{"id":2369,"date":"2020-06-25T13:26:49","date_gmt":"2020-06-25T13:26:49","guid":{"rendered":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?p=2369"},"modified":"2020-07-30T11:32:05","modified_gmt":"2020-07-30T11:32:05","slug":"tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/","title":{"rendered":"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l"},"content":{"rendered":"

Mindenkit k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6k, \u00fcdv\u00f6zl\u00f6k: akit ismerek, az\u00e9rt, mert m\u00e1r tal\u00e1lkozhattunk, tal\u00e1n \u00e9ppen itt, akivel nem, az\u00e9rt, mert most el\u0151sz\u00f6r
\ntal\u00e1lkozunk.<\/span>\u00a0<\/span><\/i><\/b>A Civil Koll\u00e9gium VIII. Ny\u00e1ri Egyetem\u00e9n, Kunb\u00e1bonyban, 2011. j\u00falius 27-\u00e9n elhangzott el\u0151ad\u00e1s szerkesztett v\u00e1ltozata. A
\nNy\u00e1ri Egyetem szervez\u0151i: Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet \u00e9s K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Lektor\u00e1tus, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclete, Civil Koll\u00e9gium
\nAlap\u00edtv\u00e1ny, Fels\u0151-Kiskuns\u00e1gi K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclete, Sz\u00f6vets\u00e9g a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi R\u00e9szv\u00e9tel Fejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gkapcsolat
\nAlap\u00edtv\u00e1ny.<\/span><\/i><\/p>\n

Nem el\u0151sz\u00f6r vagyok itt, az id\u0151 \u00e9s a hely m\u00e9gis tartogat \u00fajdons\u00e1got. A mai alkalommal a c\u00edm szerint \u201et\u00fckr\u00f6kr\u0151l \u00e9s jelz\u00e9sekr\u0151l\u201d lesz sz\u00f3,
\namelyeket \u201ekultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk\u201d k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l a mai id\u0151 \u00e1ll\u00edt, illetve k\u00fcld sz\u00e1munkra. Legal\u00e1bbis sokszor \u00fagy t\u0171nhet, mintha az \u201eid\u0151k\u201d,
\na \u201evil\u00e1g\u201d \u00e1ll\u00edtan\u00e1 pr\u00f3ba el\u00e9 \u2013 nemcsak \u201e\u00f6nismeret\u00fcnket\u201d, hanem \u00e1ltal\u00e1ban fogalmainkat \u00e9s \u00f6nmagunkat is. Val\u00f3j\u00e1ban, ha pontosabbak
\nakarunk lenni, \u00fagy fogalmazhatn\u00e1nk, hogy a vil\u00e1g\u00a0<\/span>v\u00e1ltoz\u00e1sai<\/span><\/i>\u00a0\u00e1ll\u00edtj\u00e1k pr\u00f3ba el\u00e9 megszokott gondolkod\u00e1sunkat (amennyire megszok\u00e1s \u00e9s
\ngondolkod\u00e1s \u00f6sszef\u00e9rhet), de valahogyan \u00e9rezz\u00fck, hogy ez sem el\u00e9g pontos. Azt hiszem, ink\u00e1bb azt kell mondanunk, hogy az azon t\u00falmutat\u00f3\u00a0<\/span>val\u00f3s\u00e1g<\/span><\/i>\u00a0\u00e1ll\u00edtja pr\u00f3ba el\u00e9 a mindenkori vil\u00e1got, benne meghat\u00e1rozott id\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt, abba beleragadni hajlamos magunkat.<\/span>
\nHogy mi\u00e9rt is lehet sz\u00fcks\u00e9g ilyen elm\u00e9lked\u00e9sekre \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n olyan k\u00f6z\u00f6s gondolkod\u00e1sra, mint a mai \u2013 \u201e\u00e9ppen ilyen \u00edns\u00e9ges id\u0151kben\u201d? Tal\u00e1n az\u00e9rt mert az ember m\u00e9gsem mehet bele eg\u00e9szen abba, hogy puszt\u00e1n kell\u00e9k \u00e9s fogy\u00f3eszk\u00f6z legyen. Az \u201eid\u0151k\u201d am\u00fagy mindig \u201e\u00edns\u00e9gesek\u201d, de annyira soha nem lehetnek azok, hogy az ember \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rv\u00e9nyre val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhet\u0151v\u00e9 tegy\u00e9k.<\/span>
\nA dolgokr\u00f3l, magunkr\u00f3l, egy\u00e1ltal\u00e1n az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9r\u0151l val\u00f3 elm\u00e9lked\u00e9s \u201ef\u00e9ny\u0171z\u00e9se\u201d\u2026 Ha m\u00e1r \u00f6nismeretr\u0151l van sz\u00f3, nem mell\u00e9kes \u00e9szrevenni, hogy n\u00e1lunk m\u00e1r az \u00f6nismeretr\u0151l val\u00f3 puszta gondolkod\u00e1s ig\u00e9nye is t\u00f6bb ellenkez\u00e9ssel tal\u00e1lkozhat, mint sok m\u00e1s helyen vagy id\u0151ben. M\u00e1r ezt a t\u00e9nyt, \u00e9s lehets\u00e9ges okait, is \u00e9rdemes lehetne tov\u00e1bb elemezni. Mindenesetre, ismert lehet az Eurobarometer n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tti adatfelv\u00e9tel\u00e9nek eredm\u00e9nye, mely szerint (a mai eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmakat bemutat\u00f3 v\u00e1laszok t\u00fckr\u00e9ben) eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban \u201ea magyarok\u201d gondolkodnak el legritk\u00e1bban (m\u00edg a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k a leggyakrabban) \u201e\u00e9let\u00fck \u00e9rtelm\u00e9r\u0151l\u201d. Arra, hogy mi a probl\u00e9ma a mag\u00e1ra feledkezett \u201ehajt\u00e1snak\u201d ebben a probl\u00e9m\u00e1tlans\u00e1g\u00e1ban, egy (g\u00f6r\u00f6g) gondolkod\u00f3 m\u00e1r 2500 \u00e9ve figyelemre m\u00e9lt\u00f3 szavakkal vil\u00e1g\u00edtott r\u00e1: \u201eegy olyan \u00e9letet, amelynek \u00e9rtelm\u00e9r\u0151l nem gondolkodunk el komolyan, le\u00e9lni sem \u00e9rdemes\u201d. Az id\u0151k leck\u00e9it bet\u0171zgetve, ellenvethet\u0151, hogy mindez nem felt\u00e9tlen szavatolja a g\u00f6r\u00f6g \u00e1llam fizet\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t \u2013 de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az ellenkez\u0151je sem a magyar\u00e9t. Mik\u00e9ppen \u00f6nmag\u00e1ban b\u00e1rmilyen (magas vagy alacsony) gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9ny sem \u201egarant\u00e1lhatja\u201d sem a maga, sem \u00e1ltal\u00e1ban az azt (kiknek sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra, milyen tart\u00f3san?) \u201eel\u00e9r\u0151\u201d emberek \u00e9let\u00e9nek \u00e9rtelm\u00e9t. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a k\u00e9rd\u00e9sek elt\u00e9r\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9si s\u00edkokon mozognak (bel\u00e1that\u00f3, hogy lehetnek \u00e9rt\u00e9kek, amelyek m\u00e9g a gazdas\u00e1gi \u00f6sszeoml\u00e1s alternat\u00edv\u00e1j\u00e1val szembe\u00e1ll\u00edtva is el\u0151bbre val\u00f3k).<\/span>
\nB\u00e1r a sz\u00f3 szint\u00e9n g\u00f6r\u00f6g eredet\u0171, a hely szelleme szint\u00e9n dial\u00f3gusra ind\u00edt. Csak mintav\u00e9telre k\u00e9pes az ember ilyenkor, egy sokkal sz\u00e9lesebb v\u00e1laszt\u00e9kb\u00f3l csak n\u00e9h\u00e1ny dolog az, ami idej\u00f6het, s nagyon sok mindent lehetne m\u00e9g hozz\u00e1tenni, k\u00f6nnyen lehet, hogy fontosabbakat \u00e9s l\u00e9nyegesebbeket, mint ami az \u00e9ppen ki\u00fcltetett besz\u00e9l\u0151nek esz\u00e9be juthat. Ezen a helyen k\u00fcl\u00f6n is eml\u00e9kezhet\u00fcnk a Varga Tam\u00e1s-i \u201epedag\u00f3gi\u00e1ra\u201d. Tam\u00e1s el\u0151t\u00e9rbe helyezte a hallgat\u00f3s\u00e1got, a k\u00f6z\u00f6s gondolkod\u00e1st, azt, hogy egy\u00fctt \u00e9rdemlegesebb eredm\u00e9nyre juthatunk. Ez nem menti fel a mindenkori el\u0151ad\u00f3t, de nem kev\u00e9s terhet levehet a v\u00e1ll\u00e1r\u00f3l, mik\u00f6zben nem kev\u00e9s t\u00f6bblethez seg\u00edtheti \u2013 az esed\u00e9kes v\u00e1laszokhoz val\u00f3ban ink\u00e1bb csak n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9st pr\u00f3b\u00e1lok meg k\u00f6rvonalazni.<\/span>
\nAz egyik a fentiekben m\u00e1r megfogalmaz\u00f3dott, de nem csak itt, mert m\u00e1r Arisztotel\u00e9sznek sem lehetett teljesen \u00faj: Hogyan juthatunk mai magunkr\u00f3l, kicsit k\u00f6zelebbr\u0151l: kult\u00far\u00e1nkr\u00f3l \u00e9s annak \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l, a kor tipikus szeml\u00e9leti l\u00e1that\u00e1r\u00e1t meghalad\u00f3an \u00e9rv\u00e9nyes tud\u00e1shoz? Olyanhoz, amely id\u0151ben konkr\u00e9t, egy adott korban \u00e9s korr\u00f3l \u2013 magunkr\u00f3l, lehet\u0151leg \u00e1ltalunk \u2013 fogalmaz\u00f3dik meg, de \u00e9rv\u00e9nye t\u00falmutat l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek fizikai keretein, alany\u00e1nak \u00e9s t\u00e1rgy\u00e1nak t\u00e9r-id\u0151beli k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g\u00e9n. Nem lehetetlen egy ilyen v\u00e1llalkoz\u00e1s?<\/span>
\nEhhez szorosan kapcsol\u00f3dik egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s, amelyre n\u00e9zve azt ind\u00edtv\u00e1nyozn\u00e1m, hogy egy\u00fcttes gondolkod\u00e1sunkban minden szakasz ut\u00e1n tegy\u00fck fel magunknak: ha lehetetlen, akkor mi\u00e9rt elengedhetetlen \u2013 \u00e9s hogyan lehets\u00e9ges m\u00e9gis? Mindny\u00e1jan tan\u00fas\u00edthatjuk: a \u201ehogyan lehets\u00e9ges egy\u00e1ltal\u00e1n\u201d k\u00e9rd\u00e9se jogosan feltehet\u0151 minden tal\u00e1lkoz\u00e1ssal, kommunik\u00e1ci\u00f3val, \u00edgy a maival, puszta l\u00e9t\u00fcnkkel (s\u0151t mag\u00e1val a l\u00e9ttel) kapcsolatban is.<\/span>
\nAz esed\u00e9kes felder\u00edt\u0151munk\u00e1hoz egyfajta felszerel\u00e9s\u00fcl szolg\u00e1lhat n\u00e9h\u00e1ny fogalom. Ezek itt egyel\u0151re: a kult\u00far\u00e1k \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3k, az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s \u00e9rt\u00e9kv\u00e1laszt\u00e1sok, az int\u00e9zm\u00e9nyek, a szem\u00e9ly \u00e9s a szem\u00e9lyes cselekv\u00e9s fogalmai.<\/span><\/p>\n

Kult\u00far\u00e1k a globaliz\u00e1ci\u00f3 makro- \u00e9s mikrot\u00fckreiben<\/span><\/b><\/p>\n

