{"id":2510,"date":"2020-06-26T09:26:45","date_gmt":"2020-06-26T09:26:45","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=2510"},"modified":"2020-07-30T11:54:33","modified_gmt":"2020-07-30T11:54:33","slug":"a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/","title":{"rendered":"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN"},"content":{"rendered":"

Megjelen\u00e9s (angol nyelven):<\/span>
\nBrake, R.\u2013 Deller, U.:\u00a0<\/span>Community Development \u2013 a European Challenge.<\/span><\/i>\u00a0Leverkusen\u2013Opladen, 2008, Barbara Budrich, 41\u201352. p.<\/span><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/span><\/b><\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 \u00edr\u00e1s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t mutatja be N\u00e9metorsz\u00e1gban, a kezdetekt\u0151l eg\u00e9szen a ma aktu\u00e1lis trendekig, kih\u00edv\u00e1sokig. A brit illetve az amerikai settlement mozgalom hagyom\u00e1nyaira t\u00e1maszkodva a n\u00e9metorsz\u00e1gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a szoci\u00e1lis munka h\u00e1rom f\u0151 m\u00f3dszer\u00e9nek (egy\u00e9ni esetkezel\u00e9s, csoportmunka \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s) egyik\u00e9b\u0151l v\u00e1lt magasabb szint\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelvv\u00e9. Szorosan kapcsol\u00f3dik ehhez a fejl\u0151d\u00e9si folyamathoz a konfliktus-orient\u00e1lt politik\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elmozdul\u00e1s a politika egy m\u00e1sfajta \u00e9rtelmez\u00e9se fel\u00e9, amely szembehelyezkedik a t\u00e1rsadalmi kirekeszt\u00e9ssel \u00e9s marginaliz\u00e1ci\u00f3val, legyen sz\u00f3 egy\u00e9nekr\u0151l, t\u00e1rsadalmi csoportokr\u00f3l, vagy ak\u00e1r egy teljes v\u00e1rosi ker\u00fcletr\u0151l. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s elm\u00e9lete \u00e9s gyakorlata el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 legnagyobb kih\u00edv\u00e1s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u201et\u00e1rsadalompolitiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak\u201d sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge, amely egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lik.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9se<\/span><\/b><\/p>\n

A n\u00e9met k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka a brit, illetve amerikai settlement mozgalom hagyom\u00e1nyaira \u00e9p\u00fclve alakult ki N\u00e9metorsz\u00e1gban. Els\u0151k\u00e9nt Dennison v\u00e9gzett \u00fatt\u00f6r\u0151 jelleggel k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 munk\u00e1t Kelet-London szeg\u00e9nynegyedeiben, majd Samuel \u00e9s Henrietta Barnett megalap\u00edtott\u00e1k a Toynbee Hallt \u00e9s az Oxford House-t, hogy olvas\u00e1sra, \u00edr\u00e1sra \u00e9s sz\u00e1mtanra tan\u00edts\u00e1k a szeg\u00e9nynegyedek lak\u00f3it. A chicagoi Jane Addams ek\u00f6zben azzal az elk\u00e9pzel\u00e9ssel \u00e1llt el\u0151, hogy a szeg\u00e9nyeket, fogyat\u00e9kosokat, bev\u00e1ndorl\u00f3kat \u00e9s hajl\u00e9ktalanokat szervezett m\u00f3don kellene seg\u00edteni. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben v\u00e9gzett munka m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 motiv\u00e1ci\u00f3 teh\u00e1t eleinte humanit\u00e1rius, illetve vall\u00e1si jelleg\u0171 volt. Ezt eg\u00e9sz\u00edtette ki a j\u00f3t\u00e9konykod\u00e1s eszm\u00e9je, amely a munk\u00e1soszt\u00e1ly ingatag t\u00e1rsadalmi h\u00e1tter\u00e9t volt h\u00edvatott er\u0151s\u00edteni. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s alap\u00edt\u00f3i arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a h\u00e1tr\u00e1nyos szoci\u00e1lis helyzettel csak abban az esetben lehet \u00e9rdemben foglalkozni, ha szoci\u00e1lpolitika \u00e9s az oktat\u00e1spolitika egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek egym\u00e1ssal.<\/span><\/p>\n

Ebben az id\u0151ben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei a k\u00f6vetkez\u0151k voltak:<\/span>
\n1. Az \u00f6nseg\u00edt\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa (a k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel korai megnyilv\u00e1nul\u00e1sak\u00e9nt);<\/span>
\n2. Csapatmunka \u00e9s a h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s \u00e1ldozatainak megszervez\u00e9se;<\/span>
\n3. Az oktat\u00e1s helyzet\u00e9nek el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa;<\/span>
\n4. A szeg\u00e9nys\u00e9g, munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g \u00e9s hajl\u00e9ktalans\u00e1g elleni k\u00fczdelem.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s alapelvei a k\u00f6vetkez\u0151k voltak:<\/span>
\n\u2013 Nincs j\u00f3t\u00e9konykod\u00e1s (a t\u00fal sok j\u00f3t\u00e9konykod\u00e1s f\u00fcgg\u0151s\u00e9ghez vezet);<\/span>
\n\u2013 Nincs paternalizmus (k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel);<\/span>
\n\u2013 Nincs oszt\u00e1lyok szerinti elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s.<\/span><\/p>\n

A m\u00falt sz\u00e1zad sor\u00e1n sz\u00e1mos n\u00e9met v\u00e1rosban j\u00f6ttek l\u00e9tre szomsz\u00e9ds\u00e1gi k\u00f6zpontok, ezzel kapcsolatban Walter Classens, Friedrich Siegmund-Schultze \u00e9s Hertha Kraus nev\u00e9t kell megeml\u00edten\u00fcnk. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s 1922 k\u00f6z\u00f6tt egy sor k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9ssel kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s szervezet l\u00e1tott napvil\u00e1got.<\/span><\/p>\n

A n\u00e9met k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s c\u00e9ljai, okai a k\u00f6vetkez\u0151k voltak:<\/span>
\n1<\/span>.\u00a0<\/span>Alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g fokoz\u00e1sa (helyi kapcsolatok);<\/span>
\n2. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1zak l\u00e9trehoz\u00e1sa;<\/span>
\n3. A ment\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi katasztr\u00f3f\u00e1k okainak megtal\u00e1l\u00e1sa;<\/span>
\n4. Az amerikai \u00e9s brit settlement elk\u00e9pzel\u00e9sek meghonos\u00edt\u00e1sa.<\/span><\/p>\n

