Fõ tartalom

Lehet és kell statisztikákat, szakirodalmat olvasni. De a megértéshez és a megérintődéshez megélés is kell (személyes élmény) – és történetek. Siroki Laci meghívására Tomoron jártunk budapesti és Gönc járásbeli kollégákkal, s tanulmányutunkon megélésből és történetekből is jutott nekünk bőven.

A Romama Cigány Lakásétterem és közösségi térben töltöttünk egy szép tavaszi napot, ahol Siroki Laci és munkatársai (meg Molnár Aranka közösségfejlesztő kolléganőnk) meséltek arról a 20 éves fejlesztői munkáról, amelynek eredményeként a cigány közösség ma már társadalmi vállalkozást működtet (s ennek bevételéből például tanodát tud szervezni).

A történet azonban nem 20 éve kezdődött, hanem jóval korábban. Valahogy úgy, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, aki nagyszüleitől azt tanulta, hogy mindig viselje jól magát, de mindig tudja, hol a helye: soha nem gondolja, hogy ő a „parasztokkal” (így mondják arrafelé a nem cigányokat, a „magyarokat”) egyenrangú lesz. Egy parasztnak ő a szemébe se nézhet.

Aztán ez a fiú megállta a helyét a – későn jött – gimnáziumban egyedüli cigányként, megtalálta a helyét a saját közösségében is, és „pesti szociológusok” és más segítők támogatásával elindult egy fejlesztő folyamat Tomoron és környékén. A folyamatot persze idézőjelbe is tehetnénk, mert nem feltétlenül volt ez mindig folyamatként tervezve és volt, amikor annyi volt már a segítő és akkora méretű a projekt, hogy a helyi közösség már csak statisztált a saját életében… Erőt merítettek a bizalomból, tudatossá vált bennük a közösségi identitás és a közösség jelentősége (amelynek erejét is megtapasztalták), elsajátították a közösségfejlesztés módszereit, megtanulták, hogy nem a pénz, hanem a program az elsődleges… – és  idővel helyre állt az egyensúly. Saját kezükbe vették saját közösségük irányítását – és ma már ők döntik el, kivel működnek együtt.

Sokan leérettségiztek, többen diplomát is szereztek, maguknak teremtenek munkahelyet („az embereknek így nincs idejük depresszióba esni, mert dolgoznak”), nem csak a cigányságért tesznek és ezt a településen lakók is elismerik – a legnagyobb eredménynek mégis azt tartják, hogy sikerült felemelni a fejeket, a tekinteteket.


Tanulmányút: civil szervezetből társadalmi vállalkozás - 20 éves fejlesztői munka eredményei cigány közösségben (Tomor 2019.04.02.)