\nA lak\u00e1sokkal \u00e9s a tervez\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl sok fontolgatja azt, hogy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1ban j\u00e1rtas szakembereket alkalmazzon, vagy m\u00e1r alkalmaz is ilyeneket. Kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtett\u00fck a New Town Development Corporations (\u00faj v\u00e1rosok fejleszt\u00e9si test\u00fcleteinek) szoci\u00e1lis fejleszt\u00e9si szekci\u00f3it. N\u00e9h\u00e1ny lak\u00e1soszt\u00e1ly \u00e9s lak\u00e1segyes\u00fclet alkalmaz m\u00e1r az \u00fajonnan \u00e9rkez\u0151kkel foglalkoz\u00f3 tisztvisel\u0151ket. \u0150k az \u00faj ingatlanokban vagy lak\u00f3telepeken dolgoznak az els\u0151 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben, s seg\u00edtenek az els\u0151 lak\u00f3knak, hogy berendezkedjenek az adott ter\u00fcleten. M\u00e1sok arra alkalmaznak munk\u00e1sokat, hogy azokkal a b\u00e9rh\u00e1zakkal foglalkozzanak, amelyeket az 1919-es lak\u00e1st\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben maguk a lak\u00f3k \u00e9p\u00edtettek. A egykori London County Council (London Megyei Tan\u00e1csa) a legsz\u00edvesebben a London Council of Social Service-n (Szoci\u00e1lis Szolg\u00e1ltat\u00e1sok Londoni Tan\u00e1cs\u00e1n) kereszt\u00fcl v\u00e9geztette az ilyen jelleg\u0171 munk\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t, \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e9nz j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l tov\u00e1bbra is maga gondoskodott. A Skeffington-Bizotts\u00e1g azt javasolta, hogy a he<\/span>
\nlyhat\u00f3s\u00e1gok tervez\u00e9si oszt\u00e1lyain alkalmazzanak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sokat annak biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hat\u00e9konyabban r\u00e9szt vegyen a tervez\u00e9sben.<\/span>
\nNehezen lehetne elk\u00e9pzelni, hogy a lak\u00e1s\u00fcgyi \u00e9s tervez\u00e9si hat\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltal foglalkoztatott munk\u00e1sok f\u00fcggetlenek lehetnek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportok mell\u00e9 \u00e1llhatnak, ha ny\u00edlt konfliktus alakul ki. Semmi akad\u00e1lya nincs viszont annak, hogy \u2013 mondjuk \u2013 a Lak\u00e1s\u00fcgyi Oszt\u00e1ly egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sa seg\u00edtsen a lakb\u00e9rek miatt sztr\u00e1jkol\u00f3 Lak\u00e1sb\u00e9rl\u0151k Egyes\u00fclet\u00e9nek egy \u00f6regek klubja l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s hogy hasonl\u00f3 \u00fcgyekben fenntartson egy hasznos \u2013 b\u00e1r korl\u00e1tozott \u2013 kapcsolatot az egyes\u00fclettel. N\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint azonban ezek a tal\u00e1lkoz\u00f3k \u2013 m\u00e9g ilyen alapon is \u2013 mindig afel\u00e9 tend\u00e1lnak, hogy a hat\u00f3s\u00e1gok ellen\u0151rz\u00e9s\u00fck al\u00e1 vonj\u00e1k a potenci\u00e1lis felforgat\u00f3 csoportokat. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint azonban t\u00fals\u00e1gosan sokv\u00e1ltoz\u00f3s ez a k\u00e9plet ahhoz, hogy b\u00e1rmilyen \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1sra lehet\u0151s\u00e9get adna azoknak a kezdem\u00e9nyez\u00e9seknek a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa kimenet\u00e9t illet\u0151en, amelyek nem kifejezetten f\u00e9kez\u0151 vagy felforgat\u00f3 jelleg\u0171ek.<\/span>
\nA m\u00e1sik oldalon sok olyan \u2013 t\u00f6bbnyire kis \u00f6nk\u00e9ntes int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e1ltal alkalmazott \u2013 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s \u00e1ll, aki seg\u00edti a munk\u00e1slakta k\u00f6rzetek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportjainak a helyi hat\u00f3s\u00e1gokkal \u00e9s m\u00e1sokkal folytatott k\u00fczdelm\u00e9t v\u00e1rosfejleszt\u00e9si \u00e9s igazgat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sekben. Ugyanez a dolga n\u00e9h\u00e1ny olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1snak is, akiket a helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s egy\u00e9b, nem lak\u00e1s\u00fcgyi \u00e9s tervez\u00e9si (hanem p\u00e9ld\u00e1ul oktat\u00e1si-m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1si) oszt\u00e1lyai alkalmaznak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes az \u00f6nk\u00e9ntes int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl a Student Community Action (SCA), (Di\u00e1kok K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Akci\u00f3ja). Ma m\u00e1r sok egyetemi \u00e9s m\u0171szaki f\u0151iskolai di\u00e1kszakszervezet alkalmaz teljes munkaid\u0151ben olyan szervez\u0151ket, akik az SCA keret\u00e9ben tev\u00e9kenykednek. Az SCA csoportjai a di\u00e1kszakszervezeteken bel\u00fcl j\u00f3r\u00e9szt a hagyom\u00e1nyos \u00f6nk\u00e9ntes ifj\u00fas\u00e1gi munk\u00e1val foglalkoznak (vezet\u00e9si j\u00e1t\u00e9kok, dekor\u00e1ci\u00f3k\u00e9sz\u00edt\u00e9s, stb.). Sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck t\u00e1mogat\u00e1st, titk\u00e1rs\u00e1gi er\u0151forr\u00e1sokat \u00e9s elm\u00e9leti szaktan\u00e1csad\u00e1st ny\u00fajtanak azoknak a csoportoknak, amelyek \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fclnek<\/span>