Ezt k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9met k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a fasizmus miatt megsz\u0171nt l\u00e9tezni. A harmincas \u00e9vekben a n\u00e9metek bez\u00e1ratt\u00e1k a szomsz\u00e9ds\u00e1gi k\u00f6zpontokat, majd minden ilyen k\u00f6zpontot megsz\u0171ntettek a megsz\u00e1llt ter\u00fcleteken is. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyi seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1sban mer\u00fclt ki, a n\u00e9metorsz\u00e1gi szoci\u00e1lis munk\u00e1sok pedig emigr\u00e1ltak.<\/span>
\nA h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n megint \u00fajj\u00e1\u00e9led a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s, annak brit \u00e9s amerikai m\u0171vel\u0151i, illetve Hertha Kraus \u00fajabb szomsz\u00e9ds\u00e1gi k\u00f6zpontokat hoznak l\u00e9tre szerte az orsz\u00e1gban. A k\u00f6zpontok legfontosabb funkci\u00f3ja, hogy m\u00e9rs\u00e9kelj\u00e9k a h\u00e1bor\u00fa okozta nyomor\u00fas\u00e1got, \u00e9s el\u0151seg\u00edts\u00e9k a demokr\u00e1cia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1gban. 1951-ben Hertha Kraus kiadja a \u201eK\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s\u201d alkot\u00f3elemeit, amelyben t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt kijelenti, hogy a szakembereknek egy\u00fctt kell m\u0171k\u00f6dni\u00fck a laikus \u00f6nk\u00e9ntesekkel. Herbert Lattke munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s 1955-ben is \u00faj lend\u00fcletet kap.<\/span>
\nAz az\u00f3ta eltelt id\u0151ben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s egyre ink\u00e1bb a szoci\u00e1lis munka egyik alapvet\u0151 m\u00f3dszer\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Ek\u00f6zben k\u00e9t nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 konferencia (M\u00fcnchen, Rio de Janeiro) is a n\u00e9met k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s tov\u00e1bbi fejleszt\u00e9s\u00e9t szorgalmazza. A hatvanas-hetvenes \u00e9vekben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak lehet\u00fcnk szemtan\u00fai N\u00e9metorsz\u00e1gban: sz\u00e1mos tev\u00e9kenys\u00e9g szervez\u0151dik, kiadv\u00e1nyok, tudom\u00e1nyos munk\u00e1k l\u00e1tnak napvil\u00e1got, alap\u00edtv\u00e1nyok j\u00f6nnek l\u00e9tre, megszervez\u0151dik a szakk\u00e9pz\u00e9s. A szomsz\u00e9ds\u00e1gi k\u00f6zpontok a k\u00fclv\u00e1rosi ter\u00fcleteken is egyre szaporodnak, \u00e9s szakk\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajtanak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n. A szoci\u00e1lis munk\u00e1sok pedig er\u0151iket egyes\u00edtve sz\u00e1mos olyan szervezet alap\u00edtanak, amelyek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9ssel, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9ssel foglalkoznak.<\/span>
\nA kilencvenes \u00e9vekt\u0151l azut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u00faj ir\u00e1nyt vesz, \u00e9s a t\u00e1rsadalmi t\u00e9r ker\u00fcl a k\u00f6z\u00e9ppontba. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka alapelvei, m\u00f3dszerei megint alkalmaz\u00e1sra ker\u00fclnek, de m\u00e1s elnevez\u00e9ssel: k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel, helyi napirend, ker\u00fcletfejleszt\u00e9s, v\u00e1rosi munka, valamint hangs\u00falyos szerephez jutnak a gazdas\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9sek is.<\/span><\/p>\n

A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelv<\/span><\/b><\/p>\n

A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u2013 az a m\u00f3dszer, amely m\u00e1ra a szoci\u00e1lis munka \u00f6sszes szakter\u00fclet\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelv\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt \u2013 nemcsak a szoci\u00e1lis munka ter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl ny\u00fajt alapvet\u0151 \u00fatmutat\u00e1st, hanem azon k\u00edv\u00fcl is, mint egy, a t\u00e1rsadalmi ter\u00fclethez k\u00f6t\u0151d\u0151 intervenci\u00f3s strat\u00e9gia. Sz\u00e1mos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, fogalom \u00e9s szervezeti forma l\u00e9tezik, amely az \u00fan. \u201ebelakott vil\u00e1gra\u201d illetve \u201et\u00e1rsadalmi ter\u00fcletre\u201d \u00e9p\u00edt: ilyen a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s, a szomsz\u00e9ds\u00e1gi alap\u00fa szoci\u00e1lis munka, a ker\u00fcletfejleszt\u00e9s, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megjel\u00f6l\u00e9sek, amelyek val\u00f3j\u00e1ban valami nagyon hasonl\u00f3t takarnak, s amelyek ennek ellen\u00e9re, vagy \u00e9pp emiatt, egym\u00e1ssal versengve rekl\u00e1mozz\u00e1k magukat \u00e9s k\u00fczdenek az \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s\u00e9rt.<\/span>
\nAz eml\u00edtett megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek mindegyike szoros kapcsolatban \u00e1ll az \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1rsadalmi fejlem\u00e9nyekkel, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a struktur\u00e1lis munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9ggel, amely a hetvenes \u00e9vekt\u0151l folyamatosan n\u00f6vekszik, \u00e9s egyre ink\u00e1bb kirekeszti az embereket a t\u00e1rsadalomban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telb\u0151l.<\/span>
\nAmi mindegyik megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben k\u00f6z\u00f6s, az az a t\u00e9ny, hogy alapelveik \u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1suk viszonylat\u00e1ban mindannyian az \u00e1llampolg\u00e1rok aktiviz\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t tartj\u00e1k szem el\u0151tt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel saj\u00e1t \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeik saj\u00e1t \u00e9rdek\u00fckben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fejleszt\u00e9s\u00e9re. Hasonl\u00edtanak tov\u00e1bb\u00e1 abban is, hogy valamennyien k\u00f6zel \u00e1llnak a (t\u00e1rsadalom)politika ter\u00fclet\u00e9hez \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Agenda 2010-hez, az aktiviz\u00e1l\u00f3 szoci\u00e1lis \u00e1llamr\u00f3l \u00e1ltaluk kialak\u00edtott modellhez \u2013, \u00e9s sok esetben a \u201eSoziale Stadt\u201d (Szoci\u00e1lis V\u00e1ros) n\u00e9v alatt fut\u00f3 v\u00e1rosfejleszt\u0151 programokhoz is. Ez a k\u00f6zels\u00e9g ugyanakkor egy\u00fctt j\u00e1r annak a r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 ig\u00e9nynek az \u00fajb\u00f3li meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel is, hogy a szoci\u00e1lis munka t\u00e1rsadalmi politiz\u00e1lts\u00e1ga f\u00fcggetlen tudjon maradni ebben a felbolydult id\u0151szakban is. A jelenleg uralkod\u00f3 elm\u00e9let \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9gi ir\u00e1ny tal\u00e1n \u00edgy \u00edrhat\u00f3 le legjobban: \u201ebeavatkoz\u00e1s \u00f6nkorm\u00e1nyzati szinten\u201d.<\/span><\/p>\n