H\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt egy k\u00f6z\u00e9p-angliai b\u00e1ny\u00e1sz vezet\u0151 \u00edrta nekem kar\u00e1csonyra: \u201eti most ott j\u00f3 turbulens vil\u00e1gban \u00e9ltek!\u201d. Ez a mostani vil\u00e1g nem kev\u00e9sb\u00e9 turbulens. A vil\u00e1got valami \u00e1lland\u00f3val val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sai szakadatlanul szembes\u00edtik kor\u00e1bbi \u00e1llapotaival \u00e9s \u00e1llhatatlans\u00e1g\u00e1val:\u00a0<\/span>ez<\/span><\/i>\u00a0teszi pr\u00f3b\u00e1ra ma a tegnapi, holnap majd a mai fogalmakat is (s \u00edgy v\u00e1lik az \u00e1llapot r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 az is, ki, mit, hogyan gondol r\u00f3luk).<\/span>
\nEz a szembes\u00edt\u00e9s a tipikus napi tapasztal\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra koronk\u00e9nt m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s t\u00e1vlatokat nyit meg. Ma m\u00e1r jobban l\u00e1that\u00f3, hogy a h\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tti turbulencia csak el\u0151szele volt olyan v\u00e1ltoz\u00e1soknak, amelyek ar\u00e1nyai az\u00f3ta kivehet\u0151bb\u00e9 v\u00e1ltak, \u00e9s egyre \u201eh\u00e1tr\u00e9bb\u201d kell l\u00e9pn\u00fcnk ahhoz, hogy a felt\u00e1rul\u00f3 k\u00e9pet valahogyan befoghassuk. Jeles t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, mint Jacques Barzun (l\u00e1sd: Hajnalt\u00f3l alkonyig, 2006., b\u00e1r az eredeti angol c\u00edm kifejez\u0151bb: From Dawn to Decadence, 2001.), vagy John Luk\u00e1cs (Egy nagy korszak v\u00e9g\u00e9n, 2005.) amellett \u00e9rvelnek, hogy az ar\u00e1nyok legal\u00e1bb f\u00e9l \u00e9vezredes t\u00e1von mozognak.<\/span>
\nDe a k\u00e9p nemcsak sz\u00e9lesedik, m\u00e9ly\u00fcl is. Nemr\u00e9g m\u00e9g fennen hirdetett \u201enyilv\u00e1nval\u00f3s\u00e1gok\u201d sorra s\u00fcllyednek el. Szinte sz\u00f3 szerint. N\u00e9gy-\u00f6t \u00e9ve azt mondt\u00e1k, \u201eaz American International Group biztosabb, mint az amerikai \u00e1llam\u201d. Ma m\u00e1r \u201eaz amerikai \u00e1llam\u201d sem olyan \u201ebiztos\u201d, mint amilyennek valamikor gondolt\u00e1k, az AIG-r\u0151l nem is sz\u00f3lva. Elk\u00e9pzelhetetlennek tartott\u00e1k, hogy \u201ea vil\u00e1g leger\u0151sebb\u201d \u00e1llama n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1nyi k\u00f6zels\u00e9gre ker\u00fclj\u00f6n a fizet\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9ghez (\u201ehogyan fordulhatott ez el\u0151?\u201d). A kongresszusban j\u00f6v\u0151 keddig, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az utols\u00f3 pillanatban, tal\u00e1lnak majd valamilyen kompromisszumot (\u201eha igen, mi\u00e9rt \u00e9s hogyan lehets\u00e9ges ez?\u201d). De eml\u00e9kezhet\u00fcnk a Nemzetk\u00f6zi Valutaalap tavaszi bejelent\u00e9s\u00e9re is: \u201e2016-ban v\u00e9get \u00e9r t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk amerikai korszaka\u201d (v\u00e1s\u00e1rl\u00f3er\u0151-parit\u00e1son ekkorra \u201ev\u00e1rj\u00e1k\u201d, hogy K\u00edna megel\u0151zi az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat). Eml\u00e9kezhet\u00fcnk: \u201et\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk amerikai korszaka\u201d j\u00f3 sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt kezd\u0151d\u00f6tt (\u201ej\u00f3\u201d sz\u00e1z \u00e9v?). Nem tudom, a magyar millenniumi \u00fcnneps\u00e9gek, a \u201emagyar \u00e1lom\u201d idej\u00e9n ki vette \u00e9szre, hogy az amerikai nemzeti \u00f6sszterm\u00e9k t\u00f6mege akkort\u00e1jt kezdte elhagyni a britek\u00e9t (az \u00e9vsz\u00e1mra t\u00f6bbf\u00e9le sz\u00e1m\u00edt\u00e1s van). Az \u201eamerikai \u00e1lomr\u00f3l\u201d itt most csak annyit, hogy amerikai k\u00f6zgazd\u00e1szok szerint az \u201eels\u0151 sz\u00e1m\u00fa\u201d gazdas\u00e1gban a re\u00e1l-munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g 17% k\u00f6r\u00fcli \u00e9s v\u00e1rhat\u00f3an tov\u00e1bb n\u0151, az eg\u00e9szen m\u00e1s programmal megv\u00e1lasztott jelenlegi amerikai eln\u00f6k szerint pedig a j\u00f3l\u00e9ti kiad\u00e1sokat, a munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9lyez\u00e9st is bele\u00e9rtve, le kell faragni \u2026 Jap\u00e1nnal napi szinten kell foglalkoznom. A jap\u00e1n gazdas\u00e1g vagy negyven \u00e9ven \u00e1t, tavaly ny\u00e1rig, az amerikai ut\u00e1n a legmagasabb \u00f6sszes\u00edtett GDP-mutat\u00f3val rendelkezett (az\u00f3ta K\u00edn\u00e1\u00e9 a \u201em\u00e1sodik hely\u201d). M\u00e1r a m\u00e1rciusi f\u00f6ldreng\u00e9s \u00e9s sz\u00f6k\u0151\u00e1r el\u0151tt a jap\u00e1n korm\u00e1nyzati ad\u00f3ss\u00e1g m\u00e9rt\u00e9ke (a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok\u00e9t is belev\u00e9ve)\u00a0<\/span>ennek a GDP-nek<\/span><\/i>\u00a0a h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9lszeres\u00e9t tette ki. A legt\u00f6bbsz\u00f6r id\u00e9zett statisztik\u00e1k csak a k\u00f6zponti korm\u00e1nyzat k\u00e9t GDP-nyi jelz\u0151sz\u00e1m\u00e1t szokt\u00e1k eml\u00edteni, hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy ennek j\u00f3 90%-a belf\u00f6ldi, a jap\u00e1n lakoss\u00e1g fel\u00e9 val\u00f3 elad\u00f3sod\u00e1s. \u00dagy is lehetne mondani, hogy a jap\u00e1nok megvett\u00e9k saj\u00e1t \u00e1llamuk ad\u00f3ss\u00e1g\u00e1t, de az ad\u00f3ss\u00e1g \u00f6sszes\u00edtett t\u00f6mege lassan el\u00e9ri a bels\u0151 megtakar\u00edt\u00e1sok fedezeti hat\u00e1r\u00e1t. Azut\u00e1n a m\u00e1rciusi katasztr\u00f3fa ism\u00e9t v\u00e1ratlan megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezett kor\u00e1bbi magukt\u00f3l-\u00e9rtet\u0151d\u0151s\u00e9geket. Nakaszone Jaszuhir\u00f3 a 80-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9nek jap\u00e1n minisztereln\u00f6ke az amerikai\u2013jap\u00e1n sz\u00f6vets\u00e9g megingathatatlans\u00e1g\u00e1t annak idej\u00e9n ezzel a hasonlattal akarta kifejezni: Amerika oldal\u00e1n \u201eJap\u00e1n egy els\u00fcllyeszthetetlen anyahaj\u00f3\u201d. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg akkor nem gondolt arra, hogy a szigetorsz\u00e1g h\u00e1rom tektonikus \u00f3ri\u00e1slemez tal\u00e1lkoz\u00e1si pontj\u00e1n nem a geofizikai rend\u00edthetetlens\u00e9g eszm\u00e9nyi jelk\u00e9pe. Mik\u00e9ppen arra sem gondolt volna, hogy a jap\u00e1n atomenergetikai fejleszt\u00e9s f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t egyik legharcosabb sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3j\u00e1b\u00f3l 2011 tavasz\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t leforg\u00e1sa alatt az egyik legf\u0151bb ellenz\u0151j\u00e9v\u00e9 fog v\u00e1lni (\u201ehogyan lehets\u00e9ges?\u201d \u2013 ebben nyilv\u00e1n benne van az is, hogy meg\u00e9rte a 93. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t). Besz\u00e9lj\u00fcnk m\u00e9g Eur\u00f3p\u00e1r\u00f3l \u00e9s az eur\u00f3r\u00f3l? G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g, \u00cdrorsz\u00e1g, Portug\u00e1lia, Spanyolorsz\u00e1g, Olaszorsz\u00e1g, Belgium\u2026? Az er\u0151s N\u00e9metorsz\u00e1g kancell\u00e1r-asszonya, a nagy Britannia minisztereln\u00f6ke n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napja versenyt udvaroltak K\u00edna minisztereln\u00f6k\u00e9nek (aki egy k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai orsz\u00e1gban ugyanazokban a napokban hasonl\u00f3 fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclt).<\/span>
\nHa az \u00e9rem egyik oldala egy hanyatl\u00f3 Nyugat, amelynek n\u00e9pess\u00e9ge egyre kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e9pes vagy akar \u00faj nemzed\u00e9keket \u00e1ll\u00edtani (egy-k\u00e9t \u00e9vtizeden bel\u00fcl v\u00e1rhat\u00f3an a vil\u00e1gn\u00e9pess\u00e9g tized\u00e9re zsugorodik), a m\u00e1sik oldala K\u00edna \u00e9s \u00c1zsia (s a vil\u00e1g hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u00e1sik, egyre nagyobbik \u201efele\u201d). B\u00e1r a vil\u00e1g ink\u00e1bb csak a 2008. \u00e9vi olimpia idej\u00e9n figyelt fel erre, a \u201eglobaliz\u00e1ci\u00f3\u201d m\u00e1r r\u00e9gen nem puszt\u00e1n \u201eamerikaniz\u00e1ci\u00f3\u201d, legal\u00e1bb annyira \u00e1zsianiz\u00e1ci\u00f3 is. A tendenci\u00e1k az 1990-es \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9re kirajzol\u00f3dtak, ami az\u00f3ta t\u00f6rt\u00e9nik, abban voltak\u00e9ppen semmi meglep\u0151 nincsen. Minden \u00fagy zajlik, ahogyan az m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizede el\u0151re jelezhet\u0151 volt, \u201emind\u00f6ssze\u201d azt nem tudhattuk (mik\u00e9ppen ma sem tudjuk), hogy val\u00f3ban folytat\u00f3dhatnak-e (\u00e9s meddig) az akkor felismerhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt ir\u00e1nyzatok. A huszadik sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00f3ta az Egyes\u00fclt \u00c1llamok legnagyobb k\u00e9toldal\u00fa kereskedelmi hi\u00e1nya K\u00edn\u00e1val szemben \u00e1ll fenn, m\u00e1r j\u00f3 p\u00e1r \u00e9ve az amerikai \u201eiker-deficit\u201d els\u0151 sz\u00e1m\u00fa finansz\u00edroz\u00f3ja K\u00edna. A \u201ek\u00f6z\u00e9pponti orsz\u00e1gban\u201d (ahogyan K\u00edna t\u00f6bb \u00e9vezredes t\u00e1von nevezi mag\u00e1t) m\u00e1r 2010-ben m\u00e1sf\u00e9lszer annyi aut\u00f3t adtak el, mint \u201eaz aut\u00f3 haz\u00e1j\u00e1nak\u201d tekintett Amerik\u00e1ban (m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ve a Benz sz\u00e1zmilli\u00f3 doll\u00e1rt fizetett csak az\u00e9rt, hogy egy sanghaji stadionnak t\u00edz \u00e9vre nevet adhasson; e m\u00f6g\u00f6tt ott van, hogy a kontinensnyi orsz\u00e1gban \u00e9vente 2000\u20132500 km aut\u00f3p\u00e1lya \u00e9p\u00fcl \u00e9s t\u00edz \u00e9v m\u00falva t\u00f6bb mint sz\u00e1z egymilli\u00f3 feletti v\u00e1ros lesz, ha a dolgok \u00edgy mennek tov\u00e1bb). Mik\u00f6zben magukat a \u201eszabad\u201d versenyen alapul\u00f3 \u201emodern\u201d gazdas\u00e1g bajnokainak tekint\u0151 nyugati \u00e1llamok nem engednek piacaikon szabadon versenyezni k\u00ednai v\u00e1llalatokat, mondv\u00e1n, hogy azok m\u00f6g\u00f6tt a k\u00ednai \u00e1llam \u00e1ll, az alatt ugyanezek a korm\u00e1nyok gyakorlatilag \u00e1llamos\u00edtj\u00e1k nagyv\u00e1llalataikat \u00e9s bankjaikat, hogy megments\u00e9k azokat az \u00f6sszeoml\u00e1st\u00f3l. Az id\u0151k \u00e9s a fogalmak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak jelei azok a dilemm\u00e1k is, amelyek f\u00f6l\u00f6tt a napokban egy amerikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00edgy medit\u00e1lt: \u2019hogyan is lehet ez, hogy Amerika f\u00f6ldj\u00e9n egy \u00e1zsiai kommunista diktat\u00fara teremt szabad amerikaiaknak munkahelyeket?