<\/p>\n
A n\u0151jogi mozgalomb\u00f3l, a rabszolgafelszabad\u00edt\u00e1si mozgalomb\u00f3l \u00e9s a munk\u00e1smozgalomb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 amerikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s a 20. sz\u00e1zadra professzionaliz\u00e1l\u00f3dott az USA-ban. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s szerint a t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi igazs\u00e1gtalans\u00e1gok ered\u0151je a t\u00e1rsadalmi csoportok k\u00f6z\u00f6tti hatalmi \u00e9s er\u0151forr\u00e1s-egyenl\u0151tlens\u00e9gekben keresend\u0151, ez\u00e9rt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai v\u00e9gs\u0151 soron <\/span>a hatalom \u00e9s az er\u0151forr\u00e1sok igazs\u00e1gosabb \u00fajraeloszt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben<\/span><\/i>\u00a0szervez\u0151dnek, a d\u00f6nt\u00e9shozatali folyamatok befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl a demokr\u00e1cia eszk\u00f6zeivel. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s csillaga a val\u00f3di demokr\u00e1cia, a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g, \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9ges t\u00e1rsadalmi csoportokkal val\u00f3 \u00f6sszefog\u00e1s. Az elnyom\u00e1s \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel finom hat\u00e1rmezsgy\u00e9je<\/span><\/b><\/p>\n Az Alinsky-elvvel l\u00e1tsz\u00f3lagos ellentmond\u00e1sban van, ahogy \u00e1ltal\u00e1ban a professzionaliz\u00e1lt tags\u00e1galap\u00fa civil szervezetek m\u0171k\u00f6dnek: a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151k \u00e9s az alkalmazottak sok olyan dolgot elv\u00e9geznek, amit megfelel\u0151 bevon\u00f3 strat\u00e9gia alapj\u00e1n a tags\u00e1g is elv\u00e9gezhetne. Term\u00e9szetesen a szakmai g\u00e1rd\u00e1t alapvet\u0151en a tags\u00e1g ruh\u00e1zta fel azzal a felel\u0151ss\u00e9ggel, hogy az operat\u00edv feladatok \u00e1tv\u00e1llal\u00e1s\u00e1val t\u00e1mogassa a tagszervezetek (sejtek, tagcsoportok) m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, v\u00e1llalva, hogy ezzel h\u00e1tt\u00e9rbe szorul a b\u00e1zisdemokr\u00e1cia \u00e9s a konszenzusos d\u00f6nt\u00e9shozatal. Term\u00e9szetesen minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervez\u0151d\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra az els\u0151dleges c\u00e9l az \u00e9rintettek bevon\u00e1sa az akci\u00f3ban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre, a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kkal val\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1sokba, a sajt\u00f3szerepl\u00e9sbe, a d\u00f6nt\u00e9s-el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sbe. Amikor azonban egy szervezetnek professzionaliz\u00e1lt, fizetett alkalmazotti g\u00e1rd\u00e1ja lesz, ez meggyors\u00edthatja a d\u00f6nt\u00e9shozatali \u00e9s strat\u00e9giai folyamatok elg\u00e9piesed\u00e9s\u00e9nek int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha a fenntart\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben a szervezet p\u00e1ly\u00e1z\u00e1si k\u00e9nyszerbe ker\u00fcl. Ezzel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s eset\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos sz\u00e1molni, hiszen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s legf\u0151bb \u00fczenete, hogy a szervezet az emberek\u00e9, \u00e9s a tags\u00e1g ir\u00e1ny\u00edtja.<\/span>