\na k\u00f6zponti \u00e9s a helyi igazgat\u00e1ssal. A legjobbak igen magas illet\u00e9kess\u00e9gi szinten \u00e1llnak \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl sokat hajland\u00f3k az \u00fcgy\u00e9rt \u00e1ldozni, \u00e9s az, hogy nem hatnak r\u00e1juk k\u00e9nyszerek (az er\u0151forr\u00e1s-hi\u00e1nyt\u00f3l eltekintve), a radik\u00e1lis k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s nagyszer\u0171 terep\u00e9v\u00e9 teszi az SCA strukt\u00far\u00e1j\u00e1t.<\/span>
\nEnn\u00e9l a n\u00e9gyes csoportos\u00edt\u00e1sn\u00e1l (ahol a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1t els\u0151sorban a szoci\u00e1lis munk\u00e1val, az oktat\u00e1ssal-m\u0171vel\u0151d\u00e9ssel, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsolatokkal \u00e9s a v\u00e1rosvezet\u00e9ssel hoztuk kapcsolatba), ugyan\u00fagy, mint a Gulbenkian-jelent\u00e9s csoportos\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l, a gyakorlatban nem rajzol\u00f3dnak ki ilyen egy\u00e9rtelm\u0171en a hat\u00e1rvonalak. Egy szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1si oszt\u00e1ly \u00e1ltal alkalmazott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ul egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dhet sz\u00e1mos kliens-szervezettel \u00e9s seg\u00edthet nekik egyebek k\u00f6z\u00f6tt abban, hogy hozz\u00e1jussanak a helyi oktat\u00e1si-m\u0171vel\u0151d\u00e9si ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s kezel\u00e9s\u00e9ben l\u00e9v\u0151 er\u0151forr\u00e1sokhoz; s lehet az ilyen szervezetek k\u00f6z\u00f6tt olyan is, amelyet feket\u00e9k m\u0171k\u00f6dtetnek \u00e9s amely azzal foglalkozik, hogy hogyan \u00e9rintik a feket\u00e9ket a helyi fejleszt\u00e9si tervek? A szakmai \u00e9s az \u00e1gazati hat\u00e1rvonalak gyakran nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek az ilyen k\u00e9rd\u00e9sekben, ez\u00e9rt t\u00f6bben is megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meghat\u00e1rozni, kiket nevezhet\u00fcnk \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1soknak? Olyan emberek \u0151k, akiknek m\u00e9g akkor sem az adott funkci\u00f3k keretein bel\u00fcl kell v\u00e9gezni\u00fck munk\u00e1jukat, ha<\/span>
\nszakos\u00edtott funkci\u00f3j\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyekn\u00e9l dolgoznak, hanem azoknak az embereknek az \u00e9rdekei szerint kell meghat\u00e1rozniuk tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck priorit\u00e1sait, akik sz\u00e1m\u00e1ra a munk\u00e1jukat v\u00e9gzik. Egyre t\u00f6bb ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1snak nincs m\u00e1s szakk\u00e9pzetts\u00e9ge: vagy a munka sor\u00e1n szerzik meg a sz\u00fcks\u00e9ges ismereteket, vagy elv\u00e9geznek egy, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1val kapcsolatos tanfolyamot, amilyenekb\u0151l egyre t\u00f6bbet ind\u00edtanak be az egyetemeken \u00e9s a m\u0171szaki f\u0151iskol\u00e1kon. (R\u00e9szletesen foglalkozik az ilyen tanfolyamokkal az al\u00e1bbi kiadv\u00e1ny: Current Issues in Community Work, Community Work Group, 1973 (\u201eA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00fajabb t\u00e9m\u00e1i\u201d, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munka Csoportja, 1973). Ez ut\u00f3bbi csoportot eml\u00edtve felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, vajon kialakul\u00f3ban van-e a szoci\u00e1lis munk\u00e1t\u00f3l \u00e9s az oktat\u00e1st\u00f3l-m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u0151l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s szakma? A v\u00e1lasz erre f\u00e9lig-meddig igen. K\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl kialakul\u00f3ban van valami, ami nem szoci\u00e1lis munka \u00e9s nem is a r\u00e9gi \u00e9rtelemben vett oktat\u00e1si-m\u0171vel\u0151d\u00e9si tev\u00e9kenys\u00e9g. Neh\u00e9z lenne azonban a \u201eszakma\u201d kifejez\u00e9st alkalmaz<\/span>
\nni erre, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert az ezzel foglalkoz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl ezt sokan kifog\u00e1solhat\u00f3nak tartj\u00e1k.<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok sz\u00e1mos szakmai egyes\u00fclethez tartozhatnak. N\u00e9h\u00e1nyan term\u00e9szetesen megszerzik azt a jogot, hogy a British Association of Social Workers (BASW, a Szoci\u00e1lis Munk\u00e1sok Brit Egyes\u00fclete), vagy a Royal Town Planning Institute (RTPI, Kir\u00e1lyi V\u00e1rostervez\u00e9si Int\u00e9zet) rendes, vagy t\u00e1rsult tagjaiv\u00e1 v\u00e1ljanak. Az egyik els\u0151 test\u00fclet, amely a szoci\u00e1lis- \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6zpontokban dolgoz\u00f3khoz folyamodott, a Society of Neighbourhood Workers ( Szomsz\u00e9ds\u00e1gi Munk\u00e1sok T\u00e1rsas\u00e1ga) volt. A Youth Service Association (Ifj\u00fas\u00e1gi Szolg\u00e1lat Egyes\u00fclet) p\u00e1r \u00e9ve Community and Youth Service Association (CYSA, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s Ifj\u00fas\u00e1gi Szolg\u00e1lat Egyes\u00fcletre) v\u00e1ltoztatta nev\u00e9t. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsolatokkal foglalkoz\u00f3 k\u00f6zhivatalnokoknak is van m\u00e1r egyes\u00fclet\u00fck.<\/span>