\u2019. P\u00e1r h\u00f3nappal kor\u00e1bban Timothy Geithner, amerikai p\u00e9nz\u00fcgyminiszter h\u00edvta fel egy besz\u00e9d\u00e9ben a figyelmet arra, hogy orsz\u00e1g\u00e1ban a k\u00ednai beruh\u00e1z\u00e1sok \u201eigen-igen gyors kiterjed\u00e9sen mennek kereszt\u00fcl\u201d (\u201eexpanding very-very rapidly\u201d). Persze, nem el\u0151zm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl. Az \u201eegyes\u00fcltek\u201d k\u00f6z\u00f6tt a gazdas\u00e1gilag leger\u0151sebb \u00e1llam, Kalifornia, \u00fczleti bev\u00e9teleinek 40%-a (hivatalos, de csak n\u00e9gy \u00e9v k\u00e9sletet\u00e9ssel k\u00f6zz\u00e9tett) korm\u00e1nyzati statisztik\u00e1k szerint m\u00e1r 2002-ben \u00e1zsiai k\u00e9zen volt; a n\u00f6veked\u00e9si \u00fctemet tekintve val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy ez az ar\u00e1ny m\u00e1ra meghaladta az 50%-ot. De nemcsak a gazdas\u00e1gban ilyen a helyzet. Ma Amerik\u00e1ban az egyik legt\u00f6bbet vitatott k\u00f6nyv \u201eAz anyatigris csataki\u00e1lt\u00e1sa\u201d. Egy Yale-Egyetem-i professzorasszony \u00edrta gyermekei nevel\u00e9s\u00e9r\u0151l, akik k\u00f6z\u00fcl az egyik m\u00e1r 16 \u00e9vesen a Carnegie Hall-ban adott koncertet. Ez \u00f6nmag\u00e1ban aligha adhatott volna okot vagy \u00fcr\u00fcgyet a kirobbant vita hevess\u00e9g\u00e9re. A dolog \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 v\u00e1lhat egy tov\u00e1bbi r\u00e9szlet ismertet\u00e9s\u00e9vel: a mama, \u00e9s az eg\u00e9sz csal\u00e1d, k\u00ednai. Igaz, a n\u0151i sakk vil\u00e1gbajnok is egy 16 \u00e9ves k\u00ednai l\u00e1ny, de nem puszt\u00e1n egyedi esetekr\u0151l van sz\u00f3. \u00c9rdekes el\u0151ad\u00e1st l\u00e1ttam a napokban egy internetes TV-csatorn\u00e1n: a Harvard Egyetemen \u201eminden id\u0151k legn\u00e9pszer\u0171bb el\u0151ad\u00e1s\u00e1t\u201d Michael Sandel tartja a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1gr\u00f3l. Fontos t\u00e9ma, rangos elad\u00f3, elv\u00e9gre Amerika s tal\u00e1n a vil\u00e1g \u201eels\u0151 sz\u00e1m\u00fa egyetem\u00e9n\u201d (a TV csatorn\u00e1k az\u00e9rt k\u00f6zvet\u00edtik, mert a legnagyobb audit\u00f3riumba is csak az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k t\u00f6red\u00e9ke f\u00e9r be). De az \u00e9kes fejteget\u00e9sekn\u00e9l is \u00e9rdekesebb k\u00e9p t\u00e1rult el\u00e9m, amikor a kamera a hallgat\u00f3s\u00e1got mutatta. Igaz, lassan h\u00e1rom \u00e9vtizede, k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6ttem a keleti f\u00e9ltek\u00e9n akkor els\u0151nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Toki\u00f3i Egyetemen (ma a Hong Kong-i Egyetem m\u00e1r megel\u0151zi). Az ottani el\u0151ad\u00e1sok jutottak eszembe: mintha valahol \u00c1zsi\u00e1ban lettem volna. Ha valaki erre azt mondja: \u201eugyan, Toki\u00f3 meg a Harvard messze van, eg\u00e9szen m\u00e1sok a mi probl\u00e9m\u00e1ink\u201d \u2013 sokban igazat is adhatn\u00e1nk neki. P\u00e9ld\u00e1ul: az egyik vezet\u0151 magyar politikus (egy id\u0151ben minisztereln\u00f6knek is jel\u00f6lt\u00e9k) egy \u00e9ve azzal nyitotta meg a fels\u0151oktat\u00e1si tan\u00e9vet, hogy \u2019legfontosabb c\u00e9lunk egy magyar egyetemet bejuttatni a vil\u00e1gon az el\u0151 sz\u00e1z k\u00f6z\u00e9\u2019, de \u00f6r\u00fcl\u00fcnk, ha tansz\u00e9keinken nyomtatni vagy m\u00e1solni tudunk (arr\u00f3l nem is sz\u00f3lva, hogy, mondjuk, a B\u00e9csi Egyetem 90 000 hallgat\u00f3j\u00e1val \u00e9s k\u00f6zel 10 000 alkalmazottj\u00e1val, a n\u00e9met nyelvter\u00fclet legr\u00e9gibb egyetemek\u00e9nt boldog, ha a 150. k\u00f6r\u00fcli helyez\u00e9s\u00e9t tartani tudja). De a harvardi eset m\u00e9g sincs olyan messze, mint gondoln\u00e1nk. A budapesti amerikai iskol\u00e1ban (amelynek a tand\u00edja olyan magas, hogy tehet\u0151s k\u00fclf\u00f6ldi \u00fczletemberek k\u00e9tszer is meggondolj\u00e1k, gyerek\u00fcket be\u00edrass\u00e1k-e), p\u00e1r \u00e9ve csak egy k\u00ednai di\u00e1k volt, egy fi\u00e1t oda j\u00e1rat\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi atya szerint ma a di\u00e1kok\u00a0<\/span>j\u00f3<\/span><\/i>\u00a0(tal\u00e1n legversenyk\u00e9pesebb) 10%-a k\u00ednai (nagyr\u00e9szt bizony\u00e1ra budapesti lakos).<\/span>
\nDe mennek a percek, \u00e9s val\u00f3ban ideje lehet feltenni a k\u00e9rd\u00e9st: \u00e9s hol vagyunk mi? Nem a budapesti amerikai iskol\u00e1ban, \u00e9s m\u00e9g mindig azt hissz\u00fck, hogy a hidegh\u00e1bor\u00fa Eur\u00f3p\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s itt \u00e9rt v\u00e9get. A \u201emagyar hat\u00e1rnyit\u00e1s\u201d meg a \u201eberlini fal\u201d\u2026 \u00c1ltal\u00e1ban nem jellemz\u0151, hogy a k\u00e9t f\u00e9ltek\u00e9t, a glob\u00e1lis Nyugatot \u00e9s a nem kev\u00e9sb\u00e9 glob\u00e1lis Keletet, a civiliz\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok makro- \u00e9s mikrofolyamatait egy\u00fctt l\u00e1ssuk. De legal\u00e1bb b\u00edzunk egym\u00e1sban, b\u0151s\u00e9ges a gyermek\u00e1ld\u00e1s, megbecs\u00fclj\u00fck a vend\u00e9get \u00e9s idegent, m\u0171veltek, t\u00fcrelmesek vagyunk, \u00e9s fejlett demokr\u00e1ci\u00e1ban \u00e9l\u00fcnk\u2026 \u201eT\u00fckr\u00f6k\u201d \u00e9s jelz\u00e9sek\u201d: p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tti nemzetk\u00f6zi \u00f6sszevet\u00e9sek szerint politikai rendszer\u00fcnk az \u00fagynevezett \u201eselejtes demokr\u00e1ci\u00e1k\u201d (\u201eflawed democracies\u201d) egyike volt (az Economist szerint Botswana \u00e9s Panama k\u00f6z\u00f6tt), Eur\u00f3p\u00e1ban az idegen nyelveket legkev\u00e9sb\u00e9 haszn\u00e1l\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt vagyunk, m\u00edg az idegenek ir\u00e1nti negat\u00edv be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1sokban az \u201eels\u0151k\u201d k\u00f6z\u00f6tt (Eurobarometer), a k\u00f6zbizalom szintje \u201ep\u00e1ratlanul\u201d alacsony (International Social Survey), 2000 \u00e9s 2050 k\u00f6z\u00f6tt pedig 2,5 milli\u00f3 bev\u00e1ndorl\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk a n\u00e9pess\u00e9g t\u00edz milli\u00f3s szinten tart\u00e1s\u00e1hoz (KSH, 50 \u00e9ven \u00e1t 137 bev\u00e1ndorl\u00f3 naponta). 1950-ben a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g 36. volt vil\u00e1g orsz\u00e1gainak n\u00e9pess\u00e9gi sorrendj\u00e9ben, 2000-ben a 80. hely k\u00f6r\u00fcl voltunk, 40 \u00e9v m\u00falva a \u201ehelyez\u00e9s\u201d a 110. k\u00f6r\u00fcl v\u00e1rhat\u00f3. A 2010-es \u00e9vekben a F\u00f6ld n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek tiszta n\u00f6vekm\u00e9nye kb. \u201e90 Magyarorsz\u00e1gnyira\u201d tehet\u0151. De legal\u00e1bb \u201ea fejlett Eur\u00f3p\u00e1hoz\u201d tartozunk. Most nem r\u00e9szletezve, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 (\u00e9s az euro) hogyan vesz\u00edt t\u00e9rt, egyebek k\u00f6z\u00f6tt Kelet-\u00c1zsi\u00e1val szemben (pl. a \u201elisszaboni c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek\u201d k\u00f6z\u00fcl, egy, az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g \u00e1ltal megrendelt kutat\u00e1s szerint, nyolcb\u00f3l h\u00e9t vonatkoz\u00e1s\u00e1ban), csak egy jellegzetes esetre utaln\u00e9k. Nem r\u00e9gen egy miniszt\u00e9riumunk honlapja Tajvant a \u201efejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok\u201d k\u00f6z\u00f6tt tartotta sz\u00e1mon. Tal\u00e1n t\u00fal k\u00f6nny\u0171 c\u00e9lpont lenne Budapest \u00e9s Tajpej t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s\u00e9t vagy v\u00e1rosi infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t \u00f6sszehasonl\u00edtani (lehet, hogy nem is lenne sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk 110 emeletes felh\u0151karcol\u00f3ra), ez\u00e9rt ink\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt id\u00e9zek fel. A dun\u00e1nt\u00falnyi ter\u00fclet\u0171 