\nCivil szervezetek ezrei dolgoznak fizetett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151kkel, sz\u00e1mos strat\u00e9giai d\u00f6nt\u00e9sben gyakran a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi civil szervezet alkalmazottai kapj\u00e1k a f\u0151szerepet. Egyes akci\u00f3kr\u00f3l a munka\u00e9rtekezleteken d\u00f6ntenek, a dinamizmus vagy a megszok\u00e1s miatt a tervez\u00e9s \u00e9s a levez\u00e9nyl\u00e9s sokszor nem el\u00e9g bevon\u00f3. Mennyiben mond ez ellent a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s m\u00f3dszertani megalapoz\u00f3ja, Saul Alinsky egyik jeles mondat\u00e1nak, miszerint\u00a0<\/span><\/b>soha ne csin\u00e1ld meg m\u00e1sok helyett, amit \u0151k is k\u00e9pesek megtenni \u00f6nmaguk\u00e9rt<\/span><\/i><\/b>? Milyen hatalmi dilemm\u00e1kat
\nvet fel ez a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 \u00e9s a tagok viszony\u00e1ban?<\/span><\/b><\/p>\n
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s lelke ez\u00e9rt Alinsky egyik jeles mondata: \u201eSoha ne csin\u00e1ld meg m\u00e1sok helyett, amit \u0151k is k\u00e9pesek megtenni \u00f6nmaguk\u00e9rt.\u201d Helyette legyen f\u00fcled \u00e9s sz\u00edved ahhoz,
\nhogy meg\u00e9rtsd, mi a m\u00e1sik ember \u00f6n\u00e9rdeke (mi az a c\u00e9l, ami neki szem\u00e9lyesen fontos,
\n\u00e9s cselekv\u00e9sre sarkalln\u00e1), ez hol tal\u00e1lkozik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6bbi tagj\u00e1nak \u00f6n\u00e9rdek\u00e9vel, \u00e9s ezut\u00e1n agit\u00e1lj. Teremts olyan lehet\u0151s\u00e9get, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g legal\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny tagja elkezdjen b\u00edzni
\nmag\u00e1ban, elhiggye, hogy van \u00e9rtelme a csoportos cselekv\u00e9snek \u00e9s a nyom\u00e1sgyakorl\u00e1snak a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kra, ak\u00e1r konfront\u00e1ci\u00f3 \u00e1r\u00e1n is.
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s kulcsszava teh\u00e1t a hatalom, az, hogy a\u00a0<\/span>kirekesztett t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyok<\/span><\/i>, illetve\u00a0<\/span>a s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny<\/span><\/i>\u00a0(etnikai, nemi, vall\u00e1si, gazdas\u00e1gi alapon, illetve szexu\u00e1lis hovatartoz\u00e1sa, \u00e9letkora vagy fogyat\u00e9koss\u00e1ga miatt diszkrimin\u00e1lt)\u00a0<\/span>csoportok\u00a0<\/span><\/i>demokratikus taktik\u00e1kkal el\u00e9g hatalmat szerezzenek ahhoz, hogy befoly\u00e1solni tudj\u00e1k a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat. A hatalom a\u00a0<\/span>cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9get<\/span><\/i>\u00a0(Saul Alinsky), a t\u00e1rsadalmi, politikai, \u00e9s gazdas\u00e1gi v\u00e1ltoz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges\u00a0<\/span>er\u0151t<\/span><\/i>\u00a0jelenti (Martin Luther King, Jr.), ami\u00a0<\/span>k\u00f6vetel\u00e9sek\u00a0<\/span><\/i>form\u00e1j\u00e1ban jut \u00e9rv\u00e9nyre (Frederick Douglass) a nyilv\u00e1noss\u00e1g ter\u00e9ben.<\/span>
\nA t\u00e1rsadalmi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnk szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 hatalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gekt\u0151l azonban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 folyamat sem mentes\u00fclhet, ami a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 \u00e9s a csoport viszony\u00e1ban ugyan\u00fagy tetten \u00e9rhet\u0151.<\/span><\/p>\n