H\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben<\/span><\/b><\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben v\u00e9gzett h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9s egyetemes alapelve a szoci\u00e1lis \u00e9s oktat\u00e1si munk\u00e1nak, amelynek c\u00e9lja az egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv probl\u00e9m\u00e1k orvosol\u00e1sa. A t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleti orient\u00e1ci\u00f3t nem csup\u00e1n t\u00e9rbeli alapvet\u00e9sk\u00e9nt kell \u00e9rtelmezni, hanem olyasvalamik\u00e9nt, ami l\u00e9nyeges m\u00f3dszertani implik\u00e1ci\u00f3kat is felvet. A megk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek mind az oktat\u00e1si m\u00f3dszerek kritik\u00e1j\u00e1t megfogalmaz\u00f3 pedag\u00f3giai ter\u00fcleteken, mind a szociol\u00f3gi\u00e1ban, mind pedig a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelv\u00e9ben fellelhet\u0151ek gy\u00f6kerei (Hinte 2001, 83).<\/span>
\nA szoci\u00e1lis munka ter\u00fclet\u00e9n a \u201et\u00e1rsadalmi ter\u00fcleti orient\u00e1ci\u00f3\u201d (Josupeit\u2013Teschke 2004, 27\u201330) v\u00e1lt\u00a0<\/span>a<\/span><\/i>\u00a0szakkifejez\u00e9ss\u00e9. Ez a fajta orient\u00e1ci\u00f3 \u00f6nmag\u00e1ban nem az egy\u00e9ni ter\u00fcletekre ir\u00e1nyul, hanem \u00f6sszekapcsolja a szoci\u00e1lis munka valamennyi tev\u00e9kenys\u00e9gi ter\u00fclet\u00e9t. Az is figyelemrem\u00e9lt\u00f3, hogy nem \u201ecsak\u201d a szakmai k\u00f6r\u00f6k alkalmazz\u00e1k ezt a kifejez\u00e9st: a Kommunale Gemeinschaftsstelle f\u00fcr Verwaltungsvereinfachung (a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzati teend\u0151k egyszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re l\u00e9trej\u00f6tt \u00f6nkorm\u00e1nyzati test\u00fclet), is kifejtette v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t ebben a t\u00e9m\u00e1ban, ugyanakkor a politika \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9nek vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gei is \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben v\u00e9gzett h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9st, ami seg\u00edt a k\u00f6zkiad\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9ben.<\/span>
\nA helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben v\u00e9gzett h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9s egyfajta \u00e1ltal\u00e1nos vez\u00e9rfonal, amelynek alapelvei \u00fatmutat\u00e1sk\u00e9nt alkalmazhat\u00f3ak. Ez azt is jelenti, hogy a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben v\u00e9gzett h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9shez, amennyiben azt specifikusan k\u00edv\u00e1njuk alkalmazni, sz\u00fcks\u00e9g van egy helyi vitafolyamat beind\u00edt\u00e1s\u00e1ra is.<\/span>
\nA t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleti orient\u00e1ci\u00f3 eredetileg a\u00a0<\/span>t\u00e1rsadalmi ter\u00fclet<\/span><\/i>\u00a0kifejez\u00e9sre utal, \u00e9s ennek pontos defin\u00edci\u00f3j\u00e1hoz ez ut\u00f3bbit is defini\u00e1lnunk kell, amennyiben \u201ea t\u00e1rsadalmi ter\u00fclet az a hely, ahol a mindennapi \u00e9let bizonyos t\u00e1rsadalmi struktur\u00e1lis viszonyai specifikus, tiszt\u00e1n \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00e9s identit\u00e1salak\u00edt\u00f3 m\u00f3don megval\u00f3sulnak\u201d (Josupeit\u2013Teschke 2004, 28). A kifejez\u00e9s sok szempontb\u00f3l \u00e1tfed\u00e9seket mutat a\u00a0<\/span>belakott vil\u00e1g<\/span><\/i>\u00a0kifejez\u00e9ssel, amely azon emberek\/csoportok lehet\u0151s\u00e9geit \u00edrja le, akik k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alternat\u00edv m\u00f3dokon tev\u00e9kenykednek. Ezt az alternat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9get azonban v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben a t\u00e1rsadalmi keretrendszer viszonyai is befoly\u00e1solj\u00e1k. Az emberek \u00e9s a t\u00e1rsadalmi ter\u00fclet teh\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen f\u00fcggenek egym\u00e1st\u00f3l.<\/span><\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleti orient\u00e1ci\u00f3 alapelvei:<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>\u201ea m\u00f3dszer alap\u00fa (speci\u00e1lisan a szoci\u00e1lis munk\u00e1ra jellemz\u0151) \u00f6sszetev\u0151k kombin\u00e1l\u00e1sa;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>az \u00f6sszes cselekv\u00e9si \u00e9s felel\u0151ss\u00e9gi szint, valamint szervezeti strukt\u00fara eg\u00e9sz\u00e9nek fel\u00f6lel\u00e9se;<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>a civil elk\u00f6telezetts\u00e9g, szakmai er\u0151forr\u00e1sok \u00e9s \u00fczleti felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s \u00f6sszekapcsol\u00e1sa a t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleten\u201d (Josupeit\u2013Teschke 2004, 28).<\/span><\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleti orient\u00e1ci\u00f3 jelent\u00e9se a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s viszonylat\u00e1ban<\/span><\/b><\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleti orient\u00e1ci\u00f3 teh\u00e1t nem m\u00e1s, mint a szakmai m\u00f3dszerekkel \u00f6sszhangban \u00e1ll\u00f3 \u00fatmutat\u00e1s, illetve kompetencia-profil, amely egyfajta szervez\u00e9si alapelv, illetve politikai modell is egyben. L\u00e9nyegi elemei a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>a lakoss\u00e1g \u00e9rdekeinek kiindul\u00f3pontk\u00e9nt val\u00f3 kezel\u00e9se a szakmai tev\u00e9kenys\u00e9g sor\u00e1n,<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>az emberek megk\u00e9rdez\u00e9se saj\u00e1t sz\u00fcks\u00e9gleteikkel kapcsolatban, hogy azokb\u00f3l egybehangz\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket lehessen levonni,<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>akt\u00edv \u00e9s er\u0151forr\u00e1s-orient\u00e1lt munkafolyamatok alkalmaz\u00e1sa,<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s-alap\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g, h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9ssel kieg\u00e9sz\u00edtve, valamint<\/span>
\n\u2212\u00a0<\/span>az emberek \u00e1ltal meghat\u00e1rozott t\u00e1rsadalmi ter\u00fcletek kiindul\u00f3pontk\u00e9nt val\u00f3 alkalmaz\u00e1sa minden egyes szervez\u0151d\u00e9si folyamatban.<\/span><\/p>\n