Csendes-\u00f3ce\u00e1ni sziget lakoss\u00e1ga j\u00f3 k\u00e9tszerese a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\u00e9nak, ez\u00e9rt csak a fele-nagys\u00e1g\u00fa mutat\u00f3kat mondom: ha Tajvan m\u00f3dj\u00e1ra teljes\u00edten\u00e9nk, akkor mintegy 50 milli\u00e1rd doll\u00e1rt ruh\u00e1ztunk volna be eddig, mondjuk, Rom\u00e1ni\u00e1ba (Tajvan csak a K\u00ednai N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban m\u00e1r t\u00edz \u00e9ve t\u00f6bb mint 100 milli\u00e1rdot ruh\u00e1zott be), lenne 150\u2013200 milli\u00e1rd doll\u00e1r valuta-tartal\u00e9kunk (nem fele ekkora ad\u00f3ss\u00e1gunk), \u00e9s mind\u00f6ssze n\u00e9gy helyez\u00e9snyire lenn\u00e9nk ahhoz, hogy a \u201efejlett demokr\u00e1ci\u00e1k\u201d k\u00f6z\u00e9 soroljanak benn\u00fcnket. Mit tudunk Tajvanr\u00f3l? Vagy mondjuk Pakiszt\u00e1nr\u00f3l \u00e9s Bangladesr\u0151l, amelyek egy\u00fcttes n\u00e9pess\u00e9ge 40 \u00e9v m\u00falva j\u00f3val meghaladhatja az akkori Eur\u00f3pai Uni\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g\u00e9t (ha az Uni\u00f3 vagy ak\u00e1r csak az euro, meg\u00e9ri \u2013 pl. Alan Greenspan, akit most m\u00e1r sokat b\u00edr\u00e1lnak, de a Federal Reserve Board eln\u00f6kek\u00e9nt az amerikai gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net leghosszabb konjunkt\u00far\u00e1j\u00e1t \u2019vez\u00e9nyelte le\u2019, m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyen van). Vagy Jap\u00e1nr\u00f3l, ahonnan a legut\u00f3bbi \u00e9vekig a harmadik legnagyobb t\u00f6meg\u0171 z\u00f6ldmez\u0151s m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u0151ke \u00e9rkezett Magyarorsz\u00e1gra? (Nem tudom ki \u00e9rtes\u00fclt arr\u00f3l, mit kapott a jap\u00e1n cs\u00e1sz\u00e1r 2002-ben a magyar \u00e1llamt\u00f3l aj\u00e1nd\u00e9kba, egy olyan \u00e9vben, amikor a magyar ad\u00f3fizet\u0151kkel milli\u00e1rdokat fizettettek \u201eorsz\u00e1gim\u00e1zsra\u201d.)<\/span>
\nNem neh\u00e9z bel\u00e1tni, hogy sz\u00e1mos fogalmunk, egyebek k\u00f6z\u00f6tt arr\u00f3l, hogy mi \u201efejlett\u201d, mi \u201efejletlen\u201d, mit \u00e9r a \u201emodern\u201d \u00e9s mit a \u201ehagyom\u00e1nyos\u201d, mi a \u201ev\u00e1ltoz\u00f3\u201d \u00e9s mi az \u201e\u00e1lland\u00f3\u201d, nem egy ponton fel\u00fclvizsg\u00e1latra szorulhat. Ezt a fel\u00fclvizsg\u00e1latot a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokban \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban sz\u00e1mos \u00fajabb kezdem\u00e9nyez\u00e9s seg\u00edtheti. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben-\u00e9vtizedekben, a kor \u201eturbulens\u201d jelleg\u00e9t\u0151l nyilv\u00e1n nem f\u00fcggetlen\u00fcl, k\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d felt\u0171n\u0151 m\u00f3don teret nyert: a \u201enagy t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d (\u201eBig History\u201d) \u00e9s a \u201emikro-t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d (\u201eMicrohistory\u201d) kutat\u00e1si \u00e9s oktat\u00e1si ir\u00e1nyzatai. B\u00e1r az elnevez\u00e9se tal\u00e1n kiss\u00e9 hangzatos, nem haszontalan a Big History m\u00e1ra el\u00e9g kiterjedt irodalm\u00e1ba kicsit belepillantani: t\u00f6bb sz\u00e1z, t\u00f6bb ezer vagy \u00e9ppen t\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9v kozmikuss\u00e1 b\u0151v\u00edtett t\u00e1vlataiban pr\u00f3b\u00e1lja meg szem\u00fcgyre venni napjaink t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit. Nem menn\u00e9k bele az ezzel foglalkoz\u00f3 k\u00f6zel egy milli\u00f3 internetes honlap \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9be. Ink\u00e1bb k\u00e9t olyan tud\u00f3s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait id\u00e9zn\u00e9m, akik nem v\u00e1dolhat\u00f3k az \u00e9rtelmis\u00e9gi divatok k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel (ink\u00e1bb \u00fatt\u00f6r\u0151knek tekinthet\u0151k). Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul Douglass North k\u00f6zgazd\u00e1sz, aki 1993-ban tartott Nobel-el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban, an\u00e9lk\u00fcl, hogy a szavakat haszn\u00e1lta volna, egy helyen voltak\u00e9ppen a \u201enagy t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d t\u00e1vlatait villantotta fel. A t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlat szinte fojtogat\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1t \u00e9rezve a korabeli k\u00f6zgazdas\u00e1gtan agyonformaliz\u00e1lt vil\u00e1g\u00e1ban, az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem szempontjainak (\u00fajra)bevon\u00e1s\u00e1t szorgalmazta a szakma sz\u00e1m\u00e1ra. Nem szakmabeliek sz\u00e1m\u00e1ra is j\u00f3l k\u00f6vethet\u0151 \u00e9rvk\u00e9nt utalt arra a \u2013 ha \u00fagy vessz\u00fck, \u201etrivi\u00e1lis\u201d \u2013 t\u00e9nyre, hogy amennyiben az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t 24 \u00f3r\u00e1nak vessz\u00fck, a civiliz\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t pedig 8000 \u00e9vnek, akkor a \u201eciviliz\u00e1ci\u00f3 kora\u201d nem t\u00f6bb mint az utols\u00f3 3\u20134 perc. Elgondolkodunk-e n\u00e9ha az ilyen ar\u00e1nyokon? \u00c9s azon, hogy mi volt azel\u0151tt, vagy mi lesz \u201e\u00e9jf\u00e9l\u201d ut\u00e1n? Nem tette fel ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket, de a v\u00e1laszhoz k\u00f6zelebb vihet a szint\u00e9n Nobel-d\u00edjas Enrico Fermi fizikushoz ill\u0151 fejteget\u00e9se (\u0151 \u00e9p\u00edtette meg az els\u0151 atomreaktort a csik\u00e1g\u00f3i stadion karzatai alatt). Arra mutatott r\u00e1, hogy ha \u201ea F\u00f6ld \u201ep\u00e1ly\u00e1ra helyez\u00e9se\u201d \u00f3ta eltelt id\u0151t vessz\u00fck 24 \u00f3r\u00e1nak, az ember mind\u00f6ssze az utols\u00f3 percben jelent meg. (Nem tette hozz\u00e1, de hozz\u00e1\u00e9rthet\u0151: nem kellene n\u00e9ha komolyabban venni ezt a \u201ekozmikus infrastrukt\u00far\u00e1t\u201d is?) A m\u00e1sik eml\u00edtett ir\u00e1nyzat, a mikro-t\u00f6rt\u00e9nelem\u00e9 szint\u00e9n mind\u00f6ssze egy-k\u00e9t \u00e9vtizedes. Ez mintha \u201emikroszk\u00f3p\u201d al\u00e1 akarn\u00e1 venni a t\u00f6rt\u00e9nelem mindennapjait, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokban \u00e9l\u0151 embereket \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00fcket \u201ea legapr\u00f3bb r\u00e9szletekig\u201d. B\u00e1r \u201emikr\u00f3\u201d-nak nevezik, az ir\u00e1nyzat honlapjainak sz\u00e1ma jelenleg k\u00f6zel 150 ezer. Ezek r\u00e9szletez\u00e9s\u00e9be se menn\u00e9k bele, de p\u00e9ldak\u00e9nt megeml\u00edtem, hogy egyik tipikus teljes\u00edtm\u00e9nye egy mil\u00e1n\u00f3i h\u00e1zt\u00f6mb sz\u00e1z \u00e9v\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa, szinte napr\u00f3l napra (\u00e9s egyik nemzetk\u00f6zi szakmai f\u00f3rum\u00e1t \u2013 a Microhistory Network-\u00f6t \u2013 az E\u00f6tv\u00f6s Egyetem k\u00e9t tan\u00e1ra, Keny\u00f3 Ildik\u00f3 \u00e9s Szij\u00e1rt\u00f3 Istv\u00e1n szervezik).<\/span>
\nB\u00e1r az ind\u00edt\u00e9k nem ezeknek a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seknek az \u00f6nc\u00e9l\u00fa bemutat\u00e1sa volt, sokkal ink\u00e1bb annak jelz\u00e9se, hogy l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djaik\u00a0<\/span>egy\u00fctt<\/span><\/i>\u00a0lenn\u00e9nek \u00e9rdekesek, valaki itt ellenvethetn\u00e9: \u2019ne j\u00f6jj\u00fcnk \u00e1lland\u00f3an ezekkel a sz\u00e1mokkal, tudjuk, minden statisztika csupa manipul\u00e1ci\u00f3\u2019, \u2019ereszkedj\u00fcnk vissza csak a mi kis ismer\u0151s f\u00f6ld\u00fcnkre\u2019. Id\u00e9zz\u00fck Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nt? \u201eA k\u00fclf\u00f6ldet nem ismerv\u00e9n el\u00e9gg\u00e9, haz\u00e1j\u00e1t \u00e9rt\u00e9k\u00e9n t\u00falbecs\u00fcli\u2026\u201d; \u201eazt gondolja val\u00f3s\u00e1gosan szabadnak, ki nem ad\u00f3zik!\u201d; \u201e\u00e9retlen b\u00fcszkes\u00e9ge nem engedi, s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga ellen tartja, becs\u00fcletesen, \u00fcgyess\u00e9g s tudom\u00e1nynyal f\u00e1radozni\u2026\u201d; \u201eA k\u00f6zintelligentia s\u00falya, azon egyed\u00fclegy val\u00f3di f\u00e9ke az \u00f6nk\u00e9nynek, m\u00e1s nemzetek\u00e9hez hasonl\u00edtva szerfelett csek\u00e9ly\u201d; \u201enemzeti eredeti szok\u00e1sink pedig \u00e9ppen nincsenek, s a mik vagyunk, a mit tudunk, csak ut\u00e1nz\u00e1s k\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9ben vagyunk, s tudjuk; a mi \u00e9ppen \u00fagy van m\u00e1s nemzetekn\u00e9l is, csak azon k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy mi ut\u00e1nz\u00e1sinkban \u2026 nem velej\u00e9t s \u00e9szleti \u2013 rationabilis \u2013 ok\u00e1t tekintett\u00fck az \u00e1tvett jav\u00edt\u00e1sok s \u00faj szok\u00e1soknak, hanem csak felszins\u00e9geiket ruh\u00e1ztuk magunkra\u201d; \u201e\u00c9letreval\u00f3 ismeretek oly ritk\u00e1n vannak elsz\u00f3rva a k\u00e9pzelet hat\u00e1rtalan mez\u0151in, mint haj\u00f3k a tagos \u00d3ce\u00e1n habjain; \u2013 szorgalom, gazdas\u00e1gi, m\u0171v\u00e9szeti s keresked\u00e9si \u00e9rtelmess\u00e9g alig van\u201d; \u201eLelki f\u00fcggetlen ember, \u00f6sszev\u00e9v\u00e9n minden rendbelit \u2026 h\u00e1ny van?\u201d; \u201eann\u00e1l t\u00f6bb az egym\u00e1sellentis\u00e9g\u201d. (Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n v\u00e1logatott munk\u00e1i, Franklin T\u00e1rsulat, 1900., a Toront\u00f3i Egyetem K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak Peter Brock professzor \u00e1ltal 1995-ben adom\u00e1nyozott p\u00e9ld\u00e1ny interneten k\u00f6zz\u00e9tett elektronikus v\u00e1ltozat\u00e1b\u00f3l.)<\/span>