\nAz int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett civilked\u00e9s el\u0151nyein\u2013h\u00e1tr\u00e1nyain t\u00fall\u00e9pve, az Alinsky-elvhez val\u00f3 igazod\u00e1s tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9seket vet fel: \u00f6sszefoglalva a beavatkoz\u00e1s dilemm\u00e1j\u00e1t. A csoportmunka sor\u00e1n ugyanis gyorsan el\u0151\u00e1ll az a dilemma, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 mennyit adhat hozz\u00e1 a saj\u00e1t tud\u00e1s\u00e1b\u00f3l a csoportbesz\u00e9lget\u00e9shez. Hol van az a hat\u00e1r, amikor m\u00e1r nem \u00faj szempontokkal gazdag\u00edtja a cselekv\u00e9st \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s ethoszt, hanem olyan c\u00e9lok meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t \u00f6szt\u00f6nzi, aminek a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a tagok m\u00e9g nem rendelkeznek elegend\u0151 eszk\u00f6zzel, ismerettel, tapasztalattal, \u00e9s ez\u00e9rt ink\u00e1bb gyeng\u00edten\u00e9, mint er\u0151s\u00edten\u00e9 \u0151ket? Hol van az a pont, ahonnan m\u00e1r kiegyens\u00falyozatlann\u00e1 v\u00e1lnak a hatalmi viszonyok a szervez\u0151d\u00e9sben tapasztaltabb (adott esetben jobb t\u00e1rsadalmi helyzet\u0171) k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 \u00e9s a szervez\u0151d\u00e9sben nem felt\u00e9tlen\u00fcl tapasztalt (adott esetben rosszabb t\u00e1rsadalmi helyzet\u0171) tagok k\u00f6z\u00f6tt?<\/span>
\nVegy\u00fcnk egy p\u00e9ld\u00e1t! Ha hajl\u00e9ktalan emberekkel besz\u00e9lgetve azt pr\u00f3b\u00e1ljuk felt\u00e1rni, hogy mi jelentene megold\u00e1st a lakhat\u00e1si v\u00e1ls\u00e1gra, jellemz\u0151en az els\u0151 javaslatok k\u00f6z\u00f6tt vet\u0151dik fel az \u00fcres lak\u00e1sok \u00e9s ingatlanok sorsa: fel k\u00e9ne \u00faj\u00edtani a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 laktany\u00e1kat, haszn\u00e1latba kellene venni az \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 szoci\u00e1lis b\u00e9rlak\u00e1sokat, lehet\u0151s\u00e9get k\u00e9ne biztos\u00edtani az \u00e9rintettek bevon\u00e1s\u00e1ra a fel\u00faj\u00edt\u00e1sba lakhat\u00e1s fej\u00e9ben. Ezek a v\u00e1laszok k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl gyors, k\u00e9zzel foghat\u00f3 javul\u00e1st hozn\u00e1nak sok ember, \u00e9s a v\u00e1ros \u00e9let\u00e9ben. Azonban nagyon sok aggodalmat is felvetnek. A laktany\u00e1k lak\u00e1sokk\u00e1 alak\u00edt\u00e1sa, szegreg\u00e1lt lak\u00f3negyedeket hozna l\u00e9tre \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rulna a szeg\u00e9nyek kiszor\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a belv\u00e1rosb\u00f3l. Az \u00fcres lak\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge nagyon rossz \u00e1llapotban van, a bek\u00f6lt\u00f6z\u00e9s hossz\u00fa t\u00e1von szint\u00e9n \u2013 m\u00e1s kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek hi\u00e1ny\u00e1ban \u2013 hozz\u00e1j\u00e1rulhat a szeg\u00e9nyek elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9hez. Ezek a \u201et\u0171zolt\u00f3\u201d megold\u00e1sok, amellett, hogy ir\u00e1nymutat\u00f3 projektek lehetn\u00e9nek, \u00f6nmagukban nem felt\u00e9tlen\u00fcl szolg\u00e1lj\u00e1k a rendszerszint\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1st: a kiterjedt \u00e9s integr\u00e1lt szoci\u00e1lis b\u00e9rlak\u00e1srendszert, a lakhat\u00e1si t\u00e1mogat\u00e1s jelent\u0151s n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t, \u00e1tmeneti megold\u00e1sk\u00e9nt a b\u00e1ntalmazott n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj anyaotthonokat, a gyermekek kiemel\u00e9se helyett t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb csal\u00e1dok \u00e1tmeneti otthon\u00e1t, j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 ker\u00fcleti szoci\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1st \u00e9s ad\u00f3ss\u00e1gkezel\u00e9st. Munk\u00e1t, kenyeret. \u00c9s persze az is van, hogy az \u00fcres lak\u00e1sok renov\u00e1l\u00e1s\u00e1val a hatalom k\u00f6nnyed\u00e9n hitelt szerezhet annak a l\u00e1tszatnak, hogy \u0151 val\u00f3ban t\u00f6r\u0151dik az emberek lakhat\u00e1s\u00e1val.<\/span>