L\u00e9trej\u00f6tte \u00f3ta a t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleti orient\u00e1ci\u00f3 olyan perspekt\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1l, amely \u00fatmutat\u00e1st ny\u00fajt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munka ter\u00fclet\u00e9n szervez\u0151d\u0151 projektekben v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9gekhez, r\u00e1ad\u00e1sul a szakmai diskurzusra is igen nagy befoly\u00e1st gyakorol, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a hagyom\u00e1nyos helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u00e9s szoci\u00e1lis v\u00e1rosfejleszt\u00e9s, illetve az ifj\u00fas\u00e1gi munka ter\u00fclet\u00e9n.<\/span>
\nA helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi fejleszt\u00e9ssel ellent\u00e9tben, a t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleti orient\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a politikai dimenzi\u00f3t, azt sem felismerni nem lehet benne, sem pedig elv\u00e1rni (Otto 2002, 375\u2013376).<\/span>
\nA helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s c\u00e9lja az \u00e1talak\u00edtott \u201ebelakott vil\u00e1gok\u201d megval\u00f3sul\u00e1sa, illetve az, hogy az emberek k\u00e9pesek legyenek hat\u00e9konyabb m\u00f3don cselekedni mindennapjaik sor\u00e1n. Alapvet\u00e9sk\u00e9nt a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s felt\u00e9telezi, hogy az \u00e1talakult, belakott vil\u00e1gok hat\u00e9konyabb cselekv\u00e9st tesznek lehet\u0151v\u00e9 az emberek sz\u00e1m\u00e1ra, akik k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lnak belakott vil\u00e1guk alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra (Oelschlagel 2001, 101).<\/span><\/p>\n

A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelvv\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa<\/span><\/b><\/p>\n

Egy olyan peri\u00f3dust k\u00f6vet\u0151en, amikor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9st puszt\u00e1n a szoci\u00e1lis munka harmadik m\u00f3dszerek\u00e9nt tartott\u00e1k sz\u00e1mon \u2013 az eseti munka \u00e9s a csoportmunka mellett \u2013, beindult egy fogalmi \u00e1talakul\u00e1s, amelynek a kiindul\u00f3pontja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelvk\u00e9nt val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9se volt, ahogy azt Krauss, Boulet \u00e9s Oelschagel 1980-ban megfogalmazt\u00e1k. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s v\u00e1lt a szoci\u00e1lis munka minden feladatk\u00f6r\u00e9nek vez\u00e9rl\u0151 alapelv\u00e9v\u00e9, illetve m\u00e1s szakter\u00fcleteken, pl. a v\u00e1rosfejleszt\u00e9sben, eg\u00e9szs\u00e9gpolitik\u00e1ban is alapvet\u0151 ir\u00e1nyelvv\u00e9 v\u00e1lt (Luttringhaus 2001, 53).<\/span>
\n\u201eA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelve olyan alapvet\u0151 kitekint\u00e9st, hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st, szakmai n\u00e9z\u0151pontot, a t\u00e1rsadalomhoz val\u00f3 alapvet\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st takar, amelyet fejleszteni sz\u00fcks\u00e9ges…\u201d (Oelschlagel 2001, 65).<\/span>
\nEgy alkot\u00e1s munkac\u00edm\u00e9hez hasonl\u00f3an a m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelv is olyan alapelvnek tekintend\u0151, amelyet m\u00e9g nem fogalmaztak meg \u201eteljesen\u201d, teh\u00e1t nem teljesen kiforrott \u2013 egyfajta \u00e1tmeneti \u00e1llapotban van. A gyakorlati alkalmaz\u00e1s sor\u00e1n az alapelvnek bizony\u00edtania kell \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, meg kell felelnie a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ellen\u0151rz\u00e9si folyamatoknak, ugyanakkor a vele kapcsolatban szerzett tapasztalatokkal \u00f6sszhangban \u00e1t kell dolgozni, tov\u00e1bb kell fejleszteni azt. A m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelv \u00e1tmeneti jellege j\u00f3l demonstr\u00e1lja, hogy annak szisztematikus fejleszt\u00e9se tov\u00e1bbra is elv\u00e9gzend\u0151 feladat (Oelschlagel 2001, 65 et seq.).<\/span>
\nOelschlagel olvasat\u00e1ban a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelve \u201ea szoci\u00e1lis munka ter\u00fclet\u00e9n bek\u00f6vetkez\u0151 t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok kifejez\u0151d\u00e9se, amelynek ugyanakkor van egy normat\u00edv aspektusa is, \u00e9s a munk\u00e1t kivitelez\u0151 szakemberekkel szemben is megfogalmaz elv\u00e1r\u00e1sokat\u201d (Oelschlagel 2001, 65 et seq.).<\/span>
\nA helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelve egy szociokultur\u00e1lis intervenci\u00f3s strat\u00e9gia, amely a k\u00f6vetkez\u0151 jellemz\u0151kkel b\u00edr (Oelschlagel 1996, 54; 1997, 8; 2001, 65 et seq., 101):<\/span><\/p>\n

1. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kat azok t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s t\u00e1rsadalmi kontextus\u00e1ban elemzi, s ehhez k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szakter\u00fcletek elm\u00e9leteit haszn\u00e1lja fel (pl. nevel\u00e9studom\u00e1ny, politikai gazdas\u00e1gtan, kritikai pszichol\u00f3gia). A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a gyakorlati kapcsol\u00f3d\u00e1si pontok elm\u00e9leti s\u00edkon val\u00f3 tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze, amely interdiszciplin\u00e1ris m\u00f3don szervez\u0151dik.<\/span>
\n2. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteket m\u00f3dszertani egys\u00e9gekre osztja fel. Ily m\u00f3don a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi kutat\u00e1s, szoci\u00e1lis munka, pszichol\u00f3gia \u00e9s politikai tev\u00e9kenys\u00e9gek a szoci\u00e1lis ter\u00fcleteken v\u00e9gzett szakmai tev\u00e9kenys\u00e9gi strat\u00e9gi\u00e1k al\u00e1 tartoznak. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a gyakorlati tev\u00e9kenys\u00e9gek \u201eel\u0151rel\u00e1t\u00e1s\u00e1nak\u201d eszk\u00f6ze a tervez\u00e9s \u00e9s a megfelel\u0151 strat\u00e9gia kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben.<\/span>
\n3. Ezekkel a strat\u00e9gi\u00e1kkal a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s valamely helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez kapcsol\u00f3dik, egy helyhez, ahol emberek \u00e9lnek, \u00e9s ahol probl\u00e9m\u00e1ik felmer\u00fclnek. M\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelvk\u00e9nt a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s egy integr\u00e1lt \u00e9s dialektikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmaz. A munka alapj\u00e1t a specifikus \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, form\u00e1k \u00e9s kapcsol\u00f3d\u00e1si pontok jelentik, vagyis r\u00f6viden: a \u201ebelakott vil\u00e1g\u201d. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s azon probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik, amelyeket maguk az emberek fogalmaznak meg.<\/span>
\n4. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s k\u00f6zponti aspektusa az emberek aktiviz\u00e1l\u00e1sa, bevon\u00e1suk a politikai \u00e9rtelemben akt\u00edv tanul\u00e1sba \u00e9s cselekv\u00e9sbe. Ez a normat\u00edv aspektus azt jelenti, hogy fel kell adni azt a fajta semlegess\u00e9get, amely a mai napig sz\u00e1mos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 koncepci\u00f3t jellemez, \u00e9s igenis r\u00e9szrehajl\u00f3nak kell lenni.<\/span><\/p>\n