\nAz \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka szempontj\u00e1b\u00f3l azonban az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban az Association of Community Workers (ACW, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclete) a legfontosabb test\u00fclet. Ezt 1968-ban hozt\u00e1k l\u00e9tre. Egy ideig azt rem\u00e9lte, hogy elfogadj\u00e1k a Szoci\u00e1lis Munk\u00e1sok Brit Egyes\u00fclete (BASW) t\u00e1rsult szervezetek\u00e9nt. A BASW-t alkot\u00f3 t\u00f6bbi egyes\u00fclet azonban nem fogadta be \u0151ket. Az ACW ennek ellen\u00e9re m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig szigor\u00fa tags\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyeket \u00edrt el\u0151 \u00e9s sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en foglalkozott a szakmai k\u00e9pz\u00e9ssel.<\/span>
\nAz ACW fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t m\u00e9g annak korai szakasz\u00e1ban kem\u00e9nyen b\u00edr\u00e1lta egy cikk, amely a British Journal of Social Work els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg (Popplestone, 1971). A szerz\u0151 szerint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok \u00faj szakm\u00e1t l\u00e9trehoz\u00f3 igyekezete h\u00e1tter\u00e9ben az \u00e1ll, hogy t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck a m\u00e1r meg\u00e1llapodottabb szakm\u00e1k hat\u00e1rter\u00fclet\u00e9n dolgoz\u00f3, ilyen-olyan szakk\u00e9pzetts\u00e9ggel rendelkez\u0151 alkalmazott, akiket saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekeik k\u00f6tnek \u00f6ssze. Popplestone v\u00e9lem\u00e9nye szerint ez nem v\u00e1lik sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en azok haszn\u00e1ra, akikkel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok foglalkoznak. Megk\u00e9rd\u0151jelezte azt is, hat\u00e9kony lehet-e egy\u00e1ltal\u00e1n b\u00e1rmif\u00e9le k\u00f6zeled\u00e9s az olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportokhoz, amelyeknek nincsenek hat\u00e1rozott politikai elveik, \u0151 ugyanis szem\u00e9ly szerint a radik\u00e1lis politikai elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat h\u00edve volt. S b\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny specifikus megjegyz\u00e9se vitathat\u00f3, k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rvel\u00e9s\u00e9nek nagy r\u00e9sze helyes volt.<\/span>
\nAz 1971-es \u00e9v v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve mag\u00e1n az ACW-n bel\u00fcl is egyre vitatottabb\u00e1 v\u00e1lt a szakmai egyes\u00fclett\u00e9 v\u00e1l\u00e1s gondolata.<\/span>
\nA professzionalizmus velej\u00e1r\u00f3i az \u00fcgyf\u00e9l\/szakember kapcsolatok. Az orvos p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6telezetts\u00e9geket v\u00e1llal a beteg\u00e9vel szemben. Joggal v\u00e1rja el t\u0151le a beteg, hogy legjobb k\u00e9pess\u00e9gei szerint kezelje, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy hogyan \u00edt\u00e9li meg, mint egy\u00e9nt. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1snak ebben az \u00e9rtelemben nincsenek \u00fcgyfelei. Alkalmank\u00e9nt k\u00e9rhet ugyan seg\u00edts\u00e9get a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1st\u00f3l egy-egy megalakult, j\u00f3l szervezett csoport, gyakoribb azonban az az eset, hogy egy \u00faj szitu\u00e1ci\u00f3ban h\u0171v\u00f6s fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcl, vagy csak korl\u00e1tozott sz\u00e1m\u00fa kapcsolata van. Semmi \u00e9rtelme annak, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get nevezz\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s \u00fcgyfel\u00e9nek. \u0150 egy\u00e9nekkel \u00e9s csoportokkal foglalkozik a telep\u00fcl\u00e9sen bel\u00fcl (amit esetleg er\u0151s bels\u0151 \u00e9rdekk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nymegoszl\u00e1s jellemez). Annak eld\u00f6nt\u00e9se pedig, hogy mely csoportokkal foglalkozzon, r\u00e9szben term\u00e9szetesen az alkalomt\u00f3l f\u00fcgg, de att\u00f3l is, hogy milyen \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n, milyen felt\u00e9telez\u00e9sekkel szeml\u00e9li \u0151 maga a helyzetet. (Ez\u00e9rt ker\u00fclni fogjuk ebben az \u00edr\u00e1sban az \u201e\u00fcgyf\u00e9l\u201d kifejez\u00e9<\/span>
\nst. \u201eKontakt popul\u00e1ci\u00f3\u201d-nak nevezz\u00fck azoknak az embereknek az \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t, akikkel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s foglalkozik; ezt a sz\u00e9lesebb k\u00f6rt meg kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni att\u00f3l a \u201emag\u201d-nak nevezhet\u0151 csoportt\u00f3l, amelyikkel szorosabb kapcsolatot \u00e9p\u00edt ki.)<\/span>