\nAz ilyen helyzet t\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9st is felvethet a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. A fenti p\u00e9lda eset\u00e9ben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 vajon mennyire alak\u00edthatja a csoport \u00e1ltal felvetett strat\u00e9giai ir\u00e1nyt vagy mennyire szabhat teljesen \u00faj ir\u00e1nyt? M\u00e1sodsorban, mennyire vegyen r\u00e9szt egy akci\u00f3 megval\u00f3s\u00edt\u00e1sban a gy\u0151zelem \u00e9s a csoportkoh\u00e9zi\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben, ha a csoport nincs birtok\u00e1ban a megval\u00f3s\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00f6sszes tud\u00e1snak? \u00c9s legf\u0151k\u00e9ppen, hogyan egyens\u00falyozza ki a k\u00f6zte \u00e9s a csoport k\u00f6z\u00f6tti hatalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00e1tvenn\u00e9 az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st, \u00e9s le\u00e9p\u00edten\u00e9 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi vezet\u0151k st\u00e1tusz\u00e1t, de m\u00e9gis bedobn\u00e1 \u00f6tleteit a k\u00f6z\u00f6sbe?<\/span>
\nKezdj\u00fck az els\u0151 dilemm\u00e1val! A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s sor\u00e1n azok az emberek, akik kiszorultak a d\u00f6nt\u00e9shozatali folyamatokb\u00f3l, a hatalom \u00e9s az er\u0151forr\u00e1sok igazs\u00e1gosabb \u00fajraeloszt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben szervez\u0151dnek, a demokr\u00e1cia eszk\u00f6zeivel. A c\u00e9l teh\u00e1t a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa \u00e9s rendszerszint\u0171 t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s, mik\u00f6zben a bevon\u00e1s eszk\u00f6ze, hogy az embereket a saj\u00e1t maguk \u00e1ltal meghat\u00e1rozott, el\u0151sz\u00f6r ak\u00e1r kisebb, lok\u00e1lis c\u00e9lok ment\u00e9n tudjuk szervez\u0151d\u00e9sre sarkallni. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s teh\u00e1t oda-vissza tanul\u00e1s. A k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9rkez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 felel\u0151ss\u00e9ge, hogy \u00faj szempontokkal gazdag\u00edtsa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t, mik\u00f6zben saj\u00e1t l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t is t\u00e1g\u00edtsa annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai hogyan defini\u00e1lj\u00e1k probl\u00e9m\u00e1ikat \u00e9s milyen j\u00f6v\u0151k\u00e9pet tartanak elk\u00e9pzelhet\u0151nek. Az \u00e9rvek-ellen\u00e9rvek m\u00e9rlegel\u00e9s\u00e9t seg\u00edtheti a k\u00f6z\u00f6s tanul\u00e1s: \u00e9rintettek (tapasztalati szak\u00e9rt\u0151k) vagy \u201efelkent\u201d szak\u00e9rt\u0151k megh\u00edv\u00e1sa, el\u0151tte k\u00f6z\u00f6sen k\u00e9rd\u00e9sek kidolgoz\u00e1sa, t\u00e9m\u00e1ba v\u00e1g\u00f3 el\u0151ad\u00e1sok, filmanyagok k\u00f6z\u00f6s \u00e1tbesz\u00e9l\u00e9se, bels\u0151 k\u00e9pz\u00e9sek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai saj\u00e1t tapasztalatainak aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz. A hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s, illetve az er\u0151forr\u00e1sok hat\u00e9konyabb \u00fajraeloszt\u00e1sa \u00e9s a t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6tti