A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9st nem szabad egyetlen munkater\u00fcletre korl\u00e1tozni, \u00e9s annak a k\u00f6z\u00fcgyekhez, probl\u00e9m\u00e1khoz val\u00f3 egyfajta \u00e1ltal\u00e1nos hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sk\u00e9nt kell megnyilv\u00e1nulnia. \u00d6sszegz\u00e9s\u00e9ben Dolz (1988) a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelv\u00e9t annak fogalmi, tartalmi \u00e9s m\u00f3dszertani hat\u00f3k\u00f6re, valamint a k\u00edv\u00e1nt hat\u00e1sok viszonylat\u00e1ban \u00edrja le:<\/span>
\n\u201eA helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s egy bizonyos t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleten bel\u00fcl v\u00e9gzett szakmai tev\u00e9kenys\u00e9get takar. A ny\u00edlt t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi okait c\u00e9lozza meg, mik\u00f6zben sz\u00e1mbaveszi a t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleten bel\u00fcl fellelhet\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat is. A probl\u00e9m\u00e1s ter\u00fcleteket az \u00f6sszes rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 m\u00f3dszer \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val t\u00e1rj\u00e1k fel, k\u00f6rvonalazz\u00e1k, azoknak a speci\u00e1lis j\u00e1rtass\u00e1goknak a felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, amelyek a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben fellelhet\u0151k. Az \u00e9rintetteket sz\u00fcks\u00e9gleteikkel \u00f6sszhangban kell aktiviz\u00e1lni, illetve integr\u00e1lni, \u00e9s ehhez sz\u00fcks\u00e9g van a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00e9lcsoportok \u00f6nszervez\u00e9sben val\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra is. A gyakorlati munka sor\u00e1n a probl\u00e9m\u00e1s helyzeteket nyilv\u00e1nosan t\u00e1rgyalj\u00e1k meg, bizotts\u00e1gi vagy m\u00e9diamunk\u00e1n kereszt\u00fcl. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get oly m\u00f3don \u00e9lesztik \u00fajj\u00e1, hogy az \u00e9rintett szem\u00e9lyeket a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb tev\u00e9kenys\u00e9gekbe vonj\u00e1k be, pl. a probl\u00e9m\u00e1s vagy hi\u00e1nyhelyzetekkel kapcsolatos eseti, projekt- \u00e9s struktur\u00e1lis munk\u00e1ba, illetve politikai vit\u00e1kba. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az \u00e9rintettek egyre jobban azonosulnak a t\u00e1rsadalmi ter\u00fclettel, a konfliktusok pedig egyre ink\u00e1bb elh\u00e1rulnak. Ezt a folyamatot a k\u00f6vetkez\u0151k el\u0151zik meg: az \u00e9rintettek \u00e9rdekeinek \u00f6nmaguk \u00e1ltali felismer\u00e9se, c\u00e9lok kit\u0171z\u00e9se a v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz, a siker es\u00e9lyeinek felm\u00e9r\u00e9se, motiv\u00e1ci\u00f3s munka, az \u00e9rintettek politikai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek felkelt\u00e9se, m\u00f3dszerek \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1k felt\u00e1r\u00e1sa, tanul\u00e1si folyamatok mind az \u00e9rintettek, mind pedig a szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra, valamint a csoportmunka \u00e9s a csoportok k\u00f6z\u00f6tti region\u00e1lis \u00e9s orsz\u00e1gos h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9s facilit\u00e1ci\u00f3ja, n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u201d (Dolz 1998, 16 et seq.).<\/span>
\nA n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1rsadalmi megosztotts\u00e1g id\u0151szak\u00e1ban, amikor a szolidarit\u00e1s egyre ink\u00e1bb elt\u0171nik az \u00e9let\u00fcnkb\u0151l, a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151 munk\u00e1nak t\u00e1mogatnia kell a p\u00e1rbesz\u00e9det, a t\u00e1rgyal\u00e1si folyamatokat, hogy meg\u0151rizze, illetve \u00fajrateremtse a t\u00e1rsadalmi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s alapjait. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s vez\u00e9rl\u0151 alapelvein alapul\u00f3 helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s seg\u00edt annak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ban, hogy a lehet\u0151 legt\u00f6bb lakoss\u00e1gi csoport \u00e9lhessen az \u00f6nmaga \u00e1ltal meghat\u00e1rozott m\u00f3don, valamint ide\u00e1lis esetben elfogadja a m\u00e1ss\u00e1got, \u00e9s ne rekessze ki mindazt, amit idegennek tal\u00e1l (Luttringhaus 2001, 266).<\/span>
\nAbban az \u00e9rtelemben, ahogy itt bemutat\u00e1sra ker\u00fcl, a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s politikai, oktat\u00e1si \u00e9s ter\u00e1piai jellemz\u0151kkel b\u00edr. Politikai jellemz\u0151k alatt azt \u00e9rtj\u00fck, hogy a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s milyen m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9pes a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok kieszk\u00f6zl\u00e9s\u00e9re. Oktat\u00e1si jellege arra vezethet\u0151 vissza, hogy a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llnak az egy\u00e9nek tudati \u00e1llapot\u00e1val \u00e9s tanul\u00e1si folyamataival. A ter\u00e1piai jelleg pedig azt fedi, hogy beteg strukt\u00far\u00e1kat k\u00edv\u00e1n meggy\u00f3gy\u00edtani, illetve olyan strukt\u00far\u00e1kat, amelyek az embereket betegg\u00e9 teszik (Oelschlagel 2001, 64).<\/span><\/p>\n