\nVagy id\u00e9zz\u00fck Miroslav Krle\u017e\u00e1t, aki N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 fejteget\u00e9s\u00e9re 70 \u00e9ve, egyet legyintve, ezt v\u00e1laszolta: \u201eEh, nem szeretik itt ezek a n\u00e9pek egym\u00e1st!\u201d (ezt N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 mondta el egyszer hozz\u00e1 l\u00e1togat\u00f3 di\u00e1koknak). J\u00f3, vethetn\u00e9 megint valaki ellen, ez megint egy \u00e9rtelmis\u00e9gi, egy\u00e9bk\u00e9nt is m\u00e1r r\u00e9gen volt. \u00dagy k\u00e9t hete \u00e9rdekes besz\u00e9lget\u00e9sben volt r\u00e9szem m\u00e9ly-Dun\u00e1nt\u00falon \u2013 semmi sz\u00e1m, csupa tartalom. Valaki, az \u00e9let\u00e9re visszatekintve, elmes\u00e9lte, a rokons\u00e1g egyes csoportjai hogyan ut\u00e1lt\u00e1k egym\u00e1st, igyekeztek m\u00e9g az utc\u00e1ra se kil\u00e9pni, ha l\u00e1tt\u00e1k, hogy a \u201em\u00e1sikak\u201d k\u00f6z\u00fcl valaki arra j\u00e1r. Elmes\u00e9lte, volt f\u0151n\u00f6kei \u201emit loptak, csaltak, ahogyan csak tudtak\u201d. Ezt \u00e9rdekesen komment\u00e1lta (szinte \u201ekommend\u00e1lta\u201d): \u201eTudja, az\u00e9rt becs\u00fcltem \u0151ket: volt magukhoz val\u00f3 esz\u00fck.\u201d Azut\u00e1n tov\u00e1bb besz\u00e9lgett\u00fcnk. A v\u00e9ge fel\u00e9 a leg\u00e9rdekesebb tal\u00e1n ez a k\u00e9rd\u00e9se volt: \u201eMaga m\u00e9gis csak tanult ember. Meg tudn\u00e1 mondani, mi\u00e9rt n\u00e9z benn\u00fcnket mindenki a kapc\u00e1j\u00e1nak?\u201d A v\u00e1laszhoz nem felt\u00e9tlen kell nagy \u201etanults\u00e1g\u201d. Az is hozz\u00e1tartozhat, amit p\u00e1r h\u00f3napja a terem ablaka alatt s\u00f3hajtott el valaki, ahol voltam: \u201eAz a baj, hogy d\u00f3gozni kell!\u201d. Nem kiz\u00e1r\u00f3lag a nyilatkoz\u00f3 nyak\u00e1ba kell varrnunk a kijelent\u00e9s \u00f3dium\u00e1t (vagy revelat\u00edv \u00e9rt\u00e9k\u00e9t), de el\u00e9g nagy kontrasztot mutat azzal, amit Szent Gell\u00e9rt jegyzett meg t\u00e1rs\u00e1nak ezer \u00e9ve egy m\u00e1sik asszonyr\u00f3l: \u201e\u2026hallod a magyarok szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1t? \u2026 Boldog ez az asszony, mert m\u00e1snak hatalma al\u00e1 vetve, ily kedvesen, z\u00fagol\u00f3d\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s j\u00f3kedvvel v\u00e9gzi a re\u00e1szabott munk\u00e1t!\u201d<\/span><\/p>\n

A kult\u00far\u00e1k term\u00e9szete \u00e9s a kult\u00fara n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlens\u00e9ge<\/span><\/b><\/p>\n

Akkor azonban, amikor itt \u201e\u00f6nismeretr\u0151l\u201d besz\u00e9l\u00fcnk, nem a \u201ekis magyar \u00f6nismereti\u201d hagyom\u00e1nyt szeretn\u00e9m folytatni, a meglev\u0151 \u201enemzet-karakterol\u00f3gi\u00e1kat\u201d vagy sztereot\u00edpia-gy\u0171jtem\u00e9nyeket gyarap\u00edtani. Ezek sem felt\u00e9tlen lekicsinylend\u0151k, de ezekr\u0151l m\u00e1r k\u00f6nyvt\u00e1rakat \u00edrtak tele, amihez nem kellett 2011-ben \u00e9lni. Az alc\u00edmben \u201ekultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u201d szerepel, de mit \u00e9rts\u00fcnk ezen \u2013 ma? Lehetne a kult\u00far\u00e1k t\u00e9teles antropol\u00f3giai vagy n\u00e9prajzi \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1val folytatni, lelt\u00e1rszer\u0171en sz\u00e1mba venni, miben mutatnak hasonl\u00f3 vagy elt\u00e9r\u0151 tartalmakat a magyarral \u00f6sszevetve, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az identit\u00e1s-k\u00e9pz\u0151d\u00e9s kultur\u00e1lisan tipikus gyakorlataira, ezek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1saira (\u00e9s az ut\u00f3bbiak kimenetel\u00e9re). Nem vitatn\u00e1m el egy ilyen v\u00e1llalkoz\u00e1s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, itt azonban ink\u00e1bb olyasmit javasoln\u00e9k, amire a mai id\u0151k \u00fajszer\u0171 lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtanak, egyben mintha ig\u00e9nyt is t\u00e1masztan\u00e1nak. Azt a k\u00e9rd\u00e9st vetn\u00e9m fel: vajon mennyire \u00e9p\u00fcltek bele kultur\u00e1lis tudatunkba \u00e9s \u00f6nismeret\u00fcnkbe\u00a0<\/span>\u00e1ltal\u00e1ban<\/span><\/i>\u00a0<\/span>a kult\u00far\u00e1k, civiliz\u00e1ci\u00f3k,<\/span><\/i>\u00a0<\/span>mint olyanok<\/span><\/i>\u00a0term\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3 felismer\u00e9sek, k\u00f6vetkeztet\u00e9sek, amelyeket a mai \u00e1talakul\u00e1sok \u00f6szt\u00f6n\u00f6zhetnek vil\u00e1gosabban \u00e9szlelni \u00e9s megfogalmazni, ugyanakkor amelyek seg\u00edthetnek eligazodni is a kult\u00fara- \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3-k\u00f6zi k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok szinte p\u00e9ld\u00e1tlanul kiterjedt \u00e9s intenz\u00edv forgatag\u00e1ban. Egy t\u00e1gabb k\u00f6rben a kult\u00far\u00e1k<\/span>\u00a0<\/span><\/i>term\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3 tudatoss\u00e1g \u00faj lehet\u0151s\u00e9geire tereln\u00e9m a figyelmet, arra, hogy ennek behat\u00f3bb megismer\u00e9se \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3 \u00fczeneteinek kiolvas\u00e1sa hogyan gazdag\u00edthatja saj\u00e1tos tartalmakat hordoz\u00f3, vagy \u00e9ppen n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, kult\u00far\u00e1nkra vonatkoz\u00f3 ismereteinket \u00e9s \u00f6nk\u00e9p\u00fcnket.<\/span>
\nDe nem egy \u00fajabb lehetetlens\u00e9g-e ez: \u201ea kult\u00far\u00e1k term\u00e9szete\u201d. Nem \u00f6nellentmond\u00e1s-e a \u2019kult\u00far\u00e1k\u2019 \u2019term\u00e9szet\u00e9r\u0151l\u2019 besz\u00e9lni, hiszen mi\u00f3ta a kult\u00fara fogalma csak l\u00e9tezik, kezdett\u0151l fogva \u00e9ppen a term\u00e9szet\u00e9vel szembe\u00e1ll\u00edtva hat\u00e1rozt\u00e1k meg. A t\u00f6rt\u00e9net t\u00f6bb sz\u00e1lon bonyol\u00f3dik, t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ve.<\/span>
\nKult\u00far\u00e1k, mint term\u00e9szeti k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek? A legvil\u00e1gosabban a civiliz\u00e1ci\u00f3k mint vil\u00e1gunk legnagyobb kultur\u00e1lis egys\u00e9gei mutatj\u00e1k, hogy, b\u00e1r a kult\u00far\u00e1t defin\u00edci\u00f3szer\u0171en a sz\u00e1nd\u00e9kolt, \u201ec\u00e9ltudatos emberi tev\u00e9kenys\u00e9ggel\u201d jellemezz\u00fck, amit a nagy vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelmi kult\u00fark\u00f6r\u00f6knek vagy civiliz\u00e1ci\u00f3knak nevez\u00fcnk, a kimenetelt tekintve mindenk\u00e9ppen messze t\u00fal vannak minden emberileg sz\u00e1nd\u00e9kolhat\u00f3, megtervezhet\u0151 \u00e1llapoton. \u201eHogyan lehets\u00e9ges ez?\u201d Tal\u00e1n \u00fagy, hogy amit \u201ekult\u00far\u00e1knak\u201d nevez\u00fcnk, az nem mind felt\u00e9tlen \u00e9s mindenest\u0151l\u00a0<\/span>kult\u00fara.\u00a0<\/span><\/i>Ott van benn\u00fck rengeteg egy\u00e9b, a tulajdonk\u00e9ppeni kult\u00far\u00e1t\u00f3l nagyon el\u00fct\u0151 (vagy arra r\u00e1\u00fct\u0151) min\u0151s\u00e9g \u00e9s \u00f6sszetev\u0151: term\u00e9szeti felt\u00e9telezetts\u00e9gek \u00e9s fizikai tehetetlens\u00e9gek, \u201eholt cselekedetek\u201d, nyers, a kim\u0171veltt\u0151l gy\u00f6keresen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u201e\u00e9tv\u00e1gyak\u201d, mint a modern jap\u00e1n irodalom klasszikusa, Nacume Sz\u00f3szeki jelezte honfit\u00e1rsainak sz\u00e1z \u00e9ve, vagy \u201e\u00e1llati lelkek\u201d (\u201eanimal spirits\u201d, magyarul tal\u00e1n ink\u00e1bb \u201ek\u00e9sztet\u00e9sek\u201d), mint John Maynard Keynes fogalmazott valamivel k\u00e9s\u0151bb a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gok okait kutatva, s m\u00e9g sorolhatn\u00e1nk.<\/span>
