Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the fevr domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /home/adattar4/public_html/joomla30/wp-includes/functions.php on line 6114
Abaújszántó: a történet másik vég(let)e - Közösségfejlesztők egyesülete

Abaújszántó: a történet másik vég(let)e

Bár a járás közigazgatási központja és egyúttal névadója Gönc városa, a térség másik meghatározó települése a tokaji borvidék kapujában található Abaújszántó.  A járás ilyetén kétpólusossága már a projekt elindulását jelentő, helyi szakemberekkel folytatott beszélgetésekben is megjelent – számos település sokkal organisakusabban kapcsolódik ide, mint a papíron megjelölt gönci központhoz.

Ezzel a földrajzi elkülönüléssel magyaráztuk azt is, hogy az első – Göncön megtartott – találkozónkra az Abaújszántó és ahhoz közeli települések szakemberei nem jöttek el. Mivel a térség sajátosságainak figyelembe vétele mindig is rendező elvként szolgált a munkánkban, így már akkor tudtuk, hogy nekünk kell oda mennünk. Ezért a nyári szabadságok és a szeptemberi újraindulást követően a hónap végén találkozót szerveztünk.

Műhelyünk igazi otthonra lelt a helyi művelődési házban, a találkozás közvetlenségét pedig csak tovább erősítette annak kötetlen hangulata. Szóba került itt is a szakemberhiány, és hogy a meglévők mennyire híján vannak az emberi és szakmai elismerésnek. A szakemberhiány megoldását szolgálja a szociális gondozó képzés – ugyanakkor ez tovább erősíti az egyetemi végzettségű szakemberekben megbecsültségük hiányát. A tanfolyamot és az egyetemet végzetteket ugyanis egyformán szociális szakembereknek tartja a „rendszer” és környezetük. A tanfolyamot végzettekből lehetnek az általában egyedül élő idősekhez járó kijáró házi gondozók. A házi gondozás egy bizalmi kapcsolatra épül, aminek kialakulását nehezíti a gondozó alacsonyabb társadalmi státusza, illetve roma származása.

Ez a téma a jelenlévőket is megosztotta. Ugyanakkor a moderált keretek lehetővé tették egy őszinte párbeszéd kibontakozását. A beszélgetés a résztvevők sokoldalú tapasztalata miatt nem vált egyoldalúvá: a magánemberként, szociális szakemberként, munkáltatóként, képzőként szerzett tapasztalatok más-más megéléseket hoztak. A műhely során megszületett a szakmai felismerés: a történet etnikai dimenziója egy olyan emberi-szakmai kérdés, amelynek formálása, árnyalása, építése a további közös találkozások egyik témája és szempontja lesz.

Területi műhelymunka: interjútapasztalataink megosztása a térségi szakemberekkel és a helyi erőforrások feltárása (Abaújszántó 2018.09.26.)