A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s \u201et\u00e1rsadalompolitiz\u00e1l\u00e1sa\u201d<\/span><\/b><\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k N\u00e9metorsz\u00e1gban a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zepe \u00f3ta egyre s\u00falyosbodnak: folyamatosan n\u0151 a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g, \u00e9s a t\u00e1rsadalom azon r\u00e9szei, amelyeket eddig ezek a probl\u00e9m\u00e1k nem \u00e9rintettek, maguk is \u00e9rintett\u00e9 v\u00e1ltak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fiatal munkan\u00e9lk\u00fcliek sz\u00e1ma n\u0151tt drasztikusan. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 probl\u00e9m\u00e1s helyzetek bizonyos lak\u00f3helyeken koncentr\u00e1l\u00f3dnak, \u00edgy a negat\u00edv impulzusok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen feler\u0151s\u00edtik egym\u00e1st, egyfajta \u201elesz\u00e1ll\u00f3 spir\u00e1lt\u201d eredm\u00e9nyezve (struktur\u00e1lis hi\u00e1nyoss\u00e1gok, infrastrukt\u00farabeli el\u00e9gtelens\u00e9gek, a beruh\u00e1z\u00e1si kezdem\u00e9nyez\u00e9sek hi\u00e1nya, megn\u00f6vekedett k\u00e1rosanyag-kibocs\u00e1t\u00e1s, az alacsony j\u00f6vedelm\u0171 csal\u00e1dok magas ar\u00e1nya stb.). Ezekben a ker\u00fcletekben a hagyom\u00e1nyos mili\u0151k sz\u00e9tbomlanak, dezintegr\u00e1l\u00f3dnak, \u00e9s hely\u00fck\u00f6n sok kisebb m\u00e1sodlagos mili\u0151 j\u00f6n l\u00e9tre. A helyzetet nehez\u00edti az a t\u00e9ny, hogy a politikai p\u00e1rtok, egyes\u00fcletek, egyh\u00e1zak m\u00e1r nem k\u00e9pesek biztos\u00edtani az integr\u00e1ci\u00f3t \u00e9s az \u00f6sszetart\u00e1st.<\/span>
\nA helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s szakter\u00fclete alkalmazkodott ezekhez az \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1rsadalmi fejlem\u00e9nyekhez. Az elvi r\u00e9szrehajl\u00e1s a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 csoportok ir\u00e1ny\u00e1ban, valamint a konfliktus-strat\u00e9gia m\u00e1r nem nevezhet\u0151ek alapvet\u0151 jellemz\u0151knek. Sokkal ink\u00e1bb tekinthet\u0151 annak az a minden szempontot figyelembe vev\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s, amely egy ter\u00fclet fejleszt\u00e9s\u00e9t egys\u00e9gk\u00e9nt kezeli. \u201eMert kik a legink\u00e1bb h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171ek? Az elszeg\u00e9nyedett, hossz\u00fa m\u00faltra visszatekint\u0151 n\u00e9met csal\u00e1dok, akik \u201ea h\u00e1z m\u00f6g\u00fcl\u201d gy\u0171l\u00f6lik az idegeneket? Vagy a t\u00f6r\u00f6k f\u00e9rfiak, akik a helyi k\u00e1v\u00e9z\u00f3ban tal\u00e1lkoznak, vagy tal\u00e1n feles\u00e9geik \u00e9s l\u00e1nyaik, akiknek a csal\u00e1dt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9g a sorsuk? Esetleg a munkan\u00e9lk\u00fcli professzor Kijevb\u0151l, az ukr\u00e1n fiatalok band\u00e1ja, vagy az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 f\u00e9rfiak csoportja a trafik el\u0151tt (www.stadtteilarbeit.de\/seiten\/theorien\/v._kietzell\/gemeinwesenarbeit-quartiersmanagement.htm, let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2005. 10. 12.)?<\/span>
\nA politikai konfliktusorient\u00e1lt megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s hely\u00e9t egy m\u00e1sik m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelv vette \u00e1t, amely azonban maga is politikai jelleg\u0171: annak a t\u00e1rsadalmi elidegened\u00e9snek a megel\u0151z\u00e9se, amely a stigmatiz\u00e1lt szomsz\u00e9ds\u00e1gok eg\u00e9sz\u00e9re, valamint az ott\u00e9l\u0151 csoportokra is jellemz\u0151 lehet. \u00dagy is mondhatn\u00e1nk, hogy a r\u00e9szrehajl\u00e1s most m\u00e1r azon szomsz\u00e9ds\u00e1g munkater\u00fclet\u00e9nek eg\u00e9sz\u00e9t \u00e9rinti, amely az adott probl\u00e9m\u00e1kat elszenvedi. A botr\u00e1nykelt\u00e9s strat\u00e9gi\u00e1ja \u00e9s a konfliktusorient\u00e1lt hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s elvesz\u00edtette hajdani vet\u00e9lyt\u00e1rs\u00e1t, hiszen m\u00e1r nem lehet a konfliktusalap\u00fa strat\u00e9gia c\u00e9lpontja az a politika \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1s, amely nagyar\u00e1ny\u00fa p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1sokat ny\u00fajt, valamint t\u00e1mogat\u00f3 programokat szervez e szomsz\u00e9ds\u00e1gok megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/span>
\nNem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a t\u00e1rsadalompolitika nem foglalkozik \u00e9rdemben a t\u00e1rsadalom megosztotts\u00e1g\u00e1val, az elidegened\u00e9ssel, \u00e9s ez\u00e9rt a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9snek kell befednie a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokat, amelyek a szomsz\u00e9ds\u00e1gok \u00e9s lakoss\u00e1gi csoportjaik ment\u00e9n h\u00faz\u00f3dnak. Ez a fajta tev\u00e9kenys\u00e9g ma m\u00e1r egy m\u00e1sfajta alapvet\u0151 t\u00e1rsadalmi konfliktust is c\u00e9loz: bizonyos ker\u00fcleteknek, t\u00e1rsadalmi csoportoknak, egy\u00e9ni csoportoknak nem adatik meg az a lehet\u0151s\u00e9g, hogy kivegy\u00e9k a r\u00e9sz\u00fcket a t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9tb\u0151l. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a szoci\u00e1lis munka egyik alapelv\u00e9t alkalmazza: seg\u00edti, k\u00e9pess\u00e9 teszi az embereket arra, hogy r\u00e9szt vegyenek a t\u00e1rsadalmi folyamatokban. Ebben a folyamatban a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a k\u00e9t aspektust kombin\u00e1lva pr\u00f3b\u00e1lja megel\u0151zni a szomsz\u00e9ds\u00e1gok, t\u00e1rsadalmi csoportok elidegened\u00e9s\u00e9t (www.stadtteilarbeit.de\/seiten\/theorien\/v._kietzell\/gemeinwesenarbeit-quartiersmanagement.htm, let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2005. 10. 12.).<\/span>
\nA t\u00e1rsadalompolitikai fejlem\u00e9nyeket a nyolcvanas \u00e9vek eleje \u00f3ta k\u00e9t alapvet\u0151 fogalom jellemzi: az elidegened\u00e9s \u00e9s a marginaliz\u00e1ci\u00f3. Ez a nagyon is \u00e9rthet\u0151 fejlem\u00e9ny a kiindul\u00f3pontja a fogalmi \u00e9s strat\u00e9giai gondolkod\u00e1snak, valamint az \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seknek a szoci\u00e1lis munka ter\u00fclet\u00e9n. A t\u00e1rsadalom \u00e9s a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam jelenlegi v\u00e1ls\u00e1ga azt is jelenti, hogy maga a szoci\u00e1lis munka is kr\u00edzis\u00e1llapotban van. Ma m\u00e1r senki sem gondolhatja azt, hogy a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam el\u0151nyei kompenz\u00e1lj\u00e1k a roml\u00f3 \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, amelyeket sokan a b\u0151r\u00fck\u00f6n tapasztalnak. A lakoss\u00e1g egyes csoportjainak fokoz\u00f3d\u00f3 kirekeszt\u00e9se \u00e9s marginaliz\u00e1ci\u00f3ja azt jelenti, hogy a szoci\u00e1lis munk\u00e1s szakembereknek saj\u00e1t tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket is kritikus szemmel kell elemezni\u00fck. Egyre gyakrabban tessz\u00fck fel a k\u00e9rd\u00e9st, hogy nem kellene-e a szoci\u00e1lis munk\u00e1nak nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben bevon\u00f3dnia a t\u00e1rsadalompolitik\u00e1ba \u2013 vagyis nem kellene-e a szakm\u00e1nak nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben foglalkoznia a t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi, illetve munkaer\u0151-piaci k\u00e9rd\u00e9sekkel? Az ig\u00e9nyek mindenesetre m\u00e1r j\u00f3 ideje ebbe az ir\u00e1nyba mutatnak: szak\u00edtsunk a t\u00e1rsadalompolitikai absztinenci\u00e1val, \u00e9s fejlessz\u00fcnk ki koncepci\u00f3t a szoci\u00e1lis munka \u201et\u00e1rsadalompolitiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra\u201d!<\/span>
\nOelschlagel a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen id\u00e9zi Lange-ot (1984): \u201eamennyiben a szoci\u00e1lis munka nem alak\u00edtja ki a saj\u00e1t t\u00e1rsadalompolitikai megval\u00f3s\u00edt\u00e1si koncepci\u00f3it \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1it, tov\u00e1bbra is k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k \u00e1ltal megfogalmazott t\u00e1rsadalompolitikai defin\u00edci\u00f3kt\u00f3l fog f\u00fcggeni, \u00e9s szerepe tov\u00e1bbra is k\u00e9t alapvet\u0151 funkci\u00f3 bet\u00f6lt\u0151jek\u00e9nt r\u00f6gz\u00fcl, ti. a j\u00f3l\u00e9ti szolg\u00e1ltat\u00e1sok megszervez\u00e9s\u00e9nek, illetve a t\u00e1rsdalom \u00e1ltal elk\u00f6vetett hib\u00e1k, hi\u00e1nyoss\u00e1gok egy\u00e9nies\u00edt\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6zek\u00e9nt\u201d (Oelschlagel 2001, 59).<\/span>
\nHa a szakemberek nem is k\u00f6telezik el magukat akt\u00edvan a helyi t\u00e1rsadalompolitika ter\u00fclet\u00e9n, a szoci\u00e1lis munka akkor is \u00e1lland\u00f3 r\u00e9szese a t\u00e1rsadalompolitika megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak: specifikus m\u00f3don adagolja a lehet\u0151s\u00e9geket, vagy \u00e9ppen elidegen\u00edt, \u00fajradefini\u00e1lja a t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi probl\u00e9m\u00e1kat, \u00e9s ily m\u00f3don seg\u00edt megsz\u00fcntetni a gazdas\u00e1gi okokat, illetve eloszlatni a hib\u00e1s t\u00e1rsadalompolitik\u00e1r\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9pet az emberek fej\u00e9ben.<\/span><\/p>\n

