Fõ tartalom

EFOP-5.2.2_Közösség alapú szolgáltatások

Műhelyeket szervezünk a Gönci járásban dolgozó szakembereknek. Eredménynek tekinthetjük, hogy ezek meg tudnak úgy valósulni, hogy szakmaiságunkat tükrözzék, hogy részt vesznek rajta a helyi szakemberek és szeretnek részt venni, hogy ezáltal megvalósul egymáshoz való kapcsolódásuk, inspirációt kapnak és közösen gondolkodnak – mindez támogatja együttműködésüket, és egy esetleges helyi fejlesztésnek is alapja lehet.

Tanulmányutakat szervezünk helyi szakemberek – és egyesületi érdeklődők – számára. Helyből fontos lenne a részvétel további fokozása, ugyanakkor eredményként tekinthetjük, hogy akik eljutottak, továbbgondolták – közösen is – a tapasztalatokat, hogy a tanulmányutak egyben a jó gyakorlatok gyűjtésének alapját is jelentik.

A projektekkel való együttműködés „formális” formája a műhely, de nem véletlenül nem ott tárgyaltuk: a projektekkel együttműködést külön folyamatnak tekintjük. Ez szakmaiságunk fontos „bizonyítéka”: már a projekt kezdetén (még a terepfeltárás előtt) tudtuk, hogy a járásban több projekt fut párhuzamosan, és hogy mi ezzel foglalkozni szeretnénk. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a nagy projekteket – a köztük lévő ellentétek ellenére is – sikerült egy asztalhoz ültetni és bizalmi kapcsolatot kialakítani.

A kutatás a projekt lényegi eleme, „nagyságrendjére” vonatkozóan a pályázat tartalmazza az előírásokat, a kutatási zárójelentés kötelező dokumentum. Ráadásul nem csak a saját kutatásunkat kell megcsinálnunk, hanem összehasonlító kutatást is kell végeznünk. A kutatás még tart, de már eredménynek tekinthetjük, ahogy ez a tevékenységünk is a „szakmai képünkre formálódva” részvételi alapú kutatássá vált, valamint abban az egyesületi elvárásban is meghatározó szerepet látszik játszani, amely a projekt kezdetén megfogalmazódott: „közösségi alapú szolgáltatás” fogalom továbbgondolása. Legyen viszonyunk ehhez a kifejezéshez. (Az is egy viszony, ha találunk rá jobb kifejezést.)

A terepfeltárás (a rendszer- és helyismeret) mind a helyi tevékenységeket, mind a kutatást előkészítette, de önálló folyamatként értelmezhető. Két részre tagolódott: a jogszabályi háttér és a statisztikákból, adatbázisokból kirajzolódó helyi intézményrendszer feltárása, valamint a „tényleges” helyzet megismerése a szakemberekkel készült interjúk alapján (ezt egészítette ki az első látogatásunk a terepre, amely egy tájékozódó beszélgetés volt a járás és a járási intézmény/ projekt vezetőjével). Eredmény önmagában az, hogy ez ekkora energiabefektetéssel és alapossággal megvalósult, és a térségben folyó munkánkat az ebben szerzett tudással és gondolatokkal, valamint a személyes kapcsolatokkal megalapozta.