\nA professzionalizmus olyan szak\u00e9rtelmet is felt\u00e9telez, amilyennel csak kevesen rendelkeznek. Szint\u00e9n a professzionalizmus jellemz\u0151je, hogy csak kell\u0151, elismert szakk\u00e9pzetts\u00e9g birtok\u00e1ban szabad az adott szakm\u00e1t gyakorolni. El kell fogadnunk, hogy csak diplom\u00e1s orvos v\u00e9gezhet seb\u00e9szeti m\u0171t\u00e9teket. De ha azt mondan\u00e1 valaki, hogy csak diplom\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s seg\u00edthet p\u00e9ld\u00e1ul egy lak\u00e1sb\u00e9rl\u0151i szervezet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban, akkor ez ellene sz\u00f3lna az egyes\u00fcl\u00e9si szabads\u00e1gnak, ami pedig a demokr\u00e1cia l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa eleme. Sok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s szerint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka legf\u0151bb feladata \u00e9ppen az, hogy optim\u00e1lis m\u00e9rt\u00e9k\u0171re cs\u00f6kkentse a szakemberek \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi emberek k\u00f6z\u00f6tti megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st a tev\u00e9kenys\u00e9gek t\u00e1gas ter\u00fcletein, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a tervez\u00e9sben \u00e9s a lak\u00e1s\u00fcgyekben, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a szakemberek megossz\u00e1k m\u00e1sokkal, s ne p\u00e9nz\u00e9rt \u00e1rulj\u00e1k az \u00e1ltaluk megszerzett ismereteket. Aki \u00edgy gondolkodik, az nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy \u00f6nmag\u00e1nak k\u00edv\u00e1n professzion\u00e1lis st\u00e1tust szerezni. Egyre t\u00f6bb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s \u00e9rzi \u00fagy, hogy \u2013<\/span>
\nb\u00e1r a k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9g van k\u00e9pz\u00e9sre-, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka, jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an, nem \u00edrhat\u00f3 k\u00f6r\u00fcl egy\u00e9rtelm\u0171en, mint szakma.<\/span>
\nE gondolatmenet \u00e9rtelm\u00e9ben sok b\u00edr\u00e1lat \u00e9rte a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclet\u00e9t, az ACW-t, ez\u00e9rt 1973-as k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen feloldotta a tags\u00e1gra vonatkoz\u00f3 szigor\u00fa k\u00f6vetelm\u00e9nyeket \u00e9s gyakorlatilag lehet\u0151v\u00e9 tette a bel\u00e9p\u00e9st mindazok sz\u00e1m\u00e1ra, akik k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1val foglalkoztak. Hasonl\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkeztek be K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s Ifj\u00fas\u00e1gi Szolg\u00e1lat Egyes\u00fcletben, a CYSA-ban is.. Nagy a jelent\u0151s\u00e9ge annak, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1val foglalkoz\u00f3 k\u00e9t legfontosabb egyes\u00fclet ugyanabban az \u00e9vben \u201eszakm\u00e1tlan\u00edtotta\u201d mag\u00e1t, amelyikben Szoci\u00e1lis Munk\u00e1sok Brit Egyes\u00fclete, a BASW Blackpool-ban tartott \u00e9ves \u00fcl\u00e9s\u00e9n elfogadta a 14-es ind\u00edtv\u00e1nyt, amelyben az szerepelt, hogy \u00f6ssze kell \u00e1ll\u00edtani a szoci\u00e1lis munk\u00e1sok szakmai jegyz\u00e9k\u00e9t \u00e9s a szoci\u00e1lis munk\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 munkahelyeket diplom\u00e1s munk\u00e1soknak kell fenntartani. A K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclete, az ACW ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 test\u00fclet\u00e9nek tagjai olyan emberek, akik aszoci\u00e1lis munk\u00e1ban, a feln\u0151ttoktat\u00e1sban, az ifj\u00fas\u00e1gi munk\u00e1ban, a tervez\u00e9sben \u00e9s az \u201e\u00e1ltal\u00e1nos\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1ban do<\/span>
\nlgoznak. A K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclete, az ACW ma ink\u00e1bb f\u00f3rum, mint szakmai egyes\u00fclet, s egyre n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben foglalkozik k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi aktivist\u00e1k \u00e9s fizetett munk\u00e1sok k\u00e9pz\u00e9s\u00e9vel. Mind\u00f6ssze \u00f6t \u00e9vre volt sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok ebbe a teljesen \u00faj ir\u00e1nyba ford\u00edts\u00e1k szervezet\u00fck tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.<\/span><\/p>\n

A negyedik szakasz \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka, mint radik\u00e1lis, specifikus t\u00e1rsadalmi mozgalom<\/span><\/b><\/div>\n