K\u00f6vetkeztet\u00e9s<\/span><\/b><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9snek t\u00fal kell l\u00e9pnie azon, hogy puszt\u00e1n kompenz\u00e1lja azokat a hi\u00e1nyoss\u00e1gokat, amiket a modern szoci\u00e1lis \u00e1llam, annak t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00e1si rendszer\u00e9vel egy\u00fctt, nem k\u00e9pes megadni polg\u00e1rainak. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9snek szembe kell n\u00e9znie azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel, hogy az \u00e9rintettekkel egy\u00fctt nem alkalmazkodik-e t\u00fals\u00e1gosan a jelenlegi t\u00e1rsadalmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, \u00e9s m\u00e9g mindig rendelkezik-e a \u201ej\u00f3 t\u00e1rsadalom\u201d eszm\u00e9nyk\u00e9p\u00e9vel? Oelschlagel r\u00e1mutat, hogy a szoci\u00e1lis munka \u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s elvesztett\u00e9k valamikori konkr\u00e9t ut\u00f3pikus st\u00e1tuszukat, amelyet Marcuse \u00edrt le 1968-ban. A \u201ekonkr\u00e9t ut\u00f3pia\u201d alapja a kutat\u00e1si elm\u00e9letnek \u201ea val\u00f3s t\u00e1rsadalom egy elemz\u00e9si m\u00f3djak\u00e9nt val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9se. A konkr\u00e9t ut\u00f3pi\u00e1hoz kiz\u00e1r\u00f3lag azok a dolgok tekinthet\u0151k alkalmasnak, amelyek egy t\u00e1rsadalom \u00f6sszes lehet\u0151s\u00e9gei k\u00f6z\u00fcl a t\u00e1rsadalom jelenlegi lehet\u0151s\u00e9geinek k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl esnek (Knobloch 1993)\u201d (Oelschlagel 2001, 112; www.stadtteilarbeit.de \/ Seiten \/ Theorie \/ Klock \/ Arbeitsprinzip_Gemeinwesenarbeit, let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2005. 10. 28.).<\/span>
\nOelschlagel egy olyan t\u00e1rsadalmi vita els\u0151, bizonytalan l\u00e9p\u00e9seire h\u00edvja fel a figyelmet, amely a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9ssel kapcsolatos elm\u00e9letekr\u0151l \u00e9s etikai elvekr\u0151l sz\u00f3l: \u201eAz a fajta gyakorlat, amelyet elv\u00e1r\u00e1sai, c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei, \u00e9rt\u00e9kei \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei nem t\u00fckr\u00f6znek megfelel\u0151en (ti. elm\u00e9leti s\u00edkon), nem fejl\u0151dhet tov\u00e1bb, s el\u0151bb-ut\u00f3bb puszta rutinn\u00e1 v\u00e1lik. Ha pedig val\u00f3ban ez t\u00f6rt\u00e9nik, lehet, hogy sok id\u0151nek kell eltelnie, mire valaki v\u00e9gre \u00e9szreveszi azt.\u201d (Oelschlagel 2001, 112).<\/span><\/p>\n

Ford\u00edtotta Varga Tam\u00e1s<\/span><\/i><\/div>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/span><\/b><\/p>\n

A felhaszn\u00e1lt irodalmat ebben az esetben az eredeti, a szerz\u0151 \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett form\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lj\u00fck, nehogy a Parol\u00e1ban alkalmazott bibliogr\u00e1fi\u00e1i le\u00edr\u00e1sba val\u00f3 \u00e1tt\u00e9tel sor\u00e1n adatok vesszenek el. (A szerk.)<\/span><\/p>\n

Dolz, Steffi (1998): Mobile Jugendarbeit in Plauen. Ist das Gemeinwesen noch zu retten? In: Jugendpolitik, booklet 1, 1998, pp. 16\u201317.<\/span>
\nHinte, Wolfgang (2001): Von der Stadtteilarbeit zum Stadtteilmanagement. In: Hinte, Wolfgang, amongst others, Grundlagen und Standards der Gemeinwesenarbeit. Ein Reader fur Studium, Lehre und Praxis, Munster: 2001, pp. 83\u201389.<\/span>
\nJosupeit-Teschke, Angelika (2004): Sozialraumorientierung = Gemeinwesenarbeit? \u2013 Ein Konzept fur alle(s) in der Jugendhilfe? In: Gillich, Stefan (publisher), Gemeinwesenarbeit: Die Saat geht auf. Grundlagen und neue sozialraumorientierte Handlungsfelder, Beitrage aus der Arbeit des Burckhardthauses, Volume 10, Frankfurt am Main, 2004, pp. 27\u201340.<\/span>
\nKietzell, Dieter v. (2002): Gemeinwesenarbeit: eine Kern-Kompetenz im Quartiersmanagement. In: www.stadtteilarbeit.de\/seiten\/theorien\/<\/span>
\nvon_kietzell\/gemeinwesenarbeit-quartiersmanagement.htm, accessed 12. 10. 2005.<\/span>
\nKlock, Tilo (o. J.): Das Arbeitsprinzip Gemeinwesenarbeit als Qualitatsmerkmal von Sozialraumorientierter Sozialer Arbeit, Stadtteilarbeit und Quartiersmanagement. In: www.stadtteilarbeit.de\/index.html\/Seiten\/Theorie\/Kloeck\/Arbeitsprinzip_Gemeinwesenarbeit.htm, pages 1\u201311, accessed 28.10.2005.<\/span>
\nLuttringhaus, Maria (2001): Introduction of the articles by Hinte, Wolfgang und Oelschlagel, Dieter. In: Hinte, Wolfgang, u. a., Grundlagen und Standards der Gemeinwesenarbeit. Ein Reader fur Studium, Lehre und Praxis, Munster: 2001, p. 53 and p. 266.<\/span>
\nMuller C. Wolfgang (1991): Wie helfen zum Beruf wurde. Weinheim und Basel 3 Edition 1991 Bd. 1 and Bd. 2.<\/span>
\nOelschlagel, Dieter (1996): Kann man das Arbeitsprinzip Gemeinwesenarbeit Lehren? In: Siegen Sozial 1\/1996, pp. 54\u201357.<\/span>
\nOelschlagel, Dieter (1997): Begegnungsstatten als Stadtteilagenturen. In: Verband fur sozialkulturelle Arbeit, circular 2, 1997, pp. 7\u201310.<\/span><\/p>\n