h\u00edd\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151nek nem lehet c\u00e9lja, hogy ebben a folyamatban saj\u00e1t tud\u00e1s\u00e1t deaktiv\u00e1lja, \u00e9s megfossza saj\u00e1t elk\u00e9pzel\u00e9seit\u0151l \u00e9s szempontjait\u00f3l a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. (M\u00e1r amennyiben felt\u00e9telezz\u00fck, hogy az \u00fcgyet \u00e9rint\u0151 rendszerszint\u0171 elk\u00e9pzel\u00e9sei vannak.) De az sem \u00e1llhat sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban, hogy az \u00e9rintetteket cselekv\u00e9sre \u00f6szt\u00f6nz\u0151 c\u00e9loknak ne pr\u00f3b\u00e1ljon helyet tal\u00e1lni a csoportstrat\u00e9gi\u00e1ban, arra hivatkozva, hogy esetleg t\u00fal partikul\u00e1ris c\u00e9lokat hat\u00e1roznak meg.<\/span>
\nA m\u00e1sik sokszor felmer\u00fcl\u0151 dilemma a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy egy akci\u00f3 c\u00e9ljainak k\u00f6z\u00f6s meghat\u00e1roz\u00e1sa ut\u00e1n mennyire v\u00e1llaljon r\u00e9szt az operat\u00edv feladatokban, a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sban: mit v\u00e1llaljon \u00e1t, illetve \u00e1tv\u00e1llaljon-e egy\u00e1ltal\u00e1n b\u00e1rmit is az\u00e9rt, hogy v\u00e1rhat\u00f3an (az \u00e9vek sor\u00e1n a szervez\u00e9sben szerzett gyakorlat \u00e9s a tapasztalat miatt) er\u0151sebb legyen az akci\u00f3, jobban \u00e1tmenjen az \u00fczenet, nagyobb legyen a siker, \u00e9s kevesebb lehet\u0151s\u00e9g legyen a hib\u00e1z\u00e1sra. Ez esetben elker\u00fclhetetlen, hogy lesznek a csoportban olyanok, akiknek a feje felett t\u00f6rt\u00e9nnek majd a folyamatok, \u00e9s a teljes folyamat nem felt\u00e9tlen\u00fcl lesz \u00f6n\u00e1ll\u00f3an rekonstru\u00e1lhat\u00f3. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151nek azonban arra is figyelnie kell, hogy meg tudja tartani a csoport energiaszintj\u00e9t: ehhez pedig az kell, hogy min\u00e9l \u00e9rtelmesebb \u00e9s hat\u00e9konyabb kerethez seg\u00edtse a csoportos cselekv\u00e9st, a gy\u0151zelem \u00e9rdek\u00e9ben seg\u00edtse a c\u00e9lok megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s rengeteg lend\u00fcletet \u00e9s perspekt\u00edv\u00e1t vigyen a csoportba.<\/span>
\nA c\u00e9l term\u00e9szetesen az lenne, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervez\u0151d\u00e9s \u00f6nj\u00e1r\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon. Ez\u00e9rt kell kialak\u00edtani azokat a folyamatokat, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy mindenki kisebb-nagyobb r\u00e9szfeladatot v\u00e1llaljon a csoportos tev\u00e9kenys\u00e9gben, \u00e9s a csoport \u00e9let\u00e9nek szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 kell tenni a fejl\u0151d\u00e9si mechanizmusokat (bels\u0151 k\u00e9pz\u00e9s, feladatok \u00faj embereknek stb.). Azonban az, az elv, hogy ne csin\u00e1ljunk meg olyat, amit m\u00e1sok is meg tudnak csin\u00e1lni maguknak, nem egyenl\u0151 a teljes h\u00e1tt\u00e9rbe vonul\u00e1ssal. A feladatok sokas\u00e1ga, a szervez\u00e9si kih\u00edv\u00e1sok, a politik\u00e1b\u00f3l val\u00f3 ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g miatt nehezen lehetne teljes\u00edthet\u0151 az, az elv\u00e1r\u00e1s, hogy egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g meg\u0151rizze energiaszintj\u00e9t, kialak\u00edtsa integrit\u00e1s\u00e1t, el\u00e9rje els\u0151 gy\u0151zelmeit, \u00e9s m\u00e9g a tags\u00e1ga is gyarapodjon, amennyiben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 k\u00fcls\u0151 facilit\u00e1tori szerepet j\u00e1tszik, \u00e9s nem sz\u00e1ll be a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sba.<\/span>