A K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclet\u00e9ben, az ACW-ben \u00e9s a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s Ifj\u00fas\u00e1gi Szolg\u00e1lat Egyes\u00fcletben, a CYSA-ban v\u00e9grehajtott \u201eszakm\u00e1tlan\u00edt\u00e1s\u201d \u00fagy is tekinthet\u0151, mint annak a jele, hogy \u00faj, kifejezetten radik\u00e1lis szakasza kezd\u0151d\u00f6tt meg a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1nak. Term\u00e9szetesen sokan l\u00e1tn\u00e1k sz\u00edvesen saj\u00e1t szakmai egyes\u00fcleteik radik\u00e1lis ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t pl. az oktat\u00e1s-m\u0171vel\u0151d\u00e9s, a tervez\u00e9s \u00e9s a szoci\u00e1lis munka ter\u00fclet\u00e9n, de egyed\u00fcl a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt ilyen ir\u00e1ny\u00fa er\u0151teljes elmozdul\u00e1s.<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok n\u00e9melyike \u00fagy besz\u00e9l, mintha a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka egy politikailag radik\u00e1lis, specifikus t\u00e1rsadalmi mozgalomm\u00e1 fejl\u0151dne. Att\u00f3l tartunk, hogy ez c\u00e9ltalan ideol\u00f3giai vit\u00e1khoz vezetne arr\u00f3l, mi is igaz\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka? Manaps\u00e1g \u00e1ltal\u00e1ban a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi akci\u00f3\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lj\u00e1k az olyan csoportokban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre, vagy a vel\u00fck val\u00f3 foglalkoz\u00e1sra, amelyek konfliktusban vannak az \u00f6nkorm\u00e1nyzattal, s ugyancsak ez a kifejez\u00e9s alkalmazhat\u00f3 a legink\u00e1bb egy \u00faj, \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1rsadalmi mozgalom megnevez\u00e9s\u00e9re. (Bryant, 1972). A \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka\u201d kifejez\u00e9sbe bele\u00e9rtend\u0151 a munkak\u00f6rben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 foglalkoztat\u00e1s, \u00e9s \u00fagy gondoljuk, ink\u00e1bb azoknak a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re vonatkoztatva alkalmazhat\u00f3, akiknek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportokkal val\u00f3 foglalkoz\u00e1s a meg\u00e9lhet\u00e9si forr\u00e1suk. Sokan vannak azt\u00e1n olyanok is \u2013 b\u00e1r \u00fagy t\u0171nik, most kisebbs\u00e9gben \u2013 , akik az ilyen csoportok k\u00f6z\u00fcl kifejezetten csak az \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151kkel, vagy \u2013 \u00e9s ennek nagyobb a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge \u2013 olyan tev\u00e9kenys\u00e9gekkel foglalkoznak, amelyek nagyj\u00e1ban<\/span>
\n-eg\u00e9sz\u00e9ben vitathatatlan \u00e9rt\u00e9k\u0171ek.<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka kev\u00e9sb\u00e9 radik\u00e1lis v\u00e1ltozatai tov\u00e1bbi jelent\u0151s\u00e9gre tehetnek szert, ha az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok m\u00e9g t\u00f6bb embert alkalmaznak olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s \u00e1ll\u00e1sban, ahol egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozott \u00e9s behat\u00e1rolt a tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r, vagy akkor, ha a t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett karrier-strukt\u00far\u00e1khoz \u201eprofesszionalizmust\u201d \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en szigor\u00fabb k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6vetelm\u00e9nyeket \u00edrnak el\u0151. \u201eA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00fajabb t\u00e9m\u00e1i\u201d szerz\u0151i, akik t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben elm\u00e9leti szakemberek \u00e9s magas rang\u00fa k\u00f6zigazgat\u00e1si alkalmazottak, szemmel l\u00e1that\u00f3an ilyen ir\u00e1ny\u00fa fejl\u0151d\u00e9sre sz\u00e1m\u00edtottak \u00e9s ezt sokkal kedvez\u0151bben \u00edt\u00e9lt\u00e9k meg, mint sok terepmunk\u00e1s. Vil\u00e1gosan megmutatkozik ez abban, hogy felk\u00e9rt\u00e9k a Central Council for Education and Training in Social Work-t (a Szoci\u00e1lis Munka Oktat\u00e1si \u00e9s K\u00e9pz\u00e9si K\u00f6zponti Tan\u00e1cs\u00e1t), j\u00e1tsszon nagyobb szerepet a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1val kapcsolatos \u00e1ltal\u00e1nos-, \u00e9s specifikusan a szoci\u00e1lis munk\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1ra vonatkoz\u00f3 k\u00e9pz\u00e9sben.<\/span>
\nEgyel\u0151re bizonytalan teh\u00e1t annak a kimenetele, amit itt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u201enegyedik f\u00e1zis\u00e1nak\u201d nevezt\u00fcnk. Majd kider\u00fcl, hogy puszt\u00e1n egy szakmai csoport fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek megszakad\u00e1sa lesz-e, vagy egy m\u00e1sf\u00e9le fejl\u0151d\u00e9s kezdete.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka fogalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa fel\u00e9<\/span><\/b><\/div>\n

B\u00e1r meglehet\u0151sen szabadon haszn\u00e1ltuk ebben a fejezetben a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka\u201d \u00e9s a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s\u201d kifejez\u00e9seket \u00e9s nagy vonalakban jelezt\u00fck, milyen t\u00edpus\u00fa munk\u00e1kra vonatkoznak, mindezid\u00e1ig nem adtuk meg ezeknek a kifejez\u00e9seknek a form\u00e1lis defin\u00edci\u00f3j\u00e1t. Ennek els\u0151sorban az az oka, hogy a jelen pillanatban \u2013 minthogy ezek a kifejez\u00e9sek csak p\u00e1r \u00e9ve l\u00e9teznek \u00e9s sokan, de kiss\u00e9 elt\u00e9r\u0151 \u00e9rtelemben haszn\u00e1lj\u00e1k \u0151ket \u2013 , nem lehet fel\u00e1ll\u00edtani egy \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadhat\u00f3, prec\u00edz defin\u00edci\u00f3t. R\u00e1ad\u00e1sul az a t\u00e9ny, hogy egyre t\u00f6bb embert neveznek \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s\u201d-nak \u00e9s \u0151k maguk is ezt a c\u00edmk\u00e9t haszn\u00e1lj\u00e1k, azt sugallja, hogy vannak felismerhet\u0151 k\u00f6z\u00f6s elemek a munk\u00e1jukban. Ebb\u0151l viszont az k\u00f6vetkezik, hogy igenis van lehet\u0151s\u00e9g \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g is van a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka valamilyen form\u00e1lis meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra.<\/span>