Oelschlagel, Dieter (2001): Aktuelle Entwicklungen in der Gemeinwesenarbeit mit besonderer Berucksichtigung der neuen Bundeslander. In: Hinte, Wolfgang, u.a, Grundlagen und Standards der Gemeinwesenarbeit. Ein Reader fur Studium, Lehre und Praxis, Munster: 2001, pp. 92\u2013118.<\/span><\/p>\n

Otto, Hans-Uwe (2002): Sozialraumorientierung in der Sozialen Arbeit, Interview with Hans-Uwe Otto. In: Unsere Jugend, Die Zeitschrift fur Studium und Praxis der Sozialpadagogik, 54th year., 09\/2002, pp. 375\u2013376.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Megjelen\u00e9s (angol nyelven): Brake, R.\u2013 Deller, U.:\u00a0Community Development \u2013 a European Challenge.\u00a0Leverkusen\u2013Opladen, 2008, Barbara Budrich, 41\u201352. p. Bevezet\u00e9s A k\u00f6vetkez\u0151 \u00edr\u00e1s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t mutatja be N\u00e9metorsz\u00e1gban, a kezdetekt\u0151l eg\u00e9szen a ma aktu\u00e1lis trendekig, kih\u00edv\u00e1sokig. A brit illetve az amerikai settlement mozgalom hagyom\u00e1nyaira t\u00e1maszkodva a n\u00e9metorsz\u00e1gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a szoci\u00e1lis munka h\u00e1rom f\u0151 m\u00f3dszer\u00e9nek (egy\u00e9ni […]<\/p>\n","protected":false},"author":321,"featured_media":3435,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[382,8,7],"tags":[],"coauthors":[402,403],"class_list":["post-2510","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2009-3","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nA K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Megjelen\u00e9s (angol nyelven): Brake, R.\u2013 Deller, U.:\u00a0Community Development \u2013 a European Challenge.\u00a0Leverkusen\u2013Opladen, 2008, Barbara Budrich, 41\u201352. p. Bevezet\u00e9s A k\u00f6vetkez\u0151 \u00edr\u00e1s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t mutatja be N\u00e9metorsz\u00e1gban, a kezdetekt\u0151l eg\u00e9szen a ma aktu\u00e1lis trendekig, kih\u00edv\u00e1sokig. A brit illetve az amerikai settlement mozgalom hagyom\u00e1nyaira t\u00e1maszkodva a n\u00e9metorsz\u00e1gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a szoci\u00e1lis munka h\u00e1rom f\u0151 m\u00f3dszer\u00e9nek (egy\u00e9ni […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-06-26T09:26:45+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T11:54:33+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1331\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1976\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Brake Roland, Fasbender Kerstin\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Brake Roland\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"27 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Brake Roland, Fasbender Kerstin\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/\"},\"author\":{\"name\":\"Brake Roland\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/510edd249a36c4e1f2987495eebe4dbf\"},\"headline\":\"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN\",\"datePublished\":\"2020-06-26T09:26:45+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T11:54:33+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/\"},\"wordCount\":5443,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg\",\"articleSection\":[\"Parola 2009\/3\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/\",\"name\":\"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg\",\"datePublished\":\"2020-06-26T09:26:45+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T11:54:33+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/510edd249a36c4e1f2987495eebe4dbf\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg\",\"width\":1331,\"height\":1976},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/510edd249a36c4e1f2987495eebe4dbf\",\"name\":\"Brake Roland\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/23494c9101089ad44ae88ce9d2f56aac\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Brake Roland\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/brake-roland\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"Megjelen\u00e9s (angol nyelven): Brake, R.\u2013 Deller, U.:\u00a0Community Development \u2013 a European Challenge.\u00a0Leverkusen\u2013Opladen, 2008, Barbara Budrich, 41\u201352. p. Bevezet\u00e9s A k\u00f6vetkez\u0151 \u00edr\u00e1s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t mutatja be N\u00e9metorsz\u00e1gban, a kezdetekt\u0151l eg\u00e9szen a ma aktu\u00e1lis trendekig, kih\u00edv\u00e1sokig. A brit illetve az amerikai settlement mozgalom hagyom\u00e1nyaira t\u00e1maszkodva a n\u00e9metorsz\u00e1gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s a szoci\u00e1lis munka h\u00e1rom f\u0151 m\u00f3dszer\u00e9nek (egy\u00e9ni […]","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-06-26T09:26:45+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T11:54:33+00:00","og_image":[{"width":1331,"height":1976,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Brake Roland, Fasbender Kerstin","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Brake Roland","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"27 perc","Written by":"Brake Roland, Fasbender Kerstin"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/"},"author":{"name":"Brake Roland","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/510edd249a36c4e1f2987495eebe4dbf"},"headline":"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN","datePublished":"2020-06-26T09:26:45+00:00","dateModified":"2020-07-30T11:54:33+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/"},"wordCount":5443,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg","articleSection":["Parola 2009\/3","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/","name":"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg","datePublished":"2020-06-26T09:26:45+00:00","dateModified":"2020-07-30T11:54:33+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/510edd249a36c4e1f2987495eebe4dbf"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/09.3.jpeg","width":1331,"height":1976},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/a-kozossegfejlesztes-tortenete-es-fejlodese-nemetorszagban\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9GFEJLESZT\u00c9S T\u00d6RT\u00c9NETE \u00c9S FEJL\u0150D\u00c9SE N\u00c9METORSZ\u00c1GBAN"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/510edd249a36c4e1f2987495eebe4dbf","name":"Brake Roland","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/23494c9101089ad44ae88ce9d2f56aac","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/?s=96&d=mm&r=g","caption":"Brake Roland"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/brake-roland\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2510","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/321"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2510"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2510\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2511,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2510\/revisions\/2511"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3435"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2510"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2510"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2510"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=2510"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}