\nEz persze fontos hatalmi k\u00e9rd\u00e9seket vet fel, ami elvezet minket harmadik dilemm\u00e1nkhoz: a hatalmi egyenl\u0151tlens\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9hez. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 \u00e1ltal\u00e1ban nem tagja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek (az \u00e9rintettek k\u00f6r\u00e9nek), ismeri, \u00e9rti a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s elm\u00e9let\u00e9t \u00e9s gyakorlat\u00e1t, \u00e9s \u2013 amennyiben siker\u00fcl elnyernie a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g bizalm\u00e1t \u2013 \u00e9ppen k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga teheti k\u00e9pess\u00e9 arra, hogy felfigyeljen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g azon tagjaira, akik rendelkeznek n\u00e9mi bizalmi t\u0151k\u00e9vel, demokratikusak \u00e9s bevon\u00f3ak. \u0150k v\u00e1lhatnak majd k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi vezet\u0151v\u00e9 olyan \u00e9rtelemben, hogy \u00f6sszefogj\u00e1k az \u00e9rintetteket, k\u00e9pesek k\u00f6z\u00f6sen megfogalmazni a leg\u00e9get\u0151bb csoport\u00fcgyeket, \u00e9s mobiliz\u00e1lni tudj\u00e1k a csoport tagjait a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 bel\u00e9p az \u00e9rintett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9let\u00e9be, ter\u00e9be, er\u0151s\u00edti a csoportkoh\u00e9zi\u00f3t \u00e9s a demokratikus d\u00f6nt\u00e9shozatali \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s kult\u00far\u00e1t, \u00faj megold\u00e1si javaslatokra vezeti r\u00e1 a csoportot, \u00faj szempontokat vet fel. \u00c9s amiatt, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3, k\u00f6zvet\u00edt\u0151 is egy m\u00e1sik vil\u00e1ghoz, amelyb\u0151l \u00edgy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai \u00faj tud\u00e1s- \u00e9s \u00e9rt\u00e9krendszert mer\u00edthetnek.<\/span>
\nAmennyiben kialakul a bizalom, el\u0151\u00e1llhat azonban az a helyzet is, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 szava majd t\u00f6bbet nyom a latba vagy nagyobb autorit\u00e1st k\u00e9pvisel, mint az \u00e9rintettek vagy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi vezet\u0151k szava (pl. abban, hogy az \u00fcres h\u00e1zak t\u00e9m\u00e1t nem \u00e9rdemes szakpolitikailag k\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyozni, mert hossz\u00fa t\u00e1von f\u00e9lrevezet\u0151, \u00e9s kontraprodukt\u00edv lehet). Naivit\u00e1s lenne azt gondolni, hogy az \u201eegyenl\u0151s\u00e9g\u201d l\u00e9trej\u00f6het puszt\u00e1n konszenzusos d\u00f6nt\u00e9shozatallal vagy kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6kkel. A t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszb\u00f3l, nemi, etnikai hovatartoz\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geinket tudatosan kell kezeln\u00fcnk, a hatalmi egyenl\u0151tlens\u00e9geknek tudat\u00e1ban kell lenn\u00fcnk, \u00e9s folyamatosan \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb mechanizmusokat kell<\/span>