\nAzt is mondhatn\u00e1 valaki, hogy mag\u00e1nak a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d sz\u00f3nak a pontos jelent\u00e9se itt nem k\u00f6zponti fontoss\u00e1g\u00fa. A szociol\u00f3giai szakirodalom b\u0151s\u00e9gesen foglalkozik vele. A legut\u00f3bbi \u00edr\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge a fogalom ideol\u00f3giai haszn\u00e1lat\u00e1t kritiz\u00e1lja. A szociol\u00f3gusok t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9g \u00edgy is azon a v\u00e9lem\u00e9nyen van, hogy a kifejez\u00e9s j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 (Worsley \u00e9s m\u00e1sok, 1970, pp.246\u201359; Clark,1973). A \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d sz\u00f3t azonban szociol\u00f3giai \u00e9rtelmez\u00e9sein k\u00edv\u00fcl, t\u00e1g \u00e9rtelemben is haszn\u00e1lj\u00e1k a t\u00e1rsadalomigazgat\u00e1sban. \u00dagy t\u0171nik, ennek a laza \u00e9rtelmez\u00e9snek k\u00e9t fogalmi tartalma van, s mindkett\u0151 fellelhet\u0151 a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi gondoskod\u00e1s\u201d (\u201ecommunity care\u201d) \u00e9s a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi otthon\u201d (\u201ecommunity home\u201d) kifejez\u00e9sekben. Az els\u0151n\u00e9l olyan folyamatr\u00f3l van sz\u00f3, amely az \u201eint\u00e9zm\u00e9nyeken\u201d k\u00edv\u00fcl zajlik, a sz\u00f3nak szorosan vett \u00e9s pejorat\u00edv \u00e9rtelm\u00e9ben egyar\u00e1nt. A m\u00e1sodikkal azt akarjuk mondani, hogy az emberekkel val\u00f3 foglalkoz\u00e1s jobb, hum\u00e1nusabb m\u00f3dj\u00e1ra adunk \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st (Johann, 1970).<\/span>
\nA \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka\u201d kifejez\u00e9sben a t\u00e1g \u00e9rtelmez\u00e9s e mindk\u00e9t eleme benne foglaltatik. Vegy\u00fck figyelembe els\u0151k\u00e9nt azt a t\u00e9nyt, hogy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1k j\u00f3 r\u00e9sze a k\u00e9t nagy alakzaton \u2013 a korm\u00e1nyzaton \u00e9s az iparon \u2013 k\u00edv\u00fcli politikai \u00e9lettel foglalkozik. A m\u00e1sodik t\u00e9ny pedig az, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1sok ink\u00e1bb egy m\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u0171 t\u00e1rsadalmi szervez\u0151d\u00e9st, mint puszt\u00e1n j\u00e1rul\u00e9kos szolg\u00e1ltat\u00e1st biztos\u00edtanak. A \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d sz\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelme teh\u00e1t vonatkozik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1ra, m\u00edg a szorosabb meghat\u00e1roz\u00e1sai nem vonatkoztathat\u00f3k r\u00e1 k\u00f6zvetlen\u00fcl.<\/span>
\nB\u00e1rmilyen defin\u00edci\u00f3t alkalmazunk, a hangs\u00falynak a v\u00e9gzett munk\u00e1n kell lennie, nem a hozz\u00e1illesztett \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi\u201d jelz\u0151n. Egy \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadhat\u00f3 defin\u00edci\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul valahogy \u00edgy hangozhat:<\/span>
\n\u201eA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka olyan emberek \u00e1ltal gyakorolt tev\u00e9kenys\u00e9g, akiket az\u00e9rt alkalmaznak, hogy seg\u00edtsenek m\u00e1soknak probl\u00e9m\u00e1ik \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geik meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s abban, hogy re\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9seket hozzanak olyan kollekt\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9gre, amellyel a saj\u00e1t maguk \u00e1ltal meghat\u00e1rozott m\u00f3don oldhatj\u00e1k meg probl\u00e9m\u00e1ikat \u00e9s \u00e9lhetnek lehet\u0151s\u00e9geikkel. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1s seg\u00edti \u0151ket abban is, hogy megval\u00f3s\u00edts\u00e1k az ilyen m\u00f3don hozott d\u00f6nt\u00e9seiket, tov\u00e1bb\u00e1 seg\u00edti k\u00e9pess\u00e9geik \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1guk fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.\u201d<\/span>
\nEz persze meglehet\u0151sen elvont meghat\u00e1roz\u00e1s. A seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s jelleg\u00e9t a tov\u00e1bbi fejezetek fogj\u00e1k egy\u00e9rtelm\u0171bb\u00e9 tenni.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6nyv tov\u00e1bbi fejezeteinek fontos r\u00e9szletei A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyben (K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclete, 1993. jelentek meg.<\/span><\/i><\/p>\n