\nEz, ha nem is mindenben lelkes\u00edt\u0151, k\u00f6zvetve j\u00f3 h\u00edreket is hozhat a kor\u00e1bbiakban tal\u00e1n t\u00fal s\u00f6t\u00e9tbe hajl\u00f3 t\u00fck\u00f6rk\u00e9pek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez. A t\u00f6rt\u00e9net egy m\u00e1sik sz\u00e1l\u00e1ra szint\u00e9n csak utaln\u00e9k. A Nyugaton k\u00edv\u00fcli vil\u00e1g intellektu\u00e1lis (birodalmi, gyarmatos\u00edt\u00e1si \u00e9rdekekt\u0151l nem f\u00fcggetlen, diszciplin\u00e1ris szempontb\u00f3l nagyr\u00e9szt antropol\u00f3giai) felfedez\u00e9s\u00e9nek egy ponton szak\u00edtania kellett \u201ea kult\u00fara\u201d fogalm\u00e1val, \u00e9s be kellett vezetnie a \u201ekult\u00far\u00e1k\u201d-\u00e9t. Ez a tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9s (egyebek k\u00f6zt a \u201eprogresszi\u00f3\u201d \u00e9s az \u201eevol\u00faci\u00f3\u201d) felt\u00e9tele volt azon az \u00faton, amelyen egyre rendszeresebben fogalmaz\u00f3dott meg, hogy az \u00edgy t\u00e9telezett egyes \u201ekult\u00far\u00e1k\u201d \u00e1ltal\u00e1ban nem \u201ekerek eg\u00e9szek\u201d, teljes, kiegyens\u00falyozott, \u00f6nmagukban el\u00e9gs\u00e9ges szab\u00e1lyoz\u00e1si egys\u00e9gek, hanem \u2013 \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s tipikus adotts\u00e1gaikban \u2013 valamilyen egyoldal\u00fas\u00e1g, r\u00e9szlegess\u00e9g \u00e9s r\u00e9szrehajl\u00e1s (\u201ebias\u201d), kiegyens\u00falyozatlans\u00e1g, sz\u00e1mtalan fesz\u00fclts\u00e9g, fogyat\u00e9koss\u00e1g vagy hi\u00e1ny, el\u0151\u00edt\u00e9let \u00e9s ellentmond\u00e1s, egysz\u00f3val esetlegess\u00e9g (\u201econtingency\u201d) jellemzi azokat (miket-kiket? \u2013 val\u00f3j\u00e1ban\u00a0<\/span>\u0151ket\/minket<\/span><\/i>). Bels\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fckben \u00e9s egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti kapcsolataikban egyar\u00e1nt \u00e9s egyszerre a rend \u00e9s a rendezetlens\u00e9g, az \u00f6sszhang \u00e9s a szemben\u00e1ll\u00e1s, a kult\u00fara \u00e9s a nem-kult\u00fara t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett strukt\u00far\u00e1i. T\u00f6bbnyire csak egy adott k\u00f6rben elfogadott vagy elfogadtatott r\u00e9szigazs\u00e1gok megtestes\u00edt\u0151i, puszta konvenci\u00f3k vagy fikci\u00f3k. Ez \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 volna veszedelmes, mint az, ha azokat (nem mindig legszel\u00eddebb) \u201ebajnokaik\u201d a teljes \u00e9s abszol\u00fat igazs\u00e1g mez\u00e9ben pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k meg felt\u00fcntetni. \u00cdgy most m\u00e1r nemcsak az eur\u00f3pai feh\u00e9r ember, hanem minden embercsoport, minden n\u00e9p \u201emegkaphatta\u201d a maga \u201ekult\u00far\u00e1j\u00e1t\u201d. Ett\u0151l kezdve \u201ekult\u00far\u00e1kr\u00f3l\u201d besz\u00e9l\u00fcnk, de azon az \u00e1ron, hogy be kell l\u00e1tni valamennyi esetlegess\u00e9g\u00e9t, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s egy\u00e9b kontingenci\u00e1j\u00e1t. Mivel az ember teljes val\u00f3s\u00e1g\u00e1t k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n egyik sem fogadhatja be, valamennyi csak \u201ev\u00e1logat\u00e1s\u201d \u2013 t\u00f6rt\u00e9nelmileg sokban szelekt\u00edv. Ami valamelyes vigaszul szolg\u00e1lhat: a \u201eglobaliz\u00e1ci\u00f3 t\u00fckrei\u201d is r\u00e9szben g\u00f6rbe t\u00fckr\u00f6k \u2013 esetlegesek, helyhez \u00e9s id\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6ttek, mint ilyenek legjobb esetben is csak r\u00e9szleges \u00e9rv\u00e9ny\u0171ek. B\u00e1r okosabb a f\u00fcrd\u0151v\u00edzzel a gyermeket nem ki\u00f6nteni, a t\u00fck\u00f6rk\u00e9pek l\u00e1tt\u00e1n a t\u00fckr\u00f6t sem \u00e1rt k\u00f6zelebbr\u0151l megvizsg\u00e1lni. \u00c1ltal\u00e1ban nem vezet c\u00e9lra sem a t\u00e1rgy, sem a t\u00fck\u00f6r \u00f6sszet\u00f6r\u00e9se vagy eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9se. A tanuls\u00e1gok egyike \u00e9ppen az lehet, hogy adott felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt mindegyik fogyat\u00e9kos\u00a0<\/span>kell<\/span><\/i>\u00a0legyen (ami, ha tov\u00e1bbgondoljuk, elvezethet a hiteless\u00e9g \u00e9s hiteles\u00edt\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seihez).<\/span>
\nEbben a perspekt\u00edv\u00e1ban felvethet\u0151: ha a \u2019kult\u00far\u00e1k\u2019 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben ez a helyzet, akkor az\u00a0<\/span>egyes<\/span><\/i>\u00a0kult\u00far\u00e1k vajon mennyire vannak tudat\u00e1ban \u201esaj\u00e1t\u201d esetlegess\u00e9g\u00fcknek, adott szempontb\u00f3l sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 szelektivit\u00e1suknak? Egyr\u00e9szt a globaliz\u00e1ci\u00f3 identit\u00e1s-diktat\u00far\u00e1ja mennyire j\u00e1r egy\u00fctt, vagy tal\u00e1lkozik-e, \u201et\u00fckrei\u201d g\u00f6rbes\u00e9g\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9vel, t\u00fckr\u00f6z\u0151dik-e azokban kontingens voltuk is? M\u00e1sr\u00e9szt, nem kell-e \u201ekultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk\u201d \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben (\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben) feltenn\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9st: a v\u00e1zolt \u00e9rtelemben vett \u201emagyar kult\u00fara\u201d vajon mennyire foglalja mag\u00e1ban \u201esaj\u00e1t\u201d esetlegess\u00e9g\u00e9nek \u00e9s r\u00e9szlegess\u00e9g\u00e9nek vil\u00e1gos tudat\u00e1t, a mai \u201emagyar kult\u00fara\u201d (annak egyes \u00f6sszetev\u0151i, k\u00e9pvisel\u0151i) mennyiben vannak tiszt\u00e1ban az \u00e1ltaluk alkotott, hordozott kultur\u00e1lis tartalmak r\u00e9szlegess\u00e9g\u00e9vel, korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1val, szelekt\u00edv vagy kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre szorul\u00f3 volt\u00e1val? Nem teljesen mell\u00e9kes, hogy az \u201eeretneks\u00e9g\u201d szava \u00e9s fogalma az egyetemessel \u00e9s teljessel szemben eredetileg a hair\u00e9szisz vagy herezis, a \u201ev\u00e1logat\u00e1s\u201d nyelvi gy\u00f6k\u00e9re megy vissza. Egy\u00e1ltal\u00e1n, mennyire jelenik meg a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s szempontja: annak, ami esetleges, \u00e1tmeneti vagy v\u00e1ltoz\u00e1sra van \u00edt\u00e9lve, att\u00f3l, ami normat\u00edv \u00e9rtelemben sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 lehet, \u00e9s amihez enn\u00e9l fogva val\u00f3ban\u00a0<\/span>saj\u00e1tk\u00e9nt, \u00f6r\u00f6ks\u00e9gk\u00e9nt \u00e9s azonoss\u00e1gk\u00e9nt<\/span><\/i>\u00a0ragaszkodni \u00e9rdemes? Ez kult\u00fara \u00e9s erk\u00f6lcs \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei fel\u00e9 mutat tov\u00e1bb.<\/span>
\nA \u201eszelektivit\u00e1s\u201d kit\u00fcntetett m\u00f3don \u00e9rt\u00e9kek v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s rangsorol\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. Ha egy kicsit belegondolunk, az emberi kult\u00far\u00e1knak kev\u00e9s m\u00e1s metszet\u00fck van, amelyek nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9b\u0151l jobban felismerhet\u0151k korl\u00e1taik \u00e9s ezek esetenk\u00e9nt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 volta: az \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1laszt\u00e1s tipikus gyakorlat\u00e1b\u00f3l, az ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 d\u00f6nt\u00e9si helyzetek \u201elogik\u00e1j\u00e1b\u00f3l\u201d, jellegzetes \u201edilemm\u00e1ikb\u00f3l\u201d \u00e9s ezek kimenetel\u00e9b\u0151l \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n egyenesen k\u00f6vetkezik egyoldal\u00fas\u00e1guk \u00e9s sokf\u00e9les\u00e9g\u00fck. Olyan \u00e9rt\u00e9kv\u00e1laszt\u00e1si alternat\u00edv\u00e1k el\u00e9 ker\u00fcl\u00fcnk, amelyek k\u00f6z\u00fcl vagy az egyiket v\u00e1laszthatom, vagy a m\u00e1sikat, mindkett\u0151t egyszerre nem. A kult\u00far\u00e1k t\u00e9nylegesen k\u00f6vetett \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyesen szab\u00e1lyozott \u00e9rt\u00e9ktartalm\u00e1ba, ezek t\u00e1rgyi szerkezet\u00e9be mintegy bele vannak k\u00f3dolva r\u00e9szlegess\u00e9g\u00fck, ami \u201e\u00e1tlagos \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00fck\u201d hat\u00e1rait is jelzi. Az \u2019int\u00e9zm\u00e9nyeket\u2019 az ut\u00f3bbi id\u0151kben \u201eszoci\u00e1lis dilemm\u00e1k megold\u00e1sainak\u201d nevezik, de legal\u00e1bb ennyire tekinthetj\u00fck azokat gy\u00f6ker\u00fckben \u00e9rt\u00e9kv\u00e1laszt\u00e1si, erk\u00f6lcsi dilemm\u00e1k megold\u00e1si k\u00eds\u00e9rleteinek. A kult\u00far\u00e1k \u00e9rt\u00e9kszerkezet\u00e9nek kutat\u00f3i kiemelik: \u00e1ltal\u00e1ban egym\u00e1ssal verseng\u0151 \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt d\u00f6nt\u00fcnk, az egyik mellett, a m\u00e1sik rov\u00e1s\u00e1ra, \u201eha az egyiken nyerek, a m\u00e1sikon vesz\u00edtek\u201d jelleg\u0171 helyzetekben. Shalom Schwartz \u00e9rt\u00e9kmodellje vizu\u00e1lisan is t\u00fckr\u00f6zi ezt a helyzetet: t\u00edz alap\u00e9rt\u00e9ke egym\u00e1snak ellentett p\u00f3lusokk\u00e9nt jelenik meg egy k\u00f6r-diagrammban (Shalom Schwartz: Basic Human Values: An\u00a0<\/span>Overview<\/span><\/i>, 2007\u00a0<\/span>http:\/\/segr-did2.fmag.unict.it\/Allegati\/convegno%207-8-10-05\/Schwartzpaper.pdf<\/a><\/span>).<\/span>
\nAz esetlegess\u00e9g meghalad\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s vagy t\u00f6rekv\u00e9s k\u00f6nnyen felesleges, legal\u00e1bbis hasztalan foglalatoss\u00e1gnak lenne min\u0151s\u00edthet\u0151, ha nem a kult\u00far\u00e1ja k\u00f6zeg\u00e9ben \u00e9l\u0151 ember cselekedeteinek \u00e9rv\u00e9nye lenne a t\u00e9t. De a meghalad\u00e1s tov\u00e1bbi l\u00e9p\u00e9seit \u00e9rtelemszer\u0171en meg kell el\u0151znie a t\u00e9ny elismer\u00e9s\u00e9nek: egy teljesebb kult\u00far\u00e1nak bel\u00e1that\u00f3 felt\u00e9tele, hogy r\u00e9szlegess\u00e9ge \u00e9s e r\u00e9szlegess\u00e9g okainak felismer\u00e9s\u00e9t is mag\u00e1ba foglalja. Ez \u00f6nmag\u00e1ban nyilv\u00e1n nem vezet el a teljess\u00e9gre, de e n\u00e9lk\u00fcl minden arra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s hasztalan kell maradjon.<\/span>
\nAz olyan kult\u00far\u00e1kat, amelyekben a hivatkozott felismer\u00e9s (valamilyen kritikus m\u00e9rt\u00e9kben) nincs meg, az jellemzi, amit Max Scheler (magyarul is megjelent munk\u00e1j\u00e1ban: A formalizmus az etik\u00e1ban \u00e9s a materi\u00e1lis \u00e9rt\u00e9ketika, 1979\/1916.) \u201e\u00e9rt\u00e9krelativizmusnak\u201d nevezett:<\/span><\/p>\n

