Fõ tartalom

EFOP-5.2.2_Közösség alapú szolgáltatások

A Gönci járás (18 722 fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, Szlovákiával határos részén fekszik. Az ország 174 járása közül a legutóbbi adatokat vizsgálva a gönci végzett az utolsó helyen a leghátrányosabb helyzetűek sorában. A térség két városi rangú települése (Abaújszántó, Gönc) mellett 28 település tartozik még ide – jellemzően aprófalvak. A határ közelsége miatt sok szlovák állampolgár él itt, illetve a lakosság körülbelül negyede cigány nemzetiségű (a gettósodó településeken a lakosság fele).

A (köz)szolgáltatások elérésének és minőségének fejlesztése és az erőforrások felhasználásának optimalizálása érdekében a projekt célja a közösségi alapú szolgáltatások támogatása, vagyis az ágazatok közötti párbeszéd és együttműködés segítése, ösztönzése; illetve az egyes ágazatok működésének közösségivé alakítása, vagyis a helyi közösségbe ágyazottságának elősegítése.

Ez nem egy pályázatíró cég által írt „tucatprojekt”. Magunk dolgoztuk ki a szakmai tervet, ismerve a kistelepüléses térségek, és konkrétan a Gönci járás problémáit – elköteleződve a közösségi megoldások mellett. Amikor nyert a pályázat és a leírt szakmai program alapján szerződést kötöttünk, tudtuk, mire szerződünk. Minden adott volt a kezdéshez – csak éppen addig még nagyon sok dolgunk volt.

A helyismeret sok mindent magában foglal. A helytörténetet is, sok évre visszamenően. A Gönci járás jelene nem érthető meg a múltja nélkül: ennek a térségnek Kassa volt „a” városa. És nem csak ez lett mesterségesen máshogy alakítva. A járás és a kistérségek települései sem feltétlenül így tartoznak szerves egységbe, a közszolgáltatások rendszere mégis erre épül.  Tegyük gyorsan hozzá: egy rendszerré csak a mi fejünkben áll össze, itt szakterületenként, sőt, intézményhálózatonként külön rendszerekről van szó.

Közösségfejlesztőként nagyon nehéz úgy terveznünk, hogy ne a részvételt helyezzük a középpontba. Mondhatjuk, ez valamiféle szakmai ártalom, azonban mi inkább a pozitív hozadékaira gondolunk. Így kutatásunkban sem szeretnénk a helyiek részvételét nélkülözni, sőt mi több,  egy közösségi alapú részvételi kutatást tervezünk.