A Baldock-k\u00f6nyv ford\u00edtott v\u00e1ltozta 13 \u00e9vvel ezel\u0151tt ker\u00fclt hozz\u00e1nk. Ford\u00edt\u00f3j\u00e1t sajnos sem akkor, sem az\u00f3ta nem siker\u00fclt azonos\u00edtanunk. A fenti r\u00e9szletet szerkesztette Varga A. Tam\u00e1s, a ford\u00edt\u00e1st szakmailag ellen\u0151rizte Vercseg Ilona. (A szerk.)<\/span><\/i><\/p>\n

A m\u0171 eredeti c\u00edme:<\/span>
\nP. Baldock:<\/span>
\nCommunity Work and Social Work, London and Boszton, Routledge & Kegan Paul, 1974.<\/span><\/p>\n

Az els\u0151 fejezet utal\u00e1sainak bibliogr\u00e1fi\u00e1ja<\/span><\/b><\/p>\n

BATTEN<\/span><\/b>,T. R. (I967), The Non-directive Approach to Group and Community Work, Oxford University Press.<\/span>
\nBOOKER<\/span><\/b>, I. (I962), ‘Project in Menfi: An Experiment in Social Development’, Social Services Quarterly, 35, no. 4.<\/span>
\nBRYANT<\/span><\/b>, R. (1972), ‘Community Action’, British Journal of Social Work, 2, no. 3.<\/span>
\nCLARK<\/span><\/b>, D. B. (1973), `The Concept of Community: A Reexamination’, Sociological Review, 2r, no. 3.<\/span>
\nCLYNE<\/span><\/b>, P. (1974), The Disadvantaged Adult, Longman.<\/span>
\nDENNIS<\/span><\/b>, N. (1958), `The Popularity of the Neighbourhood\/Community Idea’, Sociological Review, n.s. 6.<\/span>
\nGoETSCHIUS<\/span><\/b>, G. w. (1969), Working with Community Groups: Using<\/span>
\nCommunity Development as a Method of Social Work, Routledge & Kegan Paul.<\/span>
\nGULBENKIAN STUDY GROUP (1968)<\/span><\/b>, Community Work and Social Change, Longman.<\/span>
\nJOHANN<\/span><\/b>, R. o. (I97o), ‘Developing Community’, The Way, Io, no. z.\u00a0<\/span>JONES<\/span><\/b>, D. and\u00a0<\/span>MAYO<\/span><\/b>, M. (eds) (I974), Community WORK: One, Routledge & Kegan Paul.<\/span>
\nMITTON<\/span><\/b>, R. and\u00a0<\/span>MORRISON<\/span><\/b>, E. (1972), A Community Project in Notting Dale, Allen Lane.<\/span>
\nPARK<\/span><\/b>, R. N. (1952), Human Communities: The City and Human Ecology, Collected Papers Vol. 2, Free Press.<\/span>
\nPOPPLESTONE<\/span><\/b>, G. (1971), ‘The Ideology of the Professional Community Workers’, British Journal of Social Work, 1, no.1 .<\/span>
\nSEEBOHM<\/span><\/b>\u00a0(1968), Report of the Committee on Local Authority and Allied Personal Social Services, HMSO.<\/span>
\nSKEFFINGTON<\/span><\/b>\u00a0(1969), People and Planning: The Report of the Committee on Public Participation in Planning, HMSO.<\/span>
\nTHOMASON<\/span><\/b>, c. F. (1969), The Professional Approach to Community Work, Sands.<\/span>
\nTWELVETREES<\/span><\/b>, a. c. (I971), `An Explanatory Study of Community Associations Based on Four Areas of Edinburgh’, International Review of Community Development, nos 25-6, Rome.<\/span>
\nWHITE<\/span><\/b>, L. (I95o), Community or Chaos?, National Council<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Orsz\u00e1gunkban (az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban. A szerk.) \u2013 \u00f6nk\u00e9nyesen ugyan, de nem alaptalanul, \u2013 n\u00e9gy egym\u00e1st \u00e1tfed\u0151 szakaszra oszthatjuk fel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Az els\u0151 szakasz az 1880-as \u00e9vekt\u0151l az 1920-as \u00e9vekig tartott. Ekkoriban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka nem volt egy\u00e9b, mint a szoci\u00e1lis munka egyik aspektusa.<\/p>\n","protected":false},"author":362,"featured_media":3405,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[466,8,7],"tags":[],"coauthors":[468],"class_list":["post-2771","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2001-1","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka - 1. fejezet (r\u00e9szletek) - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka - 1. fejezet (r\u00e9szletek) - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Orsz\u00e1gunkban (az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban. A szerk.) \u2013 \u00f6nk\u00e9nyesen ugyan, de nem alaptalanul, \u2013 n\u00e9gy egym\u00e1st \u00e1tfed\u0151 szakaszra oszthatjuk fel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Az els\u0151 szakasz az 1880-as \u00e9vekt\u0151l az 1920-as \u00e9vekig tartott. Ekkoriban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka nem volt egy\u00e9b, mint a szoci\u00e1lis munka egyik aspektusa.