\u201eAz \u00e9rt\u00e9krelativizmus teh\u00e1t minden\u00fctt a mindenkori saj\u00e1tos \u00e9s az adott kutat\u00f3 kult\u00fark\u00f6r\u00e9re jellemz\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek abszolutiz\u00e1l\u00e1s\u00e1n alapszik, vagyis az erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9khorizont sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00e9n \u00e9s vaks\u00e1g\u00e1n, amelyet viszont erk\u00f6lcsileg a tisztelet \u00e9s al\u00e1zat hi\u00e1nya hat\u00e1roz meg az erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kek birodalm\u00e1val, e birodalom kiterjed\u00e9s\u00e9vel \u00e9s gazdags\u00e1g\u00e1val szemben, valamint azon a d\u00f6lyf\u00f6n, amely a\u00a0<\/span>saj\u00e1t\u00a0<\/span><\/i>kor erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9seit kritikus fontolgat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en egyed\u00fclinek tartja, s ez\u00e9rt hamisan saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9keit teszi meg minden korszak alapj\u00e1v\u00e1 vagy \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00fcket \u201ebele\u00e9rzi\u201d a m\u00falt embereibe is; ahelyett, hogy m\u00e1s korok \u00e9s n\u00e9pek ethoszt\u00edpusainak meg\u00e9rt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n k\u00f6zvetve b\u0151v\u00edthetn\u00e9 saj\u00e1t sz\u0171k korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1t az objekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kbirodalom tapasztalat\u00e1ban, s lek\u00fczden\u00e9 azt a korl\u00e1tozotts\u00e1got, amellyel a maga kor\u00e1nak \u00e9rt\u00e9k\u00e1t\u00e9l\u00e9s-szerkezet\u00e9nek k\u00f6vetkezt\u00e9ben rendelkezik\u201d (463. old.).<\/span><\/p>\n

Itt nemcsak az egyes \u201ekult\u00fark\u00f6r\u00f6k\u201d \u201eerk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9khorizontj\u00e1nak\u201d \u201esz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s vaks\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u201d van sz\u00f3, hanem\u00a0<\/span>kult\u00fara \u00e9s erk\u00f6lcs<\/span><\/i>\u00a0egy\u00e9rtelm\u0171 \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u201eaz objekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kbirodalom\u201d\u00a0<\/span>teljes<\/span><\/i>\u00a0\u201ekiterjed\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s gazdags\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u201d, valamint az ebben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9s r\u00e9szesed\u00e9s\u00a0<\/span>felt\u00e9tel\u00e9r\u0151l<\/span><\/i>\u00a0is: a teljess\u00e9ggel szembeni \u201etiszteletr\u0151l \u00e9s al\u00e1zatr\u00f3l\u201d mint az objekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kteljess\u00e9gb\u0151l val\u00f3 gazdagod\u00e1s felt\u00e9tel\u00e9r\u0151l. Napjainkban nem n\u00e9pszer\u0171 a tisztelet \u00e9s az al\u00e1zat emleget\u00e9se. Val\u00f3j\u00e1ban 275 \u00e9ve sem volt az, amikor \u201ehaz\u00e1ja felfordult \u00e1llapotj\u00e1n sz\u00e1nakod\u00f3 igaz hazafi\u201d-k\u00e9nt altorjai Apor P\u00e9ter \u201eErd\u00e9lynek, r\u00e9gi egy\u00fcgy\u0171 al\u00e1zatos idej\u00e9ben val\u00f3 gazdas\u00e1g\u00e1b\u00f3l e mostani kev\u00e9ly, cifra, felfordult \u00e1llapotj\u00e1ban kolduss\u00e1gra val\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s\u201d-\u00e1r\u00f3l Scheler gondolat\u00e1val sokban \u00f6sszecseng\u0151 szavait le\u00edrta:<\/span><\/p>\n

\u201eK\u00e9v\u00e1nom az\u00e9rt, adjon Isten haz\u00e1nkban r\u00e9gi al\u00e1zatoss\u00e1got, egy\u0171gy\u0171s\u00e9get, igaz atyafi szeretetet (az melyet bizony nem rem\u00e9lek, az mint folynak az dolgok); mely ha megl\u00e9szen, akkor Erd\u00e9ly is r\u00e9gi boldogs\u00e1g\u00e1ra s gazdags\u00e1g\u00e1ra visszat\u00e9rhet.\u201d (Metamorphosis Transylvaniae, 1736.)<\/span><\/p>\n

Nem tudjuk biztosan, de a k\u00e9sei unoka, a boldogg\u00e1 avatott Apor Vilmos olvashatott is Schelert. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekben egy lengyel fiatalember bizonyosan olvasott, mert Scheler etik\u00e1j\u00e1b\u00f3l tervezte teol\u00f3giai diploma-dolgozat\u00e1t meg\u00edrni. Karol Wojty\u0142\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl az adott c\u00e9lra m\u00e1s t\u00e9ma mellett d\u00f6nt\u00f6tt, de amit \u201eA cselekv\u0151 szem\u00e9ly\u201d c\u00edm\u0171, kifejezetten filoz\u00f3fiainak sz\u00e1nt munk\u00e1j\u00e1ban \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb \u00edrt, \u00f6sszekapcsolhat\u00f3 a fentiekkel:<\/span><\/p>\n

\u201eminden r\u00e9szv\u00e9tel k\u00f6zponti magva az a k\u00e9pess\u00e9g, hogy r\u00e9szesedj\u00fcnk minden ember embers\u00e9g\u00e9ben, \u00e9s ez egyben minden \u2019m\u00e1sokkal egy\u00fctt val\u00f3\u2019 cselekv\u00e9s\u00fcnk \u00e9s l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk szem\u00e9lyes \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek felt\u00e9tele.\u201d (<\/span>Wojty\u0142a, Karol:<\/span><\/i>\u00a0The Acting Person, D. Reidel Publ. Comp., Boston,1979, 351. p.)<\/span><\/p>\n

A k\u00f6vetelm\u00e9ny radik\u00e1lis, ugyanakkor egy \u00fajabb szempontb\u00f3l vil\u00e1g\u00edt r\u00e1 arra, mivel szemben indokolt, s\u0151t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen az eml\u00edtett \u201etisztelet \u00e9s al\u00e1zat\u201d: az ember teljes val\u00f3s\u00e1g\u00e1val, az\u00a0<\/span>emberi\u00a0<\/span><\/i>lehet\u0151s\u00e9gek objekt\u00edv (minden \u00f6nk\u00e9nyes v\u00e1logat\u00e1st\u00f3l mentes) teljess\u00e9g\u00e9vel szemben.<\/span>
\nEnnek a horizontnak (Scheler szavaival: \u201eobjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kbirodalomnak\u201d) a t\u00fckr\u00e9ben m\u00e9retik meg minden egy\u00e9b t\u00fck\u00f6r is. Napjainkban jelent\u0151sen kib\u0151v\u00fclnek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, sokszor nagyon t\u00e1voli kult\u00far\u00e1k egym\u00e1sban val\u00f3 t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9nek a tapasztalati lehet\u0151s\u00e9gei. Ann\u00e1l id\u0151szer\u0171bben vet\u0151dik fel a r\u00e9szleges t\u00fckr\u00f6k \u00e9s a teljess\u00e9g viszony\u00e1nak, a hom\u00e1lyra \u00e9s torzul\u00e1sra hajlamos t\u00fckr\u00f6k hiteless\u00e9g\u00e9nek \u00e9s kalibr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se. Mit nevezek \u201ekult\u00far\u00e1nak\u201d, ezen bel\u00fcl pl. \u201emagyar kult\u00far\u00e1nak\u201d? Azt, ami ezekben lek\u00fczdeni, t\u00falhaladni val\u00f3, vagy azt az eleven, teremt\u0151 lend\u00fcletet, \u00e9s\u00a0<\/span>ennek\u00a0<\/span><\/i>t\u00f6rt\u00e9nelmi gyakorlat\u00e1t, amely a teljess\u00e9g jegy\u00e9ben k\u00e9pess\u00e9 tesz holt szokv\u00e1nyoknak az \u00e9let szem\u00e9lyes min\u0151s\u00e9g\u00e9hez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen meghalad\u00e1s\u00e1ra? Mire lehet j\u00f3 a kult\u00fara, ha az egyes kult\u00far\u00e1k mind r\u00e9szlegesek, ilyen voltukban el\u00e9gtelenek? Pontosan erre, ami egyben\u00a0<\/span>a<\/span><\/i>\u00a0kult\u00fara ism\u00e9rve is: a saj\u00e1t hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sra az egym\u00e1ssal\u00a0<\/span>egy\u00e9bk\u00e9nt\u00a0<\/span><\/i>kib\u00e9k\u00edthetetlen \u201ekult\u00far\u00e1k\u201d, k\u00e9rlelhetetlen szemben\u00e1ll\u00e1sok \u00e9s c\u00e9ltalan sodr\u00f3d\u00e1sok meghalad\u00e1s\u00e1hoz. De m\u00e9g ez sem \u00f6nc\u00e9l, mik\u00e9ppen az emlegetett \u201etisztelet \u00e9s al\u00e1zat\u201d sem az. Ahhoz a k\u00f6z\u00f6s (\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi) nevez\u0151h\u00f6z elengedhetetlenek, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy \u00f6nc\u00e9l\u00fa \u00e9s term\u00e9ketlen antagonizmusok hely\u00e9be az egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s term\u0151k\u00e9pes viszonyai l\u00e9pjenek. Mik\u00e9ppen minden m\u0171vel\u00e9s \u00e9s m\u0171velts\u00e9g a term\u00e9s\u00e9rt van, csak az \u00e9rdemli meg, hogy a kult\u00far\u00e1nak nevezz\u00fck, aminek term\u00e9se, j\u00f3raval\u00f3 \u00e9s maradand\u00f3 gy\u00fcm\u00f6lcse van. Ez val\u00f3j\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9s napi tapasztalata.<\/span>
\nAmi nem felt\u00e9tlen csak hivat\u00e1sos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151knek vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1soknak juthat oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fcl (ha valami\u00e9rt, a hivat\u00e1sosak \u00e9ppen ez\u00e9rt dolgoznak). P\u00e1r h\u00e9ttel ezel\u0151tt egy\u00a0<\/span>m\u00e1sik<\/span><\/i>\u00a0dun\u00e1nt\u00fali v\u00e1rosban is j\u00e1rtam. A vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3nk, aki az otthon\u00e1ban fogadott benn\u00fcnket, egyszer csak elt\u0171nt, majd n\u00e9h\u00e1ny perc m\u00falva egy t\u00e1l s\u00fctem\u00e9nnyel t\u00e9rt vissza. A szomsz\u00e9d aj\u00e1nd\u00e9ka. Akit s\u00falyos betegen kemoter\u00e1pi\u00e1val kezeltek, az orvosok szerint h\u00f3napjai lehetnek h\u00e1tra. Rem\u00e9nytelen helyzet, amely mindny\u00e1junknak rem\u00e9nyre adhat okot.<\/span><\/p>\n

