Fõ tartalom

Projektünk egyik tevékenysége, hogy műhelyeket szervezünk a helyi szakemberek számára. Az időpontokat és a témákat nem határoztuk meg előre, ehelyett folyamatosan figyeljük, mikor, milyen témában érezzük szükségét a szakemberek párbeszédének.

A beszélgetésen, a párbeszéden van a hangsúly. A műhely nem előadás majd azt követő kérdések, reflexiók egy színházszerűen elrendezett teremben, hanem egy körben ülős, moderált beszélgetés (amelynek általában része egy-egy referátum is).

A műhely alkalmat kínál a hétköznapi munkafeladatok közbeni megállásra, találkozásra, beszélgetésre, közös gondolkodásra, közös tanulásra. Időt adunk magunknak és egy biztonságos teret, elfogadó légkört teremtünk az őszinte beszélgetésre. Munkánk során újra és újra bebizonyosodik, hogy ezeket a beszélgetéseket nem csak mi tartjuk fontosnak – sosem egyedül ülünk a teremben.

Február 4-én különösen sokan, kb. húszan ültük körül az asztalt – ezúttal a cigányság témájáról beszélgettünk. Egy korábbi műhelyen kanyarodott ide a beszélgetés, megerősítve azt a „megérzésünket”, hogy alkalmat kell teremteni az együttélésről, másságról, kölcsönös előítéletekről, szegénységről, esélyegyenlőségről, társadalmi igazságosságról, a szociális munka és a különböző fejlesztő programok lehetőségeiről és korlátairól szóló beszélgetésre.


Területi műhelymunka: szakmai párbeszéd a hátrányos helyzet,  a szegénység térségi vonatkozásairól, különös tekintettel a cigányság helyzetére és megítélésére (Hidasnémeti 2019.02.04.)