\nkital\u00e1lnunk annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy ezek lehet\u0151s\u00e9g szerint kiegyenl\u00edt\u0151djenek, illetve megterm\u00e9keny\u00edt\u0151leg hassanak a csoportra. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 feladata, hogy aktiv\u00e1lja az \u00e9rintettek tapasztalati tud\u00e1s\u00e1t a t\u00e1rsadalomr\u00f3l: megfogalmazza \u00e9s k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 form\u00e1lja azokat a szempontokat, amelyek aktiv\u00e1lj\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben rejl\u0151 tapasztalati szak\u00e9rtelmet, amivel \u00faj szempontokat tudnak hozz\u00e1tenni a vit\u00e1hoz. P\u00e9ld\u00e1ul az \u00fcres h\u00e1zak eset\u00e9ben azt, hogy mi\u00e9rt ez a t\u00e9ma ind\u00edtja be els\u0151re az \u00e9rintettek fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t, hogyan seg\u00edthet ez a bevon\u00f3d\u00e1sban, toborz\u00e1sban, a t\u00e9ma kapcs\u00e1n milyen rendszerszint\u0171 politikai k\u00f6vetel\u00e9seket lehetne megfogalmazni, mik a realit\u00e1sai egy fel\u00faj\u00edt\u00e1snak \u00e9p\u00edt\u0151i szempontb\u00f3l, mennyire fenntarthat\u00f3 egy ilyen projekt a bek\u00f6lt\u00f6z\u0151k fizet\u0151k\u00e9pess\u00e9ge szempontj\u00e1b\u00f3l stb.<\/span>
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9sben is kiemelten fontos teh\u00e1t a \u201ef\u00e9kek \u00e9s ellens\u00falyok\u201d rendszere. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151nek rettent\u0151en sok szerepet kell bet\u00f6ltenie egy m\u00e9g form\u00e1l\u00f3d\u00f3 csoportban (csoportdinamikai \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s szempontb\u00f3l, illetve a k\u00f6z\u00f6s ethosz \u2013 elvrendszer \u00e9s viselked\u00e9s \u2013 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt), ahol m\u00e9g nem alakultak ki a szerepek, zavarosak az elvek, adott esetben elnyom\u00e1s van a tagok k\u00f6z\u00f6tt, nem r\u00f6gz\u00fclt m\u00e9g a bels\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3s kult\u00fara vagy az egym\u00e1shoz viszonyul\u00e1s szab\u00e1lyai. Ez\u00e9rt sz\u00e1momra sokkal szimpatikusabbnak \u00e9s eredm\u00e9nyesebbnek t\u0171nik, amikor k\u00e9t-h\u00e1rom k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 dolgozik egy csoporttal, t\u00e1mogatva \u00e9s ellen\u0151rizve egym\u00e1st, megk\u00f6nny\u00edtve az \u00faj energi\u00e1k \u00e9s szeml\u00e9letm\u00f3dok behoz\u00e1s\u00e1t, amely a fent eml\u00edtett hatalmi dilemm\u00e1kat is sokkal ink\u00e1bb ellen\u0151rizhet\u0151v\u00e9 teszi.<\/span>
\nA \u201eSoha ne csin\u00e1ld meg m\u00e1sok helyett, amit \u0151k is k\u00e9pesek megtenni \u00f6nmaguk\u00e9rt\u201d elv teh\u00e1t nem felt\u00e9tlen\u00fcl azt jelenti, hogy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151nek a h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l k\u00e9ne ir\u00e1ny\u00edtani, hanem azt, hogy mindenki v\u00e1llaljon k\u00e9pess\u00e9geihez m\u00e9rten feladatot, szerepet, bele\u00e9rtve a fenti dilemm\u00e1k sz\u00e1mba v\u00e9tele ut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151t is. Hogy mindenki \u00e9rezze, hogy a gy\u0151zelem vagy a kudarc k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi aktus volt, amely\u00e9rt \u0151 is felel\u0151s.<\/span>
\nA professzionaliz\u00e1lt, teh\u00e1t a civil szervezetek \u00e1ltal menedzselt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u00e9s is ezt a feladatmegoszt\u00f3s gyakorlati ir\u00e1nyt igazolja, aminek azonban sokszor h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1ra v\u00e1lik, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151kre, teh\u00e1t az alkalmazotti g\u00e1rd\u00e1ra deleg\u00e1lt operat\u00edv feladatok \u00e9s felel\u0151ss\u00e9gek rendszer\u00e9nek hat\u00e9konys\u00e1ga \u00e1ltal\u00e1ban nincsen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gileg rendszeresen ki\u00e9rt\u00e9kelve, \u00e9s nem sz\u00fcletik a szervezeti strukt\u00far\u00e1r\u00f3l \u00fajra \u00e9s \u00fajra k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi d\u00f6nt\u00e9s.<\/span><\/p>\n