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a t\u00fcrelmet \u00e9s a figyelmet.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mindenkit k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6k, \u00fcdv\u00f6zl\u00f6k: akit ismerek, az\u00e9rt, mert m\u00e1r tal\u00e1lkozhattunk, tal\u00e1n \u00e9ppen itt, akivel nem, az\u00e9rt, mert most el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozunk.\u00a0A Civil Koll\u00e9gium VIII. Ny\u00e1ri Egyetem\u00e9n, Kunb\u00e1bonyban, 2011. j\u00falius 27-\u00e9n elhangzott el\u0151ad\u00e1s szerkesztett v\u00e1ltozata. A Ny\u00e1ri Egyetem szervez\u0151i: Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet \u00e9s K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Lektor\u00e1tus, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclete, Civil Koll\u00e9gium Alap\u00edtv\u00e1ny, Fels\u0151-Kiskuns\u00e1gi K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclete, Sz\u00f6vets\u00e9g a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi R\u00e9szv\u00e9tel […]<\/p>\n","protected":false},"author":216,"featured_media":2370,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[364,8,7],"tags":[],"coauthors":[265],"class_list":["post-2369","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-parola-2011-3","category-parola-folyoirat","category-repertorium"],"acf":[],"yoast_head":"\nT\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l - Parola Foly\u00f3irat<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l - Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Mindenkit k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6k, \u00fcdv\u00f6zl\u00f6k: akit ismerek, az\u00e9rt, mert m\u00e1r tal\u00e1lkozhattunk, tal\u00e1n \u00e9ppen itt, akivel nem, az\u00e9rt, mert most el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozunk.\u00a0A Civil Koll\u00e9gium VIII. Ny\u00e1ri Egyetem\u00e9n, Kunb\u00e1bonyban, 2011. j\u00falius 27-\u00e9n elhangzott el\u0151ad\u00e1s szerkesztett v\u00e1ltozata. A Ny\u00e1ri Egyetem szervez\u0151i: Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet \u00e9s K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Lektor\u00e1tus, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclete, Civil Koll\u00e9gium Alap\u00edtv\u00e1ny, Fels\u0151-Kiskuns\u00e1gi K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclete, Sz\u00f6vets\u00e9g a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi R\u00e9szv\u00e9tel […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Parola Foly\u00f3irat\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-06-25T13:26:49+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-07-30T11:32:05+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"125\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"151\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/gif\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Gergely Attila\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Gergely Attila\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"39 perc\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label3\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data3\" content=\"Gergely Attila\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/\"},\"author\":{\"name\":\"Gergely Attila\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/f7e70862dd1067f11ca043f861223c7b\"},\"headline\":\"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l\",\"datePublished\":\"2020-06-25T13:26:49+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T11:32:05+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/\"},\"wordCount\":7805,\"commentCount\":0,\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif\",\"articleSection\":[\"Parola 2011\/3\",\"Parola Foly\u00f3irat\",\"Repert\u00f3rium\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/\",\"name\":\"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l - Parola Foly\u00f3irat\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif\",\"datePublished\":\"2020-06-25T13:26:49+00:00\",\"dateModified\":\"2020-07-30T11:32:05+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/f7e70862dd1067f11ca043f861223c7b\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif\",\"contentUrl\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif\",\"width\":125,\"height\":151},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website\",\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/\",\"name\":\"Parola Foly\u00f3irat\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/f7e70862dd1067f11ca043f861223c7b\",\"name\":\"Gergely Attila\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/23494c9101089ad44ae88ce9d2f56aac\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Gergely Attila\"},\"url\":\"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/gergely-attila\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l - Parola Foly\u00f3irat","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l - Parola Foly\u00f3irat","og_description":"Mindenkit k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6k, \u00fcdv\u00f6zl\u00f6k: akit ismerek, az\u00e9rt, mert m\u00e1r tal\u00e1lkozhattunk, tal\u00e1n \u00e9ppen itt, akivel nem, az\u00e9rt, mert most el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozunk.\u00a0A Civil Koll\u00e9gium VIII. Ny\u00e1ri Egyetem\u00e9n, Kunb\u00e1bonyban, 2011. j\u00falius 27-\u00e9n elhangzott el\u0151ad\u00e1s szerkesztett v\u00e1ltozata. A Ny\u00e1ri Egyetem szervez\u0151i: Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet \u00e9s K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Lektor\u00e1tus, K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u0151k Egyes\u00fclete, Civil Koll\u00e9gium Alap\u00edtv\u00e1ny, Fels\u0151-Kiskuns\u00e1gi K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi Munk\u00e1sok Egyes\u00fclete, Sz\u00f6vets\u00e9g a K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi R\u00e9szv\u00e9tel […]","og_url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/","og_site_name":"Parola Foly\u00f3irat","article_published_time":"2020-06-25T13:26:49+00:00","article_modified_time":"2020-07-30T11:32:05+00:00","og_image":[{"width":125,"height":151,"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif","type":"image\/gif"}],"author":"Gergely Attila","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Gergely Attila","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"39 perc","Written by":"Gergely Attila"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/"},"author":{"name":"Gergely Attila","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/f7e70862dd1067f11ca043f861223c7b"},"headline":"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l","datePublished":"2020-06-25T13:26:49+00:00","dateModified":"2020-07-30T11:32:05+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/"},"wordCount":7805,"commentCount":0,"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif","articleSection":["Parola 2011\/3","Parola Foly\u00f3irat","Repert\u00f3rium"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/","name":"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l - Parola Foly\u00f3irat","isPartOf":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif","datePublished":"2020-06-25T13:26:49+00:00","dateModified":"2020-07-30T11:32:05+00:00","author":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/f7e70862dd1067f11ca043f861223c7b"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#primaryimage","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif","contentUrl":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/Gergely-Attila.gif","width":125,"height":151},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/parola-folyoirat\/tukrok-es-jelzesek-kulturalis-onismeretunk-kerdeseirol\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"T\u00fckr\u00f6k \u00e9s jelz\u00e9sek \u2013 kultur\u00e1lis \u00f6nismeret\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#website","url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/","name":"Parola Foly\u00f3irat","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/f7e70862dd1067f11ca043f861223c7b","name":"Gergely Attila","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/#\/schema\/person\/image\/23494c9101089ad44ae88ce9d2f56aac","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/?s=96&d=mm&r=g","caption":"Gergely Attila"},"url":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/szerzok\/gergely-attila\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2369","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/216"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2369"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2369\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2371,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2369\/revisions\/2371"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2370"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2369"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2369"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2369"},{"taxonomy":"author","embeddable":true,"href":"https:\/\/kofe.hu\/parola\/wp-json\/wp\/v2\/coauthors?post=2369"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}