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-07-10T12:57:11+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T15:49:56+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1333\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1907\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Peter Baldock\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Peter Baldock\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"44 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Peter Baldock\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/\"},\"author\":{\"name\":\"Peter Baldock\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/389720f0918f955c509f17bfbe9297f2\"},\"headline\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka – 1. fejezet (r\u00e9szletek)\",\"datePublished\":\"2020-07-10T12:57:11+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T15:49:56+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/\"},\"wordCount\":8834,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg\",\"articleSection\":[\"Parola 2001\/1\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/\",\"name\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka - 1. fejezet (r\u00e9szletek) - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg\",\"datePublished\":\"2020-07-10T12:57:11+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T15:49:56+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/389720f0918f955c509f17bfbe9297f2\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg\",\"width\":1333,\"height\":1907},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka – 1. fejezet (r\u00e9szletek)\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/389720f0918f955c509f17bfbe9297f2\",\"name\":\"Peter Baldock\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/07dab687d98e7e5e66af28b7bd296290\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/58f7856464979ee0951a9c1d3d29e55916dcf8db366a6fcfdc3cb6c4a4a1c056?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/58f7856464979ee0951a9c1d3d29e55916dcf8db366a6fcfdc3cb6c4a4a1c056?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Peter Baldock\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/peter-baldock\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka - 1. fejezet (r\u00e9szletek) - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka - 1. fejezet (r\u00e9szletek) - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"Orsz\u00e1gunkban (az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban. A szerk.) \u2013 \u00f6nk\u00e9nyesen ugyan, de nem alaptalanul, \u2013 n\u00e9gy egym\u00e1st \u00e1tfed\u0151 szakaszra oszthatjuk fel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Az els\u0151 szakasz az 1880-as \u00e9vekt\u0151l az 1920-as \u00e9vekig tartott. Ekkoriban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka nem volt egy\u00e9b, mint a szoci\u00e1lis munka egyik aspektusa.","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-07-10T12:57:11+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T15:49:56+00:00","og_image":[{"width":1333,"height":1907,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Peter Baldock","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Peter Baldock","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"44 perc","Written by":"Peter Baldock"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/"},"author":{"name":"Peter Baldock","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/389720f0918f955c509f17bfbe9297f2"},"headline":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka – 1. fejezet (r\u00e9szletek)","datePublished":"2020-07-10T12:57:11+00:00","dateModified":"2020-07-30T15:49:56+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/"},"wordCount":8834,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg","articleSection":["Parola 2001\/1","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/","name":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka - 1. fejezet (r\u00e9szletek) - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg","datePublished":"2020-07-10T12:57:11+00:00","dateModified":"2020-07-30T15:49:56+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/389720f0918f955c509f17bfbe9297f2"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/01.2.jpeg","width":1333,"height":1907},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/kozossegi-munka-es-szocialis-munka-1-fejezet-reszletek\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka \u00e9s szoci\u00e1lis munka – 1. fejezet (r\u00e9szletek)"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/389720f0918f955c509f17bfbe9297f2","name":"Peter Baldock","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/07dab687d98e7e5e66af28b7bd296290","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/58f7856464979ee0951a9c1d3d29e55916dcf8db366a6fcfdc3cb6c4a4a1c056?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/58f7856464979ee0951a9c1d3d29e55916dcf8db366a6fcfdc3cb6c4a4a1c056?s=96&d=mm&r=g","caption":"Peter Baldock"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/peter-baldock\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2771","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/362"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2771"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2771\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4680,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2771\/revisions\/4680"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3405"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2771"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2771"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2771"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=2771"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}